Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-22 / 94. szám
A NÓGRÁD PÁSZTÓI MELLÉKLETE ÉWORBULÓ ELŐTT A z akkori Heves vármegyéhez tartó, zó Pásztó 1407. április 26-án Budával egyenlő jogú városi rangot kapott. Mi. mai pásztóiak igazán sajnáljuk, hogy mégsem mondhatjuk el lakóhelyünk, ről: 580 éve város. A század elején, a kényszerítő körülmények miatt a város vezetői úgy döntöttek: lemondanak a városi rangról. Nem lenne helyes, ha pálcát törnénk elődeink felett. Ügy gondolom, az akkori döntés meghozatala sem járt kevesebb gonddal, mint a 82 évvel későbbi, amikor megpályáztuk a városi rang újbóli megszerzését. Ugyanaz a felelősség jellemezte a döntést meghozókat, mint a korábbi, vagy a későbbi korban. A település lakóinak érdekét tartották a legfontosabb szempontnak. Nem ismerjük pontosan az akkori döntést követően kialakult közhangulatot. Utólag azonban úgy érezzük, hogy a település lakói lélekben soha sem mondtak le a városi polgárt megillető jogokról, kötelességekről. Érezhető volt ez abban a ten. ni akarásban, lelkesedésben is, amely az újbóli várossá válás időszakát jellemezte és amely azóta is tetten érhető. Ügy tapasztaljuk, hogy a lakosság érzi és érti a várossá nyilvánítás és a várossá válás különbségét Az elmúlt esztendők közéleti fórumain megfogalmazott igények, javaslatok ezt bizonyítják. Ugyanakkor látnunk kell, hogy gondjaink, meglévő feszültségeink máról- holnapra nem megoldhatók. Annál is in. kább nem, mert fejlődésünkből fakadóan születnék az újabb igények. Mindannyiunk feladata és felelőssége, hogy helyesen határozzuk meg fejlődésünk irányait területeit, jól rangsoroljuk tennivalóinkat Városunk párt- és állami vezetése nyílt várospolitikát folytat. Munkamódszerünk szerves része a széles körű társadalmi vita kezdeményezése minden fontos döntés előkészítése során. Tesszük ezt azért is, mert tudjuk, a célok megvalósításához nélkülözhetetlen városi összefogást csak így tudjuk megteremteni. Ez irányú' erőfeszítésünk sikerét eredményeink bizonyít, jáfe. Megteremtettük, a várossá válás feltételeit. Lakások, utak, intézmények, üzemek épültek. Megvalósult a település gázellátása, biztonságosabbá vált az ivóvíz- szolgáltatás^ ütemesen halad a városközpont építése és a lakosság szorgalmas munkájával a magánerős lakásépítés. Tovább nőtt a kereskedelmi és szolgáltató egységek száma, javult tevékenységük színvonala. Erősödtek gazdálkodó egyse, geinik. Termelő munkájuk eredményessége teremtette és teremti meg azokat az anyagi javakat, amelyek terveink megvalósításának alapját képezik. Dolgozunk a településfejlesztési hozzájárulás célkitűzéseinek megvalósításán. Azon fáradozunk, hogy Pásztó egyre inkább és mindöl tekintetben a városkörnyék valóságos központjává váljék. Életfeltételeink javítása mellett fontosnak tartjuk városunk szellemi, kulturális életének további fejlesztését. Elsősorban intézményhálózatunk korszerűsítését, működési feltételeik javítását, tartalmi tévé. kenységük színvonalának emelését és eredményességét segítjük. Azt hiszem, nem túlzók, ha országos visszhangról szólok a műemléki övezetben végzett munkánk kedvező fogadtatásával ikapcso- latban. Elhelyeztük első köztéri szobrainkat és jelenleg is készül két műalkotás. Az év második felében — éppen az évforduló kapcsán — kívánjuk felavatni a városi jogot először adományozó Zsigmond király szobrát. Lehetne tovább folytatni eredményeink felsorolását. Sok mindenre büszkék lehetünk, de ezzel együtt és egyidejűleg kell számontartanunk tennivalóinkat. Április 27-én Pásztó Város Tanácsa ünnepi ülést tart. Ezen kívánjuk köszönteni az évfordulót és azokat a személyeket és gazdálkokdó egységeket, akiket és amelyeket a városért munkálkodóik közül végrehajtó bizottságunk a legeredményesebbnek minősített. Az első alkalommal adó. mányozott Pásztó Városért emlékplakettet és oklevelet kapják a legjobbak, akiket be is mutat a mai Hírmondó. Az elismeréshez gratulálok és a város nevében ezúton is köszönöm áldozatkész munkájukat. A b évforduló alkalmából köszöntőm városunk lakosságát. Őszinte szívvel kívánom, hogy jövőnk valamennyiünk számára szebb, boldogabb, eredményekben még gazdagabb legyen ebben a városban. Bízom abban, hogy reményeink, terveink az eddig is elis. mérésre méltó közös összefogással, együttes tenniakarással valóra válthatók. FEKETE ATTILA Pásztó Város Tanácsa elnöke A munkaidőalap védelme A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke a 3/1986. (XII. 30.) számú rendelkező, sével újra szabályozta a ta. nácsi szervek munka- és ügy- félfogadási rendjét. Alapvető célja, hogy a tanácsi szervek az eddigieknél még jobban segítsék a társadalmi munkaidőalap védelmét, még több lehetőséget adjanak az állampolgároknak arra, hogy ügyeiket munkaidőn túl is intézhessék. Pásztó Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága figye. lemmel a központi szabályozásra, valamint arra, hogy a tanácsi apparátus Pásztón a korábbiaknál még több lehe. tőséget nyújtson a munkaidőn túli ügyintézésre, újra szabályozta a tanács és szer. vei munka- és ügyfélfogadási rendjét. Ezek szerint: a tisztségvl. selők (tanácselnök, tanácselnök-helyettes, vb-titkár) min. den hét szerdáján felváltva 8.00—12.00 óráig és 14.30— 18.30 óráig fogadónapot tartanak. A szakigazgatási szervek vezetői minden szerdán 8.00— 12.00 óráig és 14.30—18.30 óráig tartanak fogadónapot. A városi tanács vb szakigazgatási szerveinek ügyfél- fogadási rendje: hétfőn 8.00— 18.30 óráig, szerdán 8.00— 18.30 óráig, pénteken 12.00— 15.45 óráig. Az ügyfélszolgálati Iroda a hét minden munkanapján teljes munkaidőben fogadja az ügyfeleket. Hétfőn 7.45— 18.30, kedden 7.45—16.15, szerdán 7.45—18.30, csütörtökön. 7.45—16.15, pénteken 7-45—15.45, szombaton 8.00— 12.00 óráig, A végrehajtó bizottság dön. fcése alapján az apparátus új munka- és ügyfélfogadási rendjét tartalmazó hirdetményt megküldte a tanácstagoknak, póttahácstagok. nak,_ a város területén működő gazdálkodó egységeknek, hivataloknak, intézményeknek, továbbá a városkörnyéki tanácsoknak. Felhívta a munkáltatók figyelmét arra, hogy minél szélesebb körben ismertessék a tanács új ügyfélfogadási rendjét. t Érdeklődés és aktiuités A tanácstagi beszámolók tapasztalatai A tanácstagok kitérték a koA tanácstagok, kötelezettségüknek eleget téve 1987. február 15. és március 2-a között beszámoltak választóiknak a tanács munkájáról és tanácstagi tevékenységükről. Számot adtak a tanács 1986. évi munkájáról, ismertették főbb döntéseit, szóltak az 1986. évben megalkotott tanácsrendeletekről. Tájékoztatást adtak a végrehajtó bizottság munkájáról is, ismertetve a lakosság széles körét érintő döntéseit. A beszámolókban kiemelt szerepet kapott a gazdálkodás fontossága, szóltak az 1986. év eredményeiről, nehézségeiről, a meglevő és várható fe. szükségekről. Hangsúlyozták, hogy a múlt évben és idén is a tanács legfontosabb feladatának tartotta és tartja a meglevő intézmények zavartalan működésének biztosítását, az alapellátás szintemtar. tását. Szóltak arról, hogy a legfontosabb társadalompolitikai célkitűzések teljesültek. Hangsúlyozták: 1986-ban jelentős előrelépés történt a társadalmi munkavégzésben, szép eredményeket értek el a környezeti kultúra területén, s szóltak a környezetvédelem fontosságáról. A beszámoló részletesen foglalkozott a tanácstestület által megállapított 1987. évi terv célkitűzéseivel. Kiemelve azt, hogy az éves tervet a kedvezőtlenebb népgazdasági helyzethez igazodva fogadta el a tanács, számolva az év folyamán jelentkező bevétel- kieséssel, s hogy a fő rendező elv továbbra is a lakosság legszélesebb rétegeit érintő, alapellátást nyújtó intézmény- hálózat működtetése, összhangban a tanács VII. ötéves tervével. A tanácstagok szóltak azokról a feladatokról is. . amelyek megoldásához társadalmi összefogást, a lakosság társadalmi munkáját kérték, például az iskolapark építése, ravatalozó környezetének rendbetétele, szabadidő-park kialakítása, városszépítés stb. rabbi beszámolókon az elmúlt évi városkörzeti tanácskozásokon elhangzott közérdekű bejelentések, javaslatok, panaszok intézésére. A tanácstagi beszámolókon a választópolgárok számos közérdekű bejelentést, javaslatot tettek, melyek elsősorban út- és járdaépítésekre, a közvilágítás korszerűsítésére, belvízrendezésre, kereskedelmi ellátásra, köztisztaságra vonatkoztak, s melyek döntő többsége reális igényeket fejez ki. A kérdezők felvetéseik egy részére a helyszínen érdemi választ kaptak. Sok olyan bejelentés, javaslat is érkezett, amelyek intézése nem tartozik tanácsi hatás, körbe. A beszámolókat követő viták pozitív, alkotó légkörben zajlottak, a résztvevők hangulata jó volt (több helyen tapssal fejezték ki elismerésüket a tanácstagnak), de kritikai észrevétel is elhangzott néhány tanácstag munkájával kapcsolatban. Mátrakeresztes városrészben tartott beszámolón kissé feszült volt a hangulat az Óvár út építésének elhúzódása miatt. Az 1984. évi tanácstagi beszámolókhoz viszonyítva, jelentősen megnövekedett a lakosság aktivitása. Akkor 69 választókerületben 66-an kértek szót, most 40 választókerületben 112-en. Többségük elismeréssel szólt a városépítés eredményeiről, a tanács és szervei munkájáról. hasznos javaslatokat tettek a munka további javítására. Irreális igénnyel nem léptek fel, s nemcsak azt sorolták, mit kellene még tenni, hanem felhívták választótársaik figyelmét is a város értékeinek megőrzésére, a lakókörnyezet szépítésére, s többen társadalmimunka-fel- ajáaiást tettek. A felajánlás legtöbb esetben párosult a közérdekű javaslattal is. A köztisztaság kapcsán szigorúbb ellenőrzést és bírságolást kértek a szabálysértési hatóságtól* Múlt és jelen Öfszáznyolcvan évvel ezelőtti eseményt idéznek ezek. ben a napokban Pásztón: a település évszázadokkal ezelőtt kapott először városi rangot. Múltját, építészeti em. lékeit — a jelen formálása mellett — kellő tisztelettel ápolja a város. Képsorunk abból idéz néhány villanást, hogy a városépítők igyekezete révén az új miként ötvö« ződik a megőrzésre méltó régivel. A település legidősebb része, a történelmi városmag Egy ragyogó példa a főutca épületeinek, képének hagyományokra támaszkodó átépítésére. A napról napra változó városközpont, itt már minden <Uií Uyen volt —■ ilyen lesz
