Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-11 / 86. szám
Következetesebb politikai munkával a novemberi határozat megvalósításáért Á; elmúlt hónapokban a Központi Bizott- kág 1986. novemberi határozatának megismertetése, értelmezése, tudatosítása képezte ■ politikai munka fő tartalmi vonulatát. Ezt szolgálták az év eleji pártrendezvények, munka, és lakóhelyi fórumok is, melyek sorában különösen fontos szerepet töltöttek be az új módon szervezett beszámoló taggyűlések. Ezúttal ugyanis az alapszervezet múlt évi tevékenységének elemzésére — a párttagokkal folytatott széles körű eszmecserét követően — későbbi időpontban, több tapasztalat birtokában került sor, s az értékelés összekapcsolódott az v idei munkaprogramok, feladatok megfogalmazásával is. A taggyűlések légköre, a dokumentumok tartalma jelentette az első visszaigazolását annak, hogy mennyire jutott a párttagság a novemberi határozat szellemének elsajátításában, milyen konkrét elképzelései vannak ■ központi célok helyi megvalósításában, hogyan sikerül a tenni akarást cselekvéssé formálni, a dolgozó kollektívákat az előrelépés érdekében mozgósítani. Az évindító pártrendezvények tapasztalatai alapján is elmondható, hogy a párt politikája iránt bizalom nyilvánul meg, az emberek továbbra is a párttól várják az iránymutatást a XIII. kongresszus célkitűzéseinek megvalósításában. Erre utal a novemberi határozatot megelőző fokozott várakozás és a döntést kísérő nagy érdeklődés is. A kezdeti bizonytalankodás után a párttagság körében az a vélemény alakult ki, hogy a Központi Bizottság reális, felelős számvetést végzett, s a kongresszusi határozat szellemében egy olyan cselekvési programot fogadott el, amelynek megvalósítása az egész országnak, minden kollektívának, valamennyi józanul gondolkodó állampolgárnak elemi érdeke. A pártfórumokon az jutott kifejezésre, hogy • kommunisták elfogadják, egyetértenek a társadalmi reformfolyamatok továbbvitelével, • gazdasági fejlődés dinamizálásával, a minőségi változások, a magasabb követelmények előtérbe állításával s készek jobban, hatékonyabban dolgozni. Igényként fogalmazták meg a gazdaság teljesítőképességének növelését, a kedvezőtlen tendenciák megállítását. Támogatják a rend. a fegyelem megszilárdítását, a versenyképesség javítását, a termékszerkezet korszerűsítését, a munkaerő ésszerű átcsoportosítását, a teljesítményarányos bérpolitikát szolgáló intézkedéseket. Több kezdeményezés, vállalkozás tapasztalható a megújulás helyi feltételeinek megteremtésében, a szellemi és anyagi erőforrások jobb hasznosításában. A legtöbb rendezvényem érzékelhető volt • novemberi határozat szelleme. A reálisabb helyzetismeret birtokában a párttagok érdé. mi véleményt mondtak tevékenységükről, a megbecsülendő eredmények mellett nyíltan szóltak a hibákról, mulasztásokról, kutatták m környezetükben tapasztalt problémák okait, s önkritikusan vetették fel személyes felelősségüket is. Megalapozottabb következtetésekhez jutottak s konkrétabban fogalmazták meg a cselékvés lehetőségeit, az egyes pártmegbízatásokat. Szélsőséges, végletes nézetek is elhangzottak, azonban nem kaptak teret, támogatást. E kedvező jelenségek mellett azonban olyan szemléleti és gyakorlati elemekkel is lehetett találkozni, amelyek nincsenek összhangban törekvéseinkkel, hátráltatják, nehezítik a kibontakozást. Az általános egyetértéssel nem mindig jár együtt a változtatás. megújulás konkrét Igénye, heäyl szükséglete. Szűkebb körben egy olyan leszerelő felfogás is megjelent, amely a meghozott döntésektől automatikus hatásokat remél, s lebecsüli a cselekvés helyi lehetőségeit, a nagyobb erőfeszítéseket. Ugyancsak az aktivitás ellen hatnak azok a felvetések, amelyek szerint nincs elég eszköz, erő ahhoz, hogy a magyar népgazdaság úrrá legyen a kialakult helyzeten. Némelyek újabb központi intézkedéseikre várakoznak: „Mondják meg mit tegyünk, rajtunk nem fog múlni.” Ez a kényelmes szemlélet összeegyeztethetetlen a növekvő követelményekkel. Az ügyet az sem viszi előre, aki mindig csak az objektív tényezőkben (szabályozók, külső piac, időjárás stb.) keresi a problémák okait, s nem vizsgálja saját felelősségét, lehetőségeit. Bár a korábbiakhoz képest nagyobb hangúlyt kaptak a nem termelő szféra feladatai, a gazdaság erkölcsi, művelődési, egészségügyi vonatkozásai, még mindig nem sikerült a gazdaságpolitikai összefüggéseket komplexen, egységben