Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-13 / 87. szám

Téli hajnalok számtalanszor megcsodált képződménye az ablakainkon keletkező jégvirág. Ezt a természeti jelensé­get próbálták mesterséges úton előidézni a salgótarjáni sík­üveggyárban. Márciustól negyven négyzetméter ilyen üve­get készítenek naponta, s a további fejlesztést a kereslet­től teszik függővé. Fiatal külkereskedők — több minit 100 szakkülkeres­kedelmi és önálló külkereske­delmi joggal felruházott ipa­ri, mezőgazdasági vállalat if­jú szakemberei — szakmai tanácskozást tartottak szom­baton a Budapest Kong­resszusi Központban­Veress Péter külkereske­delmi miniszter bevezetőben arról szólt, hogy 1973 óta a világ szinte valamennyi or­szága számára fontos gazda­sági feladattá vált a szerke­zetváltás, a rohamosan válto­zó világgazdasági körülmé­nyekhez való alkalmazkodás gyorsítása. Számunkra a legfontosabb feladat a szerkezetváltás fel- gyorsítása. s ennek eredmé­nyeként a külkereskedelmi egyensúly erőteljes javítása.' A szocialista országokkal folytatott árucserében a leg_ fontosabb feladat a tervszerű forgalom biztosítása, az ex- 'portban és az importban egy­aránt. Veress Péter a továbbiakban a külkereskedők feladatairól szólva elmondta: lényeges, hogy a korábbinál jobban in_ formálják a termelőket a pi­ac változó igényeiről, az új értékesítési lehetőségekről. A cserearányromlás megállítása szempontjából elengedhetet­len. hogy a magyar termé­keket kedvezőbb feltételek­kel . értékesítsék. Ebben sokat tehetnek a vállalatok, és nagy feladataik vannak az egyes üzletkötőknek is. Szükség van személyes érdekeltségük nö­velésére, hogy érezzék egy-egy jó üzlet előnyét, illetve a hát­rányosabb szerződések követ­kezményeit is. Tapasztalható, hogy újabban a külkereskedelmi vállalatok nagyobb kockázatot vállalva működnek együtt a termelők­kel — ennek fejlesztésére, s további új módszerek kidolgo­zására van szükség. Nélkülözhetetlen azonban e téren is a körültekintés, mert a megalapozatlan, túlságosan nagy kockázat miatt igen nehéz anyagi helyzetbe ke­rülhet a vállalat. Tovább fejlődik a külke­reskedelem szervezete is. A minisztérium' támogatja újabb kereskedőházak ki­alakítását, ha a működés fel­tételei biztosítottak. Ugyan­akkor szükség van a párhu­zamos külkereskedelemben az eddiginél nagyobb rendre. A plenáris ülés után a fia­talok négy szekcióban vitat­ták meg a külkereskedelem fejlesztésével kapcsolatos közgazdasági és pénzügyi, jogi, marketing- és szállítmá­nyozási feladatokat. | NŰGRÁD — 1987. április 13., hétfő Beszélgetés szakemberekkel Megállapodások a kábel- gyártás korszerűsítésére Az Interelektro 5. számú, úgynevezett kábelmunikacso­portja a múlt héten, Salgótarjánban tartotta 25. jubileumi ülését. A jelentős eseményen kilenc ország ötven szakem­bere vett részt. Képviseltette magát a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Kuba, Románia, az NDK és Magyarország. — Hogyan alakult a jubile­umi ülés programja? — kér­deztük Márton Sándort; a- rendezvénysorozat szervezését magára vállaló balassagyarma­ti kábelgyár igazgatóját: — A résztvevők hétfőn ér­keztek meg Salgótarjánba és szombaton indultak haza. A' kedd délelőtti megnyitóra, az ezt követő ülésekre, valamint a záró jegyzőkönyv péntek es­ti aláírására a MTESZ-szék- kázban került sor — ezúton is szeretném megköszönni a lehetőséget. A plenáris ülést követően két csoportban vé­geztük a munkánkat. Az egyik csoport tagjai az együttmű­ködés elmélyítésének műszaki lehetőségeit tárgyalta meg, míg a másik csoport szakem­berei a közgazdasági össze­függéseket