Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-17 / 91. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESUUETEKI AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A Mátra A természet hiába ódzkodik a tavasztól, a -.bolondos” áprilisi napsugár mégis előcsalogatja a Mátra déli oldalain a bátrabb virágszirmokat. S> ahol az eső besegít, az éticsigák is előbújnak házukból a begyűjtők örömére. Naponta 50—100 kilogrammot is összeszednek Palotáshalom és környékének ügyes emberei. A oldalán VADEX és a MA VAD begyűjtői 20—30 forintot fizetnek kilójáért, amit aztán tőkésexportra küldenek. Most kerülnek a melegágyakba a jövő fáinak magvai a bujáki erdészet keselyréti csemetés. kertjében. Kétszázezer magágy! csemetét nevelnek fel évente. — bp — ' XLIII. ÉVF., 91. SZÁM ARA: 1,80 FORINT I. Üvegipari innovációs szeminárium Teret kell engedni a kezdeményezőkészségnek! A Szilikátipari Tudományos Egyesület síküveggyári csoportjának rendezésiében csütörtökön, Salgótarjánban, a MTESZ székházában megkezdődött a kétnaposra tervezett I. Üvegipari innovációs szeminárium. A rendezők nevében Gyöngyösi Gyula műszaki igazgatóhelyettes, a szeminárium levezető elnöke köszöntötte a nagyszámban jelenlévő szakembereket. Mint mondotta, a szeminárium célja, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben is megtalálják az üvegipar fejlődésének, vagy legalább termelése szinten tartásának lehetőségeit. Elsőként Szántó Borisz, a Minisztertanács Tudomány- politikai Bizottságának főosztályvezetője tartott előadást Az innováció-kutatás-fejlesz- tés feltételrendszere címmel. Bevezetőjében utalt rá: hazánkban az ipari termékek átlagéletkora 15 év körül mozog, az exportra szánt áruk pedig még idősebbek. Ráadásul ezeket a termékeket elavult gépeken, drágán állítjuk elő. Magyarország részesedése a világkereskedelemből rövid idő alatt csaknem a felére, négytized százalékra esett vissza. Sokat dolgozunk, de rosszul, s nehezen eladható árukat termelünk. A korszerű termékek előállítása elképzelhetetlen új ötletek, kutatás és fejlesztés nélkül. Pénzünk kevés van, ám az újítás és a találmányok terén jól állunk. Felesleges kitalálni már meglévő újdonságokat, ezért érdemes licen. cet és gyártási eljárást vásárolni. Nagyobb gondot kell fordítani a piackutatásra, s szelektíven, olyan termékek gyártását szükséges feljeszte- ni, amelyek jól értékesíthetők. A jövőben jobban meg kell becsülni a műszaki értelmiséget, az alkotó embert, tágabb teret muszáj biztosítani az elképzeléseknek. Ezt követően dr. Farkas József egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki Egyetem szociológiai tanszékének vezetője arról beszélt, hogyan látja az A résztvevők az előadást hallgatják. — kép: RT— innovációt a szociológus. Azzal kezdte, hogy lazítani kell a túlszabályozottság kötelékein, hagyni kell érvényre jutni a spontenaitást. Nem kerül pénzbe az emberi kapcsolatok és rendszerek optimalizálása, ugyanakkor nagyon sok nyerhető általuk. Hazánkban túlságosan központi elvek alapján történik a fejlesztés, a termelés, nem vagyunk eléggé modernek. A nálunk fejlettebb országokban jobban elkülönül egymástól a gazdaság, a politika, a tudomány, a technológiává jog, és így tovább, s ennek következtében nagyabb lehetőség nyílik az önálló fejlődésre. Túlságosan sok hazánkban a tilalomfa. Az előbbre lépés érdekében engedni kell az embereket szerveződni, társulni, hadd bontakoztassák ki teljesebb mértékben a képességeiket. Japán attól ér el olyan kiváló termelési eredményeket, hogy a szakembe. rek megfelelően vannak kollektívává szervezve. A kiváló termék azért kiváló, mert a magasíokú emberi képességeket ötvözi magában. Az innováció nem más, mint az emberi kapcsolatok kiterített rendszere, s a jó ötletből csakis úgy lesz kiváló termék, akkor kapjuk meg érte az értékarányos árat, ha ez a rendszer megfelelően funkcionál. Ezután Pohárnok Mihály, a Design Center vezetője az ipari formatervezésről tartott rövid előadást. Utalt rá: a versenyképességhez elengedhetetlen a termékszerkezet váltása. Ennek hatásos eszköze a formatervezés. A fel«, ismeréstől a megvalósításig azonban még ma is rögös az út. Az üvegiparban jelentős hagyományai vannak az ipar. művészek alkalmazásának, s a produktum is gyakran elismerésre meló. Ugyanakkor sok még a hiányosság is, s ezeket vették észre a nemrégiben meghívott külföldi szakemberek. Tanulságosak .a megállapításaik. Mint mondták, nálunk egyenetlen az árukínálat, a kiválót silány követi egyazon gyáron, műhelyen belül is. A magyar gyáraknak és termékeknek nincs sajátos arcuk. Általában nagy veszteséggel valósulnak meg a tervek, olykor a tervező nem ismer rá a termékben az eredeti elképzelésre. A csütörtöki program az elhangzott előadások megvitatásával ért véget. A szeminárium ma folytatja és befejezi munkáját. K. L. A megyei közlekedésbiztonsági tanács ülése Egy év alatt harmfnchatan haltak meg Nógrád közútjain Salgótarjánban, az SZMT Oktatási Központjában ülésezett tegnap a Nógrád Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége, majd a kibővített tanácskozó testület. A megjelenteket — köztük dr. Kovács Józsefet, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjét — Balya Pál nyugállományú rendőr ezredes, az MKBT alelnöke üdvözölte, majd Egyed Lajos rendőr alezredes megyei rendőrfőkapitány-helyettes, az MKBT ügyvezető elnöke értékelte az elmúlt évi tevékenységet. A többi között szólt arról, hogy a közlekedésbiztonsági tanács 1986. évi feladatai között első helyen határozták meg a balesetek megelőzését, csökkentését. Ezek között szerepelt a számszerűség mérséklése, a közlekedési gondokat okozó ittasság széles körű tudatosítása, a gyalogos elütéses balesetek számának csökkentése, különféle akciók és versenyek szervezése, nem utolsósorban pedig a tömegkommunikációs lehetőségek hatékonyabb felhasználása. Egyed Lajos részletes ösz- szefoglalót adott a közlekedés biztonságát befolyásoló olyan kérdésekről, mint az útpálya és a közúti jármű, végül szólt az emberi tényezőkről. E kérdéskörből kiemelhető, hogy útvonalhálózatunk állaga romlik, a megye gépjárműállománya 5,4 százalékkal növekedett, 23 százalékkal volt nagyobb a határátkelőhelyekhez kapcsolódó közúti forgalom. A feltételrendszer összefoglalása után az MKBT ügyvezető elnöke jó érzéssel nyugtázhatta, hogy a megelőző tevékenység összességében eredményesnek bizonyult. A kedvezőtlen első félévi helyzet után — amikor- is 27,2 százalékkal volt több a baleset, mint az előző év azonos időszakában — az év végére elértük, hogy az emelkedés 1,6 százalékra csökkent. A korábbi 374,-gyel szemben 380 személyi sérüléses baleset történt, a sérültek száma pedig 1,9 százalékkal nőtt. Sajnos, a balesetek súlyosságának mérséklését szolgáló célkitűzést nem sikerült elérni. Harmincháromról 36- ra nőtt a halálos balesetek száma és mindössze kettővel kevesebb súlyos sérüléses baleset történt, mint egy (Folytatás a 2, oldalon) 1987. ÁPRILIS 17., PÉNTEK Százéves a magyar mentésügy A magyar mentésügy közelgő centenáriuma alkalmából csütörtökön sajtótájékoztatón elevenítették fel a szolgálat százéves fejlődését, bemutatták a mentőik mai munkáját, s ismertették a jubileumi megemlékezés eseményeit az Országos Mentőszolgálat főigazgatóságának budapesti székházában. Dr. Bencze Béla főigazgató elöljáróban dr. Kresz Gézának, a Budapesti önkéntes Mentő Egyesület létrehozójának munkásságát méltatta, majd emlékeztetett a mentés- ügy fejlődésének főbb állomásaira. A sajtótájékoztatón végezetül Kresz Géza-emlékérmeket nyújtottak át a mentők munkáját írásaikkal segítő újságíróknak. (MTI) lil ÚNKS1: Több szakajtóban kell a pénzünket tartani (3. oldal) Hajnali háztetők (4. oldal) logsegélyszolgálati fogadóórák (5. oldal) Éneklő ifjúság 1987. Megyei gála Salgótarjánban Tegnap délután ünnepi hangversennyel zárult az Éneklő ifjúság megyei kórusverseny, melyet az új rendszer szerint csak kétévente tartanak meg. Salgótarjánban, a József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ színháztermében dr. Horváth István, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője nyitotta meg a megyei ifjúsági kórusok gálaműsorát. Szólt a ^ jó színvonalú területi minősítőkről, melyek sok száz diákot vonzottak a pódiumra. De fontos a továbblépés is, gyarapítani kellene a középfokú iskolák kórusainak táborát, különösen a szakmunkásképző intézetben tanulók hiányoznak az éneklő ifjúság soraiból. Mintegy kétezer diák vett részt a hangversenyeken. 36 kórusban. Közülük 13 arany, 17 ezüst, kettő bronz minősítést kapott, négy együttes nem kért minősítést. Az év kórusa Nógrád megyében ^ Bolyai János Gimnázium leánykára lett (karnagya Rozgonyi István). Kilenc dicsérő oklevelet adtak ki: a Bolyai vegyes kar (karnagy Rozgonyi István), a Balassi fiúkara (karnagy Mátyás Levente), a Szántó Kovács János Gimnázium és Szakközépiskola kamarakórusa (karnagy Méhes Imre), a salgótarjáni Gagarin Általános Iskola kórusa (irányítja Radnai Zsuzsanna), a salgótarjáni Lovász József Általános Iskola zenei tagozatos kórusa (karnagya Karácsonyáé Kaposi Ida), a pásztói Kun Béla Általános Iskola zenei tagozatos kórusa (Balázs Ferenc vezeti), a balassagyarmati Kiss Árpád Általános Iskola zenei tagozatos nagykórusa (karnagyok Antal Gusztávné, Ember Csaba), a balassagyarmati Petőfi Sándor Általános Iskola kórusa (Pásztor Sándorné vezényletével) és a balassagyarmati Kiss Árpád Általános Iskola zenei tagozatos kamaraikórusa, melynek Csábi István a dirigense részesült az elismerésben. A megyei tanács négy művészeti nívódíját a Bolyai Gimnázium leánykara, a Balassi Gimnázium vegyes kara, Rozgonyi István és Balázs Ferenc karnagyok kapták. A megyei KISZ-bizottság vándor, serlegét a Szántó kamarakó- ru&a érdemelte ki. A megyei úttörőelnökség díjait a salgótarjáni Gagarin Általános Iskola kórusa vehette át. A balassagyarmati KISZ-bizottság az MN 6. sz. honvédkollégium vegyes karának és Ember Csaba karnagynak ítélte különdíjait. A salgótarjáni Liszt Ferenc kamarakórus .,Liszt-mű kiemelkedő tolmácsolásáért” vándordíját a salgótarjáni Petőfi iskola, kórusának és Orosz Sándorné karnagynak adta. A szécsényi Erkel Ferenc kórus és a városi művelődési központ a berceli általános iskolásokat jutalmazta meg, vezetőjük An. tataié Zoboki Anna. A salgótarjáni pedagóguskórus ajándékát és meghívást a jubileumi hangversenyükre a Lovász József Általános Iskola kamarakórusa (Szilágyi László vezényletével) kapta. A salgótarjáni Bányász férfikar a Bolyai vegyes karát és Rozgonyi István karnagyot ajándékozta meg. Ami mindenkinek ajándék volt: a gálakoncert, 12 kórus részvételével. A hangverse, nyen sikerrel működött közre a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar, Deák András vezényletével. . '