Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-14 / 62. szám

Katicabogár a vizsgálóágyon fotó: báb Egészségügyi létesítmény társadalmi összefogással „Ilyennek képzeltem el a körzeti rendelést" Bármely község megirigyel­hetné ezt a szép, impozáns épületet, még, ha nem is kedvtelésből járnak ide az emberek, hanem kényszerből. Orvosi rendelőről van szó, amelyet nemrégtől birtokok nak a szurdokpüspökiek. Ám, amelyet nagyon régtől vár­nak. Eltervezték már a hetvenes esztendők közepén, hogy a faluközpontban három csalá­di ház helyén megépítik a korszerű követelményeknek megfelelő egészségügyi köz­pontot. Aztán hozzáláttak: előbb a sok hercehurcával já­ró szanálásokat bonyolították le, ami közel hétszázezer fo­rintot „vitt el” a kasszából. Majd kivitelező után néz­tek, versenytárgyalásra invi­tálták a jelentkezőket: az első cég nyolcmilliót taksált, a má­sodik hatmillió forintért vál­lalta volna, a harmadik aján­lat volt a legolcsóbb, még az ötmilliót sem érte el. Ez utóbbi mellett döntöttek. így a zagyvaszántói termelőszö­vetkezet építési brigádja 1985-ben hozzáfogott a mun­kálatokhoz. — Szinte egyemberként mozdult meg a lakosság, se­gítettek a tereprendezésben, az előkészületekben, első szó­ra sokan jöttek, s mintegy hétszázezer forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek — kapjuk a tájékoztatást a ta­nácson, ahol azt is megtud­juk, hogy bár nem volt külö­nösebb gond a határidővel és a költségekkel, ám néhány mi­nőségi kifogás akadt­Éppen rendelés van a hely­színen. Tucatnyian ülhetnek a váróteremben, idősek, fia­talabbak, kisgyerekek. Mátrai Károlyné, a Salgó Cipőipari Szövetkezet bedolgozónője gyermekeivel elég gyakori lá­togatója az új intézménynek. Most a hatesztendős kislány­ka várja, hogy a doktor bá­csi megvizsgálja. — Katicabogárnak hívnak — mondja mosolyogva, sűrű köhintések közepette. — Szép nagy szoba — válaszolja, ami­kor az új rendelőről kér­dezzük. Persze, ő a régi, ro­mos épületet nem ismerhette. Annál inkább az édesanya. — Egészen más bizalommal hozza el az ember a gyer­mekét egy ilyen tiszta, higié­nikus rendelőbe — említi, majd Katicabogár fölkerül a patyolattiszta vizsgálóágyra, nagyokat sóhajtozva. Talán, mindenkinél jobban várták az átadást az egészség- ügyi dolgozók, élükön dr- Smitnya László körzeti orvos­sal. A felesége látja el a nő­véri teendőket, a védőnő Ju- hászné Karácsony Erika, a kisegítő Szappan Istvánná, a fűtésről és az egvéb szolgálta­tásokról pedig Fábián Sándor gondoskodik. Körbenézünk a rendelőhe­lyiségben. Takaros rend, sok virág, a falon a látásvizsgáló szemészeti tábla. — Most már ilyen vizsgála­tokat i's végzünk, sőt EKG-t mérünk, külön fektetőhelyi­ségünk van, önálló részt ka­pott az anya- és csecsemővé­delem — sorolja az előnyöket dr. Smitnya László, s hozzáte­szi, hogy minden héten csü­törtökön a rákszűrést is meg­szervezik. — Valahogy ilyen­nek képzeltem el a körzeti or­vosi munkát — jegyzi meg elégedetten. Azt mástól tud­juk meg, hogy a hosszú évek óta itt tevékenykedő orvos igen sokat hadakozott az új intézményért. Különösen az idős emberek fogadták örömmel az átadást, hiszen így kevesebbet gyalo­golnak, nem kell buszra, vo­natra költeniük. — Persze, az átadással még nem fejeztük be a munkálar tokát, kell még kerítés, udvar, betontér — magyarázza Haj­nal József tanácselnök- — Ki másra számíthatnánk megint, mint a lakosságra. Még az építkezéseknél több ezer mun­kaórát ajánlottak fel, de ak­kor a kivitelező nem fogad­ta el a segítséget... Most, ha kitavaszodik, hozzálátunk... Ugyanebben az épületben kapott helyet két szolgálati lakás. Az egyiket a körzeti orvos használja, a másik egyelőre üres. Vannak még teendők jócskán a szurdok- püspöki