Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-15 / 113. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 113. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. MÁJUS 15. PÉNTEK Hi a célja a szovjet sáj nyíltságának? (2. oldal) Bemutatjuk a SZÜV salgótarjáni számítóközpontját (3. oldal) Népfrontelnök motorral (5-oldal) i Bátorítani, segíteni a gondolkodó, újító embereket Ülésezett a megyei pártbizottság Az MSZMP Központi Bizottságának elmúlt évi no­vemberi és decemberi határozatai újólag a figyelem homlokterébe helyezték a termelőmunka színvonalá­nak. hatékonyságának emelését, s ennek kapcsán a termék- és technológiai szerkezet korszerűsítését, az ehhez alapul szolgáló műszaki fejlesztés, tudományos haladás felgyorsítását. A politikai munka tapasztalatai és a megoldásra váró feladatok egyképp indokolják, hogy a Kógrád megyei pártbizottság is elvégezze az 1970-es megyei tudománypolitikai irányelvek megvalósulását, a gaz­dasági kutató-fejlesztő tevékenységet feltérképező vizsgálatát, s feladatul szabja mindazon tennivaló­kat, amelyek a központi döntések helyi végrehajtá­sát segítik. Gondos, alapos előkészítő munkát, széles körű tá­jékozódást tükröző összegzés került a kibővített me­gyei pártbizottság csütörtöki, salgótarjáni tanácsko­zásának asztalára. A testület előtt Gordos János, a megyei pártbizottság titkára mondott szóbeli kiegé­szítőt. Előnyős változások A megye tudományos éle­tének fejlődését hosszú ide­ig meghatározta az értel­miségiek alacsony száma, valamint az, hogy az exten- zív növekedés nem támasz­kodott eléggé a helyi kuta­tó-fejlesztő munka kibon­takoztatására. Az utóbbi években azonban előnyösen változott a tudomány sze­repének értelmezése: mind ritkábban -hallani azokat a nézeteket, amelyek szerint a napi feladatok elvégzése nem enged teret az alkotó, kutató tevékenységnek, a tudomány legfrissebb ered­ményei megismerésének. Ezzel párhuzamosan szá­mottevően javultak, bővül­tek a tudományos munka személyi és szervezeti fel­tételei, s a társadalmi lég­kör kedvező változása is lendületet adott a tudomá­nyos eredmények megyei befogadásának, alkalmazá­sának. Nógrád megyében önálló tudományos kutatóintézet nem működik, több intéz­ményben azonban az orszá­gos kutatási főirányhoz kap­csolódó, aktív tudományos munka folyik. Az önálló gazdasági egységeknél lét­rejöttek a kutató-fejlesztő részlegek, a kimondottan fejlesztéssel foglalkozó­szakemberek száma azon­ban nem elegendő, s a meg­levő szellemi kapácitást is csak néhány helyen, többi közt a romhányi kerámia­gyárban, a síküveggyárban tudják kihasználni. A tudo­mányos eredmények gyors gyakorlati alkalmazásának újabb gondja, hogy eseli és a megrendelő kockázatát feltételező, a vállalatok, meg a kutatóintézetek kapcso­lata. Az egyetemi tanszé­kekkel való együttműködés .előnyeit eddig elsősorban a mezőgazdasági üzemek .is­merték fel. A gyorsítás feltételei Az előző ötéves tervidő­szakban áz ipari üzemek kutató-fejlesztő tevékeny­ségét a mérsékelt növeke­dés jellemezte. A műszaki fejlesztési ráfordítások ugyan egyharmadnyival emelkedtek, a kutatások bő­vültek, azonban termelésben való alkalmazásuk sem az anyagi áldozatokat, sem a kidolgozás alá vett témák számát nem tükrözte. Az utóbbi években gyártásba vett termékek adják az üze­mek árbevételének átlag húsz százalékát, az arány mögött meghúzódó szóródás szem­betűnő. Nem kedvez a mű­szaki fejlesztés eredmé­nyességének az sem, hogy az új termékek jó esetben is alig jövedelmezőbbek, mint a hagyományos gyárt­mányok. A megye üzemei VII. öt­éves terveikben az előzőek­nél nagyobb figyelmet for­dítanak a műszaki fejlődés kibontakoztatására. Előtér­be helyezték a gépi, tech­nológiai rekonstrukciókat, a súlyponti termelőberen­dezések felújítását, amely igencsak sürgető feladat, hiszen az anyagi-technikai alapok megteremtésére for­dítható összegek csökke­nése révén, erősen elhasz­nálódott gépi berendezése­ken termelnek. A tervek­ben szereplő műszaki fej­lesztési ráfordítások jelen­tős bővülése mellett vi­szont alig-alig számolnak a külföldi működő tőke be­vonásával, s igen gyér a központi programokhoz va­ló kapcsolódás előrejelzése. Sajátos beruházásnak te­kinthető a szellemi, fizikai képességek, készségek fo­lyamatos fejlesztése. Az emberi tényező egyik leg­értékesebb vagyonunk, ka­matoztatásával az eddiginél sokkal jobban kell számol­ni. Mind több termelő ta­pasztalja, hogy a világpia­con nem a hazaj termékek általában értékelődnek le, hanem csak azok, amelyek nem adják vissza a hozzá­adott értéket, a szellemi munkát, ötletet, találékony­ságot. A tudományos ered­mények alkalmazásának, a (Folytatás a 2. oldalon.) Hozónkba érkézéit Ifi let or Kulikon KNEB-vizsgálat r Óvni nemzeti kincsünket Csütörtökön munkaláto­gatásra hazánkba érkezett Viiktor Kulikov, a Szovjet­unió marsall ja, a Varsói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erőinek fő- parancsnoka és Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsfőnöke. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Kárpáti Ferenc vezérezre- des, honvédelmi miniszter fogadta. (MTI) Havasi Ferenc az NSZK-ba utazott Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, csütörtökön a Német Szövetségi Köztársaságba utazott, ahol megbeszélése­ket folytat a politikai és gaz­dasági élet vezető képvi­selőivel. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Harst Meincke, az NSZK budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivő­je. (MTI) Májusban ezerötszáz darab transzformátor-hűtőventillátort szerelnek össze az Ipari Műszergyár bercelí gyáregységé­ben. A kondicionáló berendezéseket Mándori Kóbertné és Havasi Istvánná készíti képünkön. a Balatont A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság csütörtökön ülést tartott a testület szék­házában. A KNEB elsőként megvitatta az 1986. évi álla­mi kölségvetés végrehajtásá­ról szóló törvényjavaslat-ter­vezetet, s kialakította véle­ményét a dokumentummal kapcsolatban. Ezután elfo­gadta a második fél évre szóló ellenőrzési tervjavaslatot, il­letve a jövő esztendő vizs­gálatainak előzetes tervét. A testület véleményét, illet­ve az ellenőrzési tervjavasla­tokat a Minisztertanács elé terjesztik. Következő napirendi pont­ként a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elfogadta a balatoni üdülőkörzet fejlesz­tésével összefüggő intézkedé­sek végrehajtásának utóvizs­gálati programját. A kö­zeljövőben kezdődő vizsgá­lat során Somogy, Veszprém és Zala megye tapasztalatai alapján felmérik, hogy az 1981—1983. között megtartott KNEB-ellenőrzések nyomán hozott intézkedések, illetve a Balaton védelmével fog­lalkozó kormányhatározatok miként valósultak meg. Vá­laszt keresnek arra is, hogy a közvélemény, a társadalom mennyire érzi magáénak nemzeti kincsünk védel­mét. A KNEB ezzel a vizs­gálattal is hozzá kíván já­rulni ahhoz, hogy a Bala­tonnal kapcsolatban tapasz­talható érdekellentétek — köztük a helyi lakosok és az üdülők, az idegenforgalmi fejlesztés és a környezetvé­delem, az üdültetés és a víz­minőség-védelem ütközései — ne . éleződjenek közeled­jenek egymáshoz a külön­böző nézetek, célok. Ennek érdekében a júniusban kez­dődő utóvizsgálat az üdülő­körzet helyzetének komplex áttekintésére törekszik. A népi ellenőrök figyelme ki­terjed a vendéglátás, a 'ke­reskedelem, a közlekedés fejlesztésére, az infrastruktú­ra és a kommunális ellátás teljes körére. A szakembe­rekből álló munkabizottságot — az alapvizsgálathoz ha­sonlóan — Láng István aka­démikus, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkára vezeti. Az átfogó vizsgálat tapasz­talatait és az esetleges javas­latokat még az idén a kor­mány elé terjesztik. A KNEB végezetül az el­múlt négy évben végzett munkáját értékelve eredmé­nyesnek minősítette a Győr- Sopron Megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság tevékenysé­gét. A KNEB a munka tovább­fejlesztésének lehetőségeit egyebek közt a népi ellenőr­zési bizottságok kezdeménye­ző szerepéinek erősítésében jelölte meg. A vöröskeresztes taggyűlések eddigi tapasztalatai Az egészségvédelem a kongresszusi felajánlások középpontjában A Vöröskereszt megyei ve­zetősége Salgótarjánban ér­tékelte az eddig' lezajlott beszámoló- és vezetőségvá­lasztó taggyűlések munkáját, és a következőkben össze­gezte tapasztalatait. A városi és városi jogú nagyközségi vezetőségek a kongresszust megelőző tag­gyűléseket jól készítették elő, lebonyolításuk nem oko­zott gondot. A pártszerveze­tek, alapszervezeti szintig beszámoltatták a vezetősége­ket, segítették az új testületi tagok kiválasztását. A községi tanácsok anyagi támogatást is nyújtottak a lakóterületi alapszerveze­teknek. a sokszoros véradó­kat, a jól dolgozó aktivistá­kat a munkahelyi vezetők többsége pénzjutalomban is részesítette. A rendezvények — egy­két kivételtől eltekintve — ünnepélyes keretek között zajlottak, nemegyszer egész­ségvédelmi és családvédelmi előadások is kiegészítették. Az összejövetelek rövidek, de tartalmasak voltak, a be­számolók reálisan értékelték az elmúlt öt év tevékenysé­gét, és meghatározták fel­adataikat a kongresszusig. Az aktivitás változó volt, a beszámolók elfogadása tel­jes. A felsőbb szintű veze­tőség képviselői javaslatot tettek a vezetőségi tagakra és elismeréseket adtak át. A taggyűlések az irányító • vezetőségek munkáját álta­lában jónak minősítették, csak egy-két községi, nagy­községi vezetőség munka- módszerére hangzott el kri­tikai észrevétel1. A vezetőségekben a sze­mélycseréket, az indokolta, hogy a régi tagok munkahe­lyi leterheltségük, egészségi állapotuk, nyugdíjazásuk mi­att nem tudták ellátni fel­adatukat. volt aki saját ma­ga kérte felmentését. Szerve­zeti változtatás Szécsényben, Salgótarjánban és Bátonyte- renyén történt: módosították az alapszervezetek számát. A kongresszusi felajánlá­sok nagyrészt az egészség- és családvédelemhez kapcso­lódnak, de szerepel közöttük öregek napi ünnepség meg­tartása segélybélyeg-vásár­lás és ruhagyűjtés is. Géppel A salgótarjáni Karancs Húsipari Szövetkezeti Kö­zös Vállalatnál a közel­múltban helyezték üzem­be az EFA típusú sertés- hasífó gépet. Az új be­rendezéssel termeléke­nyebben lehet dolgozni, kevesebb fizikai munkát igényel, mint a hagyomá­nyos eljárás. Ugyanakkor a tőkehús jobb minőség­ben kerül a kereskedelmi egységekbe. A képen Oláh Tibor dolgozza fel a ser­téseket az - új fűrészgép segítségével. — Rigó — A gyógyítómunka javításáért Egészségügyi dolgozók ankétja Siófokon Az egészségügyi intéz­mények gazdálkodásának korszerűsítéséről tanács­koznak csütörtöktől Siófo­kon, a SZOT Ezüstpart üdü­lőjében az egészségügyi in­tézmények mérnökei, köz-/ gazdászai, a gyógyítómunka szakmai és államigazgatási irányító apparátusában dol­gozó szakemberek. Az Egész­ségügyi Dolgozók Szak- szervezete által szervezett háromnapos tanácskozást Csehák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese nyi­totta meg az egészségügy és a gazdaság összefüggéseiről tartott előadásával. A plenáris ülésen és két szekcióban 37 előadás hang­zik el; a 850 főnyi résztve­vő elméleti és gyakorlati nézőpontból tekinti át azo­kat a munkaszervezési, irá­nyítási, pénzügyi feladato­kat, amelyek megoldása közvetlenül kihat a gyógyí­tómunka színvonalára. Az előadók beszámolnak azok­ról a betegellátás minőségét javító új gazdasági mód­szerekről, amelyek az anya­gi eszközök eddiginél haté­konyabb felhasználását moz­dítják elő. Ismerkednek an­nak a tizenöt hazai intéz­ménynek a gazdasági tevé­kenységével, amelyben há­roméves időtartamra terje­dő pénzügyi irányítási kí­sérletek folynak; ezek célja, hogy tapasztalatokat szerez­zenek az intézmények önálló gazdálkodásáról. A témák között szerepel, hogy mi­ként tehetik az egészségügy­ben dolgozókat érdekelteb­bé intézményük jó gazdál­kodásában ; foglalkoznak a gyógyítómunkához, s az egészségügyi irányításhoz szükséges adatok számító- gépes feldolgozásának mód­szereivel, a pénzügyi-gazdál­kodási fegyelem, a társadal­mi tulajdonvédelem kérdé­seivel, a rugalmas munka­idő beveztésének lehető­ségeivel. A tanácskozás színhelyén harminc vállalat — köztük több külföldi cég — mutat­ja be vizsgálati és gyógyí­tóeszközeit, orvosi műszere­it, kórházi-rendelőintézeti berendezéseit. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom