Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-10 / 85. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF.. 85. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1987. ÁPRILIS 10., PÉNTEK----------------------------------------------------------------------­A TARTALOMBÓL: Dcmcsokék dicsérete (3. oldal) Erőt gyűjt a Szent Jupát (5. oldal) Nyári lovastáborok Salgótarjánban (7. oldal) ____________________________________________ Ö lest tartott a Minisztertanács Több érdemi együttműködést a szövetkezetek között Kormányszóvivői tájékoztató A Minisztertanács csütörtö­ki üléséről a tájékoztatási hi­vatal elnöke, a kormány szó­vivője a következő tájékozta­tást adta: A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette Lázár György tájékoztatóját Georgi Atanaszovval, a Bolgár Nép­köztársaság Minisztertanácsa elnökével folytatott tárgyalá­sáról. A kormány az ipari minisz­ter előterjesztése alapján meg­vitatta az ipari termelési szer­kezet korszerűsítésére elhatá­rozott program végrehajtásá­nak helyzetét. Megállapította, hogy a felmutatható eredmé­nyek ellenére az előrehaladás üteme nem kielégítő. Ezért, valamint figyelembe véve az iparnak a népgazdaság inten­zív fejlesztésében betöltött ki­emelkedően fontos szerepét, további intézkedéseket tart szükségesnek a követelmé­nyekkel összhangban álló szer­kezetátalakítás meggyorsításá­ra. (Folytatás a 2. oldalon) Lenqyel békeküldöttség Az ész és az érzelmek szövetsége A lengyel békemozgalom tevékenységéről, céljairól tar­tott sajtótájékoztatót csütörtö­kön az Országos Béketanács székházában a szerdán ha­zánkba érkezett lengyel dele­gáció. Hieronim Kubijak, a len­gyel békebizottság’ elnöke, a krakkói Jagelló Egyetem pro­fesszora, a LEMP KB tagja a békéről vallott nézeteikről szólva kifejtette: számukra nem költői, illetve külsősé­gekkel övezett felfogásban je­lenik meg a béke. A róla való Igazi gondolkodás a háború­hoz vezető okok elemzését követeli és azt, hogy készek legyenek ezeknek az okoknak az elhárítására. Lengyelországban a béke­mozgalom a legszélesebb tö­megek koalíciója. Ez a moz­galom az ész és az érzelmek --------------*--------­s zövetsége a méltó élethez való jog védelme érdekében. A továbbiakban a nemzet­közi jellegű békemunkáról szólva kiemelte: nagy jelentő­ségű minden olyan javaslat, amely a nukleáris, a biológiai, a vegyi és a hagyományos fegyverek csökkentését szor­galmazza. Ebből a szempont­ból is különös fontosságú a nemzetek közötti bizalom erő­sítése, hiszen a bizalom hiá­nya szüli' a fegyverkezést. A lengyel békemozgalom arra törekszik, hogy a háború nél­küli világ képe épüljön be az emberek gondolatvilágába. A bizottság elnöke végeze­tül az orvosok, a tanárok, a pszichológusok, az újságírók, a közgazdászok tevékenységé­re utalva a szakmai békemoz­galmak jelentőségét hangsú­lyozta. Bérezés a megye kereskedelmében IKPVDSZ Hógrád Megyei Bizottsága tárgyalta Tanácskozott a MÉSZÖV megyei küldöttközgyűlése A Nógrád megyei fogyasz­tási szövetkezetek elmúlt évi teljesítményének értékelését, valamint az idei esztendő in­dításának tapasztalatait tűzte napirendjére csütörtöki ta­nácskozásán a MÉSZÖV me­gyei küldöttközgyűlése. Az áfészek és a takarék- szövetkezetek tagsági kapcso­lataiban idén folytatódtak az előző évben megindult ked­vező folyamatok. Az áfészek 1987-re 32 millió forint ösz- szegben irányoztak elő cél­rész j egyállomány-növeke- dést, s ebből március végéig a tagság csaknem 13 millió forintot jegyzett, teljesítve ezzel az egész évre szóló terv negyven százalékát. A tava­szi szövetkezeti rendezvénye­ken a tagság ismét kifejezés­re juttatta, hogy igényli és várja a tagsági kedvezmé­nyek körének és mértékének bővítését. Elismerésre érdemes tény az is, hogy a szövetkezetek az előforduló hiányosságok ellenére is jó színvonalú áru­ellátást nyújtpttak működési területük lakosságának. Fej­lődött az élelmiszerek, a tar­tós fogyasztási cikkek kínála­ta, jelentősen javultak a be­vásárlási körülmények. A nagykereskedelmen kívüli, ipari üzemektől, szövetkeze­tektől való közvetlen árube­szerzés csaknem tíz százalék­kal nőtt. Bővült az áruházi cserepartnerek száma és az ezáltal forgalmazott érték, hasonlóképpen a nagykeres­kedelmi tevékenység. Mindezek mellett is figyel­meztető jel, hogy a szövetke­zetek piaci pozíciója évről év­re gyengül. Késedelmesen hajtják végre a tartósan vesz­teséges üzletek alapellátási érdekeket nem sértő átprofi- lírozását, illetve megszünteté­sét, kevés figyelmet fordíta­nak a kereskedelemirányító munka hatékonyságának fo­kozására, az új értékesítés­szervezési megoldások beve­zetésére. Nem újkeletű gond a szö­vetkezetek közötti érdemi együttműködés hiánya, s — noha ez mindkét fél számára kölcsönös előnyöket ígér — ilyennel az idei tervek sem biztatnak. Pedig a mára már jelentős nagyságrendet elérő szövetkezeti nagykereskedel­mi tevékenység további fej­lődése elképzelhetetlen a szö­vetkezetek összefogása nél­kül. A szövetkezetek többsége mind nagyobb figyelmet for­dít a háztáji és kisegítő gaz­daságok termelésének fejlesz­tésére. Az árualapok biztosí­tása végett, mintegv 13 ezer kistermelővel létesítettek árukapcsolatot: a felvásáro­landó mezőgazdasági termé­kek 70 százaléka szerződéssel garantált. A többcsatornás ér­tékesítés kialakulása, az élén­külő versenyhelyzet azonban a szerződések fellazulásával is járt. A szakcsoporttago­kat szinte kizárólag a felvá­sárlási árak orientálják, s alig veszik figyelembe a szövet­kezettől év közben kapott tá­mogatást. A közgazdasági szabályozó- változások hatását belső erő­forrásokra támaszkodva, csak részben tudják kigazdálkodni a szövetkezetek. Többek kö­zött ez késztette őket már ta­valy, de az idei évben is a hagyományos ipari tevékeny­ségek átalakítására. A gazdálkodás hatékony­ságának fokozása ma már el­képzelhetetlen az ügyvitel számítógéppel való korsze­rűsítése nélkül. Az ügyvi­tel-gépesítésben a hosszabb távra szóló, megnyugtató megoldást a nagy teljesítmé­nyű mikroszámítógépek je­lentik. A megye három szövetke­zete a tervek szerint már az idér átállítja, könyvelését a korszerű kisszámítógépekre. Komoly gondot okoz viszont, hogy e tekintetben hiányzik az országos koordináció, e három nógrádi szövetkezet is egymástól eltérő gépparkkal és programmal indít az idén. Új irányelv a tanácsok és a szakszervezetek együttműködéséről Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke és Sólyom Ferenc, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának titkára alá­írta a tanácsi hivatal és a SZOT elnöksége együttes irányelvét ■ a tanácsok és a szakszervezetek együttműkö­déséről. A dokumentum elöljáróban rögzíti, hogy a legutóbbi, 1982-ben kiadott együttes irányelv jól segítette a taná­csok és a szakszervezetek együttműködését, ebben az időszakban rendszeresebbé, tartalmasabbá vált a terüle- . ti, illetve helyi tanácsok és a partner szákszervezeti szervek munkakapcsolata, érdemibb volt a területi, lakóhelyi ér­dekegyeztető információs te­vékenység. A társadalmi, gazdasági élet változásai, az államigazgatás korszerűsítése azonban indo­kolttá tették az irányelvekben foglaltak megújítását. Bővíleni kell az olcsó áruk körét! Az üzleti ármunkáról ta­nácskoztak a kereskedők — mintegy nyolcszáz szerződéses jövedelemérdekeltségű és magánüzlet vezetői — csü­törtökön Budapesten, az épí­tők székházában­Trethon Ferenc>, a rendező Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság elnöke meg­nyitójában hangsúlyozta: mi­vel az ármozgások mind a termelésben, mind a kereske­delemben szinte naponta ér­zékelhetők, egyre inkább na­pi feladattá válik a kereske­delemnek a közgazdaságilag megalapozott, a kereslet-kí­nálathoz rugalmasan alkalmaz­kodó kereskedelmi ármunka. Az elnöki megnyitó után Andrikó Miklós belkereske­delmi " államtitkár mondott bevezető előadást az életszín­vonal idei alakulásával ösz- szefüggő kereskedelempoliti­kai feladatokról. Beszédében kiemelte: bár a gazdasági helyzet megköveteli, hogy a kereslet-kínálat összhangjá­nak megteremtése, az állami költségvetés egyensúlyának javítása érdekében hatósági áremelésekre kerüljön sor. “z nem jelenti az árak „szabad­jára engedését”. Az államtitkár a továbbiak-’ ban arról szólt, hogy a kis­kereskedelem az idén meny- nyiségben a tavalyival azonos,' értékben annál 6—7 száza­lékkal nagyobb forgalomra számít- Mivel azonban a jöve­delmek és az árak várható alakulása miatt a lakosság jelentős rétege várhatóan el­halasztja a nem alapvető cik­kek megvételét, a vendéglátás, valamint a ruházati termé­kek forgalma/feltehetően csök­kenni fog. Az államtitkár hangsúlyoz­ta annak szükségességét, hogy az olcsó áruk körét bővíteni kell, de hozzátette: nem mond­hatunk le a kiváló minősé­gű, korszerű, fejlett technikai színvonalat képviselő, tehát drágább cikkek kínálatának javításáról sem. A Nógrád megyei kereske­delmi dolgozók bér- és jöve­delmi viszonyainak elmúlt évi alakulását és az idei bérter­vek jellemzőit tekintette át csütörtöki salgótarjáni ülésén a KPVDSZ Nógrád Megyei Bizottsága. Részt vett az ösz- szejövetelen Szabó Csabáné, a KPVDSZ központi vezetősé­gének titkára is. Az előterjesztésként szol- ‘ gáló helyzetelemzés nem tu­dott igazán megnyugtató osz- szegzést adni a kereskedők anyagi javadalmazásáról- A megye állami és szövetkezeti kereskedelme tavaly 22 szá­zalékkal növelte a nyereséget, tíz százalékkal az árbevételt, s emellett átlagosan 5,7 szá­zalékos keresetnövekedést produkált. Az átlagos növekedés mö­gött a tanácsi és a szövetke­zeti kereskedelmet illetően jelentős eltérés húzódik meg: míg a tanácsi kereskedelmi vállalatok dolgozói 6,5 száza­lékos, a szövetkezeti keres­kedők mindössze 5,1 százalé­kos keresetnövekedést mond­hattak tavaly magukénak. Nem ígérnek felzárkózást az idei bértervek sem. Nem is biztatnak, jelentős javulással, hiszen húzóerőt elsősorban az új bértarifa-rendszer szerjnti besorolás jelenthet. Az elmúlt év elején például minden harmadik kereskedő javadal- . mazása alatta volt az új bér­tétel alsó határúnak, s ezt az-alsó határt az idei év vé­gére kötelezően el kell érni- Tavaly a bérfejlesztés 11 szá­zalékát, összesen másfél mil­lió forintot fordítottak erre, de bőségesen akadt még az idei évre is ezzel kapcsolatos teendő. A Palóc Kereskedel­mi Vállalat dolgozóinak hat­van százalékának keresete például még az idei év ele­jén sem érte el az új bérté­telek alsó szintjét. Az idei bértervek egyéb­ként átlagosan 4,2 százalékos keresetfejlesztést jeleznek, ám az állami és a szövetkeze­ti szektor ezen belüli eltéré­se az elmúlt évinél is na­gyobb. A tanácsi vállalatok dolgozói átlagosan 5,2 száza­lékos fejlesztésre, az áfészek dolgozói — zömmel a kere­setnövekmény-szabályozás­nak betudhatóan — mindösz- sze 3.5 százalékra számíthat­nak, ettől nagyobb mértékű fejlesztést csak létszámleépítés esetén hajthatnak végre. A keresetnövekedés e szo­lid mértéke roppant megne­hezíti a szakszervezet érdek­képviseleti munkáját- Hasznos tanács lehet azonban az, hogy az áfészek jelenlegi bér­szerkezetük módosításával teremthetnek jobb feltétele­ket a teljesítménnyel arányos anyagi javadalmazásra. A mostani 30—35 százalékos mozgóbérarány egy részé­nek terhére valósíthatják meg a dolgozók által is érzékelhe­tőbb mértékben azt az érde­keltségi alapelvet, hogy a ki­emelkedően jó munkát vég-, zök keresete erőteljesebben haladja meg az átlagos szin­tet. Egy esztendeje működik Salgótarjánban a Nógrád Megyei Közlekedési Fel­ügyelet korszerű vizsgáló- állomása, ahol a gépjár­művek időszaki műszaki vizsgáztatását oldják meg. A megyében lévő 4.3 ezres gépjárműpark átlagéletko­ra megközelíti a 10 évet. ezért az elidősödött autók gyakoribb és fokozottabb feladatokat ró rájuk. Az új műszaki bázis kul­turált ügyfélfogadást, na­gyobb átbocsátóképességet tesz lehetővé, a koráhbi 1 hónap alatt 1 hétre csök­kent a várakozási Idő a bejelentkezést követően. Örvendetes, hogy a vizsgát megelőzően h’bafe'tnró el­lenőrzést is végeznek, — Kulcsár Józs»f képriporttá

Next

/
Oldalképek
Tartalom