Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-08 / 83. szám
* NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... Határjárás a régészekkel Az ismert források szerint Nógrád megye egyik legrégibb faluja a hegyekkel körülvett, gyönyörű Cserhátvölgyben fekvő Garáb. Nemcsak a hely-, hanem a megyetörténet szempontjából is rendkívül fontos, hogy egy ideig a magyarországi premontrei monostorok anyamonostora a garábi volt. Ezt a Szent Hubertről elnevezett prépostságot a XII. század első felében, a Garábon is birtokos Kökényes—Radnót nemzetség egyik tagja, Mi- kodinus fehérvári prépost — később győri püspök — alapítja 1171 körül. A kolostor alapítására, az országban betöltött szerepére vonatkozóan, nagyon eltérőek a források. Vannak, akik azt állítják, hogy ez volt az ösz- szes magyarországi premontrei monostorok anyamonostora, mások viszont úgy tudják, hogy nem ez, hanem a váradhegyfoki. Abban egye- zőek az írások, hogy Garábon létezett a premontrei monostor, és még jóval a török hódoltság előtt, 1436-ban elnéptelenedett, megszűnt, és akkor a sági (Ipolyság) pré- postság lett a földesura. A templomból és a rendházból — mely csak szerény építmény lehetett — semmi sem maradt az utókorra. Mégis van némi biztató re- méhyünk arra, hogy valamit megtudjunk róla. A templom mellett, a Petőfi utca 25. számú ház tulajdonosa, Gyurcsó Imre 1985-ben elmondta, hogy a kertje keleti határán több alkalommal talált faragott köveket ásás közben. Szerinte vagy 10—15 méter hosszúságban, mintegy 1—1,2 méter szélességben kőalap húzódik a föld alatt. Gyurcsó Imre tájékoztatását elmondtam a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum régészeinek, akik nagy érdeklődéssel hallgatták azt. Ennek a beszélgetésnek az eredményeként a múlt 'év őszén a régészekkel a Cserhát völgyében határjárást végeztünk. Megnéztük a Gyurcsó Imre által megjelölt területet. Az Alsó- és Felsőtold között — az idősebbek emlékezetében „Kastelicska” néven nevezett határrészben — egy épület jól kiraizolódó helvét találtuk, kő-, tégla- és cserépedény-töredékekkel. Itt lehetett a középkorban Toldon is birtokos Toldi család valamelyik tagjának az udvarháza. Szemügyre vettük a. Lágyason és a Nagyszkalinka alatt azt a terepet, ahol Told falu volt. Ott középkori cseréptöredékeket találtunk a föld felszínén. A Nagyszkalinka’ alatt pár évvel ezelőtt, az al- sótoidi fiatalok szántás közben egy épület alapjára bukkantak. Megtekintettük a bokori temetőben is látható, mintegy 1,5—2 méter magas, 4—5 méter hosszú, 0,5 méter széles falmaradványt. Az épületromra vonatkozóan, az irodalomban nagyon eltérőek a megállápítások. Az 1951. évi műemlékjegyzékben „kastélyrom”, az 1954. és az 1960. éviben „várrom”, az 1976. éviben pedig „templomrom”- ként szerepel. A határjárás során látottak a szakemberek érdeklődését annyira felkeltették, hogy tervbe vették a garábi monostor vélt helyének a feltárását. Az erre vonatkozó kezdeti intézkedéseket már megtették, és remélhetően az ásatás még ebben az évben megkezdődik. A feltárást követő tudományos értékelés pedig majd. fényt deríthet a monostor telepítésének az idejére, az anyamonostori és művelődéstörténeti szerepére. Antal Károly 103 éves Zsuzsa néni Kevés ember tudhat magáénak olyan egészséget és szellemi frisseséget 103 éves korában, mint a Jászság legidősebb lakója, Ládi Istvánné. A születésnapját nemrégiben ünneplő Zsuzsa néni — a környék egykori jó nevű kovács- mestercnek özvegye — a mindennapi szorgos munkában és az idegeskedéstől mentes tevékenységben látja a hosszú élet titkát. Egyetlen „bosszúsága” manapság csupán az, hogy pápaszemet kell feltennie időnként, ha könyvet, újságot vesz a kezébe. Érickezlclröl értekezletre Sokszor beszélünk manapság társadalmi összejöveteleinkről. Munkaértekezlet, termelési tanácskozás, munkabizottsági ülés — és még folytathatnánk a sort. Tartok tőle azonban, hogy ennyi sem kevés, főleg azoknak, akik napról napra részt vesznek ezeken a találkozókon. Mennyire hatékonyak ezek az összejövetelek? — joggal merül föl a kérdés bárkiben, talán nem is alaptalanul. Néhányszor — különösen, ha egy-egy felszólalás, az: előbb szóló „felvetése kapcsán felmerült gondolatok” legép'elt papírhalmazról való felolvasása hosszabbra sikerül, mint amennyit a téma megérdemelne — bizony megindul és egyre erősödik a suttogás, árgus szemek figyelik az asztalon a még megmaradt üdítőket. Előbb-utóbb elfogy a közeli üvegek tartalma, ha lehet dohányozni, megsűrűsödik a cigarettafüst. - A jegyzetelésre szánt papírlapokon újjáélednek az avantgarde rajzművészet bizarr alakzatai. A bátrabbak elcsoszognak az üres asztalok bontatlan üvegeiért, s a szónok ilyenkor emeli néhány de-, cibellel hangerejét. Természetesen ez nincs mindenütt így, akadnak operatív jellegű rövid és velős értekezletek is. A napokban például a nagyközségi fórum egyik hozzászólója így vezette fel mondandóját a vendéglátóegységekről: — A jelenlévők közül’ki az, aki a feleségét egy helybeli presszóba vinné szórakozni? A megjelentek között nem akadt ilyen. Olyan sem, oki nem a hozzászólót hallgatta volna. Talán nem is egyedi előadásmódja, inkább a témája miatt. És mert nem nyújtotta mondandóját a vakvilágba, csupán annyit beszélt, amíg nem bonyolódott ismétlésekbe és ameddig érdemleges információt közölt az összegyűltekkel. Példáját követve igyekszem én is csupán annyit írni, amennyit e téma érdemel. Ennyi. i (romhányi) Béiyegárverés A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége április 11—12-én, budapesti székházában tartja 32. tavaszi árverését. Összesein több mint 1600 fi- latéliai érdekesség, ritkaság kerül kalapács alá. A külföldi bélyegek, levelek között található például egy vatikáni bélyeg 9600 forintos kikiáltási árért, vagy összeállítás ENSZ-blokkokból 4000 forintért. A modern magyar anyagban az egyik érdekesség a 12 ezer forintért kínált használatlan, tévnyomatú négyes tömb. Az árverésre kerülő klasszikus magyar ritkaságok között találhatók az 1800-as évek közepéről származó levelek, Turul-sorok, valamint különféle kőnyomatos és réznyomatos bélyegek. Az árverési anyagokat az érdeklődők előzetesen is megtekinthetik a helyszínen: április 7-től 9-ig. 15-től 18 óráig, valamint az árverések előtt egy órával. A külföldi anyagot április 11-én, szombaton 10 órakor, a modem magyar bélyegeket ugyanezen a napon 16 órakor 'árverezik. A klasszikus magyar anyag vasárnap 10 órakor kerül kalapács alá a MABÉOSZ székházában (Budapest VI., Vörösmarty utca 65.). Halak és madarak a Kis-Balatonon Kialakulóban van a kis- balatoni tározó halfaunája és madárvilága. Az átlagosan több mint egy méter mély vizű, nagyjából a Velenceitóval megegyező nagyságú tározó kitűnő élet- és szaporodási feltételeket biztosít ahalaknak. Ä megfigyelések szerint az elárasztás óta eltelt néhány év alatt az élővizeinkben előforduló legtöbb halfajta megtelepedett a tározóban. Minthogy ez a vidék tájvédelmi körzet, ahol nem szabad horgászni, a halállomány zavartalanul él és szaporodik. Sok 'madárfaj is megtelepedett már a Kis-Balatonnál, köztük olyan ritka madarak, mint a nagykócsag, a gémek és a vöcsökfélék több fajtája. Értőivé válnak a korszerűbb gondolatoknak Varázslatos gépek, tizenéves „komputerzsenik" A nyolcvanas évek elején az újdonságot az elektronika hazai terjedése okozta. A modern számítástechnika sokakat foglalkoztat azóta, de többségük még innen van az emberi életkor felén. Az általános iskolákban, a pedagógusok és a diákok alig három esztendeje, hogy igazából rácsodálkoztak az első gépekre. fiz úi bűvöletében Többnyire azok az ipari és mezőgazdasági szövetkezetelv, vállalatok voltak a támogatók, amelyeknek gazdái már a kezdeteknél felismerték, hogy a jövő nagy lehetősége — társadalmi és gazdasági téren egyaránt — a mikroprocesszoroké. Tudták azt is. hogy széles körű gyakorlati alkalmazásuk csak akkor válhat lehetővé, ha a dolgozók — még inkább a jövőbeni generáció — mind nagyobb számban értenek kézelésükhöz és magához az egész mechanizmushoz. Az ámuldozás korszaka múlóban- Ma az általános iskolák legtöbbjében tudatosan fejlesztik a gépparkot, tervszerűen foglalkoznak az érdeklődő gyerekekkel, és a pedagógusok közül is egyre többen állnak a számítástechnikát tanulók és hasznosítók táborába. Nógrád megyében a központi általános iskolák gépellátottsága ma megközelítően 95 százalékos. Nyolc oktatási intézményben alakítottak ki saját erőből számítás- technikai termet, ahol fakultációs oktatáson, vagy szak. köri foglalkozásokon tanít, ják a számítástechnikai alapismeretéket Délutáni csúcsforgalom a bátonyterenyei Bartók Béla Általános Iskolában. Ki hazafelé tart, ki a „második műszakra”, a szakköri foglalkozásokra készülődikA számítógépes szoba — számomra — varázslat. Nem így a gyerekeknek. Basicül beszélgetnek a gépekkel, figyelő szemek pásztázzák a monitoron megjelenő feleletet. S, ha olykor a gép válasza a .,nem értem”, akkor a pillanat tört része elegendő nekik, hogy a hibás betáplálást helyesbítsék. Dolgoznak és játszanak a gépekkel, megbeszélik és értékelik az eseményeket. Előfordul, hogy a gép sehogy sem altar válaszolni a nebulóknak. Nem esnek kétségbe, ott a szakkörvezető tanár, akivel közcsen feltárják a hibát, s folytatódhat a gépek faggatása. — Két esztendeje ismerkednek gyerekeink a számítástechnikával — mondja Gyenes László matematika—kémia szakos tanár, aki a számítástechnikai oktatás úttörői közé tartozik az iskolában — Akkor kéttucatriyian kezdtek, ma nyolcvannál többen járnak a szakkörbe, bár az érdeklődők száma ennek sokszorosa. — - Kik járhatnak a szakkörbe? — Elvileg minden jelentkező jöhetne, de lehetőségeink végesek — legyint saj- nálkozóan. — öt gépünk van pillanatnyilag, és négy kollégámmal együtt látjuk el a szakköri teendőket. Ezért elsősorban a tehetséggondozást vállaljuk és elsőbbséget élveznek azok a diákok, akik továbbtanulásra gondolnak. Hétfőtől péntekig. naponta délután fél kettőtől este hétig, állandóan be vannak kapcsolva a gépek. Először a gyerekek, utána pedig azok a kollégák veszik birtokba, akik most tanulják az alapokat. Az iskola vezetői és a tantestület azt akarják Bátony- terenyén is, hogy eleget tegyenek a társadalmi, gazdasági kihívásnak. A most pad- ban ülő gyerekek lesznek azok pár év múltán, akiknek szá- m.'tógép-vezérlésű gépeit mellé kell állniuk, és nem mindegy, hogy ezt milyen alapokkal. felkészültséggel teszik. Otthon kezdődött Bár az általános iskolák majd mindegyike rendelkezik már egy, vagy több számítógéppel, hasznosításukra korántsem csak a bátonyterenyei példa a jellemző. Dejtáron Koszorús Sándor, a pataki tagiskola napközis tanára immár két esztendeje törődik a komputerek iránt érdeklődőkkel. Megszállottként foglalkozik a számítógépekkel. Először otthonában, saját, eszközeivel tanította a gyerekeket. Majd, amikor & géppark — külső segítséggel — növekedni kezdett, és lehetővé vált, hogy mind több gyerek kapcsolódhassák a munkába, megkapták a községi tanács különtermét, ahol most hetente egyszer, szombatonként tizennyolc kezdő és tizennégy haladó szakköri taggal foglalkozik. — A berendezéseket hasznosítják másutt is? — Nem igazán. •. Készítettem programokat a könyvtári, a tanácsi és az iskolai munka könnyítésére, de- hogy milyen hasznát veszik...? — tűnődik hosszasan. Magyarázatként hozzáteszi: — Kevesen tudják még kezelni az ezközöket, a felnőttek is most tanulják. A basicklubban öt felnőtt sajátítja el az alapismereteket. Az a probléma, hogy gyakorlásra egyelőre nincs még alkalom, mert a községi tanács terme nem a legszerencsésebb megoldásAz általános iskolában most tervezik a számítástechnikai terem kialakítását, az egyik tanterem kettéválasztásával. Ez megfelelő lenne akár az oktatás, akár a gyakorlás, de a gépek kihasználása és tanórákon való hasznosítása számára is. Annál is inkább, mert ebben a tanévben vezették be e tárgy fakultációs oktatásátSzéles körben folyik Nagybárkányban csak két számítógép van az iskolában, és a tantestületben nincs pedagógus, aki kellően értene a nyelvükön. Ám a gépeket addig sem tartják vitrinbe zárva, hanem a lehetőségekhez mérten hasznosítják. Külső segítséggel, kezelésükkel tanfolyamon ismerkednek a gyerekek és a tanárok. Az iskolák törekvése — tapasztalataink szerint — mindenütt arra irányul, hogy a gyerekek megismerkedhessenek „leendő munkaeszközeikkel”, a számítógépekkel és a számítástechnikával. Játékosan vagy komolyabb formában. A végeredmény ugyanaz; mire a felnőtté válás küszöbére érnek, értőivé válnak a gé. peknek, a programoknak, az új, korszerűbb gondolatoknak. Tiiza Katalin OTTHONUNK Porszívózás szakszerűen A porszívó egyszerű készülék. Használata mégsem csak annyiból áll, hogy áramba kapcsolva húzogatják a szőnyegen. Működéséről például tudni kell azt, hogy szívóhatást kifejtő, légüres tér csak akkor keletkezik benne, ha a tömlő végére erősített szívófej résmentesen tapad a tisztítandó felületre és levegő az illesztéseknél sem szivárog a porzsákot tartalmazó motorházba. A szívócsövet tehát olyan szögben kell kézben tartani és vezetni, hogy ne az üres levegőt, hanem a port szívja be a készülék. Tudni kell azt is, hogy a sűrű szövésű porzsák csak a szennyszemcséket fogja fel, a levegőt hátul kifújja, ezért, ha túlságosan megtelik, lyu- kacsai eltömődnek, a levegő nem tud akadálytalanul át- áramlani, és ez a gép szívóhatását erősen csökkenti. A legcélszerűbb a porzsákot minden használat után kiüríteni. de sosem kimosni, mert ez megrövidíti élettartamát. Ügyelni kell rá, hogy a gégecső a porszívózás közben ne tek ered jen, ne csavarodjon, mert ez részint a szívóhatást csökkenti, részint hamar tönkremegy. Sokan csak a szőnyegek portalanításához használják a készüléket, A parkettről, műanyag padozatról partvissal, vizes ruhával törlik fel a port. Nos, a porszívók többféle szívófeje különféle felület portalanítását szolgálja. A kefés például épp a parkettához, kőhöz, műanyag padozat tisztításához való, mert a szinte láthatatlan szöszmőt is beszívja, amíg az a bő, vizes felmosásnál a nedvességtől letapad, száradás után válik láthatóvá. Szőnyeget viszont sose porszívózzunk a kefés szívófejjel, mert az erős kefe kikezdi a szőnyeg szövetét. Sokan sajnálják a kis fáradságot, hogy kicseréljék a nagy, vízszintes felületekhez használatos szívófejet a kisebbre, keskenyebbre, amikor sor kerül a kárpitozott bútorok portalanítására. Márpedig a hajlatokból, sarkokból, domború felületekről a „nagy szájú” fej a port nem húzza ki, mert nem képes légmentesen odatapadni. Erre a célra való a keskeny ré- sű, illetve az ecset-kefe szívó, amely alkalmas a félig kibillentett könyvek tetejének portalanítására is. Használni lehet a porszívót apróbb hulladék feltakarítására. Ha bizonyos idő után otthagyja a szemetet, akkor kézhez tartva kell meggyőződni róla, szív-e egyáltalán a készülék vagy eltömődött. A fej, a merev cső, a gégecső bot segítségével könnyen kitisztítható. Vizes átmosás után viszont teljes kiszáradásig nem ajánlatos használ latba venni, sőt veszélyes'! A „csináld magad” mozgalom keretében kihasználható a porszívó fújó-, permetező-, adottsága is. Ez esetben a gé. geegövet a hátsó nyíláshoz csatlakoztatva permetezhet tünk szét festék- vagy ragasz, tóoldatot, fertőtlenítőport. Ilyenkor a porszívó úgy műi ködik, mint két derékszög-’ ben álló cső, például a par. fümszóró, feltéve, ha a két szülék tartozékai között porlasztókészülék is van. Ha nincs, ez kölcsönzőből beszerezhető. A porszívó szakszerű használatához azt is érdemes tudni, hogy a lakásba lábon behordott szenny szemcséi sokszorosan betaposva apránként „megeszik” a szőnyegek elemi szálait. Az értékesebb szőnyegeket tehát nem a porszívózástól, hanem a por be- letaposódásától kell megkímélni. £ ^lÓGRÁD c ,1987. április 8., szerda Ny. A.
