Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-03 / 79. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT/.. NÓGRÁDI TÁJAKON... Hit mondanak a választópolgárok? Pólszékek a tanácstagi beszámolón A Hazafias Népfront salgó­tarjáni IV. számú városkör­zeti bizottsága a lépcsőházak­ban, a liftekben már hetek­kel ezelőtt kifüggesztette a meghívókat, melyek tájékoz­tatták a 29-es, a 30-as és 31. es választókerületek lakóit a tanácstagi beszámoló helyéről és idejéről. Jó előkészítés nyomán sokan hallgatták meg Zalavári György tanácstagi beszámolóját, aki részletes tájékoztatást adott a városi ta­nács múlt évi munkájáról, a lakosságot érintő döntésekről, az új létesítményekről és az idei tervekről. A tanácstagi beszámolót a hozzászólók kivétel nélkül el­fogadták. észrevételeiket, ja­vaslataikat is elmondták. El­hangzott, hogy a zajos Salgó étterem profilját változtassák meg. Ott étkeztessék a diá­kokat, az esti órákban pedig az idősek, a nyugdíjasok ré­szére tejet, kakaót, sütemé­nyeket szolgáljanak fel. Tehát a Salgó éttermet szeszmen. te.«é alakítsák át. A megveszékhely forgalmi gondiairól szóló észrevételek is elhangzottak. A korábban üzembe helyezett forgalom­irányító lámpák tiszavirág- élelűek voltak, igen gyakran meghibásodtak, sokszor nem elősegítették a forgalmat ha­nem lassították azt. Helyes lenne — mondotta az egyik beszámoló —, ha a tanács ve­zetői intézkednének, hogy az acélgyári vonatszerelvénye­ket ne a csúcsforgalom idő­pontjában közlekedtessék. Ilyenkor ugyanis a gépkocsi- forgalmat teljesen megbénít­ják. Előfordult, hogy a feltor­lódott kocsisor vége az IBUSZ-jiál volt. A városban igen fegyelme­zetlenül közlekednek az em­berek. Vonatkozik ez a gyalo­gosokra és a gépjárműveze­tőkre egyaránt. Sokan még az átkelőhelyeket is mellőzik. Így a tejüzlet, a bank előtt, az acélgyári sorompónál még kisgyerekekkel is rendszere, sen szaladgálnak az úttesten. Vannak fegyelmezetlen au­tósok. akik a megengedett se­bességet átlépve, közelednek a zebrához. Helytelen, hogy a város területén elhelyezett tilalmi táblákat a lakók nem veszik figyelembe, a mulasz­tásokért csak elvétve kerül sor felelősségre vonásra. A felszólalásokban igen sok panasz hangzott el az ingat­lankezelő vállalattal kapcsola­tosan. Többen sérelmezték, Anyagmozgatás a mező- gazdaságban Az anyagmozgatásnak a korábbinál fontosabb szerepe van a mezőgazdasági terme­lésben; növekednek a terme­lők rakodási, raktározási, fő­ként pedig szállítási felada­tai — ezt állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal fölmérése. A termelés az elmúlt más­fél évtizedben lényegében megkétszereződött, s a gaz­dálkodók bátrabban vállalkoz­tak kiegészítő, illetve ipari tevékenységre, ezért is több anyaggal van dolguk. Nagyobb mennyiségű ipari eredetű ter­méket. alapanyagot is fel­használnak, ami szintén fo­kozza a szállítási teendőket. Mindent egybevetve a me­zőgazdasági vállalatoknál — egyszeri anyagmozgatással számolva — a növényterme­lésben 35—45, az állattenyész­tésben pedig 17—20 millió tonnára tehető az a termény- és termékmennyiség, amely valamilyen mozgatást igényel. Ehhez jönnek még az alapte­vékenységen kívüli munkák, ezek közül a kavics, a ho­mok, és- a terméskő együttvé­ve nem kevesebb mint 20 millió tonnát tesz ki évente. A gazdaságoknál, vállalatok­nál hatékonyabb lett az anyag- mozgatás. Az ezen a területen foglalkoztatott dolgozók telje­sítménye mintegy negyedével javult öt év alatt. A munkák gépesítése az utóbbi időben némileg lelassult, 1980—85 között háromszázalékos ja­vulás mutatkozott. Az elemzés szerint számos gazdaságban még mindig hi­ányzik a belső úthálózat, bár 1980 és 1985 között mintegy ötödével nőtt a szilárd burko­latú utak felülete. Az utak bővítését, korszerűsítését foly­tatni kell, a költségek ugyan­is a gazdaságosabb jármű- használattal megtérülnek. A mezőgazdasági üzemek a szál­lítási feladatok nagyobb ré­szét tehergépkocsikkal vég­zik, erre a célra kevesebb traktort