Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-09 / 84. szám

ma Mihail Gorbacsovot várják Csehszlovákiába Az Inferkozmosz évfordulója Kilenc ország űthajósai jártak a világűrben A Csehszlovák Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak meghívására április 9-én, ma hivatalos baráti lá­togatásra a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba ér­kezik Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Csehszlovákiában igen nagy érdeklődés előzi meg Mi. hail Gorbacsov ma kezdő­dő hivatalos baráti látogatá­sát. Ezt tükrözik mind az or­szág vezető személyiségeinek, mind a közvélemény képvi­selőinek az utóbbi napokban sűrűn elhangzó, a sajtóban is napvilágot látó megnyilvánu. lásai. A Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti, immái; csaknem negyven éve hagyo­mányosan jó kapcsolatok a szocialista építés közös esz­méin és céljain alapulnak, s immár sok évtizede a politi­kai, társadalmi és gazdasági élet úgyszólván minden terü­letére kiterjednek. Fejlődésük legfőbb tényezője és hajtó­ereje a CSKP és az SZKP kö­zötti szoros együttműködés. A két ország a Varsói Szerződés szervezetének keretében és kétoldalú alapon is egyezteti külpolitikai lépéseit. A nem­zetközi színtéren való egybe­hangolt fellépésük növeli a csehszlovák külpolitika tekin­télyét és diplomáciai kezde­ményezéseinek hatékonysá­gát, hozzájárul a szocialista közösség nemzetközi tevé­kenységének eredményeihez. Csehszlovákiának a Szov­jetunió a legfontosabb gaz­dasági partnere: vele bonyo­lítja le külkereskedelmi for. galmának immár 45 százalé­kát. Csehszlovákia ugyancsak előkelő helyet foglal el ' a szovjet külgazdaságban: egész forgalmából kilenc százalék­kal részesedik, s a második legnagyobb partner az NDK mögött. Csehszlovákia Szov­jetunióból származó import­jának jelenleg több mint a felét teszik ki az energiahor­dozók és nyersanyagok. A Szovjetunióba irányuló cseh­szlovák export 68 százaléka gépipari termékekből áll, ami a szovjet gép- és berendezés­behozatal 14 százalékát jelen­ti. A kétoldalú áruforgalom 1981—85-ben 55 milliárd ru­bel értéket ért el, s a felek megállapodása szerint a jelen­legi ötéves időszakban 74 mil­liárd rubelre emelkedik. Igen széles körű a csehszlovák— szovjet műszaki-tudományos együttműködés, s a gazdasági kapcsolatokban mindinkább előtérbe kerül az együttmű­ködés olyan korszerűbb és hatékonyabb formáinak foko­zatos alkalmazása, mint a vállalatok közvetlen kapcso­latai és a közös szervezetek létrehozása. Az érdekelt szov­jet és csehszlovák vállalatok, intézmények jelenleg több mint húsz közös szervezet ki­alakításáról tárgyalnak. Peng Csen sajtóértekezlete A pekingi televízió szerda este részletes közvetítést adott arról a sajtóértekezletről, ame­lyet Peng Csen, a kínai or­szágos népi gyűlés állandó bizottságának elnöke' a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottsá­gának tagja tartott a kínai parlament ülésszakáról tudósí­tó hongkongi és makaói újság­írók részére. Peng Csen a kínai vezetők közül eddig a legrészletesebben tárta a szé­lesebb nyilvánosság elé Hu Jao-pang lemondásának okait Hu Jao-pang pártfőtitkári munkássága két szakaszra osztható — mondotta Peng Csen. Azt követően, hogy a Központi Bizottság főtitkárává választották, az első időkben szerényen viselkedett és meg­lehetősen jól látta el felada­tát- Később azonban elibizako. dottá vált, nem tartotta magát a kollektív, vezetés elvéhez, nem vetette alá magát a kol­lektív döntéseknek és meg­sértette a demokratikus cent­ralizmus gyakorlatát — fej­tette ki Peng Csen. Hu ese­tenként alkalmazkodott a négy alapelvben meghatározott kö. vetelményekhez, esetenként viszont nem. Számos vezető megbírálta viselkedése és ma­gatartása miatt» de ezek az elvtársi bírálatok süket füle­lekre találtak nála és végül is lemondásához vezettek — mondotta Peng Csen. Elmondta, hogy tudja: őt a külföldi sajtóban ,-konzer­vatívnak” minősítik. Ha már minden áron címkét akarnak ragasztani rá, akkor hajlandó elismerni azt, hogy azok közé tartozik, akik „az igazságot a tényekben keresik” (ezt az elvet Teng Hsziao-ping állí­totta a politikai munka közép­pontjába 1978-tól). Peng Csen végül kijelentette, hogy ma­gas kora miatt úgy érzi, sem­mi keresnivalója nincs a Po­litikai Bizottság állandó bizott­ságában- Ezzel azokat a nyu­gati jelentéseket cáfolta, ame­lyek szerint ÁB-tagságra tö­rekszik. DOS SANTOS HAZAUTAZOTT A KNDK-BÚL Szerdán befejezte a KNDK- ban tett látogatását Jósé Eduardo dos Santos, angolai elnök, az MPLA-Munkapárt elnöke, s hazautazott. Phen- janban az angolai elnök Kim ír Szénnél, a KNDK állam­főjével, a Koreai Munkapárt KB főtitkárával főleg a nem­zetközi helyzetről tárgyalt. A felek áttekintették a KNDK-t és Angolát közvetlenül érin­tő kérdéseket, így a két Ko­rea békés újraegyesítésének problémáját, illetve az Afri­ka déli részén kialakult hely­zetet. WEU — LESZERELÉSI ÁLLÁSPONT A Nyugat-európai Unió (WEU) küldöttsége szerdán az Interparlamentáris Unió (IPU) szovjet csoportjában és a Legfelsőbb Tanács béke és leszerelés kérdéseivel fog­Washingtoni „kémhisztéria #/ George Shultz amerikai külügyminiszter április kö­zepére tervezett moszkvai lá­togatását megelőzően, a Wa­shingtoni kormány kezdem«' nyezésére, a napokban újabb „kémhisztéria” bontakozott ki az Egyesült Államokban — írja a TASZSZ washingtoni tudósítója. Az amerikái sajtó — a Fehér Ház sugalmazásá- ra — rosszindulatú rágalom­hadjáratba kezdett arról, hogy úgymond, „a szovjetek behatoltak” az Egyesült Ál­lamok moszkvai nagykövet­ségére. Ronald Reagan elnök kedden kijelentette: az ame­rikai diplomaták mindaddig nem foglalják el az Egyesült Államok moszkvai nagykö­vetségének új épületét, amíg ő — az elnök — meg nem győződik arról, hogy minden biztonsági rendszabályt be­tartanak ott. Reagan hangsú­lyozta: utasította Shultz kül­ügyminisztert, hogy közelgő szovjetunióbeli tárgyalásain tegye „központi kérdéssé” a moszkvai amerikai nagykö­vetség biztonságának ügyét. Más szóval, . Washington is­mét mesterségesen háttérbe szorítja a leszerelési kérdé­seket. Roberts nyilatkozata a TASZSZ-nak Elsősorban politikai indí­tékból fordultam segítségért a Szovjetunióhoz — jelentette ki Moszkvában, a TASZSZ mun­katársának adott nyilatkoza­tában Wade Roberts, az ame­rikai hadsereg volt katonája- Mint a múlt héten a szov­jet fővárosban hivatalosan be­jelentették, nyugatnémet ba­rátnőjével, Petra Neumannal együtt Roberts a Szovjetunió­ba menekült, ott politikai me­nedéket kért és kapott a Leg­felsőbb Tanácstól. Roberts ki­jelentette, hogy megcsömörlött az amerikai hadseregben ural­kodó szellemtől, attól, aho­gyan a parancsnokok aláren­deltjeikkel bánnak. Esti kommentár Nilus-parti szavazatok A hét elején rendezett egyiptomi parlamenti választások után, amint azt a megfigyelők egybehangzóan jósolták, vál­tozatlanul megőrizte kényelmes többségét a szadati időkben gyökerező nemzeti demokrata párt, vagyis alapvető válto­zásra nemigen lehet számítani a kairói vezetes politikájában. A „papírforma” beigazolódása ellenére mégis megkülön­böztetett figyelem kísérte a hétfői szavazást. Ennek kettős oka van. Egyrészt szembeötlő volt az a szándék, amely a népi gyűlés mostani megújítását összekötötte Hoszni Muba­rak elnök mandátumának októberben esedékes, szinte biz­tosra vehető meghosszabbításával. Mubarak ugyanis nem akarta, hogy az egyre élesebben támadott jogállású, fokozó­dó bírálattal szembekerülő korábbi törvényhozás javasolja majd az ősszel esedékes posztmegújítást, vagyis igyekezett előre kifogni a szelet politikai ellenlábasainak vitorláiból. Ebből a szempontból a kormánypárt biztos győzelme, és az új parlament létrejötte saját sikerét is jelenti. A megélénkült nemzetközi figyelem másik oka a Nílus- parti ország bizonytalanabbá vált belső helyzete, azok a kérdőjelek, amelyek a most megalakítandó új kabinet vo­nalvezetését kísérik. Az elmúlt hónapokban ugyanis kétség­telenül megsokasodtak a gazdasági és társadalmi gondok, s ebben a helyzetben a szavazás kiírása a politikai bázis bi­zonyos fokú kiszélesítését, a kormányzati felelősség lazítását is célozta. Nem mintha a parlamentbe most bekerült erők csorbítanák az NDP hatalmi monopóliumát, ám néhány ellenzéki csoport képviselete mégis elősegítheti a társadalmi reformok bevezetésére irányuló nyomás „törvényes csator­nákba terelését”. Más kérdés, hogy éppen a baloldali pár­toknak nem sikerült meghaladni a parlamenti jelenléthez szükséges előírt „küszöböt”, így az ő képviselőik csak Mu­barak elnök kinevezése révén foglalhatnak helyet a tör­vényhozás padsoraiban. Növekvő államadósság, bizonytalan olajárak, az állami ár­támogatások leépítése esetén fenyegető megmozdulások, kép­lékeny közel-keleti diplomáciai helyzet, a vallási csoportok befolyásának növekedése, nyomasztó arányú népességnöve­kedés — az új kiarói kormány előtt sorakozó feladatok alig­ha irigylésre méltók. Mubarak elnök mégis bízhat abban, hogy a mostani szavazás után tisztultabb belpolitikai erő­viszonyok között, hosszabb távlatra kitekintve irányíthatja a Nílus-parti országot. Szegő Gábor NÖGRÁD — 1987. április 8., szerda Még ebben az évben bolgár, francia, szíriai űrhajós tesz utazást a világűrben szovjet űrhajó fedélzetén — közölték szerdán Moszkvában azon a sajtóértekezletein, amelyet a szocialista országok békés cé­lú űrkutatási programja, az Interkozmosz létrehozásának 20. évfordulója alkalmából tar­tottak. A szocialista országok űrkutatási együttműködése rögtön az első szputnyik fel­lövését követően, 1957-ben kezdődött meg, majd 1967 áp­rilisában, egy moszkvai tudo­mányos tanácskozáson fogad­ták el a szocialista országok tudósai a világűr kutatását célzó együttműködési prog­ramjukat, az Interkozmoszt. A tagországok — köztük Ma­Helmut Kohl nyugatnémet kancellár levélben tájékoz, tatta Ronald Reagan ameri­kai elnököt a közép-hatótá­volságú rakéták felszámolá­sának nullamegoldásra vonat­kozó bonni álláspontról. Mint a nyugatnémet fővárosban bejelentették, a levelet szer­dán adták át. Ebben a kancellár ' ismét ál­lást foglalt a nullamegoldás mellett. A közép-hatótávolsá­gú eszközökkel kapcsolatos megállapodás után, hangoztat­ja a kancellár, azonnal tár­gyalásokat kell kezdeniük a rövid hatótávolságú rakéták­ról, amelyek területén az NSZK kormányának vélemé­nye szerlut a Szovjetunió „nyomasztó fölényben , van”. Az NSZK szorgalmazza, hegy az ilyen — 150 és 1000 kilo­méter hatótávolság közötti — eszközöket alacsony szintre korlátozzák, mindkét fél szá­mára azonos felső határral. Ezeknél az eszközöknél azon­ban a nullamegoldás megingat­ná az európai stabilitást, mi­vel — Bonn úgy véli — a ke­leti fél fölényben van a ha­gyományos fegyverzet terüle­tén is. Friedhelm Ost államtitkár, a kormány szóvivője kifejtet­te: az elrettentés nyugati stra­tégiájának érvényesítéséhez szükség van a nukleáris és a hagyományos fegyverzet „ki­egyensúlyozott spektrumára”. Mint közölte, a levél Shultz amerikai külügyminiszter tervezett moszkvai látogatá­sának előkészítését is szolgál­ja. Kohl levelében azt írta, hogy a genfi tárgyalásokon legutóbb tapasztalható élén­külés részben Gorbacsov fő­titkár kezdeményezésének, részben a közelmúltban előter­jesztett amerikai szerződéster­vezetnek köszönhető. „A szövetségi kormány to­vábbra is kitart amellett, hogy egy nullamegoldás ese­tén az NSZK területéről ki kell vonni az amerikai Per­shing—2 rakétákat” — mon­dotta Ost. Bizalmi szavazás Párizsban A francia nemzetgyűlés szerdára virradóra 294 szava­zattal 282 ellenében bizalmat szavazott Jacqués Chirac mi­niszterelnök kormányának. Bár a várakozásoknak megfelelően az ellenzékben levő szocialis­ták, kommunisták, valamint a szélsőjobboldali nemzeti front képviselői elutasították a beterjesztett bizalmi indit- ványt, már a szavazás előtt nyilvánvaló volt, hogy a kor­mány — nemzetgyűlési többsé­ge révén — megnyeri majd ezt az erőpróbát. ' A bizalmi kérdést egyébként maga Chirac vetette fel, mi­után kedden egyórás kor­mánynyilatkozatbam vázolta a jobboldali kabinet előtt álló feladatokat. A miniszterelnök a szavazást indokolva, arra hivatkozott, hogy így „a több­ség ünnepélyes aktussal erő­sítheti meg egyetértését a kormány céljaival”. Bár a szavazatok számát tekintve, Chirac elérte célját, ez — megfigyelők szerint — nem tudta feloldani a kormány- többségen belüli ellentéteket, amelyek most, egy évvel a nagy erőpróba, az elnökvá­lasztás előtt, mind nyíltabban szembeállítják egymással a koalíciós partnereket. Iraki—iráni harcok Az iráni erők újabb roha­mokat indítottak az iraki csa­patok ellen Bászra, Irak má­sodik legnagyobb városa kö­zelében szerdán, a „Kerbala— 8” fedőnevű hadművelet má­sodik napján. Az ÍRNA iráni hírügynökség jelentése sze­rint az ellenség több száz katonája esett el szerdán a katonai jelentőségű kikötő­től, Bászrától keletre dúló csatározásokban. Az INA ira­ki hírügynökség szerint az ira­ki katonák visszaverték az ellenség szerdai rohamait; g támadók életüket vesztették, fogságba estek,' illetve elme­nekültek. A hivatalos iraki hírügynökség ezúttal elismer­te, hogy az iráni fél területet nyert a harcokban. Az INA arról is beszámol, hogy az iraki légierő kedden a Perzsa- (Arab-) öböl térségében: 247 bevetésben támadták az iráni célpontokat. Hírek röviden lalkozó szekciójában folyta­tott megbeszéléseket az euró­pai kérdésekről. A WEU kül­döttsége kinyilvánította, hogy kész támogatni az Európában telepített közepes hatótávol­ságú rakétákról szóló szov­jet—amerikai tárgyalások folytatását Mihail Gorbacsov- nak, az SZKP KB főtitkárá­nak február 28-i nyilatkoza­ta alapján, s kormányaikat is felkéri ennek támogatására. A találkozón szovjet részről többek között jelen volt Lev Tolkunov. a Legfelsőbb Ta­nács szövetségi tanácsának elnöke, Georgij Arbatov, az Egyesült Államok- és Kanada- kutató intézet igazgatója és Nyikolaj Cservov vezérezre­des. a szovjet fegyveres erők vezérkarának csoportfőnöke. TÖRÖK—HOLLAND KÜLÜGYMINISZTERI TALÁLKOZÓ Törökország EGK-hoz való jövőbeli csatlakozási kérel­me állt Hans van den Broek holland külügyminiszter an­karai megbeszéléseinek kö­zéppontjában. A török kollé­gájává’v Vahit Halefogluval tartott ’szerdai találkozón a holland külügyminiszter úgy vélekedett, hogy még mély a szakadék Törökország és ’ az EGK tagállamainak gazdasá­gai között. A miniszterek a kétoldalú kapcsolatokat kitű­nőnek minősítették. A hol­land külügyminisztert fo­gadja Turgut özal török mi­niszterelnök és Kenan Evren államfő is. gyarország is — jelentős mér­tékben vették ki részüket a szovjet űrhájók és űrállomá­sok berendezéseinek kifejlesz­tésében. Az együttműködés új fejezetét jelentette a szocialis­ta országok, köztük Magyar- ország űrhajósainak utazása. Az Interkozmosz-program ke­retében 1978. és 1981. között kilenc ország űrhajósai jártak a világűrben. Lengyel —bolgár csúcstalálkozó Lengyel—bolgár csúcsta­lálkozó kezdődik ma Varsóban. Wojclech Jaruzels­ki, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt KB első titkára, az államtanács elnöke meghívá­sára baráti munkalátogatást tesz Lengye'országban Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunis­ta Párt KB főtitkára, a bol­gár államtanács elnöke. A találkozó a hagyományok­nak megfelelően alaalom lesz arra, hogy áttekintsék Varsó és Szófia széles körű és igen gyümölcsöző politikai, gazda­sági és kulturális együttmű­ködését. Nyilván élénk véle­ménycserére kerül majd sor az országaikban folyó szocialista építőmunka aktuális helyzeté­ről, különös tekintettel ezek összefüggésére azokkal a tör­ténelmi változásokkal, amelyek napjainkban a Szovjetunió gazdaságában, bel- és külpo­litikájában tapasztalhatók. A találkozón várhatóan sok sző esik majd a nemzetközi helyzet, mindenekelőtt az eu. rópal együttműködés és biz. tonság kérdéseiről Is. Paskai László eskütétele Dr. Paskai László esztergo­mi érsek szerdán a Parla­mentben Trautmann Rezső, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának helyettes elnöke előtt esküt tett az alkotmányra. Az eskütételnél jelen volt Katona Imre. az Elnöki. Ta­nács titkára, Miklós Imre ál­lamtitkár- az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke és' dr. Cserháti József püspök, a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar titkára. A pápa Argentínában II. János Pál pápa kedden, argentínai látogatásának má­sodik napján három vidéki várost keresett fel. A pápa először a főváros­tól 700 kilométerre délre fek­vő Bahia Blancába, az ország tegtermékenyebb tájának köz­pontjába, majd a 200 kilomé­terrel délebbre fekvő patagó- niai Viedma kisvárosba láto­gatott el. A Buenos Aires-t kormány Viedmát jelölte ki az ország új fővárosául. II. János Pál szentbeszédében szót emelt a már csak néhány ezret számláló, a társadalom peremére szorult patagóniai mapuche indiánok jogai ér­dekében. II. János Pál ezután a fővá­rostól ezer kilométerre nyu­gatra, az Andok lábánál fek- ^tő Mendozát kereste fel Kő* zel 200 ezres tömeg előtt el­hangzott szentbeszédében a pápa — látogatása során elő­ször — állást foglalt a válás ellen. Argentína a világ azon néhány országának egyike, ahol a polgári válást nem en­gedélyezik. A képviselőház ta­valy augusztusban nagy több. séggel már megszavazta a vá­lást engedélyező törvény ter­vezetét, ám a szenátus a pá­pa látogatása utáni időre ha. lasztotta ezzel kapcsolatos dön­tését. A 90 százalékban római katolikus argentinok mintegy 75 százaléka támogatja a fel­mérések szerint a válás tör» vényesítését. Kohl levele Reagannak

Next

/
Oldalképek
Tartalom