orvosi rendelőben, amely országszerte párját rit­kítja a községekben- A falu magáénak érzi ezt a létesít­ményt, tettek és tesznek is érte: hiszen az egészségükről van szó. T. L. Igényi ébreszteni az olvasás iránt A lángot nem hagyják kihunyni Könyvtárosok közül ország­szerte sokan panaszolják, hogy csökken az érdeklődés a könyvtárak iránt, hogy apad az olvasók száma. — Az országos tendenciák­kal ellentétben, Nógrád me­gyében lassú, de folyamatos növekedés tapasztalható a megyei könyvtárhasználat te­rén — mondja Kojnok Nán­dor, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár igazgatója. — Mit adhat a könyv ma, a technika századában az ol­vadónak? — Ismeretterjesztő- és szép- irodalom, újság és folyóirat, Vagyis mindegyik olvas­mánytípus az érdeklődő fej­lődését. szellemi épülését szol­gálja. Ami érdekes, az az ol­vasási szokások változása. -. Az utóbbi esztendőben fel­erősödött az átrendeződés fo­lyamata. — Tudják az okát is? — Nő a szabad idő, de mégsincs elég időnk. Egyre többet, egyre többen dolgo­zunk munkaidőn túl is. Ez is közrejátszik abban — a ke­zével önkéntelenül a válasz­fal mögötti kölcsönzőtér felé bök —, hogy csökkent a szó­rakozást, kikapcsolódást, az esztétikai élményt nyújtó iro­dalom iránti igény. Növeke­dett viszont a tanuláshoz, a továbbképzéshez és a szak­mai munkához kapcsolódó szakdokumentumok olvasott­sága. — Nagyon sokan érdeklőd­nek a legfrissebb információ­kat tartalmazó periodikák, a hangzó és a vizuális ismeret­hordozók iránt. — A hagyományos könyv- kölcsönző könyvtárakkal nra már alig találkozni; a közmű­velődés sokrétű eszköztárával várják a látogatókat, tró-ol- vasó találkozókat, kiállításo­kat, vetélkedőket és előadáso­kat hirdetnek a belépésre in­vitáló plakátok. •, — Nagyon fontos a közön­ségkapcsolatok ápolása, mert az olvasókat csak így lehet megnyerni, megtartani. Azo­kon a helyeken, ahol a könyv­táros jól végzi feladatát, ott szinte azonnal tudnak rea­gálni — ismerve az igénye­ket — az újólagos olvasói el­várásokra. Magam is megle­pődtem az összesítéseket ta­nulmányozva; csak az elmúlt esztendő során félezer könyv­höz, irodalomhoz kapcsolódó rendezvényt tartottak könyv­tárainkban. S az is sokat elárul tanácsi könyvtáraink törekvéseiről, hogy egyre több kisközösség lel otthonra az égiszük alatt. Nagyoroszi, Borsosberény. Var. sány, Szécsény és Rétság csu­pán jelzőlámpák a palettán. Ma mintegy negyven könyv­tár száz-százhúsz különböző összetételű csoport — tanulók, értelmiségiek, nők, nemzetisé­giek — szárhára tervez és tart változatos tematikájú foglalkozásokat. Többnyire kistelepüléseink kulturális életét gazdagítva, az azonos érdeklődésre építve. — A kínálat azt jelzi,, kn- lönpranramiaik vannak a kü­lönböző rétegeknek. — Valóban, differenciáltuk a könyvtári kínálatot. Terve­zéskor a különböző rétegek el­térő kulturális igényeit vet­tük figyelembe. — Melyik réteg a legfonto­sabb? — Természetesen mind­egyik. . . De kiemelten foglal­kozunk az ifjúság olvasóvá nevelésével, a munkásművelő­déssel és az olvasási kultúra fejlesztésével. — Idei terveik? — Legfőbb törekvésünk, hogy megtartsuk olvasóinkat, de állandó feladatunk, hogy kellő propagandával és a kí­nálat bővítésével igényt éb­resszünk az olvasás semmi mással nem pótolható gyönyö­rűségére. és akinél egyszer már fellobbant a láng, nem hagyjuk kihunyni. — Nyilván erre is vannak elképzelések.. • — Többféle is. Például a mozgáskorlátozottak és idős­korúak számára házi köl­csönzés útján, a vakoknak és a csökkentlátóknak pedig han­goskönyvekben kínáljuk az olvasnivalót. Kazetták százai őrzik az írók gondolatait. Idén már magnetofonnal is rendelkeznek nagyobb városi könyvtáraink. A megyei. a városi és a körzeti könyvtá­rakból folyóiratok is kikölc«ö- nözhetők. Ebben az évben in­dítjuk útnak az Élő irodalmat a kisiskolásoknak elnevezésű orogramunkat, reméljük, si­kerrel. Megyénkben 1981—1985. kö­zött az olvasók száma 1834- svel emelkedett: 1985-ben a lakosság 17.1 százaléka irat­kozott tanácsi könyvtáraink valamelyikébe- Az intézmé­nyek látogatottsága a terv­időszak végén mintegy 73 ezerrel volt több mint 1981- ben. Erre az olvasási igénvre a jövőben is építhetnek a könyv­tárosok. Tuza Katalin Készülő tv-pro A XX. századi magyar és világirodalom több alkotásá­ból készül televíziós változat ezekben a napokban a tv és a MAFILM műhelyeiben. Mihail Bulgakov Zajka la­kásai című színművéből Félix László forgat filmet. A ne­ves szovjet-orosz regényíró rendkívül szellemes vígjáté­kát —, amelynek témája a la- káiskérdés — a harmincas évek derekán hatalmas si­kerrel játszották a moszkvai Művész Színházban. A darab főbb szerepeit Haumann Pé­ter, Béres Ilona, Kozák And­rás és Harsányi Gábor ala­kítja­Egy immár klasszikussá vált tudományos-fantasztikus mű­nek, Karel Capek A Makro­pulosz-ügy eímfi írásának fő­hőse II. Rudolf császár orvo­sa, az életelixír feltalálója. A szert kipróbálja lányán, s az 300 évesen is gyönyörű ma­rad. Az érdekes sci-fit Cseh­szlovákián kívül, -számos eu­rópai és amerikai színpadon bemutatták már, ezúttal Her­nádi Judit, Tordy Géza, Agár­di Gábor és Kézdy György já­tékában elevenedik meg a történet. Julio Cortazar. Mint egy fekete kismacska nyaka című elbeszéléséből Vecser­nyés János készít tévéváltoza­tot. Az argentin író novellái­ban és regényeiben elsősor­ban a belső lelki történése­ket ábrázolja. Csáth Gézára, a századelő magyar irodalmának egyéni hangú alkotójára, emlékezik majd A varázsló álma című produkció. Az író alakja, tra­gikus életútja Csáth különbö­ző novelláiból és színpadi já­tékaiból áll össze — gyermek-, ifjú- és felnőttkori önmagát villantva fel. Márciusban rögzítik film­szalagra a Tv Kis Színházá­nak egyik új műsorát. Méhes György Te ki vagy? című bo­hózatát. A kolozsvári magyar író kétszemélyes vígjátéka egy darab próbájáról, egy színész és egy színésznő kapcsolatá­ról szól: mintegy „színház a színházban”- A szellemes tör­ténet hősei: Sunuovszky Szil­via és Szilágyi Tibor, « ren­dező Szönyi G. Sándor. vm *sssssssssrssssssssrsssrsssssssss*> Az 1985-től Mátraalmáson működő salgótarjáni grafi­kai művésztelep munkájáról, céljairól írt elemző cikket a Művészet című folyóirat feb­ruári számában Tóth Elemér. A megyei tanács 1974-ben ha­tározta el a művésztelep lét­rehozását és meglehetősen lassan bontakozott ki a telep arculata. Salgótarján után Mátraalmás ad otthont éven­ként a grafikai alkotótelep­nek, ahol az egyedi rajz mű­velése mellett mód nyílik a sokszorosított grafika (réz. karc, linó stb.) művelésére is. A NÉPSZABADSÁG feb­ruár 24-i száma megemléke­zett a Salgótarjánban tartott Gerelyas Endre-emlékműsor- ról. A tíz éve átadott modern ifjúsági művelődési házat a város szülöttéről, a fiatalon elhunyt, kiváló prózaíróról, Gerelyes Endréről nevezték el. A földszinti nagyterem­ben kiállítás mutatta be az író életének dokumentumait. Egy reformkori politikusra, Teleki Lászlóra emlékezik szü­letésének 176. évfordulóján 4 NÓGRÁD - 1987. Laukó László a Szabad Föld február 27—i számában. Gróf Teleki László, a drámaíró, po­litikus, diplomata, kortársai­nál világosabban látta és ér­telmezte a nemzetiségi kér­dést. Őt, az új nemzetiségi politika élharcosát sok szál fűzte „Palócországhoz”, s nem is puszta véletlen, hogy ép­pen Szirákon temették el, ahonnan Nógrád megye első rajzos viselettörténeti adatai származnak. Milyen lesz elkészülte után. Salgótarján nyugati városré­sze? E városrész építési ter­vének első ütemét ismerteti a Városépítés című folyóirat 1986. 6. száma. A Kővár ut­ca és a Karancs utca közötti terület, valamint a Május 1. út—Alkotmány út és a Tar- ján.patak közötti szakasz át­menetet képez a várostest és a várostestbe nyúló igen szép természeti adottságokkal ren­delkező Pipis-hegyi zöldterü­let között. Itt építik fel az új megyei könyvtárat, a sza­badidő-központot. Az érdekes cikket több távlati és alaprajz teszi szemléletessé. március 14., szombat Ha valaki jól odafigyelt — a pergő orsók surrogásának, az asszonyok monoton dalai­nak, a szüntelenül dolgozó szövőszék lármás csattogásá­nak, illetve a gyerekek vi- songásának és kiabálásának zsibaja közepette —, akkor az alábbi halk beszélgetésnek lehetett fültanúja, amelyben a fonónők egy csoportja vett részt, köztük Rosa is. — No, leányaim — for­dult szomszédnőihez egy ta­pasztalt kreol öregasszony, is­merője minden titokzatosság­nak, ami csak az udvarház­ban megesett, — egészen az idősebb gazdáék ideje óta —, most hogy az idős gazda meghalt- Malvina asszony pe­dig visszaköltözött apja há­zába, most fogjuk csak iga­zán megtudni, mi is az a rabszolgaélet. — Aztán mér Joaquina né- ném? — Mér. mér,... 1 Majd meglátjátok. Jól tudjátok ma­gatok is, hogy az idős gazda sem ismerte a tréfát. Hát igen, ahogy a mondás tartja: még csak ezután jön a nehe­ze... Ez a Leonció úrfi... hát.. • adja Isten, hogy té­vedjek ... Nekem úgy tűnik, gondja lesz rá, hogy még visszasírjuk az idős gazdát. — Szűz Máriám!.-. Ne be­széljen így, Joaquina néni !... BERNARDO GUIMAR&ES 3saura, a ralis zol (ja nő (24.) tekbe, ami azzal a szegély Julianával, Isaura anyjával történt­— Ha már így szóba került — vágott közbe az egyik fo­nónő —, mi történik most majd Isaurával ? ... Amíg Malvina asszony itt volt, Isa­ura fényűzésben élt odabenn. De most... ? — Most majd eljátssza Mal­vina asszony szerepét — vágta rá rosszindulatú és gú­nyos mosolygással Rosa.-w////yw///////wwy Akkor jobb lesz, ha máris a folyónak megyünk .. • Az úrfit nem érdekli fonás meg szövés, nem bizony. Rö­videsen mindnyájan mehe­tünk az ültetvényekre, kapál­ni látástól vakulásig, vagy a kávéültetvényekre, szüretel­ni, az intéző korbácsa pedig ott suhog majd a hátunk mö­gött. Majd meglátjátok. Az úrfinak kávé kell, sok-sok kávé, mert ez az, ami jól fi­zet. — Az igazat megvallva, nem is tudom, melyik a jobb — jegyezte meg az egy má­sik rabszolganő- — Kapálni kint az ültetvényeken, vagy a rokkához szegezve ülni itt, hajnalhasadástól este kilenc­tíz óráig. Nekem úgy tűnik, odakünn legalább szabadabb egy kicsit az ember. — Szabadabb? Micsoda bal­ga beszéd! — csatlakozott a harmadik. — Ezerszer inkább itt! Itt legalább sohasem zaklat minket az az átok in­téző. — Mit számít az, asszo­nyok? — folytatta az öreg­asszony. — A rabság az rab­ság. Akinek a balsorsa úgy hozta, hogy egy rossz gazda rabszolgájának született, az kerülhet ide, kerülhet oda, mindig szenvednie kell. A rab­ság maga a balsors: az ilyen dolgokat nem Isten teremtet­te erre a földre; ez az ördög találmánya. Jusson csak esze­— Elhallgass, lányom! — fortyant fel szigorúan a kre­ol öregasszony- — Hagyd az ilyen beszédet! Szegény Isau­ra! Adj hálát Istennek, hogy nem te vagy annak a szeren­csétlennek a bőrében! Ha tudnátok, mi szenvedést kel­lett kiállnia szegény anyjá­nak. Ajaj !... Igazi gonosz lélek volt az idősebb gazda. Isten bocsássa meg neki. Most majd ugyanez lesz a végzete Isaurának is ezzel a Leonció úrral. Juliana csinos, nyúlánk kis mulatt volt, szí­ne meg mint ezé a Rosáé itt, csak még szebb és formásabb volt. Rosa megvetően csettintett a nyelvével, s lekicsinylő gri­maszt vágott­(Folytattuk} Hírünk az országban

Next

/
Oldalképek
Tartalom