Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-16 / 90. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M E GYEI TAN ÁCS LAPJA ARA: 1.80 FORINT 1987. ÁPRILIS 16.. CSÜTÖRTÖK A vegyesvállalatokról Kamarai Sléssorozat Mi történt a határozat után? További figyelem az építőanyag-ellátásra Miskocon A Magyar Kereskedelmi Kamara szovjet tagozata, va­lamint a Szovjetunió kereske­delmi és iparkamarája ma­gyar tagozata április 14—15. között Miskolcon tartotta ez évi közös elnökségi ülését­A tanácskozás résztvevőit, a delegációvezetőket, G. A. Ko- nopljovot, a Technopromim- portku külkereskedelmi vál­lalat vezérigazgatóját, a ma­gyar tagozat elnökét és Féde- rer Adolfot, a Komplex ve­zérigazgatóját, a szovjet tago­zat elnökét, valamint V. V- Vszanovot, a Szovjetunió bu­dapesti kereskedelmi képvise­lete főtanácsos-helyettesét, a Magyar Kereskedelmi Kamara és annak észak-magyarországi bizottsága nevében Drótos László, a Magyar Kereskedel­mi Kamara alelnöke, a Diós­győri Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója köszöntötte ez első napon, s Tímár Vil­mos, az MSZMP Miskolc Vá­rosi Bizottsága titkára is üd­vözölte a vendégeket. Az elnökségi ülés résztve­vői először tájékoztatót- hall­gattak meg a Szovjetunió kül­gazdasági kapcsolataiban végbement Változásokról A. D- Nekipelovnak, a Szovjet- tnrió Tudományos Akadémiá­ja szocialista világrendszer gazdasági intézete osztályve- eetőjének. a közgazdasági tu­dományok kandidátusának előadásában. A tájékoztatót követő eszmecserében, a ha­tármenti árucsere lehetősé­geinek fejlesztéséről dr. Csű­ri Ferenc> a Magyar Kereske­delmi Kamara észak-magyar­országi bizottsága elnökségé­nek tagja, a határmenti mun­kabizottság vezetője beszélt­A közös elnökségi ülést Su­gár Tamás, a Magyar Keres­kedelmi Kamara vállalati tanácsadó testületé szakértő­je tájékoztatta a külföldi tő­kerészesedéssel Magyaror­szágon alapított vállalatok működési feltételeiről- Ezt követően a tanácskozás részt­vevői megismerkedtek a ma­gyar-szovjet vegyesvállala­tok létesítésére irányuló tár­gyalások tapasztalataival. Bádi Béla, a Mikromed, az első magyar—szovjet vegyes­vállalat igazgatója ismertette a vállalat tervezett tevékeny­ségét- az indulással járó gon­dokat. Véleménye szerint a még nem minden kérdésben meghatározott gazdasági sza­bályozás ellenére, a mindkét oldalon meglevő szilárd ala­pítói szándék esetén, csak a létrehozott és működő közös vállalat tapasztalata segíthet a közös gazdálkodás műkö­dési feltételeinek kialakításé, ban­Az elnökségek képviselőit a Magyar Kereskedelmi Kama­ra észak-magyarországi bi­zottságának tevékenységéről Drótos László, a kamara észak-magyarországi bizottsá­ga elnöke tájékoztatta, majd Kovács Zoltán’ a megyei párt- bizottság titkára adott rövid ismertetést a megye gazdasá­gi eredményeiről. Csütörtökön Lillafüreden jegyzőkönyvet írtak alá a ta­nácskozásról. Négy évvel ezelőtt a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága határozatot hozott a magánlakás-építés építőanyag­ellátásának javaslatáról. Ho­gyan sikerült az elképzelése­ket valóra váltani — ezt vizs­gálta a közelmúltban a testü­let. Emlékeztettek rá, hogy a határozat. sokoldalúan fog­lalta á forgalmazók és az el­látás szervezésében érintettek feladatait. Mindez az , időköz­ben kiadott központi intézke­désekkel elősegítette a lakás­építés programjának megva­lósítását. Legfontosabb feladatnak az árualap növelését, a lakás­építés és az építőanyag-ellátás összhangját tekintették. A megyéi tanács kereskedelmi osztálya fontos szerepet vál­lalt a termeltetést szolgáló úgynevezett hiánycikk-kiállí­tások megszervezésében. El­készítette a TÜZÉP kereske­delmi hálózatának 1990-ig szóló fejlesztési koncepcióját, amelyben két bázistelep, hat bemutatóterem létrehozását, valamint egyes telepek pro­filjának megváltoztatását ja­vasolta. A fogyasztói érdek- védelmi és forgalmazási sza­bályok betartása érdekében átfogó vizsgálatot tartottak, s ezt utóvizsgálat is követte. Mindemellett a megyei ta­nács közlekedési osztálya a szállítás ésszerűsítésére is in­tézkedéseket tett. A tanács anyagi eszközök­kel támogatta a termelést és a forgalmazást. Ennek ered­ményeként 32 százalékkal növekedett a kisterenyei tég­lagyár termelése, ugyanitt a megyében elsőként nyílt meg a házépítők boltja. Segítette a lakásépítőket, hogy az áru­alap-növelése érdekében az építőanyag-ipar fokozta terme­lését. Több, korszerűbb fala­zati, tetőfedő és nyílászáró anyagot adott a telepeknek. Helyi árualapból betonipari termékek és nyílászárók be­szerzésére volt lehetőség, a kereskedelmi szervek pedig határmenti árucserében is hoztak be építőanyagokat, például téglát, fűtésszerelvé­nyeket. Az építőanyagok forgalma­zásába új üzletek is bekap­csolódtak. Ilyenek Bátonyte- renyén és Salgótarjánban nyíltak, négy áfész-telepet bő­vítettek, korszerűsítettek. Több helyen szélesítették az üzletkört, így fürdőszoba­berendezések és vízvezeték­szerelési anyagok kínálatával javították a bevásárlási lehe­tőséget. Tervszerűbbnek minő­sítették az anyagbeszerzést, az árpolitikát, a reklám- és propagandamunkát is. Több kezdeményezés tapasztalható a helyi árualapok feltáráséra, egyes termékek propagálásá­ra. Megkezdődött az új üze­meltetési formák bevezetése is. Jelenleg a 19 telepből egy állami és két áfész-telep mű­ködik jövedelemérdekeltség­ben. Mindezek együttesen jól szolgálták az árualap növelé­Pf Hántás: Műszaki fejlesztőink asztalára Megyénk számos nagyüze* mében hajtottak végre szer­vezeti változtatást az elmúlt hónapokban a műszaki fej­lesztőknél. A legfőbb hajtó­erő ebben az esetben is a kényszer volt, hiszen a nép­gazdaság élénkítésének egyik alapvető feltétele a gyártás-, a termékszerkezet korszerűsí­tése, s ezen a téren a műsza­ki fejlesztők munkája meg­határozó lett. Három helyre nyitottuk be az ajtót, hogy szemrevételezzük; min dol­goznak ezekben a hetekben, hónapokban? A megújhodott kábelgyá­ri műszaki fejlesztési osztály elsőszámú feladatává lépett elő a kábelsodró gépek át­alakítása. Mind külföldön, mind belföldön, egyre na­gyobb az igény a forgó le- adóval kiegészített berende­zéseken gyártott szigetelt lég­vezetékre. Eredeti elképzelé­seik szerint az osztrák MALI céggel kooperációban történt volna meg a fejlesztés, a hosszadalmas ügyintézés he­lyett, azonban a saját erőből történő rekonstrukciót vá­lasztották. Az osztály mérnökei kap­ták a tervezés és a munkák összehangolásának a felada­tát, egészen a novemberre ki­tűzött átadásig. A gép- és gyártmányfejlesztésre az el­ső változatban 6 millió fo­rinttal számoltak, így viszont elegendő lesz 5 millió forint is. Másik jelentős munkájuk a PVC-ellátó rendszer korsze­rűsítése. Egy kisebb gárda most azon fáradozik, hogy a felhasznált műanyag alap­anyagot mérni tudják és így az eredményeket számító­gépen tarthatják nyilván. A nagyszabású fejlesztési munkák a Vegyépszer köz­ponti gyárában, Budapesten folynak. A salgótarjáni gyár­ban a helyi feladatokból adó­dó kisebb, de egyáltalán nem nélkülözhető tervezői-kivite­lezői tevékenység köti le a műszála fejlesztési osztály szakembereit. S, hogy még- sincsenek alábecsült helyzet­ben, azt jelzi a gondosan fel­épített szervezeti rendszer is, melyben szerepet kapnak a tervezők, és a műszaki elő­készítők is, vagy régi nevü­kön: a technológusok. Fő feladataik a gáz- és olajipari fejlesztő tevékeny­séghez kapcsolódnak. Ezek­közül is kiemelkedik a nagy pontosságú olajmérő állo­mások kidolgozása, melyet a Szovjetunióba exportálandó berendezésekbe építenek be. Cél a pontosság finomítása, megfelelve a kor elvárásá­nak. Hasonlóan jelentős meg­bízatás a gyűrűházas gázmé­rő peremek és a golyós ka­libráló berendezések ki- és továbbfejlesztése. Emellett importot váltanak ki, a sza­bályzó . szelepek honosításá­val. A komfortfokozat növelé­se, igényesebb termék gyár­tása vezérli a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár fejlesztőit a Karancs gáztűz­hely család bővítése kap­csán. A háziasszonyok bizo­nyára örömmel fogadják majd (Folytatás a 2. oldalon) sét, a forgalmazásban a ver­senyhelyzet kialakulását, az árukínálat javítását, a vásár­lás 24 százalékos növelését. A Nógrád Megyei Tanács végrehajtó bizottsága azt is megállapította, hogy a határo­zat még eredményesebb vég­rehajtását több gond nehezí­tette. Néhány áruból — pél­dául égetett cserép, fenyő gömbrúd, fehér falicsempe stb. — a keresletet nem tud­ták kielégíteni. A TÜZÉP, a telepeit nem fejlesztette, fenn­tartásukra négy év alatt mindössze 8 millió forintot fordítottak. Lassúnak minősí­tették a TÜZÉP-kereskede- lemben az új üzemeltetési formák elterjesztését, nem kielégítő a hálózati egységek anyagi érdekeltsége. Hasonló­képpen gond, hogy a telepve­zetők szakképzettségének ará­nya 72 százalékról 52 száza­lékra esett vissza. A megtett intézkedések ellenére sem ja­vul az áruk minősége. A ke­reskedelmi osztály a KERMI- vel közösen végzett vizsgálat során a termékek felénél ál­lapított meg minőségi hiá­nyosságot. Mindent összevetve a vég­rehajtó bizottság úgy értékel­te, hogy a négy évvel ezelőtti határozat túlnyomó részben megvalósult. Ezzel együtt fel­hívták a kereskedelmi osz­tály figyelmét, hogy a magán­lakás-építés anyagellátását to­vábbra is kísérjék figyelem­mel. utazott Moszkvába Csémi Károly nyugállomá­nyú vezérezredesnek, a Tábor­nokok a békéért és a leszere­lésért mozgalom magyar ta­gozata elnökének vezetésével szerdán békemozgalrni kül­döttség utazott Moszkvába. A delegáció tagja Sárdy Tibor nyugállományú mérnök vezér­őrnagy. a mozgalom titkára és Nagy Gábor nyugállományú vezérőrnagy. A küldöttség tár­gyalásokat folytat a szovjet partnermozgalommal kialakí­tott együttműködésről. (MTI) s-------------------------------------v MAI SZÁMUNKBAN: Munkacsúcs a szántóföldeken (3. oldal) Rz olvasók fóruma (4. oldal) lövö heti műsorok (5. oldal) Régi idők focija (7. oldal) Az OBV salgótarjáni bányagépgyárában 250 ezer bányá­szati szállítószalaghoz szükséges görgőt készítenek éven­te. Négyféle átmérőben, több mint 1000-fajta terméket gyártanak. — bp — A KSZDSZ kihelyezett elnökségi ülése a Nógrád Volánnál Ötlet ládát öl a brigádérdekeítségiq A bejárat előtti tablókban nincs idejük „megsárgulni” a fényképeknek- Az ..Akikre büszkék vagyunk” felirat alatt a munkában élenjáró dolgo­zókat, kollektívákat mutat­ja be a Nógrád Volán. To­vábbhaladva ötletláda hívja fel magára a figyelmet. Ezek, és még sok más „apróság” bi­zonyítja, hogy új szellemű munkaverseny-mozgalom bon­takozott ki a vállalatnál. E minden más gazdálkodó egység számára tanulságos és követendő példa szerepelt te­rítéken a Közlekedési és Szál­lítási Dolgozók Szakszervezete kihelyezett elnökségi ülésén, melyet a Nógrád Volán köz­pontjában tartottak szerdán. Salgótarjánban- A tanácsko­zást Moldován Gyula, a KSZDSZ főtitkára vezette, s az elnökségben foglalt helyet Ozsvárt József, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának titkára és Ágner Gyula, a szakszervezetek megyei taná­csa vezető titkára is. A beszámoló megírását kö­vetően újabb két brigád. így összesen 138 kollektíva csat­lakozott az idei jeles évfor­dulókhoz kapcsolódó ver­senyfelhíváshoz, mondta Hú­szak Artúr igazgató. Szóbeli kiegészítőjében kiemelte a legutóbbi brigád tanácskozás eredményét, mely szerint nem szükséges módosítani az 1987- re szóló gazdasági elképzelé­seiket, mivel az időközi ár­emeléseket — elsősorban asz üzemanyag árváltozását -—, egyensúlyozni tudják a pót­felajánlásokkal. Megemlítet­te, hogy tavalyi sikereiket szintén megalapozta a kol­lektívák mozgósítása. A rubel- elszámolású bevételeik egy év alatt 16-szorosára emel­kedtek, míg a dollárban szá­mított fuvarozásaik értéke 34 százalékkal növekedett. A hatékony érdekeltségi rendszer kialakítása, a folya­matos értékelés; mind hoz­zájárultak a megújításhoz — hangsúlyozta Kriston István, a Nógrád Volán szakszerveze­ti bizottságának titkára. A szakszervezet nem csak for­málisan ' segítette a feladatok meghatározását, illetve végre­hajtását, hanem szervezeti változtatással — egy brigád, egy szakszervezeti csoport —• is hozzájárult a sikerekhez. Gajdár Géza, a vállalat pártbizottságának titkára a szolgáltatási jegyek erősíté­sét hangoztatta, mint a jövő egyik lényeges célkitűzését. A buszok, pályaudvarok tisz­tán tartása, a korrekt utastá­jékoztatás nem igényelnek be­ruházást, de meghatározók a közlekedés színvonalának emelésében. Az ezt követő vitában Wift- rédi József, a Közlekedési Mi­nisztérium osztályvezetője el­ismerően szólt arról a vezeté­si stílusról, amely a Nógríd Volánnál kialakult, de — a brigád mozgalomról beszélve — óva intett a mennyiségi szemlélettől. Papp Béla, a KSZDSZ titkára különösen nagyra értékelte a tanácsko­záson szerzett tapasztalatokat, mivel a brigádmozgalom jö­vője országos vita tárgya, s a hasznos kezdeményezések kiveszik az ütőkártyát azok kezéből, akik megkérdőjele­zik annak létjogosultságát. Hangsúlyozta: — A mozgalom ■értékeit át kell menteni, al­kalmazkodni kell az új kö­rülményekhez, a versenymoz­galmat be kell illeszteni a szervezeti, döntési, értékelési rendszerbe; megújulást csak­is ezek végrehajtásával érhe­tünk el. Ágner Gyula meg­határozó elemként értékelte a Nógrád Volán közúti áru- és személyfuvarozását, mivel a megye vasúti helyzete ala­csony színvonalú. Ozsvárt József kiemelte, hogy a vállalat a nehezebb gazdasági feltételek ellené­re is talpon tudott maradni« gazdálkodása stabilizálódott A babérok viszont kötelez­nek is: javítani a pontosságot, növelni a hatékonyságot — ezek továbbra is a legfonto­sabb törekvések legyenek — mondta a pártbizottság tit­kára. A vitát Moldován Gyu­la foglalta össze. Befejeződtek a magyar—lengyel gazdasági tárgyalások A magyar—lengyel gazda- Józef Koziol szerdán el- sági és műszaki-tudományos utazott Budapestről. A ven* együttműködési bizottság 23. déget a Ferihegyi repülőtéren ülésszaka szerdán befejezte Marjai József búcsúztatta, munkáját. A megbeszélések Jelen volt Tadeusz Czecho- eredményeit rögzítő jegyző- wicz, a Lengyel Népköztár- könyvet a bizottság magyar, saság budapesti, és Biczó és lengyel elnöke Marjai Jó- György, hazánk . varsói nagy- asef, és Józef Koziol minisz- követe, tér elnök-helyettesek írták alá. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom