Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-28 / 99. szám

1987. április 28., KEDD NOGRAD 3 Kohászat kontra külpiac Beszélgetés Kollár Péterrel, az SKÜ kereskedelmi főosztályának vezetőjével Magyarok Tengizben A szovjetunióbeli Tengizben jó egy esztendeje, 1986 tavaszán megkezdődött a hatalmas kőolaj- és gázipa­ri komplexum építése. Az államközi megállapodások alapján a munkálatokban magyar dolgozók is részt vesznek: a Vegyépszer fővállalkozásában 26 magyar vállalat 2500 szakmunkása — köztük nógrádiak — áll helyt a zord időjárási körülmények közepette is. A kivitelezési munkálatok a tervek szerint haladnak — elkészült már a lakótelep, s hozzáláttak a közpon­ti feldolgozó üzem építéséhez is. ötezer ember számára nyújt majd kényelmes lakhe­lyet a közelmúltban elkészült lakótelep. Már csak az utolsó simítások hiányoznak — itt éppen az útháló­zatot építik. Az időjárás ritkán fogadja kegyeibe az építőket — hol a zord hideg, hol a rekkenő hőség nehezíti a munkát. A képen:egy hóeséses tavaszi napon cölöpö­ket vernek a laza talajba a központi feldolgozó üzem építésének első szakaszában. A különlegesen nehéz munkakörülmények a szokott­nál is több energiát követelnek a dolgozóktól. A jó­munka egyik biztosítéka ezért az ellátás. A lakótele­pi étkezdében mindenki kultúrált körülmények között fogyaszthatja el a bőséges és magyaros kosztot. Bepillantás a ruhagyári versenymozgalomba Mit mutatnak a mérlegadatok? A mérlegadatok sok min­dent elárulnak a szakértők­nek. Nemcsak a veszteség, vagy a nyereség összegét mutatják ki, hanem a mé­lyebb összefüggésekre, a gazdálkodást befolyásoló folyamatokra is rávilágíta­nak- Éppen ezért kap min­dig nagy figyelmet a Pénz­ügyminisztérium Ellenőrzé­si Főigazgatóságának a vál­lalati mérlegeket összegező vizsgálata. Ennek eredmé­nyei híven tükrözik azokat a jelenségeket, amelyekre az utóbbi hónapokban már az irányítás fölhívta a figyel­met­A népgazdaság össztel­jesítménye e'marad a várt­tól. a hatékonyság sem nö­vekedett a kívánt mérték­ben és az exportban sem következett be áttörés. Ak­tívum helyett külkereske­delmi mérleghiánnyal zár­tuk a tavalyi esztendőt­Az elemzések szerint eb­ben fő szerepet az ipari ex­port elmaradása játszott- De ugyanígy elmaradt az elő­ző évitől az élelmiszeripar és az építőipar kivitele is, a mezőgazdaságé viszont növekedett. A teljesítmények a kivitelhez hasonlóan ala­kultak az egyes ágazatok­ban- Az ipar kevesebbet tel­jesített az 1985-ösnél, az építőipar stagnált, miköz­ben a mezőgazdasági ter­melés értéke emelkedett. Ha mindehhez hozzá­vesszük, hogy a konverti­bilis import a tervezettnél jobban növekedett. akkor egyértelműen látszik, hogy ezek a tendenciák hosszabb távon nem tarthatók fenn- Még akkor sem, ha a szak­emberek rámutattak arra, hogy a korábbi évek szűkös lehetőségei' után egyszerre jelentkezett az elhalasztott igény .és azt is figyelembe kell venni, hogy itthon na­gyon sok vállalat nem jut megfelelő alapanyaghoz. A termelés hatékonyságá­ban fontos szerepet játsza­nak a költségek is- A ter­meléshez közvetlenül kötő­dő kiadások közül az anyag- és energiaköltségek a ter­melés növekedésénél ki­sebb mértékben emelked­tek, ám a keresetek növe­kedése meghaladta azt. Nem véletlen tehát, hogy de­cembertől április 1-ig a kormány arra kérte a vál­lalatokat, hogy ne emeljék az alapbéreket és az azóta napvilágot látott nyilatkoza­tok szerint továbbra is mérsékelt bérpolitikára szó­lították föl a gazdálkodókat­Már az elmúlt év végén látszott: a gazdaság el­maradó teljesítménye és a növekvő központi kiadások a költségvetés terven fe­lüli hiányának kialakulá­sához vezetnek. Ám az még feltűnőbb, hogy miközben alig növekedtek a gazdál­kodóik költségvetési befi­zetései, csaknem 16 száza­lékkal emelkedtek a támo­gatások- S ebből adódik a következtetés — jó néhány vállalatnál a költségvetési pénzek mérsékelték, vagy tüntették el a hiányt. Évről évre visszatérő probléma, különösen egy-egy szabá­lyozóváltozás előtt, hogy a vállalatok vezetői attól fél­nek, a növekvő adók miatt egyre kevesebb szabadon föl­használható nyereségre te­hetnek szert- És a változá­sok, illetve szigorítások be­vezetése utáni mérlegelem­zések viszont ezzel ellenté­tes tendenciát mutatnak, minden várakozás ellenére a vállalati szféra évről évre több jövedelmet mondhat magáénak. Az utóbbi években vég­érvényesen bebizonyoso­dott, hogy nincs más vá­lasztásunk, mint a vesztesé­ges tevékenységek leépítése- az állami támogatások mér­séklése, s emellett a haté­konyság növelése­L. M. Napjainkban roppant fon­tos népgazdasági és vállala­ti feladat a külföldi értéke­sítések növelése. Ezen belül is elsősorban a tőkésexport­ra kell helyezni a hangsúlyt. Hogyan, . milyen eredmé­nyességgel tesz eleget az ez irányú kötelezettségeknek a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek? — erről beszélgettünk Kollár Péterrel, a kereske­delmi főosztály vezetőjével. — Köztudottan nehéz idők járnak manapság a kohász- kollektívákra. Röviden szól­va: egyre nagyobb gond a kohászati termékeket meg­felelő áron eladni. Az Önök vállalata, hogyan állja a pi­aci versenyt? — A külpiaci helyzet adott, s egyetlen jár­ható út marad számunk­ra: igazodnunk kell hozzá. Változnak az igények a ve­vő diktál. Nincs mess: azt kell gyártanunk, amit meg­vesznek tőlünk. Igyekszünk alkalmazkodni a körülmé­nyekhez, a lehetőségekhez. Eredményeink azt igazolják, hogy nagyjából ez sikerül. — Az általános megfogal­mazás után nézzük a konk­rétumokat! Hogyan alakul a vállalat idei exportja? — Az ez évre tervezett 192 ezer tonnás termelé­sünknek a 22 százalékát akarjuk külföldön eladni. Ebből 37 100 tonnát tő­kés-, 6100 tonnát szocialista országokban szándéko­zunk értékesíteni. A devi­zabevételünk kismértékben növekszik tavalyhoz képest, s eléri a 11 millió dollárt. A szocialista relációjú kivi­telünk értéke 2 millió 700 ezer rubelre tehető majd. — Mit, mennyiért és hová szállítanak? \ — Húzott árúkat, vagy­is horganyzott és bevonat­iam huzalokat, húzott rúd­acélokat és szegtermékeket, 6 millió 600 ezer dollárért exportálunk. Tonnában ez a tőkéskivitel csaknem két­harmadát teszi ki. Első szá­mú vásárlónk az NSZK. To­vábbá vevőnk Franciaor­szág, s szállítunk néhány közel-keleti államba. Sza­lágacélokból 3 millió 300 ezer dollár bevételre szá­Az első negyedév alapján remény van arra, hogy a Fémbútor Ipari Szövetkezet megismétli tavalyi nagysze­rű eredményét. Csak emlé­keztetőül: a, múlt évben a budapesti központú szövet­kezet 334 millió forintos ter­melési érték előállítását tűz­te az üzemegységek elé, me­lyet 106 százalékra teljesí­tettek. Idén 355 millió fo­rintra növekedett ez az ösz- szeg, s ebből 25 millió fo­rint értékű a rubel- és 95 millió forint értékű a dol­lárelszámolású bevétel ter­ve. Jó piacfeltáró munkájuk eredményeként már évkez­detkor biztosították az in­duláshoz szükséges rendelé­seket. Az eltelt három hónap után a szövetkezet termelé­si értéke meghaladta a 108 millió forintot; ez 19 száza­lékkal több mint az előző év hasonló időszakában. Ezen belül 58,6 millió forint értékű árut értékesítettek tőkéspiacon, ami több az mítunk. Ezeket a terméke­ket fejlett európai országok vásárolják tőlünk. Ezek az NSZK, Svédország, Auszt­ria és Görögország. Jugo­szláviának is dollárért fuva­rozunk. Lényegesen kisebb, mintegy 700 ezer dolláros bevételre van lehetőségünk a bevont és bevonaílan bú­toripari csőféleségekből. En­nél is kevesebbet, várható­an 40Ö ezer dollárt hoznak majd vállalatunknak, a ko- vácsolt-sajtolt termékek, úgy mint*a csákányok, csőkari­mák, egyéb süllyesztékben készített gyártmányok. — A szocialista országok közül a Szovjetunió a legje­lentősebb partnerünk. A ter­mékek közül megemlítem a szöget, melynek exportja ta­valy kezdődőt és amely az idén kétezer tonna lesz. Lé­nyegesen kevesebbet, pár- száz tonnát szállítunk hen­gerelt szalagacélból az NDK- ba. Ugyanez vonatkozik az idén Lengyelországra és Ro­mániára. — Említette, változik a pi­aci igény, s Önöknek ehhez kell alkalmazkodniuk. Hall­hatnánk erre konkrét pél­dát? — Rúdacélból a múlt év­ben csak 200 tonnát tudtunk eladni, az idén 3000 tonnát értékesítünk a tőkéspiacon. Szögből óriási mértékben megugrott a kereslet. Még az USA-ból is érdeklődnek iránta. Képtelenek, vagyunk kielégíteni a külpiaci igé­nyeket, hiszen a belföldi el­látást is biztosítanunk kell. Ezzel szemben a horganyzott huzal iránt mérsékeltebb a kereslet. Azaz ez így nem igaz. Pontosabban fogalma­zok, ha azt mondom: mó­dosult a piaci igény hor­ganyzott huzalból. Koráb­ban négyszáz kilogrammos kötegekben adtuk el a be- vonatlan huzalt, ma egy- tonnás karikákat kér a vá­sárló. Muszáj volt lépnünk, vettünk egy olyan csévélő­gépet, amely képes ilyen tel­jesítményt produkálni. A be­vont, lágyított huzalt ugyan­akkor 50—80 kilogrammos kiszerelésben kéri a vevő. Nincs más választásunk: ele­get teszünk az igényének. — Adottak-e a lehetősé­gek az exporttervek teljesí­téséhez? 1987-re tervezett bevétel fe­lénél. Nem kisebbíti érde­meiket, hogy szezoncikke­ket gyártanak, melyek zö­mét az első két negyedévben várja az üzletfél. A rétsági üzemegységnél ebben az esztendőben két új termék gyártása kezdő­dött meg, gyártmánykorsze- rűsítési programjuknak meg­felelően. Az egyik a Relax fantázianevet viselő kemping ülőbútor, amelyet egy friss osztrák együttműködés ke­retében szerelnek össze. A másik szintén kooperáció­ban, a már hagyományosnak számító olasz együttműködés keretében készül. A baba­kocsi neve Viky és megje­lenése előtt elnyerte a Ki­váló Áruk Fóruma emblé­mát is. A szövetkezet gazdálkodá­sában persze időnként gon­dok is jelentkeznek. A rét­sági kollektíva idei munká­ját különösen két tényező zavarja; az egyik: különbö­— Össszességében igen. Részproblémáink azonban akadnak. A lényeg: van ele­gendő megrendelésünk. A mai nap, tehát április 10-én 12 100 tonna áru exportálá­sára rendelkezünk ’ szerző­désekkel. Vagyis a tőkéski­vitel egyharmada szerződés­sel lefedezett, biztosított. A múlt év hasonló időszaká­ban mindössze. 9104 ton­na termék fuvarozására volt megrendelésünk. A szocia­lista kivitellel nincs kü­lönösebb gond, ezt állam­közi megállapodások garan­tálják. — Milyen exportered­ménnyel zárta az első ne­gyedévet az SKÜ? — Teljesítettük a kötele­zettségünket. Eredményeink jobbak az egy évvel koráb­biaknál. Összesen 7029 ton­nát termeltünk exportra, szemben a tavalyi 6580 ton­nával. Kiszállítottunk 6231 tonnát, 607 tonnával többet, mint a múlt év hasonló időszakában. A szocialista exporttal nincs különösebb gondunk, bár a teljességhez hozzátartozik: egyes meg­rendeléseket késve kapunk meg. Tőkéskivitelre 6207 tonnát irányzott elő az el­ső negyedévi termelési terv, s 6440 tonnát állítottunk elő. Ebből kiszállítottunk 5921 tonnát. Hogy miért csak ennyit, annak külkereske­delmi okai is vannak. A célul tűzött bevételünk 2,1 millió dollár volt, s ezt vár­hatóan százezer dollárral túlszárnyaljuk. Pontos ada­tot még nem tudok monda­ni, mert nem futottak be az exportértékek. A várható be­vételt átlagáron számoltam. — Hogyan ítéli meg vál­lalatuk további exportkilátá­sait? , — Teljesíteni tudjuk a fel­adatunkat. Az első fél év zárásakor előreláthatóan 62 százalékos lesz az éves ren­delésállományunk. Tehát nyugodtan termelhetünk. Sőt, többletvállalásokra is mutatkozik lehetőségünk — mondotta befejezésül Kol­lár Péter kereskedelmi fő­osztályvezető. ző kontingensproblémák miatt csak igen szerény mértékű szocialista export- szerződést köthettek. Emiatt az üzemegységnél létszám­stopot kellett bevezetni, s a harmadik negyedévben valószínűleg a jelenlegi lét­számot is csökkentik majd. A másik tényező: az im­portszegecsekre is hiába vár­nak már fél éve, késik a behozatali engedély. Az el­ső negyedévben nem jelent­kezett a probléma, hiszen a készletek még tartottak. A következő hónapok munká­ját azonban a hiány erősen hátráltatja. S itt érdemes megjegyezni, hogy a szövet­kezet egész évi importszük­séglete másfél millió forint, ezzel szemben 95 millió fo­rint értékben hoz devizát. A szövetkezet — gazdál­kodási mutatói alapján — áprilistól átlagosan 5 száza­lékos bérfejlesztést hajtott végre. T. K. L. A Salgótarjáni Ruhagyár­ban 26 szocialista brigád te­vékenykedik, melyből 4 az ifjúsági kollektíva. A ver­senymozgalomban 439-en vesznek részt — szép siker­rel. A múlt évben 20 ezer óra társadalmi munkát vállal­tak. melynek eredménye­ként javult az üzem gaz­dálkodása, óvodák, bölcső­dék szépültek meg- Tevé­kenységük eszmei értéke meghaladja az egymillió-fo­rintot. Kommunista, mű­szakokból 35 ezer forint folyt be a vállalati jóléti alap kasszájába- A véradá­sokon 45-en, végbizonyít­vánnyal járó oktatáson 25- en vettek részt. Az ötlet­napra 73 javaslatot nyújtot­tak be a kollektívák is 12 újításra is futotta erejükből az elmúlt esztendőben- A közelmúltban megtar­tott értékelésen a balassa­gyarmati részleg nyerte el a Vállalat kiváló telepe cí­met, és közülük került ki a legjobb brigád is, a Zó- ja. A Salgótarjáni Ruha­gyár 200 ezer forinttal ju­talmazta a brigádmozgalom­ban aktívan résztvevőket­Kolaj László Újfajta ülőbútor és babakocsi Kétségről

Next

/
Oldalképek
Tartalom