használnak, mint ko­rábban. A járműállomány ösz- szetétele azonban nem min­den tekintetben kedvező, a teherautók átlagos szállítási teljesítménye már hoszabb Ideje nem növekszik. A ba esetmentes köz eb édesért Pásztó környékén kevesebb a súlyos sérülés (Tudósítónktól) A pásztói közlekedésbiz­tonsági tanács már 10 éve működik eredményesen. Sza­bó Tibor rendőr őrnagy, a KBT elnöke elmondta; a tes­tület fontos szerepet játszik a járművezetők és a gyalogosok nevelésében. A 10 éve létre­hozott közlekedési úttörőhá­lózat 150 lelkes tagjának szak­szerű és figyelmes munkája Pásztó városban és környékén a közlekedés résztvevőinek el­ismerését váltotta ki. A propagandatevékenység minden területen színesebb, színvonalasabb lett, eredmé­nyesebbé vált. Sajnálatos, hogy az ittas állapotban jár­művet vezetők ellen alkalma­zott szigorúbb büntetések nem mindig bizonyultak ha­tékonynak. A múlt évi balesetmegelőző munkát és az idei főbb fel­adatokat Antal Péter rendőr zászlós, a KBT titkára ismer­tette. örvendetes tényként állapította meg a súlyos bal­osetek számának csökkenését, s hogy a gyermekek, vala­mint a gyalogosok elütésének száma is kevesebb lett. A szakbizottságok útján haté­kony nevelő- és ismeretter­jesztő tevékenység folyt a járművezetők körében, s je­lentős az ifjúság soraiban vég­zett közlekedési felvilágosító munka is, amit a jövőben is szorgalmazni kell. A Pásztó környéki útháló­zat nem mindenben íelel meg a nagy forgalom követelmé­nyeinek. A 21-es főút Pásztó és Jobbágyi térségében sok baleset színhelye volt, ezért erre az útszakaszra az ellen­őrzés kiterjesztése várható. Más területeken viszont ja­vult a helyzet, így az út'vas* út kereszteződésekben a for­galom balesetmentes volt. A közlekedésbiztonsági aktíva­hálózat önzetlen és segítőkész munkájára a jövőben is szá­mítanak. Gólián András rendőr őr­nagy, a megyei közlekedés- biztonsági tanács képvisele­tében a KBT legutóbbi ta­nácskozó testületi ülésen a korszerű közlekedésben való részvétel személyi és tárgyi feltételeinek fontosságáról szólt. Jó kezdeményezésnek bizonyult, ezért a sajtóban a jövőben is közlik a súlyos sza­bálysértők nevét és bünteté­sük mértékét — a megelőzés, a visszatartás érdekében. A közlekedésbiztonsági ta­nácsban 10 éven át kimagasló tevékenységet végző aktivis­ták jutalmat vehettek át munkájukért. T. J. Történelmi tabló felen útmutatással Ismeretterjesztés Szécsényben „Szécsény, szülőföld... Nézem partodat... körös-körül sugárzó változat. .. és megpihenve a domboldalon emlékeim halk szavát hallgatom, majd váltamra hajlik nesztelen az idő ifjú húga, a jelen”. (Vihar Béla) mogatás nélkül dolgozó is­meretterjesztésnek ezért elő. sorban pénzt kell termelni, hogy szellemi tőkét kovácsol­jon. Megoldást azok az együtt­működési szerződések hoztak, amelyeket a szécsényi TIT' a helyi és a vonzáskörzetbe tartozó tanácsokkal kötött. A pénzügyi támogatásból befolyt összegeket azután eredménye­sen lehet kamatoztatni a széles körű felvilágosító mun­kában. Mindenki a maga módián kialakítása a felnövekvő nem­zedékben össztársadalmi fel. adat. A múlt egymást taka­ró, gyakran a hibákat utólag erénnyé nemesítő emlékréte­gei már nem egy ízben sík-. látták ki a józan gondolko­dást, s vetették tévpályára generációk világlátását, szítot­tak indokolatlan nézetkülönb, ségeket, áztatták az egymás ellen acsarkodás kenderköte­leit korosztályok, népek és népcsoportok között. A ielen megértése elválaszt­hatatlan a történelmi példák ismeretétől. A gyorsan tova­szánó idő kerekeibe kapasz­kodó evvén csak annyi, mint apró villanás egy messzi vi­lágégésben. Embemyi léte szorításában vergődve mégis alakít, befolyásol, formál, job. bit, — észrevétlenül hagy nyomot a história arculatán. Ébredező szellemi erők Szécsény, ez a hangulatos, műemlékekben és hagyomá­nyokban gazdag, városi jogú nagyközség egészséges lokál­patriotizmussal vészelte át a sorsfordulókat. 1988-ban lesz 30 esztendeje, hogy a telepü. lésen megindult a honismereti munka, amely azóta szerte, ágazott. Legrébben a Hazafias Nép­front honismereti bizottsága foglalkozik helytörténettel, majd belekapcsolódott a tevé­kenységbe a múzeum, a mű­velődési központ, s végül a múzeumbaráti kör is. Tudunk egy sajátos időszak, ról — az 1980-as évek eleje —, amikor a közigazgatási hatá­rok módosítása, s az átszer­vezések folytán a TIT-szerve. zet, mint az ismeretterjesztés egyik legfőbb bázisa megszűnt működni. Helyébe lépve, te­endőit átvállalva a II. Rákó­czi Ferenc Művelődési Köz­pont segítette az itt élők ál­talános és szakmai műveltsé­gének fejlesztését, s elégítette ki az oktatási intézmények, a területen működő vállalatok és gazdálkodó egységek spe­ciális igényeit. Fórumok, sorozatok, előadások Másfél éve jött létre újfent a TIT szécsényi szervezete. Az ésszerű együttműködés a művelődési központ és a TIT között azóta is hatékonyan működik, egymás kölcsönös megelégedésére. „Mikrosrácok” Bujákon Kérd meg a helyi tsz-t, hogy adja kölcsön kihaszná­latlan számítógépét, szervezz oktatást az iskola tanulóinak, s, ha látod az eredményt, vá­sároltass számítógépeket. íme a buják! recept, melynek hasz­nát a képen is láthatjuk. A történet két éve kezdődött, mikor a Zöld Mező Tsz fel­ajánlotta C—64-es személyi számítógépét a helyi iskolá­nak. Török István igazgató- helyettes létrehozta a szá­mítástechnikai szakkört, ahol 12 kisdiák ismerkedik a mik- rotechnika rejtelmeivel — időnként játékos formában. Tavaly novemberben aztán le­hetőségük nyílt saját gépel? beszerzésére; a három darab C plusz 4 típusú berendezés, a tartozékokkal immár bizto­sítja, hogy egyszerre* többen is használhassák az okos szer­kezeteket. Kép; Bencze Péter A helyi értelmiség megnye­résének egyik módja az ér­telmiségi klub létrehozása volt. A havi egy alkalommal összegyűlő klubban —. amely a szellemi feltöltődés és az eszmék cseréjének is helyszíne — társadalom, és természet- tudományi kérdések, közérde­kű problémafelvetések hang­zanak el, s kapnak kielégítő magyarázatot a téma ismert szakértőitől. Megyei és orszá­gos hírű előadók gondoskod. nak a találkozók színvonaláról, a modern szemléletváltás szük­ségességéről. A fiatalabb generáció po­litikai és közéleti tájékozott, ságát elősegítendő a műVelö. dési központ világnézeti so. rozatot hirdetett, a TIT pedig programkínálatot tett közzé, amelyből tetszés szerint válo­gathat iskola, gazdálkodó egy­ség, vagy bármely öntevékeny csoport. Népszerű és .látoga. tott volt többek közt a fel­szabadulást követő és az 1956- os eseményeket feldolgozó sorozat. Egyébiránt mind a TIT, mind a művelődési köz­pont az ismeretadás komplexi. tására törekszik: a felvillan­tott törekvések sodrában nem feledkeznek meg a vonatkozó irodalom, a képzőművészet mérvadó alkotásainak bemu­tatásáról sem, tudván, hogy a művészetek a maguk érzel­mi töltéseivel még inkább közel hozzák a múlt történé. seit. Kellő anyagiak híján még a legragyogóbb célok Is fé­nyüket vesztik. Az állami tá­S, ha már anyagiakról esett szó... Nemcsak Szécsényben, az ország minden részén el. ismerés illeti azokat a szak­embereket, akik szabad idejük feláldozásával vállalnak elő­adásokat, csekély tiszteletdíj ellenében. Lett légyen az egészségügyi, aktuális, politi. kai. történelmi, vagy közhasz­nú téma; ezek az előadók úgy érzik, kötelességük meg­osztani ismereteiket, átnyúj­tani többlettudásukat, infor. mációikat. Szécsényben az általános iskolásoktól egészen a nyug­díjasokig terjed az a skála, amelyben a hazafias nevelés, a hagyományőrzés és a tör­ténelmi tapasztalatok jelenre való átültetése a mindenna­pok szerves tartozéka. S, hogy mindenki a maga módján és lehetőségei szerint vegye ki részét ebből a tiszteletet pa. rancsoló tevékenységből, ahhoz szükséges a további türelem és kitartás. Hisz az a mag, amelyet a jelen középnemze­déke ültet, a most cseperedő fiatalság körében szökken majd szárba. vaszarí Szavak, képek, hangok a könyvtárban Nincs hálásabb közönség a gyerekeknél. A gyakorta han­goztatott mondat a salgótarjá­ni városi gyermekkönyvtár esetében is igaznak bizonyul, hiszen évről évre visszatérő olvasói majdnem teljes egé_ szében az óvodások és az ál­talános iskolások köréből ke. rülnek ki. Akad azonban a látogatók között középiskolás, művész, pedagógus 's, akik az itteni könyv, és folyóirat-állo­mány segítségével készülnek egy-egy órára, témára. Mozgalmas esztendőnek ígérkezik az idei —, ha már most nem az — az intézmény életében. A január 20. és március 1. közötti leltározás komoly igénybevételt jelen­tett, a teljes körű, azaz vala­mennyi létező dokumentumot átvizsgáló jellege folytán. Az átadás-átvétel mellett az in. tegrálás teendői sorában sze­repelt a rongált könyvek se. lejtezése (ötezer kötetre lel­tek a szakemberek) és az ál­lomány-ellenőrzés. Mivel janu­ár 1-vel az addig önállóan gazdálkodó könyvtár átkerült a megyeihez s annak gyer­mekrészlegeként dolgozik to. vább, az állománygondozás és -gyarapítás is összehangoltan történik. A katalógust folya­matosa n, naprakészen építik, s elvégzik a leltározás kíván­ta korrigálásokat, kivonáso­kat. Az idén októberben át­adandó új megyei könyvtár épületében helyet kapó gyér. mékkőnyvtár már most úgy alakítja az állományrészeket, hogy azok megfeleljenek az új otthon feltételeinek. Könyvtárról lévén szó, el­sődleges cél az olvasók szá_ mának stabilizálása, valamint a könyvtárhasználat és a szín­vonalas szolgáltatás biztosí­tása. Ügy az iskolai oktató-ne­velő munkához, mind a sza­bad idő hasznos eltöltéséhez ajánlanak szervezett prog­ramokat, foglalkozásokat a könyvtárosok. A közel 26 ezer kötetet — 1500 kézi könyvtár használatú — számláló állo- mámyból 10 ezer az ismeret­terjesztő, a többi pedig gyer­mek. és szépirodalmi mű. Eh­hez csatlakozik a zenei rész­leg 1095 darab hanglemeze, s a helyben olvasásra ösztönző 46-féle folyóirat. Az olvasópályázatok, úttörő­akciók, tanulmányi versenyek elkészítéséhez és a felkészü­léshez is hozzá kíván járulni a háromfős szakembergárda. A csoportos foglalkozások — az iskolai oktatás kibővítése, az irodalom megszerettetése, tehetséggondozás, önálló is­meretszerzés elsajátítása — az óvodásoktól kezdve a kise­gítő iskolásokon és a GYIVI. seken keresztül a nyári, nap­közis táborok közösségéig nyújtanak komplex ismerete, két. Elsősorban a művésze­tekben — irodalom, zene, kép­zőművészet — törekednek komplexitásra: a társművésze­tek összefonódása az érzelmi nevelés hatékonyságát szol­gálja. Külön is említést érdemel­nek az idegen nyelvű tanköny­vek és mesekönyvek, illetve az őket kiegészítő hangzóé anyagok, újságok. Közkedvel­tek a határainkon túl ki­adott magyar nyelvű gyermek­lapok, így a Mézes Kalács (Jugoszlávia), vagy a Napsugár (Csehszlovákia), A zene. és mesehangtár a mozgófilmmel és a diavetítővel együttesen kínálja a modern technika ad­ta lehetőséget a fiatalok olva­POTTO VO rtTTol Oflrtlo — r— NÖGRÁD — 1987. április 3., péntek uugy a meg kisebb javításokat is elmu­lasztja. Hiába jelentették, hogy a kijárati ajtók rosszak, nem záródnak, a meleg pedig ott is elszökik, a kijavításuk elmaradt. Az Arany János út 10. szám alatt feltört a szennyvíz — mondotta az egyik hozzászóló — „Hiába jelentettük akárho- vá az intézkedés a mai napig elmaradt”. Állítólag az elő- számítás szerint itt vésni és bontani kell, a munkák el­végzése a 100 ezer forintot is ,meghaladja. Sokan szóltak a lakások hőmérsékletéről, s javaslat hangzott el a tele. fonfülkék elhelyezésével kap­csolatosan. A társadalmi munka na­gyobb megbecsülését kell el­érni — fejtegette az egyik hozzászóló. Megszervezése, az időpont megjelölése nagy kö. rültekintést igényel. Nem for­dulhat elő olyan eset, mint tavaly, hogy kiástuk a cser­jéknek a gödröket, de ültet- nivaló nem volt. Az igen aktív tanácstagi be­számoló is jelzi, hogy a há­rom választókerület tanács, tagjai bátran kérhetik a vá­lasztópolgárok véleményét. (Fodor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom