Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-28 / 99. szám
1987. április 28., KEDD NOGRAD 3 Kohászat kontra külpiac Beszélgetés Kollár Péterrel, az SKÜ kereskedelmi főosztályának vezetőjével Magyarok Tengizben A szovjetunióbeli Tengizben jó egy esztendeje, 1986 tavaszán megkezdődött a hatalmas kőolaj- és gázipari komplexum építése. Az államközi megállapodások alapján a munkálatokban magyar dolgozók is részt vesznek: a Vegyépszer fővállalkozásában 26 magyar vállalat 2500 szakmunkása — köztük nógrádiak — áll helyt a zord időjárási körülmények közepette is. A kivitelezési munkálatok a tervek szerint haladnak — elkészült már a lakótelep, s hozzáláttak a központi feldolgozó üzem építéséhez is. ötezer ember számára nyújt majd kényelmes lakhelyet a közelmúltban elkészült lakótelep. Már csak az utolsó simítások hiányoznak — itt éppen az úthálózatot építik. Az időjárás ritkán fogadja kegyeibe az építőket — hol a zord hideg, hol a rekkenő hőség nehezíti a munkát. A képen:egy hóeséses tavaszi napon cölöpöket vernek a laza talajba a központi feldolgozó üzem építésének első szakaszában. A különlegesen nehéz munkakörülmények a szokottnál is több energiát követelnek a dolgozóktól. A jómunka egyik biztosítéka ezért az ellátás. A lakótelepi étkezdében mindenki kultúrált körülmények között fogyaszthatja el a bőséges és magyaros kosztot. Bepillantás a ruhagyári versenymozgalomba Mit mutatnak a mérlegadatok? A mérlegadatok sok mindent elárulnak a szakértőknek. Nemcsak a veszteség, vagy a nyereség összegét mutatják ki, hanem a mélyebb összefüggésekre, a gazdálkodást befolyásoló folyamatokra is rávilágítanak- Éppen ezért kap mindig nagy figyelmet a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának a vállalati mérlegeket összegező vizsgálata. Ennek eredményei híven tükrözik azokat a jelenségeket, amelyekre az utóbbi hónapokban már az irányítás fölhívta a figyelmetA népgazdaság összteljesítménye e'marad a várttól. a hatékonyság sem növekedett a kívánt mértékben és az exportban sem következett be áttörés. Aktívum helyett külkereskedelmi mérleghiánnyal zártuk a tavalyi esztendőtAz elemzések szerint ebben fő szerepet az ipari export elmaradása játszott- De ugyanígy elmaradt az előző évitől az élelmiszeripar és az építőipar kivitele is, a mezőgazdaságé viszont növekedett. A teljesítmények a kivitelhez hasonlóan alakultak az egyes ágazatokban- Az ipar kevesebbet teljesített az 1985-ösnél, az építőipar stagnált, miközben a mezőgazdasági termelés értéke emelkedett. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a konvertibilis import a tervezettnél jobban növekedett. akkor egyértelműen látszik, hogy ezek a tendenciák hosszabb távon nem tarthatók fenn- Még akkor sem, ha a szakemberek rámutattak arra, hogy a korábbi évek szűkös lehetőségei' után egyszerre jelentkezett az elhalasztott igény .és azt is figyelembe kell venni, hogy itthon nagyon sok vállalat nem jut megfelelő alapanyaghoz. A termelés hatékonyságában fontos szerepet játszanak a költségek is- A termeléshez közvetlenül kötődő kiadások közül az anyag- és energiaköltségek a termelés növekedésénél kisebb mértékben emelkedtek, ám a keresetek növekedése meghaladta azt. Nem véletlen tehát, hogy decembertől április 1-ig a kormány arra kérte a vállalatokat, hogy ne emeljék az alapbéreket és az azóta napvilágot látott nyilatkozatok szerint továbbra is mérsékelt bérpolitikára szólították föl a gazdálkodókatMár az elmúlt év végén látszott: a gazdaság elmaradó teljesítménye és a növekvő központi kiadások a költségvetés terven felüli hiányának kialakulásához vezetnek. Ám az még feltűnőbb, hogy miközben alig növekedtek a gazdálkodóik költségvetési befizetései, csaknem 16 százalékkal emelkedtek a támogatások- S ebből adódik a következtetés — jó néhány vállalatnál a költségvetési pénzek mérsékelték, vagy tüntették el a hiányt. Évről évre visszatérő probléma, különösen egy-egy szabályozóváltozás előtt, hogy a vállalatok vezetői attól félnek, a növekvő adók miatt egyre kevesebb szabadon fölhasználható nyereségre tehetnek szert- És a változások, illetve szigorítások bevezetése utáni mérlegelemzések viszont ezzel ellentétes tendenciát mutatnak, minden várakozás ellenére a vállalati szféra évről évre több jövedelmet mondhat magáénak. Az utóbbi években végérvényesen bebizonyosodott, hogy nincs más választásunk, mint a veszteséges tevékenységek leépítése- az állami támogatások mérséklése, s emellett a hatékonyság növeléseL. M. Napjainkban roppant fontos népgazdasági és vállalati feladat a külföldi értékesítések növelése. Ezen belül is elsősorban a tőkésexportra kell helyezni a hangsúlyt. Hogyan, . milyen eredményességgel tesz eleget az ez irányú kötelezettségeknek a Salgótarjáni Kohászati Üzemek? — erről beszélgettünk Kollár Péterrel, a kereskedelmi főosztály vezetőjével. — Köztudottan nehéz idők járnak manapság a kohász- kollektívákra. Röviden szólva: egyre nagyobb gond a kohászati termékeket megfelelő áron eladni. Az Önök vállalata, hogyan állja a piaci versenyt? — A külpiaci helyzet adott, s egyetlen járható út marad számunkra: igazodnunk kell hozzá. Változnak az igények a vevő diktál. Nincs mess: azt kell gyártanunk, amit megvesznek tőlünk. Igyekszünk alkalmazkodni a körülményekhez, a lehetőségekhez. Eredményeink azt igazolják, hogy nagyjából ez sikerül. — Az általános megfogalmazás után nézzük a konkrétumokat! Hogyan alakul a vállalat idei exportja? — Az ez évre tervezett 192 ezer tonnás termelésünknek a 22 százalékát akarjuk külföldön eladni. Ebből 37 100 tonnát tőkés-, 6100 tonnát szocialista országokban szándékozunk értékesíteni. A devizabevételünk kismértékben növekszik tavalyhoz képest, s eléri a 11 millió dollárt. A szocialista relációjú kivitelünk értéke 2 millió 700 ezer rubelre tehető majd. — Mit, mennyiért és hová szállítanak? \ — Húzott árúkat, vagyis horganyzott és bevonatiam huzalokat, húzott rúdacélokat és szegtermékeket, 6 millió 600 ezer dollárért exportálunk. Tonnában ez a tőkéskivitel csaknem kétharmadát teszi ki. Első számú vásárlónk az NSZK. Továbbá vevőnk Franciaország, s szállítunk néhány közel-keleti államba. Szalágacélokból 3 millió 300 ezer dollár bevételre száAz első negyedév alapján remény van arra, hogy a Fémbútor Ipari Szövetkezet megismétli tavalyi nagyszerű eredményét. Csak emlékeztetőül: a, múlt évben a budapesti központú szövetkezet 334 millió forintos termelési érték előállítását tűzte az üzemegységek elé, melyet 106 százalékra teljesítettek. Idén 355 millió forintra növekedett ez az ösz- szeg, s ebből 25 millió forint értékű a rubel- és 95 millió forint értékű a dollárelszámolású bevétel terve. Jó piacfeltáró munkájuk eredményeként már évkezdetkor biztosították az induláshoz szükséges rendeléseket. Az eltelt három hónap után a szövetkezet termelési értéke meghaladta a 108 millió forintot; ez 19 százalékkal több mint az előző év hasonló időszakában. Ezen belül 58,6 millió forint értékű árut értékesítettek tőkéspiacon, ami több az mítunk. Ezeket a termékeket fejlett európai országok vásárolják tőlünk. Ezek az NSZK, Svédország, Ausztria és Görögország. Jugoszláviának is dollárért fuvarozunk. Lényegesen kisebb, mintegy 700 ezer dolláros bevételre van lehetőségünk a bevont és bevonaílan bútoripari csőféleségekből. Ennél is kevesebbet, várhatóan 40Ö ezer dollárt hoznak majd vállalatunknak, a ko- vácsolt-sajtolt termékek, úgy mint*a csákányok, csőkarimák, egyéb süllyesztékben készített gyártmányok. — A szocialista országok közül a Szovjetunió a legjelentősebb partnerünk. A termékek közül megemlítem a szöget, melynek exportja tavaly kezdődőt és amely az idén kétezer tonna lesz. Lényegesen kevesebbet, pár- száz tonnát szállítunk hengerelt szalagacélból az NDK- ba. Ugyanez vonatkozik az idén Lengyelországra és Romániára. — Említette, változik a piaci igény, s Önöknek ehhez kell alkalmazkodniuk. Hallhatnánk erre konkrét példát? — Rúdacélból a múlt évben csak 200 tonnát tudtunk eladni, az idén 3000 tonnát értékesítünk a tőkéspiacon. Szögből óriási mértékben megugrott a kereslet. Még az USA-ból is érdeklődnek iránta. Képtelenek, vagyunk kielégíteni a külpiaci igényeket, hiszen a belföldi ellátást is biztosítanunk kell. Ezzel szemben a horganyzott huzal iránt mérsékeltebb a kereslet. Azaz ez így nem igaz. Pontosabban fogalmazok, ha azt mondom: módosult a piaci igény horganyzott huzalból. Korábban négyszáz kilogrammos kötegekben adtuk el a be- vonatlan huzalt, ma egy- tonnás karikákat kér a vásárló. Muszáj volt lépnünk, vettünk egy olyan csévélőgépet, amely képes ilyen teljesítményt produkálni. A bevont, lágyított huzalt ugyanakkor 50—80 kilogrammos kiszerelésben kéri a vevő. Nincs más választásunk: eleget teszünk az igényének. — Adottak-e a lehetőségek az exporttervek teljesítéséhez? 1987-re tervezett bevétel felénél. Nem kisebbíti érdemeiket, hogy szezoncikkeket gyártanak, melyek zömét az első két negyedévben várja az üzletfél. A rétsági üzemegységnél ebben az esztendőben két új termék gyártása kezdődött meg, gyártmánykorsze- rűsítési programjuknak megfelelően. Az egyik a Relax fantázianevet viselő kemping ülőbútor, amelyet egy friss osztrák együttműködés keretében szerelnek össze. A másik szintén kooperációban, a már hagyományosnak számító olasz együttműködés keretében készül. A babakocsi neve Viky és megjelenése előtt elnyerte a Kiváló Áruk Fóruma emblémát is. A szövetkezet gazdálkodásában persze időnként gondok is jelentkeznek. A rétsági kollektíva idei munkáját különösen két tényező zavarja; az egyik: különbö— Össszességében igen. Részproblémáink azonban akadnak. A lényeg: van elegendő megrendelésünk. A mai nap, tehát április 10-én 12 100 tonna áru exportálására rendelkezünk ’ szerződésekkel. Vagyis a tőkéskivitel egyharmada szerződéssel lefedezett, biztosított. A múlt év hasonló időszakában mindössze. 9104 tonna termék fuvarozására volt megrendelésünk. A szocialista kivitellel nincs különösebb gond, ezt államközi megállapodások garantálják. — Milyen exporteredménnyel zárta az első negyedévet az SKÜ? — Teljesítettük a kötelezettségünket. Eredményeink jobbak az egy évvel korábbiaknál. Összesen 7029 tonnát termeltünk exportra, szemben a tavalyi 6580 tonnával. Kiszállítottunk 6231 tonnát, 607 tonnával többet, mint a múlt év hasonló időszakában. A szocialista exporttal nincs különösebb gondunk, bár a teljességhez hozzátartozik: egyes megrendeléseket késve kapunk meg. Tőkéskivitelre 6207 tonnát irányzott elő az első negyedévi termelési terv, s 6440 tonnát állítottunk elő. Ebből kiszállítottunk 5921 tonnát. Hogy miért csak ennyit, annak külkereskedelmi okai is vannak. A célul tűzött bevételünk 2,1 millió dollár volt, s ezt várhatóan százezer dollárral túlszárnyaljuk. Pontos adatot még nem tudok mondani, mert nem futottak be az exportértékek. A várható bevételt átlagáron számoltam. — Hogyan ítéli meg vállalatuk további exportkilátásait? , — Teljesíteni tudjuk a feladatunkat. Az első fél év zárásakor előreláthatóan 62 százalékos lesz az éves rendelésállományunk. Tehát nyugodtan termelhetünk. Sőt, többletvállalásokra is mutatkozik lehetőségünk — mondotta befejezésül Kollár Péter kereskedelmi főosztályvezető. ző kontingensproblémák miatt csak igen szerény mértékű szocialista export- szerződést köthettek. Emiatt az üzemegységnél létszámstopot kellett bevezetni, s a harmadik negyedévben valószínűleg a jelenlegi létszámot is csökkentik majd. A másik tényező: az importszegecsekre is hiába várnak már fél éve, késik a behozatali engedély. Az első negyedévben nem jelentkezett a probléma, hiszen a készletek még tartottak. A következő hónapok munkáját azonban a hiány erősen hátráltatja. S itt érdemes megjegyezni, hogy a szövetkezet egész évi importszükséglete másfél millió forint, ezzel szemben 95 millió forint értékben hoz devizát. A szövetkezet — gazdálkodási mutatói alapján — áprilistól átlagosan 5 százalékos bérfejlesztést hajtott végre. T. K. L. A Salgótarjáni Ruhagyárban 26 szocialista brigád tevékenykedik, melyből 4 az ifjúsági kollektíva. A versenymozgalomban 439-en vesznek részt — szép sikerrel. A múlt évben 20 ezer óra társadalmi munkát vállaltak. melynek eredményeként javult az üzem gazdálkodása, óvodák, bölcsődék szépültek meg- Tevékenységük eszmei értéke meghaladja az egymillió-forintot. Kommunista, műszakokból 35 ezer forint folyt be a vállalati jóléti alap kasszájába- A véradásokon 45-en, végbizonyítvánnyal járó oktatáson 25- en vettek részt. Az ötletnapra 73 javaslatot nyújtottak be a kollektívák is 12 újításra is futotta erejükből az elmúlt esztendőben- A közelmúltban megtartott értékelésen a balassagyarmati részleg nyerte el a Vállalat kiváló telepe címet, és közülük került ki a legjobb brigád is, a Zó- ja. A Salgótarjáni Ruhagyár 200 ezer forinttal jutalmazta a brigádmozgalomban aktívan résztvevőketKolaj László Újfajta ülőbútor és babakocsi Kétségről
