Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-14 / 88. szám

■■■■■■IHM NÓ GRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK TELEXEN ÉRKEZETT... KOSSUTH BApiő: 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok: 8.20: Társalgó 9.44: „Áprilisi capriccio” 10.05: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót 10.25: Éneklő ifjúság 10.38: Nótacsokor 11.32: A százszázalékos nő 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Világhírlap 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Műsorismertetés 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Élő világirodalom 15.20: Görög népi dallamok 15.40: Kórusmuzsika 16.05: A Nyitnikék postája 17.00: Alkalmi tudóstársaságok 17.30: Beszélni nehéz... 17.42: Reklám 17.45: A Szabó család... 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: A kamaszkirály 20.15: Fodor János emlékeze­tes szerepei 21.00: Matúz István fuvolárik 21.30: Építészek és . . . építtetők 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Pávaénekek 22.55: Tízszer tíz perc .. a turizmusról. VII. réS2 23.05: A dzsessz világa 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után PETŐFI kADK) : 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben — zenés délelőtt 10.00: Sportvilág 10.25: Fülszöveg 10.45: Láttuk, hallottuk 11.25: Világújság 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Két szvit rézfúvósokra 12.29: Népdalkörök énekelnek 12.58: Műsorismertetés 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Napóra — Sediánszky magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsor­előzetes.) MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.00: Fölvételre aiánliuk! 9.30: Magyar irodalom (ált. isk. 5. oszt.) 9.55: Delta 10.20: Mozgató 10.20: Férfimulatság 11.35: Képújság 16.45: Hírek 16.50: Három nap tévéműsora 16.55: Tízen Túliak Társasága 17.35: Képújság 17.40: Kalendárium 1987. 18.30: Reklám 18.40: Mini Stúdió '87. 18.45: 80 nap alatt a föld körül 19.10: Esti mese* 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Miskolczi Miklós—Szabó György: Nyolc évszak. 21.10: Stúdió '87. 22.10: Fiatal művészek stúdiója 22.45: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.25: A hajózás története 18.00: Dél-alföldi magazin 19.00: Képújság 19.05: Alkalmazott művészetek 19.25: Tévétorna 19.30: Angol nyelvleckék 20.00: Kalandozások 20.45: Lely mélyföldjén 21.10: Híradó 2. 21.25: Betűreklám 21.30: Robotokkal a Saturnus körül 23.05: Képújság BESZTERCEBÁNYA ! 19.30: Tv-híiradó 20.00: Főszerepben: a számítógép 21.25: Autőisok-motorosok magazinja 22.05: Kamarahangverseny 22.50: Hírek 2. MŰSOR : 19.00: Ausztria—Csehszlovákja labdarúgó olimpiai selejtező mérkőzés 20.50: Diszkózene — idősebbeknek 20.05: Miskolczi Miklós—Szabó György: Nyolc évszak. Tévé- filmsorozat, VIII/4. rész János műsora 14.50: Maximális sebesség nincs 15.05: Zsoldos Imre felvételei­ből 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom .., Közben: 16.55: Reklám 16.58: Műsorismertetés 17.08: A Csúcsforgalom foly­tatása 17.30: Disputa a tehetségről 18.30: Talpalávaló 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Nyolc rádió, nyolc dala 20.30: Teljesítmények nyomá­ban 21.05: Thyl Ulensplegel 21.36: Könnyűzene esti hangu­latban 22.13: Pierre és Luce 23.20: Barangolás régi hang­lemezek között 23.41: Operettrészletek 0.15: Éjfél után MISKOLCI STŰDIO 8.30-8.30 és 7.20-7.30: Reg­geli körkép. Hirek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. 17.30: Műsorismer­tetés. Hírek, időjárás. — 17.33: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin. (Közben: 18.00—18.15: Észak­21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Tóparti nők — Francia film. MOZIMŰSOR Salgótarjáni November 7.: Sárga haj és az arany erőd. Színes, szinkronizált ameri­kai-spanyol western. — Ka­mara: Swann szerelme. (16) Szines, szinkronizált francia film. — Kobáaz: A csónak megtelt. (14) — Tarján ven­déglő: Gyanús árnyak. Szí­nes, kinai karatefilm. — Ba­lassagyarmati Madách: félt­től és 8-tól; Becéző szavak. (14) Színes, amerikai film. — Iskolamozi: A Patakfia és a Nap (Dózsa alsó). — Pásztói Mátra: Megbilincseltek. (14) 1958-ban készült amerikai film. — Kisterenyei Petőfi: Mária szerelmei. (18) Színes, szink­ronizált, amerikai film. — Bátonyterenyel Petőfi: Szen­vedély végszóra. S2fnes, szink­ronizált francia filmvlgjáiék. — Bátonyterenyel Bányász: A tuareg bosszúja. (14) Szines olasz kalandfilm. — Iskola- mozi: A Noszty fiú esete Tótb Marival. — Rétság: Mád Max. (18) Szines ausztrál bűnügyi film. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN — József Attila Művelődési Központ: Pedagógus képző­művészek alkotásai — fest­mények, grafikák, szobrok, fotók és textilképek — látha­tók az intézmény üvegcsarno­kában, április 33-lg. — Gerelyes Endre Ifjúsági Ház: A szabadidő-klubban 13—18 óráig várják az érdek­lődőket. 8ZECSÉNY — 11. Rákóczi Perenc Műve­lődési Központ: Lengyel Péter grafikusművész alkotásai lát­hatók a kiállitóteremben. A tárlatot április »7-ig tekint­hetik meg, naponta H—)» óráig. MagyabnAndor — Radnóti Mikló* Mimii Művelődési Há2: Ismerkedés az ütőhangszerekkel cimrael hangverseny kezdődik délután 13 órakor. BALASSAGYARMAT — Szántó Kovács János Gimnázium és Szakközépisko­la: A díszteremben délelőtt 11 órakor kezdődik a Buda­pesti ütősegyüttes műsora, Ismerkedés az ütőhangszerek­kel címmel. Délután fél bá­romkor A jazz története cím­mé1 Pege Aladár és együtte­sének jazzhangversenye kezdő­dik. BETRAG — Asztalos János Művelő­dési Központ: Ifjúsági hang­verseny lesz délután 18 órá­kor. Ismerkedés az ütőhang­szerekkel címmel » Budapes­ti űtóssgyülte* td műsort. Műfajában szokatlan iro­dalomtörténeti kiállítást te­kinthetnek meg az érdeklő­dök Szécsényben a Kubinyi Ferenc Múzeumban. Szokat­lan, mert egyetlen egy ma­gyarázó felirat sincs. Olyan kiállítást láthatunk, amely- szerves egységben mutatja be az életmű és művész kapcsolatát. A rendezők ar­ra törekedtek, hogy kizáró­lag a látvány erejével, a „megszólaló” tárgyak segít­ségével érzékelhessük azt, ami az alkotó személyes sorsából és írásaiból, az életút és életmű kölcsönha­tásából kibontható. S a há­rom alkotó: Ferenczy Te­réz, Komjáthy Jenő és Krú­dy Gyula művészetét, sze­mélyes sorsát tán fel lehet egy-egy enteriőr segítségé­vel idézni. — bp — A Filharmónia programjából Elkészült az Országos Fil­harmónia június végétől csaknem szeptember végéig tartó programja. Ezúttal a megszokottnál ke­vesebb helyszínt választott 37 koncertjének. Budapes­ten a Zenélő udvar, a Bu­dapesti Kongresszusi Köz­pont és a Mátyás-templom, vidéken pedig Martonvásár és Vácrátót ad otthont a hagyományos nyári hang­versenyeknek. A választék most is gazdag: a tervezett műsorokban Európa orgona­zenéje, a spanyol tánc, az angol madrigál, a Carmina Burana éppúgy helyet kap­nak, mint Ravel, Debussy, Beethoven, Schubert, Mo­zart, Purcell, Bach, Albino­ni, Rossini, Mendelssohn, Händel, Vivaldi, Haydn, Te­lemann, Liszt, Kodály vagy az operett klasszikusainak, illetve kortárs zeneszerzők­nek a művei. Vélemény A történelem nyomában A magyar nép tragédiá­ját politikusok, újságírók és katonatisztek okozták — hangzik valaki ajkáról Róna Péter A magyar nép névé. ben! című dokumentumfilm­jében, amely a második vi­lágháború utáni felelősség­re vonásról, a háborús bű­nösök népbírósági ítélteiéről szól. Nos, sok igazság van ebben; mert, ha ez e három réteg összefog, s valamilyen célra szerveződik, akkor nagy dolgokra képesek. Meg tud­ják forgatni a világot —- de jó értelemben is! Ha a nem. zet, a nép érdekeit tartják szem előtt, rétegenként kü_ lön-külön és együtt is. Számomra A magyar nép nevében! című filmnek ez volt az általános, tértől és időtől függetlenül érvényes üzenete. Maga a feldolgo-. zás kevésbé ragadta meg a f i gyelmemet- V ontatottna'k, sőt érdektelennek éreztem helyenként. Mintha teljesen még mindig nem avattak volna be az alkotók valami oknál fogva az események­be, mintha még mindig jobb­nak látnák bizonyos dolgo­kat elhallgatni a nagykö­zönség előtt. S, hogy ne ré- buszokban beszéljek, példá­val világítom meg, mire gondolok. Részleteket lát­hattunk Szálasi tárgyalásá­ról, aki továbbra is nemzet­vezetőnek titulálja magát, mondván, ettől a címétől még nem fosztották meg. Pár másodperc az egész, pe_ dig percekig hallgatta vol­na az ember- Szerette vol­na, ha zavaros tekintetét (és gondolatait) saját maga ér­zékeli, nem a film kommen­tárjából. Róna Péter érdekes sze­mélyiségeket szólaltatott meg: a budapesti népbíróság elnökét, s a még élő politi­kai ügyészek közül néhá­nyat. S a bűnösök személye és maga a bűn is sokakat foglalkoztat. Létrejöhetett ve Ina hát egy megdöbben ;ő erejű, hatásos film; olyan, amelyik nemcsak rávilágít a szörnyűségekre, hanem fel­hív, mozgósít a „soha tob- bé”-re. Ráolvasás valamifé­le fejmosás lett azonban csak megrázó vádirat helyett- Okát — a már jelzett — túlzott és fölösleges óvatos­kodásban látom, illetve ab­ban, hogy hasonló munka még nem készült hazánk­ban. .. A koncentrációs táborok felszabadításának évforduló, ján újra ismételte a televízió B. Révész László A látoga­tás című filmjét- Egy nagyon szegény tiszakarádi zsidó család Rómában meggyöke- redzett író leányát, Bruck Editet kíséri el a film ró­mai kalandozásain, magyar- országi, szülőfalujabeli láto­gatásra. Űjra meggyőződhet­tünk róla: őszinte, ihletett, szép alkotás. Sajnálatos, hogy sugárzá­sa részben ütközött a költé­szet napi programmal, a Mester és tanítvánnyal. Pé­ter László szegedi irodalom- történész és Babiczky László rendező a huszonkét évvel idősebb Juhász Gyula és a költőgéniusz József Attila találkozásait és barátságát meséli el. Már-már törvény, szerű a sorsuk: az önkéntes halál egyazon esztendőben- Vannak korok, amikor a túl­élés egyetlen lehetséges mód­ja a nem gondolkodás, a struccpolitika. E gerinc. roppantó magatartás azon. ban nem javallható min­denkinek* vagy, ha mégis, nem képes mindenki az „or­vosi utasítás”-it betartani. Akkor pedig elfordul tőle a hivatalosság, el a barát, és magára marad kínzó gondo­lataival, -tépett Leikével az ember. Juhász Gyula a mér­get, József Attila a teher- vonatot választotta végső megoldásul'. Ez az ő Endlö- sung-juk-.. Cláiron kisasszony nyolc­van évet élve a felvilágoso­dás századának talán legna­gyobb francia tragi kája volt. Nevéhez fűződik a jelmezek viselésének elfogadtatása a színpadokon, s az előkelősé­gek leparancsolása a néző­térre, hogy ne vegyék el a színésztől a- játékteret. Mi­niszter is volt egy német hercegségben, ahogyan azt Gáspár Margit megírta Az állam én vagyok című da. rabjában. S annak sem volt rossz, noha mindig színész és nő maradt. Nemere László rendező a másfél órában Clairon csatáját a maradi- ság. a korrupció ellen, a nép felvirágoztatásáért, illetve a fiatalabb, hercegi férfi sze­relméért beszéli el, finoman -merítve az írónő humorából és iróniájából­Bánsági Ildikó bámulato­san egyszerű és meggyőző alakítást nyújt, a jó part­neri koszorú — Máté Gábor, Herczeg Csilla, Bács Ferenc, Ráthonyi Róbert, Zenthe Fe­renc, Mányai Zsuzsa és Ve. lenczey István — közepén. (ok) Muzsikáló pécsi házak Régi zenei hagyományt újítottak fel Pécsett: a mu­zsikáló házak sorozatát. A város egy-egy patinás épü­letében — tehát nem kon­certteremben — időről idő­re kamarahangversenyeket rendeznek. Általában ritkán hallható zeneműveket szólal­tatnak meg, s a műsorok­ban gyakran szerepelnek olykor már feledésbe me­rült pécsi komponisták szer­zeményei. Pécs zenei életének ha­gyományai a török kiűzése utáni esztendőkre nyúlnak vissza. A Nagy Lajos Gim­názium elődje már 1687-ben zenekart alakított, az álla­mi zeneoktatási iskola pedig jövőre lesz 200 éves. A XVIII. és XIX. században — koncert- és színháztermek hiányában — magánházak­nál muzsikáltak, rendszerint egy-egy kisebb zenekedvelő társaság körében léptek fel a zenészek. A Pécsett élt és tavaly el­hunyt Martyn Ferenc Mun­kácsy- és Kossuth-díjas fes­tőművész elevenítette fel ezeknek a meghitt hangula­tú házi koncerteknek a szo­kását. Házában rendszere­sen tartottak hangversenyt, amelyre meghívta a baráta­it, ismerőseit is. Most a Ja­nus Pannonius Múzeum foly­tatja ezt a hagyományt, s a Martyn-házban — a mester életművét bemutató múze­umban — rendszeresen ren­dez koncerteket, amelyeken többnyire a zeneművészeti főiskola hallgatói és a ze­neművészeti szakközépisko­la diákjai szerepelnek. BERNARDO GUIMARES 4 Jiautu, a zabszötíjanő Minthogy őszinte lélek volt, önmaga előtt is szinte szégyellte, hogy az a né­hány ember, aki közelebb­ről ismeri, olyan tisztelet-, tel és megbecsüléssel bánik vele, amelyre születése nem ad semmiféle jogot. De mert e kegyes csalásból a társadalomnak nagy kára nem származhatott, megbé­kélt a gondolattal. Azonban mutathatja-e magát kedve­se előtt is másnak? Elhall­gatva rabszolga mivoltát, bátoríthatja-e az ifjú irán­ta érzett mély erős szerel­mét... Nem volna-e ez hit­vány csalás, hozzá méltat­lan, aljas árulás? Nem vol­na-e Alvarónak joga — megtudván az igazat — ke­serű szemrehányásokkal il­letni, megvetni és úgy bán­ni vele, mint alávaló rab­szolgával, hiszen voltakép­pen rabszolga ő és semmi más. — ö, ez rosszabb lenne száz halálnál is! — kiáltott fel a lelkében dúló szoron­gó gondolatok közepette. — Nem, nem csaphatom be őt, ez árulás volna! Elmon­dok neki mindent, ez kö­telességem és meg is te­szem. így legalább saját maga látja be, hogy nem szerethet, nem szabad sze­retnie. De megvetni nem lesz joga... így legalább tisztelheti a rabszolganőt, aki úgy tesz, ahogy az el­várható. Nem, nem téveszt­hetem meg, mindezt el kell neki mondanom. Ezt a döntést természete­sen szemérme, egyenes jel­leme és lelkiismerete su­gallta, de ahogy valóra akarta váltani elhatározá­sát, szíve elgyengült, s ter­ve véghezvitelét egyre ké­sőbbre halasztotta. Bátor­sága elhagyta, nem volt képes maga törni meg az édes varázst, amely oly csodásán elringatta, hogy még szegényes körülménye­it is sikerült felednie. Sze­retett és viszontszerették. (49.) Csak még egy napot tart­son ez az ábránd, — töp­rengett magában —\ ez a kimondhatatlan kaland. Ügy érzem magam, mint valami elítélt, akit a szín­padra ráncigáinak tömlöcé- ből, hogy a hatalmas és bol­dog királynő szerepét játsz- sza néhány percig, de ami­kor vége, újra eltemeti a börtön, most már mind­örökre. Még egy kevés ha­ladékot! Vagy azt sem en­gedik, hogy a szegény el­ítélt egy boldog órát ál­modjon? Ezt a vékony aranyszálat, mely a menny­országhoz fűz, még mindig ráérek szétszakítani, s ' visz- szahullani szenvedéseim poklába. így, a belső tusakodás­ban, bizonytalanságban telt el néhány nap. A szerelem szava elnyomta a józan ész és a lelkiismeret hangját. Így ment ez egészen addig, amíg Alvaro — szinte erő­nek erejével — rá nem vet­te őket, hogy fogadják el a báli meghívást. Ez volt az a pillanat, amikor Isaura megértette, hogy hitszegés, és gonosz árulás lenne, ha kedvesét továbbra is illúzi­ókba ringatná, származá­sát illetően. Nem lehetett tovább halogatni, hacsak gyalázat árán nem, e visz- szás és bizonytalan helyzet feloldását. Ez már túlontúl nagy visszaélés lett volna a nemes és nagylelkű fiatal­emberrel szemben. Hogy egy szökött rabszolga vele bálozzon, s karján jelenjen meg egy tartományi főváros legjobb és legelőkelőbb kö­reiben!... Nem, ez Alvaro szolgálatainak csúf hálát­lansággal, lealacsonyító hűtlenséggel való viszonzá­sa lenne, s éppen vele szem­ben, aki oly kedvesen, gyen­géden vette őt védelmébe. Isaura érzékeny lelkét mindez mélyen felháborí­totta. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom