Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-29 / 100. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés Kb. 8.15: Mai programok 8.20: Eco-mix 8.50: Kis magyar néprajz 8.55: Nóták 9.23: Bogár István: Hat mese 9.37: Beszélni nehéz 9.49: Sulinóták 10.05: Gondolat 10.49: Zenetörténeti értéktár 11.29: Verbunkosok, katonadalok 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Műsorismertetés 14.09: A magyar széppróza századai (262). 14.25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsika 15.30: Kapaszkodó 16.05: MR 10—14. 17.00: Antonio és Gramsci 17.30: Etűdök hangszalagra 18.15: Hol volt, hol nem volt. . 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: Rádiószínház 20.20: Töltsön egy órát kedven­ceivel 21.20: Furulyamuzsika 21.30: Prizma 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: George Malcolm Dome­nico Scarlatti-szonátákat csembalózik 22.45: Az egészség világa — a világ egészsége 23.00: Operaest 0.15: Ejfél után PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: NapKözben — zenés dél­előtt 12.10: Operettdalok 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30: Postabontás 12.58: Műsorismertetés 13.05 \ teenao slágereiből 14.00: Randevú a Jókai klubban 15.05: Diák foci 15.15: Pihenőidő 17.30: ötödik sebesség 18.30: Régi sztárok — nagy si­kerek 19.05: Albumajánlat 19.55: Sport 21.50: Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből 22.35: Népdalkörök pódiuma 23.20: A mai dzsessz 24.00: Virágénekek 0.15: Ejfél után MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 : és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nőgrád megyéből. 17.30: Műsorismer­tetés. Hírek, időjárás. 17.35: Gazdaságról zene közben (A tartalomból: Takarékosság az üveggiyáirbam — Közgazdász­nak lenni — Tavaszvárás a Szikszói Állami Gazdaságban) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. 18.0-0—18.15: Észak­magyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.00: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.05: A Fekete Macska bandája 10.15: Sarlós fecskék 10.25: Silfredo Lám 11.05: Képújság * 15.50: Körmönfontoló 16.20: Hármas csatorna 16.55: Hírek 17.00: A Közönségszolgálat tájé­koztatója 17.05: Az álomférfi. 17.50: Reklám 18.00: A nyelv világa 18.40: Képújság 18.45: A történet nem ért véget. . . . . . hiszen negyedszá­zada a Tenkesalján forgatott film alap­helyzete: négy ter­melőszövetkezet egyesítése máig tartó konfliktusokat ered­ményezett. Most meg­tudhatjuk mi történt azóta? Készítették: Borsodi Ervin, Feledy Péter, Gyarmati Klára, Kandiké István, Kiss Katalin, Neumann László 19.10: Esti mese „19.20: Reklám 19.33: Híradó 19.55: Hollandia—Magyarország EB-selejtező labdarúgó­mérkőzés 21.45: Akár tetszik, akár nem! 23.10: Híradó 2. MŰSOR: 17.00: Képújság 17.05: Felvételre ajánljuk! 17.35: Digit-alk 18.10: Berlioz élete 19.05: Tévétorna 19.10: Unser Eildschirm 19.30: Liszt: Elfelejtett keringők 19.50: Ugorj, mássz, bújj 20.00: Budapesti körzeti stúdió 2i.U0: Lermontov 21.20: Híradó 2. 21.40: Betűreklám 21.45: Sivár vidék 23.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: A múlt tanúi 20*15: Harc Moszkváért — 4. rész 21.45; 3x5 22.35: Hangverseny Bohu&lav Martinu műveiből 23.25: Hírek 2. MŰSOR: 19*25: Jégkorong-vb: a döntő csoportmérkőzése 21.50: Időszerű események 22.01: Időjárás-jelentés 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.2C: A fehér éjszakák melódiája MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Hajnali háztetők (14). Színes magyar film. — Kamara: (ÉFT-filmkliub.) Kék rapszó­dia. Amerikai film. — Z.-páí- falva, Videomozi: Frances (14). Amerikai film. — Ba­lassagyarmati Madách: Nő a volánnál, színes amerikai ka­landfilm. — Pásztói Mátra: Suttogások és sikolyok (18). Színes svéd filmdráma. — Bátonvterenyei Petőfi: A tuareg bosszúja (14) Színes olasz kailandíilm. — Bátony- terenyei Bányász: Szörnyek évadja (16). Színes magyar film. — Jobbágyi: Iskolamozi: Macskafogó. ' MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN — József Attila Művelődési Központ: A folyosói galériá­ban Bartók István leninváro- si fotós képei láthatók. BALASSAGYARMAT — Szántó Kovács János Gimnázium és Szakközépis­kola: „Józanul élek...” —* címmel a káros szenvedélyek elleni vetélkedőt rendezik meg. SZÉCSÉNY — II. Rákóczi Ferenc Mű­velődési Központ: délután há­romkor nyílik a Szécsény 2000-ben című gyermekrajz- pályázati kiállítás. A munká­kat Horváth Lászlóné, a vá­rosi tanács munkatársa érté­keli. A tárlat május 15-ig te­kinthető meg. hétfő kivételé­vel naponta 14—18 óráig. PÁSZTÓ — Lovász József Művelődé­si Központ: Ács Irén Palóc­ország és ifj. Varga András régi Pásztó címmel állította ki fotóit. SZIRAK — Kastély Szálló: Kortárs képzőművészek tárlata te­kinthető meg; a bemutatott alkotások meg is vásárolha­tók. BARNA — Általános iskola: Oláh Jolán salgótarjáni naiv festő képei láthatók. MAGYARNÁNDOR — Radnóti Miklós közeti művelődési ház: 14 órától a „Pozsonyi” bűvészegyüttes gyermekműsorát, este fél nyolctól a Népszínház Utolsó ügyfél című előadását láthat­ják az érdeklődők. telexen Érkezett... NÓGRÁDI TÁJAKON. . . Hangszóró mellett Szeretctéh&ég Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatójaként az elmúlt héten hangzott el Nemes István Várják, hogy kimen­jek című hangjátéka' amely­nek főhőse (antihőse) egy fiatalkorú intézeti gyerek. Maga a történet pediig nem más — legalábbis erre em­lékeztet —, mint az az eset, amikor egy fiatal fegyveres támadó a pesti Keleti pá­lyaudvar mellett álló ben­zinkutat kirabolni igyeke­zett, majd a sikertelen kí­sérlet után a közeli Verseny utca egyik bérházának kö­zös helyiségében fegyverrel a kézben próbált szembe­szállni üldözőivel. Egy idő után aztán „simán” megad­ta magát. De akkor már körbefogták mindenünnen a házat, ás a tetőkön mes­terlövészek figyelték a wc- ajtó mozdulását... ☆ Nemes István ezt az ese­tet dolgozta fel (feltehető­en) kiegészítve egy sajnos közismerten társadalmi mé­retekben jellemző vonással: a fiatalok magukra mara­dásának következményével — a szeretetéhséggel. Az intézet' ahol Berkes nevel­kedett (szülei disszidáltak!), s, ahol tanárával konflik­tusokba került, nem volt minden tekintetben alkal­mas arra, hogy az egyéni­séget felfedezze. A hangjá­ték alkotója mindent meg­tett a megfelelő motivációk kitalálására, de talán éppen ez az igyekezet vált gya­nússá. A csináltság ugyanis .•mindenre gondol”. Szak­könyvekkel bástyázza körül önmagát és a történetet, pe­dagógiai szempontokkal és szociológiai ismérvekkel dolgozik, miközben úgy tesz,, mintha... Ez érződött az ifjúságnak szánt és nyilván­valóan nevelő célzattal írt hangjáték szinte minden mondata mögött: „üljön a téma... Berkes az intézetben ta­nárától kapott csúfnevet; béka. Béka —• mert rosszul játszott bekként az intézet csapatában. Ezután nem vette komolyan senki társai közül sem. A csúfnév sértő volt. Berkes saját furulyá­jával jelentkezett hangszer- készítő szakmunkásnak, de mert fegyelmije is volt, oda nem vették fel.- Szoba­festőnek kellett mennie. Berkes szemében ebben a tanár volt a hibás, mert nem mellékelte a felvételi kérelemhez a furulyát... Berkes kimenőn volt, látott egy kocsma előtti vereke­dést, tehát nem volt bent a kocsmában, ami ugye már más színben mutatná a hallgató előtt... Ott az in­tézkedő rendőr kezéből ki­verték a revolvert(?!)• a fegyver a fiú lábához csú­szott és ő egy óvatlan pil­lanatban zsebrevágta.. . Er­re mondják felénk, a hete­dik kerületben, hogy „köz­ben a rendőr befonta a szemöldökét.. .” De van to­vább is. Berkes, akinek a tanár figyelmetlensége mi­att szobafestőnek kell len­nie (mit szólnak erre a szo­bafestők?) a fegyverrel egy hangszerboltban Yamaha trombitát akar szerezni, de aztán mégis elfut... A töb­bit tudjuk. Ott kér egy trombitát, és miközben a jelenlevő tanárnak fújdo- gálja — elkapják. ☆ Szabó Sándor játszotta a fáradt tanárt. Még ebben a didaktikus közegben is hi­teles tudott lenni. Kész cso­da. T. Pataki Ötéves a Kohász kvartett Mindenütt a világon a leg­bensőségesebb ünneped egyi­ke a születésnap; s ha komo­lyan átgondoljuk jelentését így természetes, hiszen a szü­letés „csoda". S, csoda számomra, hogy miként van ereje négy kür­tösnek kamarazenét játszani? öt éve, hogy felsorolhatat- lan elfoglaltságuk mellett a salgótarjáni Kohász fúvósze­nekar kebelén belül megala­kultak. Az „újszülöttet” a Ko­hász Művelődési Központ vette védőszárnyai alá. Egyszer még évekkel ezelőtt, megkérdeztem Diósi lánost, a kürtkvar­tett művészeti vezetőjét, hon­nan is van ez a hallatlan energia. Mert ez a négy em­ber az élet egyik legritkább ajándékát birtokolja: az ön­megvalósítás egy formáját, amely a legtöbb örömet je­lenti nekik. Csak ezzel magya­rázhatók az „éjszaikai” pró­bák, a sok munkával telt hét­vége, hogy a nagyzenekarok tízperces szüneteiben, nekik rögtön kvartettezmi „kell’’! A zene az, ami összeköti őket. De ennek embed kap­csolataikra is olyan hatása van, hogy már-már az élet egyéb területén is szétválaszt- hatatlanok. Mindez annál fur­csább, mert ketten sem dol­goznak egy munkahelyen, még csak nem is egy településen élnek- Tehát sem idő, sem tér nem befolyásoló tényező. Mindenképpen az elhivatott­ságot, a tehetséget tartom legnagyobb erényüknek, mert kizárólag ennek köszönhető, hogy öt év alatt eljutottak az együttmuzsikálás egy olyan szintjére, amely emberek szá­zainak szerzett már örömet. A „születés" — 1982 - óta a megye számos településén megfordultak már, mindenütt jókedvet, melegséget, művészi élményt osztogatva. Olyan ze­nét játszanak mindig, amilyen­re éppen szüksége van az „Élő zenét. . .” hallgató kis­iskolásoknak, az életüket sum­mázó nyugdíjasaknak, vagy a szocialista zenekultúra gyöngy­szemeivel ünneplő november 7-i nagygyűlés hallgatóinak. Az együttes esetenként a Kohász, és a megyei Koncert fúvószenekar tagjaival bővül. A név is Kohász fúvóskis­együttesre módosult- 'A mag azonban a régi: Bar- tus László (I. kürt), Patakfalvi Zoltán (II. kürt), Krizsanyik Róbert (III. kürt), Diósi János (IV. kürt). Becze Lajosné A hegedííkészítő Oláh Benjamin az idős korát meghazud­tolva nagy kézügyességgel készíti a hege­dűket litkei lakásán. A nyolcvanegy éves ember a hangszereket topolyafából farag­ja. Valamikor a cigányzenekarban brá­csásként muzsikált, a hangszerkészítés for­télyait még akkor sajátította el. — Rigó Tibor képriportja — 15. FEJEZET Már körülbelül egy hónap telt el azon események óta, amelyekről az előzőekben szóltunk. Isaura és Migu­el, hála Álvaro hatásos közbelépésének, továbbra is ugyanabban a kis házban lakott a Santa Antonio ne­gyedben. Mivel már nem gondolhattak arra, hogy va­lahová rmesszebb menekül­jenek, sem pedig arra, hogy elrejtőzzenek, pártfogójuk tanácsára ott maradtak, azon lépések következté­ben, amelyeket Álvaro ér­dekükben tett. A kínzó nyugtalanság réme azonban úgy függött fejük felett, mint Damoklész kardja. Álvaro majd mindennap ellátogatott a két menekült házába, és hosszú órákon ke­resztül időzött náluk, párt- fogoltja szabadsága elérésé­nek lehetőségeiről beszél­getve és a szebb jövő re­ményeivel vigasztalva őket. Mi most egészítsük ki ismereteinket azzal, hogy mi is történt a végzetes bál éjszakája óta, s hall­gassuk meg azt a beszélge­tést, amely Isaura házá­ban folyt le Álvaro és ba­rátja, doktor Geraldo kö­zött. Geraldo a bál éjszakáját követő reggel elhagyta Re- cifét és egy, az ország bel­sejében lévő helységbe uta­zott, ahová nagyon fontos ügyben hívták. A főváros­ba visszatérve, körülbelül, egy hónap múlva, egyik első teendője az volt, hogy megkeresse Álvarót, nem­csak a barátságtól indíttat­va, hanem azért is, hogy kielégítse kíváncsiságát, megtudja, mi is volt a bál rendkívüli eseményeinek ki­menetele. Nem találta őt otthon, noha kétszer, há­romszor is kereste. Arra gondolt, hogy a legegysze­rűbb az lesz, ha Isaura há­zában keresi őt, feltéve, ha még Recifében és ugyan­abban a kertes házban la­kik. Nem csalódott. Álvaro, felismerte barát­ja hangját, aki a kert ajta­jában felőle érdeklődött, elé­be ment; előzőleg meg­nyugtatta a háziakat, hogy az, aki őt keresi, jó barát, akiben teljesen megbízik, egyben megkérte őket, hogy bebocsáthassa. Geraldót a ház elején lévő kicsi szobába vezet­ték. A helyiség kicsiny volt, egyszerűen berendezve. (61.) Olyan hűvös, árnyékos és illatos, olyannyira tele vi­rággal, a bejárattól kezdve, amit éppen úgy, mint az ablakokat, virágfüzérek és virágos ágak fontak be, hogy sokkal inkább zöld- repkényes lugasnak, vagy barlangnak tűnt, semmint szobának. Szinte minden fény az erkélyre nyíló, szé­lesre tárt ajtó felől áradt, a szoba mélyébe, és az er­kély a tengerre nézett. In­nen a tekintet, keresztülha­tolva a ház körül hűvössé­get és árnyékot árasztó kó­kuszpálmák között, az óce­ánra siklott és megittasulta tiszta és ragyogással teli égbolt mélységeitől. Miguel és Isaura, mi­után üvözölték a látogatót, és néhány udvarias szót vál­tottak vele, feltételezve, hogy egyedül akar maradni Alvaróval, tapintatosan visz- szavonultak a belső szobák­ba. — Az igazat megvallva, Álvaro — mondta a doktor, mosolyogva, —, nagyon szép kis hely ez és nem csodá­lom, hogy időd nagy ré­szét itt szereted eltölteni. Pont olyan, mintha egy tündér rejtélyes barlangja lenne. Csak az a kár, hogy egy gonosz mágus hirtelen megtörte tündéred vará­zsát, visszaváltoztatva őt egyszerű rabszolgává. — Ne élcelődj, doktorom. Az a rendkívüli jelenet lel­kemben a legkülönösebb és a legfájdalmasabb benyo­mást keltette: mindazonál­tal őszintén bevallom ne­ked, nem változtak meg — ha csak nem pillanatokra — érzelmeim ez iránt a nő iránt. — Mit nem mondasz?... Már ilyen messzire vitt különcködő hajlamod?! — Mit akarsz?... Ilyen a természetem. Az első pilla­natokban a szégyen és va­lami furcsa düh elvakított; szinte élvezettel néztem Isaura szörnyű vergődé­sét. Mily szomorú és fáj­dalmas csalódás! Láttam, mint omlik össze és válik homokká az a ragyogó pa­lota, amit képzeletem any- nyi szeretettel épített fel. Ez a rabszolganő ámít engem hosszú időn keresztül, és végeredményben ki is gú­nyol azzal, hogy kiteszem magam a társaság megalá­zó mosolyának? (Folytatjuk) A Pécsi Nemzeti Színház színpadán nagy sikerrel játszás a Lear királyt. BERNARDO GUIMARAEÍ 3-s.auta, a rabszolganő

Next

/
Oldalképek
Tartalom