értelmezni. Mindez arra mutat, hogy a párttagság egy része nem elég igényesen tanulmányozta a Központi Bizottság határozatát, nem gondolta végig a következtetéseit, megelégedett a fórumokon kapott tájékoztatással s a helyi feladatok megvalósításához szükséges tárgyi ismeretekkel sem rendelkezik. Így természetes, hogy ők nem tudják a párt törekvéseit jó hatékonysággal képviselni, érvelőén magyarázni, s főleg kevésbé képesek cselekvésre mozgósítani, példát nyújtani. Tapasztalataink szerint a novemberi határozat követelményrendszere főleg a kritikusabb, reálisabb helyzetértékelésben tükröződött, de a jövő helyi tennivalóinak kialakítására nincs elég bátor, határozott elgondolás, önálló cselekvésre való ösztönzés. Az elfogadott munkaprogramok némelyike megmaradt az általánosság szintjén. Nem érzékelhető, hogy egész év során milyen módon akarják segíteni a társadalmi, gazdasági feladatok megvalósítását, milyen területekre koncentrálják a párttagság figyelmét, aktivitását. A vállalatok, szövetkezetek, intézmények gazdasági terveinek egy jelentős része csak részlegesen tükrözi vissza a népgazdasági célkitűzéseket, elvárásokat, a hatékonyság, a jövedelemtermelő képesség fokozásának ikö. vetelményeit. Biztató előjel, hogy a gazdálkodó egységek exporttervei a múlt évi jó tendenciák folytatódását ígérik. Nagyobb figyelmet fordítanak a termelés technikai, műszaki színvonalénak emelését célzó beruházások fejlesztésére is. Ugyanakkor a termeié« dinamikus növekedését kevés üzem tervezi, többségük csupán szerény bővítést, illetve a szinten tartást tűzte kd célul. Kevés kezdeményezés tapasztalható a termékstruktúra korszerűsítésében, a versenyképes jó minőségű termékek arányának növelésében, a veszteséges gyártmányok csökkentésében. A struktúraváltást megalapozó műszaki fejlesztésekben a szükségesnél lényegesen lassúbb az előrelépés. Nem elégséges a központi fejlesztési programokhoz való csatlakozás mértéke sem. A racionálisabb munkaerő- és költséggazdálkodás elveivel szóban minden vállalat, szövetkezet egyetért, a megvalósítás érdekében azonban kevés elgondolással találkozunk. E kérdésekben a Központi Bizottság novemberi és decemberi határozata még nem vált eléggé a politikai gondolkodás és gyakorlat elemévé. Kétségtelen, hogy ma a tervezés során lényegesen több bizonytalansági tényezővel kell számolni, körültekintőbb elemzőmunkára van szükség. Ezt is figyelembe véve indokolt újra felülvizsgálni a terveket. Van ahol a növekedés ütemét kell fokozni, máshol a termékszerkezet, a műszaki színvonal, a jövedelemtermelő képesség esetében kell a helyi lehetőségeket, az emberi tényezőkben lévő tartalékokat igényesebben számba venni. Különösen többet kell kezdeményezni a költségtényezők csökkentése, az anyag, energia takarékosabb felhasználása érdekében. Szükséges, hogy a vállalati tanácsok, a társadalmi és tömegszervezetek is jobban éljenek jogkörűikkel, önállóságukkal s a népgazdaság érdekeivel összhangban alakítsák ki üzemük elképzeléseit. Ösztönözzék a vezetőket a vállalkozó szellemű, konstruktív magatartásra, lépjenek fel az óvatos, várakozó mentalitás ellen. Az év első hónapjának gazdasági eredményei még a szerény tervelőirányzatok időarányos megvalósulása szempontjából is kedvezőtlenek. Az első negyedév alacsony lendülete az ipari üzemékben nem elegendő az éves célkitűzések megvalósításához, még kevésbé a lemaradások, kiesések pótlásához. A mezőgazdaságban az időjárás okoz sok bizonytalanságot. El kell ismerni, hogy az alacsony teljesítményekben szerepe van a szokatlan kemény télnek, az alapanyag- és alkatrészellátás fogyatékosságainak, a piaci problémáknak, de az Is igaz, hogy a gazdasági egységek a rendelkezésükre álló lehetőségeket sem tudták megfelelően hasznosítani. Napjainkban fő kérdés a novemberi határozat megvalósítása, most minden erőt, eszközt ennek szolgálatában kell mozgósítanunk. További erőfeszítéseket kell tenni a követelmények tudatosítására. A szemléletformálás érdekében jobban fel kell használni a közéleti mozgalmi fórumokat, de a kötetlen eszmecserék, a mindennapi politizálás lehetőségeit is. Politikai eszközökkel is ösztönözni kell a jobb munkát, a nagyobb teljesítményeiket. Olyan közszellemre van szükség, amelyben a dolgozók közvetlenül érzékelik érdekeiket a gyártmánystruktúra korszerűsítésében, a nagyobb rend, fegyelem megteremtésében, amelyben a színvonalas munka természetes igény, s nem tűri a lazaságot, hanyagságot. Jobban fel kell karolni, támogatni az újító szándékú kezdeményezéseket, á szocialista brigádok vállalásait, a nagy októberi szocialista forradalom 70. és a Nógrád—Kemerovo közti testvérkapcsolatok 20. évfordulója tiszteletére kibontakozott akciókat, a KISZ „Jövőnk a tét” mozgalmában rejlő lehetőségeket. A közösségek ereje, a párttagok személyes példamutatása e helyzetben különösen felértékelődik. Igényesebb« elvszerűbb munka követelményeit kell a káderpolitikában is érvényesíteni- Ma nincsenek könnyű helyzetben a különböző szintű vezetők, hiszen alapvető fele. lősségük van a gazdasági feladatok megvalósításában, a jövedelmi viszonyok alakításában és ezáltal a hangulat, a körzéi-zet formálásában. A pártszerveknek bizalmat, támogatást kell adniok a kezdeményező, megújulni kész, a változó helyzetben gyorsan, rugalmasan alkalmazkodó, vállalkozó szellemű vezetőknek. Konkrétabban, határozottabban kell véleményezni, minősíteni munkájukat. Aki képes önállóan, hatékonyan gazdálkodni a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrásokkal. aki eredményesen irányítja a kollektívát, jól szervezi a munkát, aki mögé felzárkóznak az emberek, az részesüljön nagyobb erkölcsi, anyagi elismerésben is. Nem szabad viszont várakozni olyan vezetők felmentésével, akik nem értik meg a növekvő követelményeket, kishitűek, taktikáznak az intézkedések meghozatalával, nem merik vállalni a felelősséget, az előrehaladással együttjáró feszültségeket, s a többszöri figyelmeztetés. segítség ellenére Is képtelenek megoldani feladataikat. Több tehetséges fiatalnak kell! újabb és nagyobb feladatot, megbízatást adni, a feltételek javításával segíteni munkájukat, elismerni eredményeiket. A konkrét helyzetnek megfelelően kell a pártszerveknek részt venniük a szervezettebb munka kereteinek kialakításában, korszerűsítésében is- Mindenütt növekszik azonban a következetesebb ellenőrzés, a szigorúbb számonkérés szerepe. Nem lehet késlekedni a hibák feltárásával, a kijavításukhoz szükséges intézkedések meghozatalával. A politikai munkában számolni kell azzal is, hogy a teljesítménnyel arányos bérfejlesztés különbözőképpen érinti az egyes üzemek dolgozóit, a családokat. A fogyasztói áremelés —, amely magasabb lesz a béremelés átlagánál — indokoltságának megértetése, elfogadtatása hatékony agitációt igényel. Érzékenyebben. türelmesebben kell az emberek kérdéseire reagálni, s főleg azok problémáira, akik már vagy még nem tehetnek többet az eredményesebb munkáért. Ez fokozza a vezetők, az aktív dolgozók felelősségétA nehézségek, a gondok kezelésében jobban kell alapozni az eddig elért eredményekre, a szocializmushoz fűződő értelmi és érzelmi azonosulásra, meggyőződésre, erősíteni kell az emberek alkotó erejébe vetett hiteti A közvélemény nagy figyelmet fordít azok-i ra a folyamatokra, amelyek ma a Szovjetunióban kibontakoznak. Szimpátia, elismerés kíséri az SZKP XXVII. kongresszusa határozatának, a Központi Bizottság döntéseinek megvalósítását, a vezetés merész kezdeményezéseit. Érdekünk, hogy megvalósuljanak az átépítés, a gyorsítás követelményei, megteremtődjenek az átfogó reform feltételei; a szovjet nép érjen el újabb sikereket. Példájuk mozgósító szerepét nekünk is hasznosítani kell a szocialista építőmunika soron levő feladatainak megvalósításában* Nehéz próbatétel előtt áll a társadalom, a népgazdaság. Bár a novemberi határozat végrehajtása nem egy év feladata, az 1987- es esztendőnek döntő szerepe lesz- abban, hogy meg tudjuk-e állítani az utóbbi időszak kedvezőtlen folyamatát, képesek leszünk-e hozzájárulni a termelés növekedéséhez, a hatékonyság javításához, az egyensúlyi helyzet biztosításához. Ennek tudatában kell most minden kollektívának, minden párttagnak, valamennyi dolgozónak végezni munkáját. Az értelmes célok, a nyílt, őszinte beszéd, a jó teljesítmény fokozottabb elismerése megsokszorozhatja erőinket és joggal bízhatunk abban, hogy sikerrel oldjuk meg feladatainkat. Géczi János, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága első titkára Gazdagodó megyeszékhely A Goikijiukotelepen fiatalok kapják a garzon- lakásokat — Képek: Kulcsár József — \ nyugati városrészben épfii az új megyei Zagyvapálfalván a STÉSZ szakemberei tovább folytatják a Hársfa utcai otthonok ki. Az Arany János utcában a gimnázium könyvtár, további lakások társaságában alakítását kivitelezése folyik