vizsgálták. Csü­törtökön gyárunk meglátoga­tása szerepelt a programban. Természetesen mód nyílt a megye néhány nevezetességé­nek megismerésére is, felke­restük Szécsényt, Hollókőt és Egert. — Sikerült-e elvégezni a ki­tűzött feladatokat? — tettük fel a következő kérdést Ana- tolij Polilcarpovics Povelicsen- konak, a szovjetunióbeli Glav- eiektrokábel vezérigazgatójá­nak, a munkacsoport elnöké­nek: — A legmesszebbmenőkig teljesítettük a kötelezettségün­ket. Értékeltük a 24. ülés óta elvégzett munkát. s tovább­léptünk előre a KGST egvsé-- ges kábelipari rendszerének kialakítását, a szakosodási és kölcsönös szállítási lehetősé, gek feltárását, az új gyárt­mányok együttes ^ kifejleszté­sét szolgáló úton. Mivel or­szágainkban eltérő a kábel­ipar műszaki színvonala, ezért segítenünk kell az arra rá­szorulóknak. Ezúttal Kuba megsegítése mellett foglaltunk egységesen állást. Nincs tit­kolni valónk egymás előtt, megosztjuk egymással a turiá. sunkat, a tapasztalatunkat Ezen a téren is eredménye* munkát végeztünk a 25. ülé­sen. — Magyarországgal rendkí­vül jó és gyümölcsöző a ká­belipari együttműködésünk. Kölcsönösen szállítunk egy­másnak kábeleket. A mi ór. szágunkban most erőteljesen megindult az építőmunka, s ugrásszerűen fejlesztjük töb" bek között az elektronikát. Ebben számítunk magyar ba­rátaink közreműködésére. A Szovjet Kábelipari Egyesülés iipmár önállóan kereskedhet a Magyar Kábelipari Művekkel. Lehetőség van például arra, hogy a közösen kifejlesztett te rmékei nkk el meg j el en j ü-nfc eey harmadik piacon. Szeret­nénk szorosabbra fűzni a gyá­raink közötti kapcsolatot, töb­bek között a balassagyarmati kábelgyárral. A mostani láto­gatás során meggyőződtem róla: korszerű gvár a balas­sagyarmati, kollektíváin nagy­szerű termékek előállítására képes. — Kérem, szóljon a jeay- zőkönvvben rögzített megálla­podásokról — fordultunk Pe~ t6 Jánoshoz, a munkacsoport ügyeinek magyar intézőjéhez, aki nyugdíjasként látja el megtisztelő és nehéz felada­tát, s aki mind a huszonöt ülésen jelen volt! — A mostani megállapodá­sok a kábelgyártás modern! zálását, a szerkezetváltást, a minőség javítását, az optimá lisabb anyagfelhasználást; kí­vánják elősegíteni. Megálla podás született a hajlékony ipari modulok, robotegységes kábeleinek kimunkálásáról. Aa elhatározott teendők közé tar­tozik a fényvezetöjű kábelek gyártástechnológiájának, gépi berendezéseinek kialakítása a gyártáshoz szükséges anya­gok megválasztása, a beszer­zési lehetőségek feltárása — megfelelő szakosodással. Cé­lul tűztük az ónozás technoló­giájának korszerűsítését. az importalapanyagok kiváltását — Milyen konkrét hasznot remél a mostani tanácskozá­soktól — érdeklődtünk vége­zetül dr. Laczkó Mihálytól, a Magyar Kábelipari Művek ve­zérigazgatójától : — Bízom benne, hogy az ed­diginél több, jobb, eladhatóbb kábelt tudunk majd gyártani. A megállapodások lehetősége­ket teremtenek számunkra, hogy kedvező irányba módo­sítsuk a termékszerkezetünket, bővítsük nemzetközi kapcso­latunkat. Az idén háromszáz, nyolcvanmillió forint érték­ben exportálunk a Szovjet­unióba. s további százhetven- millióért Jugoszláviába, Bul­gáriába. Csehszlovákiába. Azt remélem, hogy a jövőben nö­veljük majd a kivitelünket, s új piacokra sikerül szert ten­nünk. * (kofaj) A néphadsereg KISZ-vezetőinek tanfolyama , A Magyar Néphadsereg KlSZ-szervezeteinek vezetői péntektől négynapos tanfo­lyamon vesznek részt Zárukén, ahol a mozgalmi munkához kapcsolódó elméleti és gya­korlati kérdésekről hallgat­nak meg előadásokat. Megvi­tatják, értelmezik azokat a soron következő feladatokat- amelyek a KISZ XI- kong. resszusának határozataiból eredően a néphadsereg KISZ. szervezetei előtt állnak. Ki­cserélik tapasztalataikat a mozgalmi munkában alkal­mazott formákról^ módszereik­ről. A hadsereg ifjúsági vezetői­nek rendezvényét szombaton meglátogatta Hámori Cs-aba, a KISZ KB első titkára, s elő­adást tartott időszerű politi­kai, gazdasági és társadalmi kérdésekről, a KlSZ-szerveze- tek helyéről, szerepéről a he­lyi politika alakításában. A rendezvényen megjelent Hor­váth, István altábornagy, .po­litikai főcsoportfőnök, honvé­delmi miniszterhelyettes. (MTI) Mezőgazdasági kutatók versenye A MÉM-hez tartozó 40 ku­tató-fejlesztő intézmény 81 brigádjának képviselői ta­nácskoztak szombaton Kecs­kém-éten. Eredményesnek értékelték az agrárkutató-fejlesztők kö­rében az új tudományos mód­szerek gyorsabb bevezetésé­re. közreadására 1980-ban meghirdetett munkaversenyt. Ennek eredményeképpen to­vábbléptek a mezőgazdasági hulladékanyagok hasznosítá­sában- idő- és energiatakaré­kos talajművelési techno-ló. giák gyakorlati alkalmazásá­ban. A brigádtagok tavalyi munkájának eredményessé­gét tanúsítja 107 újítás, 25 találmány és 39 bejelentett szabadalom­A tanácskozáson megálla­podtak, hogy folytatják a ver. sengést újabb kiírásokkal, meghatározott céllal. A fő fel­adat a mezőgazdasági tájak termesztési potenciáljának megóvása és növelése. A nő­vén ynem-esítő munkában a betegségekkel szembeni el­len állóképesség növelése ke­rül előtérbe, a minőségi áru­termelést szolgálva. (MTI) Napjaink technikája Falra festett „ördög Ehhez hasonló képet már sok helyen látni: csinos hölgy ül egy irodában, s mosolya elárulja, mily játszi könnyed­séggel végzi munkáját a Ro­botron könyvelőgép segítsé­gével. A poszter most is ott található a Magyamándori Állami Gazdaság számítógép­termének a f-aián. Látogatásunk idején a javí­tószerviz szakemberei veszik kezelésbe a masinákat. Értő kézük hamar megtalálja a hibát. így hát mehetnek út­juk másik állomására^ a gaz­daság leendő központjába- Szügyre. Kiss József progra­mozó igazítja el őket térkép segítségével, majd rövid gon­dolkodási idő után kezdi el mesélni a számítástechnika itteni térhódításának törté­netét. — Az első lépéseket 1934- ben tette meg a Magyamán­dori Állami Gazdaság — te­kint fel a rögtönzött puská­ból, melyen blokkokkal', jelö­li az egyes korsj^jkokat. — Ekkor- vásároltuk az első Com­modore—64 típusú személyi számítógépet, melyet a szarvasmarha-tenyésztés nyil­vántartására alkalmaztunk. Akkoriban 500 körül mozgott az állomány, a-mii nem kis íeL adatot adott a-z adminisztrá­tor óknak- A program segít­ségével naprakészen tudtuk nyomomkövetni. melyik állat, miikor ellik- milyen öröklött tulajdonságai léteznek és, ami egyáltalán nem érdektelen: milyen hús-, illetve- tejhoza­mot várhatunk tőle. Majd hozzáteszi, hogy a na­pokban várják a debreceni agráregyetem mérnökeit, akik takarmányozási szoftverrel te. szik majd teljessé az adatfel­dolgozást. Ceruzája közben az 1985-öt jelképező rubli- kára téved. — Űj színfoltot jelentett ez az év. hiszen megjelentek a Robotron könyvelőgépek. Megindult a főkönyvi, és az anyagkönyvelés: ezeket ugyan­is könnyen adaptáltuk a gép­re, mivel kialakult gyakor­lata van­— Nem fefadatom a gépek minősítése, de egy jellemző példa: kilenc hónapig késlel­tette a könyvelői program fut­tatását a sok meghibásodás — veti közbe az érkező Nagy Attila, igazgatóhelyettes. Az elmúlt év már sok szem­pontból mérföldkőnek te­kinthető a számítástechnika fejlődésében. Ismét gépvá­sárlások: két Robotron 5110- es és egy C—64-es a listán. — A két könyvelőgépre azért volt szükségünk, mivel a bér­elszámolást, és az alkatrész. nyilvántartást is szerettük vol­na egyszerűsíteni — folytatja az igazgatóhelyettes. — EL sóként a kevesebb munkát igénylő, a nem produktív lét­szám fizetését szedtük ki se­gítségükkel- majd az év máso­dik felétől valamennyi dol­gozónk elszámoltatását ol­dottuk meg ezzel a módszer­rel- A C—64-es berendezés a tobozi sertéstelepre kerül, ahol a szarvasmarha-tenyész- tés nyilvántartásához hason­lóan az 1000 koca és a szapo­rulat adatait követhet jük nyo­mon. A programot az Ipari Sertéstenyésztési Vállalattól vásárolták. — Természetesen mi is fej. tesztünk szoftvereket — ma­gyarázza Kiss József —, így például szintén tavaly kezdő­dött el a gépi számlázás^ melynek eredeti változata a PM SZÜV-től származik. (Ma SZALDÓ). Segítségével napra­készen tudjuk ellenőrizni kint­levőségeinket, a termékössze­tételt- bármelyik vevőnkről van is szó­Aki ismeri mezőgazdasági ti zernei nk szá mi tógép-ellá tóit - ságát, joggal kérdezhetné: mi indokolta ezt a nagy arányú fejlesztést? Talán nem lett volna máshol helye az esz­közökre költött 2,5 millió forintnak? Ehhez természete­sen ismernünk kell a gazda­ság felépítését is. Kilenc ke­rület, azaz ■ kilenc önelszámoló egység alkotja a Magyamán­dori Állami Gazdaságot. Te­vékenységük összehangolása, ellenőrzése ma már szinte elképzelhetetlen lenne az okos masinák nélkül. Sőt, a to­vábblépéshez is biztosítják a feltételeket, hiszen a havonta begyűjtött bizonylatok lehe­tőséget kínálnak a végső ösz- szegzés elkészítésére is- ami a vezetők munkáját könnyíti meg. Külön számlákon juttat­ják «4 az. egységek a géppark­kal kapcsolatos adatokat- Egy-egy ' ilyen számlán 52 részletezési lehetőség adódik. — Havonta kimutathatjuk például a traktorok fogyasz­tását, bérleti díját, minden-faj­ta járulékos .költségéi, hogy csak a lényegesebbeket em­lítsem — mondja Nagy Atti­la. — A puszta tényszámokon túl. aztán ennél összetettebb mutatókat is készíttetünk a számítógépekkel, melyeket a közgazdászok értékelnek. Józsi most egy „finomított” prog­ramon dolgozik, s elkészülte »tán nyitott könyv lesz előt­tünk egy_egy erőgép. A magyarnándoriak persze, nem elégedtek meg az imént vázolt teljesítményekkel- A mostani hardverpark min­denképpen kiegészítésre szo­rul. Néhány éven belül szük­ségük^ lesz egy nagy teljesít, ményű computerre, vagy há­lózatra. Hamarosan tároló-le­mezekre kerül az állóeszköz— nyilvántartás, a teljes állat, tenyésztés. Szügyi központju­kat már úgy tervezték, hogy alkalmas legyen valamennyi berendezés fogadására, így erőiket koncentrálni tudják, (Ma még csak a bérszámfej­tés történik Szügyben ) A vezetők tel tét len támoga. tói a számítógépes belső in­formációé rendszer kiépítésé, nek. Cseh Marcell igazgató­val ugyan nem sikerült talál­kozni, de ő az egyik legálha- tatosabb hajtóerő. Idén 50 dol­gozót küldenek tanfolyamra, hogy a későbbi fejlesztésnek ne legyen szakmai vissza fo­gója- Novák Mária —, aki háromnegyed éve képezte át magát nővérből operátorrá —• most már nevetve meséli: — Olyan, mintha egész éle­temben ezt csináltam volna. Persze, Józsi is sokat segített: Kárpáti Ibolya viszont még átélte a „kézi” könyvelés fá­radságos munkáját: — Tudja, mikor először megláttam a falon levő posz­tert, nagyon megijedtem. Nem tudtam elképzelni- hogy egy­szerre ennyi billentyűvel mit lehet csinálni. Most már tu­dom. hogy valóban nem ..ör­dögi” találmány-.. T. Németh László Kép: Bábel László JjÉGYIRÁG Fontos feladat a szerkezetváltás fiatal külkereskedők tanácsi-ozása

Next

/
Oldalképek
Tartalom