Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-08 / 83. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESUUETEKI r--------------------------------------------------------------\ A TARTALOMBÓL: XLIII. ÉVF., 83. SZÁM FORINT 1987. ÁPRILIS 8., SZERDA A szocializmusról — korszerűbben (2. oldal) Milyen nehéz a csákány? (3. oldal) Varázslatos gépek, tizenéves „komputerzsenik" (4. oldal) S. J Jól zárta az év első negyedét a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár. A tervezettől négy és fél százalékkal többet, így összesen 340 millió forint értékű terméket állítottak elő. Mintegy háromszázmillió forintért háztartási tűzhelye­ket és kályhákat, a fennmaradó összegért áruöntvényt ké­szítettek. NSZK-beli és osztrák piacokra 13 millió forint értékben, 3400 darab elektromos és gázkészüléket, olajtüze­lésű fűtőkészüléket gyártottak. Nem maradt kielégítetlen a hazai piac sem, csak gáztűzhelyből 31 ezer darab került le a gyártószalagokról. Képünkön: Takács Erzsébet biztonság­ellenőr és Kristóf Vilmosné meós a készárut vizsgálja. — kulcsár — Szigorúbb ellenőrzések szükségesek! Árhatósági értekezlet A témával foglalkozó szak­embereknek tartottak árha­tósági kérdésekről értekezletet kedden, Salgótarjánban, a megyei tanácson. A jelenle­vőket, köztük Havas Ferenc általános elnökhelyettest, Sza­bó Zoltán, az ipari osztály vezetője köszöntötte. Rövid bevezetőjében utalt rá: a je­lenlegi nehéz gazdasági hely­zetben felerősödött az ellen­őrzések szerepe, s a megyei tanács is szorgalmazza e te­vékenység szigorítását. A vállalatoknál a belső el­lenőrök sokat tehetnek az elő­írások betartásáért és betar­tatásáért, ám jó munkájuk­hoz nélkülözhetetlen az igé­nyes vezetés. Az ellenőrzé­seknek a törvénysértések meg­előzését kell szolgálniuk, s az ehhez szükséges ismeretek megszerzéséhez kíván hozzá­járulni az aktíva. Tájékoztatójában Hübner Lászlóné, az Országos Anyag- és Árhivatal ellenőrzési fő­osztályának vezetője elsőként az árellenőrzések tavalyi ta­pasztalatairól szólt, majd az árképzés során előforduló főbb problémákat ismertette. Mint mondotta, árszabályo­zásban az egységesség elvé­nek kell érvényesülni, füg­getlenül attól, hogy belföldi vállalat, ipari szövetkezet, vagy kisiparos állította-e elő a terméket, illetve importból szereztük be. Árképzésben ál­talános elv: a gyártó nem él­(Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődik az idei fásítási hónap Azt tartják, fát ültet, ki a jövőre gondol. Korunkban, amikor a természetes környe­zetet ezer veszély fenyegeti. hangsúlyosabba mondás által kifejezett gondolat: ültessen fát, ki a jelenét félti. Kedden Szécsényben tar­tották meg az idei fásítási hónap megyei megnyitásául szolgáló munkaértekezletet- Az összejövetelen az egri erdőfelügyelőség, az Ipolyvi- déki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a TESZÖV képviselői mellett részt vettek a nógrádi mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek és állami gazdaságok szak­emberei is, összesen mintegy hatvanam Nem ünnepelni jöttek az erdőtelepítés, fásítás felelősei, hanem a meglevő gondokat feltárni, a tennivalókat egyez­tetni. A feladat bőséges, mint ahogyan ezt Zagyvái Sándor, Szécsény város tanácselnöke megnyitója után Frank Lász­ló. az egri erdőfelügyelőség igazgatóhelyettese is elősorol­ta. Nógrád megyében az erdő- telepítés mértéke az öt évvel ezelőtti évi 4—500 hektárról tavalyra alig több mint 60 hektárra csökkent. A vissza­esés okai összetettek: az er­re szolgáló keretek egyre ke­vésbé fedezték az emelkedő költségeket, s elfogytak a gaz­daságosan erdősíthető terüle­tek is. Hegyvidéken az erdő­telepítés gépesítése nem jöhet szóba, s a növekvő erdőfel­újítási teendők kötelező el­végzése is az új telepítésre szánható energiákat csappant, ja meg- A megyében például évente 1500 hektárnyi kiter­melt erdő helyére telepítenek újat. Mindez fokozottan indokol­ja a társadalmi összefogás fontosságát. Természetesen nem erdőtelepítéshez igény­lik a társadalmi munkát, ha­nem a közvetlen lakó- és munkakörnyezet, a közterek, parkok fásításához. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy kellően alapos szervezés mel­lett az emberek szívesen se­gítenek, hiszen saját környe­zetüket tehetik ezáltal szeb­bé, emberibbé, lakályosabbá. A faültetés persze pénzbe kerül, az anyagi forrás azon­ban több irányból is táplál­kozik- A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottságának évi 300 ezer forintot biztosít cserje, suháng vásárlására, az erdő­felügyelőség ezt a summát még 120 ezer forinttal meg­toldja. Ugyancsak a fásítási hónap alkalmával a termé­szetvédelmi területek faállo­mányának pótlására 120 ezer forintot fordítanak. Ebből a pénzből összesen 13 ezer su­háng, illetve cserje vásárlásá­ra nyílik lehetőség, s remél­hetően zömmel még a fásítá­si hónap keretében földbe is kerülhetnek. Keresni keli a dinamikusabb fejlődés lehetőségeit A párt megyei végrehajtó bizottságának ülése ülést tartott tegnap Salgótarjánban a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottsága. A tes­tület megvitatta és elfogadta a tudománypolitika érvénye­sülésének megyei tapasztalatairól, valamint a műszaki és technikai fejlesztés legfontosabb feladatairól szóló előter­jesztést. A Központi Bizottság novemberi és decemberi ha­tározatai, a gazdasági munka hatékonysága és jövedelme­zőségének növelése érdekében a termék- és technológiai szerkezet korszerűsítését, a műszaki fejlesztés, a tudomá­nyos haladás meggyorsítását hangsúlyozták. A végrehajtó bizottság tu­dományáganként azt vizsgál­ta, hogy a megyei sajátossá­gokat figyelembe véve, ho­gyan lehet megfelelő feltéte­leket teremteni a tudomá­nyos eredmények gyorsabb és sikeresebb alkalmazásához, a megyében tevékenykedő üzemek, intézmények hogyan kapcsolódhatnak a leghatéko­nyabban a központi fejleszté­si programokhoz. Hangsúlyo­zottan szólt a testület az irá­nyítás igényt: támasztó és ösztönző tevékenységéről, s a pártszervek, az alapszerve­zetek politikai munkájáról. A tanácskozást megelőzően, az előterjesztést együtt vit tatta meg a megyei pártbi­zottság mellett működő gaz­dasági, valamint az agitációs és propaganda-munkabizott­ság, s legközelebbi ülésén napirendre tűzi a megyei pártbizottság is. Ezt követően a testület tá­jékoztatót hallgatott meg és hagyott jóvá az idei tervké­szítés és évindítás tapaszta­latairól, arról, hogy az üze­mi elképzelések mennyiben felelnek meg a VII. ötéves terv célkitűzéseinek. A vég­rehajtó bizottság többek kö­zött megállapította: a terv­időszak első esztendejének gazdasági eredményei elma­radtak a tervezettől. Ezért különösen fontos, hogy az idei tervek az eddiginél gyor­sabb, dinamikusabb fejlődés­re adjanak lehetőséget. A középtávú tervekben ugyan­akkor közepes fejlődéssel számoltak. Csupán néhány nagyüzem akad — így Ba­lassagyarmaton a kábelgyár, a Salgótarjáni Ruhagyár — ahol az átlagosnál jelentősebb termelésbővítést terveztek az esztendőre. ' Az export bővítése, a ha­tékonyabb munka, a nyere­ség növelése nem csak a ko­rábbi években eredményesen dolgozó nagyüzemekben — így a Salgótarjáni Ruhagyár­ban, a Romhányi Építési Ke­rámiagyárban és a Ganz-MÁ- VAG mátreterenvei gyárában — szerepel az idei tenniva­lók között. Azokban az üze­mekben is a feladatok sorát szaporítja, amelyek eddig ke­vesebb sikerrel vagy veszte­séggel dolgoztak. Kedvező ta­pasztalatként értékelte a vég­rehajtó bizottság azt is, hogy az üzemek jó része a koráb­binál nagyobb beruházással számol, s a fejlesztések több mint a fele a központi prog­ramokhoz kapcsolódik. Összességében azonban — állapította meg a testület, a megye ipari fejlődése elma­rad a népgazdasági és a te­rületfejlesztési célkitűzések­től. A termelés tervezett nö­vekedési ütéme középtávon megfelel ugyan az éves ütem­nek, azonban nem pótolja a múlt évi elmaradást. Lassan halad a termelési szerkezet korszerűsítése. A szükséges­nél erőtlenebb az üzemek megújulási készsége, hiányoz­nak a jelentős fejlődést elő­mozdító kezdeményezések. Ebből következik az is, hogy a gazdasági szabályozás változása módosíthatja a vállalatok gazdálkodási és jövedelmezőségi viszonyait és esetleg a középtávú ter­veket is. Ezért a testület töb­bek között felhívta a figyel­met a tartalékok hatéko­nyabb feltárására, a hazai és a külpiaci munka javítá­sára. A területi pártszervek, az alapszervezetek feladatá­ul adta a gazdaságpolitikai célkitűzések hatékonyabb képviseletét, elfogadtatását, a^helyi feladatok kimunkálá­sának támogatását, s a vég­rehajtásra való mozgósítást. Végezetül a párt megyei végrehajtó bizottsága meg­vitatta és jóváhagyta a Vö­röskereszt VI, kongresszusán hozott határozatok végrehaj­tásának tapasztalatait, és a VII. kongresszus előkészüle­teinek legfontosabb feladatait Nógrád megyében. Lázár György fogadta Pavol Bahylt Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, kedden a Par­lamentben fogadta Pavol Ba­hylt, a szlovák kormány el­nökhelyettesét, a szlovák terv­bizottság elnökét. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen részt vett Maróthy László, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke. Je­len volt Ondrej Durej, Cseh­szlovákia magyarországi nagy­követe. A francia divattervező tervei alapján varrják a SIKK Különlegességi Női Ruházati Szövetkezet szécsényi üzemé­ben a MALÉV-légikisasszonyok egyenruháit. Felvételeink a 3. oldalon mutatják be a gyártást. Tavaszi szakkiállítások Kőbányán Kedden öt tavaszi szakkiál­lítás nyitotta meg kapuit a kőbányai vásárvárosban. Az Agromasexpo nemzetközi me­zőgazdasági és élelmiszeripari gép- és műszerkiállításra, a Hungaroplast műanyag- és gumiipari kiállításra, a Li- mexpo könnyűipari gépkiál­lításra, a Mipel elektronikai, valamint a Secürex munkavé­delmi és biztonságtechnikai kiállításra 20 országból és Nyugat-Berlinből érkeztek vállalatok, hogy bemutassák kínálatukat. A szakkiállításokat Kapolyi László ipari miniszter nyitotta meg. Elmondotta: nehéz idő­szak előtt áll a magyar ipar, olyan fontos feladatokat kell megoldania, mint a termelés hatékonyságának jelentős ja­vítása, a műszaki haladás számottevő gyorsítása, a fej­lődés élénkítése. Tanácskozik az Inlerelektro 5. munkacsoportja Az Interelektro 5. számú mun.' kacsoportja kedden, Salgó­tarjánban megkezdte 25. ju-í bileumi ülését. Az április 11- ig tartó rendezvénysorozat szervezője a balassagyarmati kábelgyár, s ennek megfele­lően Márton Sándor igazgató köszöntötte a. Technika Házá­ban helyet foglaló külföldi és hazai szakembereket. Az ülé­sen képviselteti magát a Szov­jetunió, Bulgária, Csehszlo. vákia, Jugoszlávia, Lengyel- ország, Kuba, Románia, az NDK és Magyarország. Az Interelektroról érdemes tudni: a KGST-n belül mun­kálkodik, s az erősáramú viH lamosiparban való együttmű­ködést hívatott elősegíteni. Felsőbb szerve az Interelekt* ro-tanács, amely koordinál­ja a teljes erősáramú villa­mosipart átfogó .tizenkét mun­kacsoport tevékenységét. Az 5. számú az úgynevezett kábelmunkacsoport, mely­nek feladatkörébe tartozik az egységes kábelipari nomenkla­túra kialakítása, a szakoso­dási és kölcsönös szállítási le­hetőségek feltárása, új gyárH mányok együttes kifejlesztése, új gyárak létesítése. Összeál. lítja a munkacsoport az öt­éves tervidőszakokra szóló szakosodási szerződéseket, ki­dolgozza a komplex műszaki fejlesztési témákat. A vég­zett munkáról a tagországok kölcsönösen tájékoztatják egy­mást, az elért kutatási és fej­lesztési eredményeket egy­másnak megküldik. A mostani jubileumi ülé­sen a szakemberek értékelik a 24. ülés óta elvégzett fel­adatokat. A tennivalók közé tartozik a hajlékony ipari mo­dulok, robotok egységes ká­beleinek kimunkálása. Fela­dat a fényvezetőjű kábelek gyártástechnológiájának, gé­pi berendezéseinek kialakítá­sa, a gyártáshoz szükséges anyagok megválasztása, a be­szerzési lehetőségek feltárá­sa, a gyártás szakosodása. Is­mertetik a jelenlevők a tag­országok licenc- és know-how vásárlásait. Célul tűzték az ónozás technológiájának kor­szerűsítését, importalapanya­gok kiváltásával. Pontosítják a szakemberek az idei ká­belipari szakosodási szerző­déseket, megállapodnak elő­adások, tanácskozások, kiál­lítások szervezéséről. Számottevő hát az az érték, melynek megteremtésére az akció most elindult. De nem sokáig örülhetünk a szépen fejlődő fáknak, bokroknak, ha nem vigyázunk rájuk. Sajnos, az eddigi tapasztalatok • is azt mutatják, hogy a frissiben elültetett növényeket az utak mentén gyakran leégetik, meg­tépik, derékba törik­A fásítási hónap megyei megnyitóján adták át a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által adományo­zott elismeréseket. A MÉM fásítási plakettjét Láng M*. hály, a balassagyarmati Kór­ház főkertésze és Márton Fe­renc, a Bükki Nemzeti Park Nógrád megyei tájvédelmi felügyelője kapta. A MÉM dicsérő oklevelét a Szécsényi Városi Tanács, a Nagylóci Községi Tanács. a Rétsági Nagyközségi Tanács, a Pásztó —Mátraszőlős általános iskola felső tagozatos tanulói, a Ma­gyar-Csehszlovák Barátság Mgtsz, a Karancs Mgtsz, vala­mint Saródi Péter, a Karancs Tsz erdőgazdasági ágazat- vezetője vehette át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom