Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-22 / 94. szám

KITÜNTETÉSEK A Hírmondó legutóbbi meg­jelenése óta kiemelkedő mun- káluk és társadalmi tevé­kenységük elismeréséül szá­mos dolgozó részesült kitün­tetésben A nemzetközi nőnap alkal- m'^ó! • Kiváló Munkáért kitünte­tést kapott a Pásztó és Vidé­ke 4fés? dolgozói közük Jek- kf>"' Ferencné adminisztrá- to-- Vinnie Jánosné személy­ié" vezető. Kiváló Dolgozó: Bazsó Bé­lé--'. a Fővárosi Kézműipari V••”?iat nés/tói telepének tű- z*-*ie. Bo'lor TóTsetné. a Pásztói ÁHomásfőnök- «éo raktárkeze'őie. Juhász Isi-oánné. a Sütőipari Válla­lat pásztói üzemének áruki- Bdó*a', \ Haza Szolgálatáért Ér- tle-'érom ezüst fokozata ki­f,i-f0tést k°nta Bekonvi Ist­vánná. a városi rendőrkápi- tánvság előadóia. Művelődési Miniszteri Dl* rs'rotben részesült Franka Mihályné, a Miks-áth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola kisegítő dolgozója. A Magyar Posta Elnöki Dicséretét kapta Babják Gé- záné, a postahivatal dolgozó­ja. A KISZ megalakulásának 30 évfordulója alkalmából: Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott Belákné Bengvik Eri­ka. a KISZ városi bizottsá­gának gazdasági ügyintézője. Kiváló Ifjúsági Vezető érem: Németh Zoltán, a Bé­ke Tsz erőgép üzemvezetőig, a KISZ-alapszervezet vezető­ségi tagja. Aranykoszorús KISZ-jcl­vényt kapott Toldi István, a hasznosi vízmű vízvezeték- szerelője, alapszervezeti KISZ-titkár: Tóth László, az üM. Szerszám- és Készülék- gyára esztergályosa, az. üzem KISZ-bizottságának titkára. A KISZ KB Dicsérő okle­vele: Kocsis Mária, a városi tanács költségvetési előadó­ja, alapszervezeti KISZ-tit- kár. A Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola tanulói kö­zül Halász Andrea alapszer­vezeti KISZ-titkár és Szabó Zsuzsanna, az iskola KISZ- bizottságának tagja. Kiváló KISZ-szervezet zász­ló elismerést kapott a Váci Kötöttárugyár pásztói gyár­egységének II. sz. KlSZ-alap- szervezete. A Munkásőrség Országos Parancsnoksága ■ emlékjelvé- nyét és oklevelét kapta a fiatalok szocialista nevelésé­ben végzett kiemelkedő mun­káiéért Bátka József, az ELGÉP műgyanta üzemének dolgozója a városi birkózó szakosztály edzőíe: Kovács Ferenc, a Nóerád Meövei Ta­nács személyzeti osztálweze- tő.helvettese: Vass József, az ÜM. Szerszám- és Késziilék- gvára lakatosa. KIS’F-elao- szervezeti titkár; valamint az ÜM. Szer'zám- és Készülék- gyára KlSZ-blzottsága. Hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából: Munka Érdemrend arany fokozata: Juscsák György, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója. Kiváló Munkáért kitünte­tést kapott Radics Lászlóné, az ÜM. Szerszám- és Készü­lékgyára brigádvezetője; Szől- lősi Gáborné, a Béke Tsz bri­gádvezetője. Kiváló Dolgozó: Balázs Já­nos, a ZAVIT gépkezelője; Kiss Józsefné, az Állami Biz­tosító pásztói fiókja díjkönv- velőie: Kiss KároTyné, a Vá­ci Kötöttárugyár pásztói gyár­egységének varrónője; Kosz- tovics Ottó, a városi tanács városfejlesztési és gazdálko­dási osztályának műszaki csoportvezetője: Pádár Já­nosné. a Váci Kötöttáruavár pásztói gyáregységének kész­áru beadója. Kiváló Render: Lukács Jó­zsef, a városi rendőrkapitány­ság zászlósa. Kiváló társadalmi munká­ért érmet kapott Farkas Ist­ván önkéntes rendőr, a Pász­tó és Vidéke Áfész keres­kedelmi ellenőre. Kiváló Üttörővezetö: Kosa György, a Dózsa György Körzeti Általános Isko­la tanára; Surányi Jó­zsefné, a Mátraszőlősi Álta­lános Iskola tanítónője: Vass Józsefné, a Dózsa György Körzeti Általános Iskola szü­lői munkaközösségének el­nöke, a Pásztó és Vidéke Áfész dekoratőre. Az elismerésekhez gratulá­lunk és további sikerekben gazdag munkát kivánunk. TollAzö Rólunk írták... Göcze Éva: A Mátraaljai Állami Gazdaság rövid törté­nete a kialakulástól napjain­kig. Nógrádi Művelődés 1986. 4. sz. 33—52., illusztrációval. Az ifjú történészeik barátai mozgalmának, országos verse­nyén I. díjat nyert ez a ta­nulmány, amely a MÁG 40 éves történetének átfogó ké­pét adja. Fokozott gépesítés, eszközellátás, modernizálás, valamint új épületek, szociális létesítmények átadása —. ezek biztosítják a fejlődés alapját, amelynek jelenlegi szintjét már a hagyományos termelési szférák mellett, a munkaerő széles körű foglalkoztatásán alapuló termékszerkezet-váltás jelzi. Berki Mihály: Közművelő­dési közösségek Nógrád me­gyében. Pártélet, 31. évf., 1986. 10. sz. 59—62. Nógrád megyében több száz csoport, egyesület, baráti kör működik. Ezek közül két pász. tói vonatkozásút emelünk ki: Városszépítő egyesület —. melynek munkáját, program­ját tevékenységét az egyesületi törvény szabályozza. Csohány baráti kör —. főleg értelmisé­gieket tömörít és elsősorban a városi képtár szervezésében vesz részt. Tóth Sándor: Ahol az os- ko'amesterek laktak, tanítot­tak. Honismeret. 15. évf.. 1987. 1. sz. 37. 1. illusztrációval. A múzeumibarátok a város- központban könnyen megta­lálhatják Pásztó történelmi nevezetességeit: a Szent Lő­rinc plébániatemplom mellett a Rátót nemzetség hatszögű, a XIII. sz. közepén épült te­metkező kápolnáját, a barokk külsejű, de gótikus eredetű plébániaházat, néhány száz méterre a barokk kolostort és a cisztercita monostor romjait őrző romkertet. A műemléki együttes már-már országszerte híressé vált látnivalója az Oskolamesterház, amely a mindenkori pásztói kántorta­nító lakása volt és egyben a mezőváros iskolája is. f.A zene a műveltség nél­külözhetetlen eleme” — Gách Marienne beszélgetése Ra- jeczky Benjáminnal. Film Színház Muzsika. 30. évf., 1986. 44. sz. 6—7. 1. Pásztón él és dolgozik Ra- jeczky Benjámin, akinek ze­netörténeti, tudományos mun­kássága világszerte ismert. A 85. születésnanja alkalmából íródott cikkből megismerhet­jük életútjának és munkássá­gának fontosabb mozzanatait. Szerteágazó tudományos tevé­kenysége mellett sokat tesz Pásztóért is, s ezért a városi tanácstól elsőként kapta meg a .Pásztó város díszpolgára” címet. fösszeállította: Vinczéné Pintér Andrienne) 11 „Pászióért” emiikplakstt kitüntetettjei Évtizedek a pítő Egyesületnek és a Csohány baráti körnek, Szívügye a városi műem­lékvédelem, amelyért már hosszú évek óta sokat tett, s további tervei is figye­lemre méltóak. — Kiemelkedő értékű egyházi műemlékek találha­tók itt a város centrumá­ban, s igyekeztünk is eze­ket föltárni, helyreállítani. Közös ügye ez a város ve­zetésének, a hívőknek, a társadalmi 'szervezeteknek, s nekünk, a plébániának is. Az elmúlt esztendőkben nagy munkálatok történtek, ezek eredményeit nemcsak a helybeliek, hanem más érdeklődők is láthatják. Csupán egyetlen számadat: az elmúlt év májusa óta több mint tízezren látogat­ták meg ezt a műemlék­együttest! Jól segítheti te­hát ez a városi idegenfor­galom föllendítését is. Majd a terveiről szól: — Az újabb kutatások, s a feltárások is jelzik, hogy még van keresnivalónk, elegendő utalni a középko­ri pincékre, amelyek szin­tén váratlanul bukkantak elő. Ami az egyházi mű­emlékeket illeti, most a kolostor helyreállítása a cél, ezt szeretnénk méltó­képpen rendbe tenni. Sürget az idő, hiszen 1990-bén ün­nepli a pásztói apátság a 800 esztendős fennállását. Szabó Istvánt mindenki bátor, szókimondó, nyílt­szívű embernek ismeri. Olyannak, aki nem teketó­riázik, ha véleményt kell mondania a város, a szű- kebb közösség . dolgairól. Negyvenöt esztendős, két gyermek apja. Tősgyökeres pásztói, paraszt családból származik. Több mint két évtizede vesz részt a mun­kásmozgalomban, munkás­őr, párttag, s 1971-től ta­nácstag. két esztendeje pe­dig beválasztották a vég­rehajtó bizottságba. Nehéz lenne fölsorolni, mi mindent tett azért, hogy választókerülete szép, ren­dezett legyen. Körzetének lakói csupán • a múlt évben több mint félmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek. — Az utóbbi hat-nyolc esztendőben egy új város- fejlesztési koncepciót igyek­szünk megvalósítani, s ezt a lakosság is kedvezően érté­keli — említi Szabó István, aki egyébként a szerszám- és készülékgyár drótfonó üzemének hegesztője. — Sokat javult az ellátás, a kereskedelem és a szolgál­tatás, szebb, tisztább lett a város, ízlésesebb, tetszető­sebb házak épülnek... Em­lékszem, úgy tíz esztendővel ezelőtt a tanácstagi beszá­molókon még föltették ne­kem a kérdést: a pásztóiak miért járnak Salgótarjánba, Nagybátonyba vagy éppen Hatvanba vásárolni? Most pedig más településekről jönnek a mi boltjainkba! — Ha ön lenne a város egyik vezetője, mit csinál­na másképpen? Meglepődik a kérdésen, majd hirtelen elmosolyog­saival nagyban segíti a tes­tületi munkát. S ha már a közéletiségéről esett szó, említsük meg, hogy tagja az Országos Egyházművé­szeti és Műemléki Tanács­nak, a Nógrád Megyei Pa­pi Békebizottságnak, s • a Hazafias Népfront városi bizottságának, a Városszé­EGYÜTT GONDOLKODNI ÉS EGYÜTT CSELEKEDNI Harmincadik éve él Pász­tón Vincze Ferenc. Kezdet­ben az I. Számú Általános Iskolában dolgozott, majd tanulmányi felügyelő, s osztályvezető lett az akkori járási hivatalnál, s aztán át­szervezés után a Kun Béla Általános Iskola negyven­fős tantestületét irányítot­ta; 1982-től pedig a kollé­gium igazgatójaként tevé­kenykedik a sokak által is­mert, népszerű pedagó­gus. Közéleti tevékenysége a tanácstagi munkával kez­dődött, hosszú esztendőkön át jelentős ,. érdemeket szerzett a városépítésben. Jelenleg a Plazafias Nép­front városi bizottságának elnöki teendőit is ellátja, tagja a Városszépítő Egye­sületnek, a Csohány baráti körnek, s a Pásztó monog­ráfia szerkesztőbizottságá­nak. Sok-sok előadást tar­tott a város történelméről, motorja a helyi honismere­ti mozgalomnak, s szerzője Pintér Nándorral és Csé- pány Istvánnal együtt Pásztó történetének, amely országos pályázaton is el­ső díjat nyert. Sőt, az el­képzelések szerint, készülnek majdan az újabb kötetek, ezekben az alsó és közép­fokú oktatásról ír. — Együttgondolkodás és együttes cselekvés, ez a két kulcsszó a várospolitikában — magyarázza Vincze Fe­renc. — Minden település életében meghatározó, mennyire él a lakosokban a genius loci, azaz a hely szelleme, milyen tartalom­mal bír a „pásztóiság”? Nagyon fontos, hogy az emberek érezzék, beleszól­hatnak a dolgok alakulásá­ba, a város vezetői kíván­csiak véleményeikre, fi­gyelembe veszik ezekit a tervek kidolgozásakor, ' s cselekvőén részt is vállal­hatnak a megvalósításból. — Érezhető ebben vala­miféle kedvező változás? — Kétségtelenül. Mond­juk, egy évtizeddel ezelőtt sokkal nagyobb volt a pro­vincializmus, a bezárkó- zottság, a közügyektől való elfordulás. Hozzá kell azon­ban tenni, szó sincs arról, hogy a jelenlegi helyzettel elégedettek lennénk, ám kétséget kizáróan érezni a „közszellemben” a jobb iránti igényt. Sokat fejlő­dött például az intézmé­nyek közötti együttműkö­dés, megszűnt az egészség­telen rivalizálás, helyette a közösségi/érdek került elő­térbe. Egyre többen vállal­nak részt az értelmiségiek köréből, s mostmár nem el­vándorolnak, hanem ide jönnek.., ☆ Még két kollektíva, az ÜM. Szerszám- és Készülék- gyára és a Mátraaljai Álla­mi Gazdaság kapta meg a Pásztóért emlékplakettet. E közösségek munkája meg­határozó a város fejlődése szempontjából, évek óta ki­emelkedő társadalmi mun­kát végeznek, részt vállal­nak iskolák, óvodák fenn­tartásából, több ízben kom­munista műszakjaik bevé­teleit ajánlották fel a gye­rekeknek. Sőt, számítógépe­ket vásároltak nekik, segít­ve az intézmények munká­ját, kirándulásokhoz, üdül­tetésekhez rendszeresen au­tóbuszokat biztosítanak. Le­hetőségeikhez mérten támo­gatják a sportegyesülete- ket, a közművelődési mun­ka helyi feltételein jobbíta­nak. A MÁG például a Muzsla táncegyüttes fenn­tartásában segít, a szerszám- és készülékgyár a Munkás­kórust támogatja. Mind­ezen túl az egészségügyi alapellátás színvonalának emeléséből is részt vállal­tak orvosi műszerek vásár­lásával. És ami szintén figyelem­reméltó: mindkét kollektí­va tevékeny részese a vá­ros közéletének. Például szolgálhat más üzemek, • városi lakosság előtt! Tanka László — Tudja, régebben min­iig azt mondogattam, h£ ín lennék a tanácselnök nindent másképp csinál- lék! Most viszont azt lá- ;om, hogy jó, összehangolt aatározott elképzelésű váro­si vezetői gárda van, veiül írom együtt dolgozni. Per­sze, sok részletkérdésber /an vitánk, de tisztábar teli lenni azzal, hogy £ Dénznek rengeteg helye van s bizony nehéz széjjel osz- :ani. Egyet azonban min- lenképpen jobban szorgal- naznék: figyeljünk a min- lennapi kis dolgokra is Dlyan aprónak tűnő prob- émákra, amelyek viszonl ;gy-egy utca lakosságánál íangulatát, közérzetét lé- lyegesen befolyásolják. Mi- ■e gondolok? Például nén­iig heteken át a villany as utcában... nem ássák ki £ ;sapadéklefolyókat... nen tészül el a hídátjáró... hiá- oa kérik a kistermelők íem csinálnak egy központ: iarálót... Szóval, látszólag piszlicsáré ügyek, de még­is fontosak, s nekünk, ta­nácstagoknak nem kis fel­adatot jelentenek. De azi Írja meg feltétlenül, hogj ugyanakkor nagyon szíve­jón ooiwol mir i „A lakosság szeles koré smeri, kivívta az emberek ^ismerését, tiszteletét. Köz­életi munkáját áthatja az embertársaiért, a városért /aló aggódás és tenniaka- "ás.” Ezekkel a szavakkal jellemezte a végrehajtó bi­zottság elé kerülő javaslat ir. Nagy Lajos apát-plébá- lost, aki idestova több mint tét évtizede tevékenykedik i városban. Számos társadalmi mun- tát vállal. Hetedik esztende­je tagja a nagyközségi, najd a városi tanácsnak, s 'észt vesz a művelődési, egészségügyi, ifjúsági és sportbizottság munkájá- oan. Azt mondják az illeté­kesek, hogy a tanács legak- úvabb tagjai közé tartozik, megfontolt, felelősségérze­téről- tanúskodó hozzászólá­APOLJUK MUZEÁLIS ÉRTÉKEINKET Pásztó Város Tanácsának rendelete értelmében „Pásztóért'’ emlékplakett adományozható annak a személynek és közösségnek, aki, illetve amely, Pásztó városiasodása, gazdasági és kulturális fejlődése érdeké­ben, valamint a városfejlesztési feladatok végrehajtá­sában több éven át kiemelkedő közhasznú társadalmi munkát végzett és kimagasló társadalmi közéleti tevé­kenysége példamutató a város lakossága előtt. A vég­rehajtó bizottság döntése alapján első ízben Szabó Ist­ván, dr. Nagy Lajos és Vincze Ferenc, valamint a Mát­raaljai Állami Gazdaság és az ÜM. Szerszám és Készü­lékgyárának kollektívája kapta az elismerést. FIGYELJÜNK A KIS DOLGOKRA IS

Next

/
Oldalképek
Tartalom