Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-14 / 62. szám

Katicabogár a vizsgálóágyon fotó: báb

Egészségügyi létesítmény társadalmi összefogással

„Ilyennek képzeltem el a körzeti rendelést"

Bármely község megirigyelhetné ezt a szép, impozáns épületet, még, ha nem is kedvtelésből járnak ide az emberek, hanem kényszerből. Orvosi rendelőről van szó, amelyet nemrégtől birtokok nak a szurdokpüspökiek. Ám, amelyet nagyon régtől várnak.

Eltervezték már a hetvenes esztendők közepén, hogy a faluközpontban három családi ház helyén megépítik a korszerű követelményeknek megfelelő egészségügyi központot. Aztán hozzáláttak: előbb a sok hercehurcával járó szanálásokat bonyolították le, ami közel hétszázezer forintot „vitt el” a kasszából.

Majd kivitelező után néztek, versenytárgyalásra invitálták a jelentkezőket: az első cég nyolcmilliót taksált, a második hatmillió forintért vállalta volna, a harmadik ajánlat volt a legolcsóbb, még az ötmilliót sem érte el. Ez utóbbi mellett döntöttek. így a zagyvaszántói termelőszövetkezet építési brigádja 1985-ben hozzáfogott a munkálatokhoz.

— Szinte egyemberként mozdult meg a lakosság, segítettek a tereprendezésben, az előkészületekben, első szóra sokan jöttek, s mintegy hétszázezer forint értékű társadalmi munkát végeztek — kapjuk a tájékoztatást a tanácson, ahol azt is megtudjuk, hogy bár nem volt különösebb gond a határidővel és

a költségekkel, ám néhány minőségi kifogás akadtÉppen rendelés van a helyszínen. Tucatnyian ülhetnek a váróteremben, idősek, fiatalabbak, kisgyerekek. Mátrai Károlyné, a Salgó Cipőipari Szövetkezet bedolgozónője gyermekeivel elég gyakori látogatója az új intézménynek. Most a hatesztendős kislányka várja, hogy a doktor bácsi megvizsgálja.

— Katicabogárnak hívnak — mondja mosolyogva, sűrű köhintések közepette. — Szép nagy szoba — válaszolja, amikor az új rendelőről kérdezzük. Persze, ő a régi, romos épületet nem ismerhette. Annál inkább az édesanya.

— Egészen más bizalommal hozza el az ember a gyermekét egy ilyen tiszta, higiénikus rendelőbe — említi, majd Katicabogár fölkerül a patyolattiszta vizsgálóágyra, nagyokat sóhajtozva.

Talán, mindenkinél jobban várták az átadást az egészség- ügyi dolgozók, élükön dr- Smitnya László körzeti orvossal. A felesége látja el a nővéri teendőket, a védőnő Ju- hászné Karácsony Erika, a kisegítő Szappan Istvánná, a fűtésről és az egvéb szolgáltatásokról pedig Fábián Sándor gondoskodik.

Körbenézünk a rendelőhelyiségben. Takaros rend, sok virág, a falon a látásvizsgáló szemészeti tábla.

— Most már ilyen vizsgálatokat i's végzünk, sőt EKG-t mérünk, külön fektetőhelyiségünk van, önálló részt kapott az anya- és csecsemővédelem — sorolja az előnyöket dr. Smitnya László, s hozzáteszi, hogy minden héten csütörtökön a rákszűrést is megszervezik. — Valahogy ilyennek képzeltem el a körzeti orvosi munkát — jegyzi meg elégedetten. Azt mástól tudjuk meg, hogy a hosszú évek óta itt tevékenykedő orvos igen sokat hadakozott az új intézményért.

Különösen az idős emberek fogadták örömmel az átadást, hiszen így kevesebbet gyalogolnak, nem kell buszra, vonatra költeniük.

— Persze, az átadással még nem fejeztük be a munkálar tokát, kell még kerítés, udvar, betontér — magyarázza Hajnal József tanácselnök- — Ki másra számíthatnánk megint, mint a lakosságra. Még az építkezéseknél több ezer munkaórát ajánlottak fel, de akkor a kivitelező nem fogadta el a segítséget... Most, ha kitavaszodik, hozzálátunk...

Ugyanebben az épületben kapott helyet két szolgálati lakás. Az egyiket a körzeti orvos használja, a másik egyelőre üres. Vannak még teendők jócskán a szurdok- püspöki orvosi rendelőben, amely országszerte párját ritkítja a községekben- A falu magáénak érzi ezt a létesítményt, tettek és tesznek is érte: hiszen az egészségükről van szó.

T. L.

Igényi ébreszteni az olvasás iránt

A lángot nem hagyják kihunyni

Könyvtárosok közül országszerte sokan panaszolják, hogy csökken az érdeklődés a könyvtárak iránt, hogy apad az olvasók száma.

— Az országos tendenciákkal ellentétben, Nógrád megyében lassú, de folyamatos növekedés tapasztalható a megyei könyvtárhasználat terén — mondja Kojnok Nándor, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár igazgatója.

— Mit adhat a könyv ma, a technika századában az olvadónak?

— Ismeretterjesztő- és szép- irodalom, újság és folyóirat, Vagyis mindegyik olvasmánytípus az érdeklődő fejlődését. szellemi épülését szolgálja. Ami érdekes, az az olvasási szokások változása. -. Az utóbbi esztendőben felerősödött az átrendeződés folyamata.

— Tudják az okát is?

— Nő a szabad idő, de mégsincs elég időnk. Egyre többet, egyre többen dolgozunk munkaidőn túl is. Ez is közrejátszik abban — a kezével önkéntelenül a válaszfal mögötti kölcsönzőtér felé bök —, hogy csökkent a szórakozást, kikapcsolódást, az esztétikai élményt nyújtó irodalom iránti igény. Növekedett viszont a tanuláshoz, a továbbképzéshez és a szakmai munkához kapcsolódó szakdokumentumok olvasottsága.

— Nagyon sokan érdeklődnek a legfrissebb információkat tartalmazó periodikák, a hangzó és a vizuális ismerethordozók iránt.

— A hagyományos könyv- kölcsönző könyvtárakkal nra

már alig találkozni; a közművelődés sokrétű eszköztárával várják a látogatókat, tró-ol- vasó találkozókat, kiállításokat, vetélkedőket és előadásokat hirdetnek a belépésre invitáló plakátok. •,

— Nagyon fontos a közönségkapcsolatok ápolása, mert az olvasókat csak így lehet megnyerni, megtartani. Azokon a helyeken, ahol a könyvtáros jól végzi feladatát, ott szinte azonnal tudnak reagálni — ismerve az igényeket — az újólagos olvasói elvárásokra. Magam is meglepődtem az összesítéseket tanulmányozva; csak az elmúlt esztendő során félezer könyvhöz, irodalomhoz kapcsolódó rendezvényt tartottak könyvtárainkban.

S az is sokat elárul tanácsi könyvtáraink törekvéseiről, hogy egyre több kisközösség lel otthonra az égiszük alatt. Nagyoroszi, Borsosberény. Var. sány, Szécsény és Rétság csupán jelzőlámpák a palettán. Ma mintegy negyven könyvtár száz-százhúsz különböző összetételű csoport — tanulók, értelmiségiek, nők, nemzetiségiek — szárhára tervez és tart változatos tematikájú foglalkozásokat. Többnyire kistelepüléseink kulturális életét gazdagítva, az azonos érdeklődésre építve.

— A kínálat azt jelzi,, kn- lönpranramiaik vannak a különböző rétegeknek.

— Valóban, differenciáltuk a könyvtári kínálatot. Tervezéskor a különböző rétegek eltérő kulturális igényeit vettük figyelembe.

— Melyik réteg a legfontosabb?

— Természetesen mindegyik. . . De kiemelten foglalkozunk az ifjúság olvasóvá nevelésével, a munkásművelődéssel és az olvasási kultúra fejlesztésével.

— Idei terveik?

— Legfőbb törekvésünk, hogy megtartsuk olvasóinkat, de állandó feladatunk, hogy kellő propagandával és a kínálat bővítésével igényt ébresszünk az olvasás semmi mással nem pótolható gyönyörűségére. és akinél egyszer már fellobbant a láng, nem hagyjuk kihunyni.

— Nyilván erre is vannak elképzelések.. •

— Többféle is. Például a mozgáskorlátozottak és időskorúak számára házi kölcsönzés útján, a vakoknak és a csökkentlátóknak pedig hangoskönyvekben kínáljuk az olvasnivalót. Kazetták százai őrzik az írók gondolatait. Idén már magnetofonnal is rendelkeznek nagyobb városi könyvtáraink. A megyei. a városi és a körzeti könyvtárakból folyóiratok is kikölc«ö- nözhetők. Ebben az évben indítjuk útnak az Élő irodalmat a kisiskolásoknak elnevezésű orogramunkat, reméljük, sikerrel.

Megyénkben 1981—1985. között az olvasók száma 1834- svel emelkedett: 1985-ben a lakosság 17.1 százaléka iratkozott tanácsi könyvtáraink valamelyikébe- Az intézmények látogatottsága a tervidőszak végén mintegy 73 ezerrel volt több mint 1981- ben.

Erre az olvasási igénvre a jövőben is építhetnek a könyvtárosok.

Tuza Katalin

Készülő tv-pro

A XX. századi magyar és világirodalom több alkotásából készül televíziós változat ezekben a napokban a tv és a MAFILM műhelyeiben.

Mihail Bulgakov Zajka lakásai című színművéből Félix László forgat filmet. A neves szovjet-orosz regényíró rendkívül szellemes vígjátékát —, amelynek témája a la- káiskérdés — a harmincas évek derekán hatalmas sikerrel játszották a moszkvai Művész Színházban. A darab főbb szerepeit Haumann Péter, Béres Ilona, Kozák András és Harsányi Gábor alakítjaEgy immár klasszikussá vált tudományos-fantasztikus műnek, Karel Capek A Makropulosz-ügy eímfi írásának főhőse II. Rudolf császár orvosa, az életelixír feltalálója. A szert kipróbálja lányán, s az 300 évesen is gyönyörű marad. Az érdekes sci-fit Csehszlovákián kívül, -számos európai és amerikai színpadon bemutatták már, ezúttal Hernádi Judit, Tordy Géza, Agárdi Gábor és Kézdy György játékában elevenedik meg a történet.

Julio Cortazar. Mint egy fekete kismacska nyaka című elbeszéléséből Vecsernyés János készít tévéváltozatot. Az argentin író novelláiban és regényeiben elsősorban a belső lelki történéseket ábrázolja.

Csáth Gézára, a századelő

magyar irodalmának egyéni hangú alkotójára, emlékezik majd A varázsló álma című produkció. Az író alakja, tragikus életútja Csáth különböző novelláiból és színpadi játékaiból áll össze — gyermek-, ifjú- és felnőttkori önmagát villantva fel.

Márciusban rögzítik filmszalagra a Tv Kis Színházának egyik új műsorát. Méhes György Te ki vagy? című bohózatát. A kolozsvári magyar író kétszemélyes vígjátéka egy darab próbájáról, egy színész és egy színésznő kapcsolatáról szól: mintegy „színház a színházban”- A szellemes történet hősei: Sunuovszky Szilvia és Szilágyi Tibor, « rendező Szönyi G. Sándor.

vm

*sssssssssrssssssssrsssrsssssssss*>

Az 1985-től Mátraalmáson működő salgótarjáni grafikai művésztelep munkájáról, céljairól írt elemző cikket a Művészet című folyóirat februári számában Tóth Elemér. A megyei tanács 1974-ben határozta el a művésztelep létrehozását és meglehetősen lassan bontakozott ki a telep arculata. Salgótarján után Mátraalmás ad otthont évenként a grafikai alkotótelepnek, ahol az egyedi rajz művelése mellett mód nyílik a sokszorosított grafika (réz. karc, linó stb.) művelésére is.

A NÉPSZABADSÁG február 24-i száma megemlékezett a Salgótarjánban tartott Gerelyas Endre-emlékműsor- ról. A tíz éve átadott modern ifjúsági művelődési házat a város szülöttéről, a fiatalon elhunyt, kiváló prózaíróról, Gerelyes Endréről nevezték el. A földszinti nagyteremben kiállítás mutatta be az író életének dokumentumait.

Egy reformkori politikusra, Teleki Lászlóra emlékezik születésének 176. évfordulóján

4 NÓGRÁD - 1987.

Laukó László a Szabad Föld február 27—i számában. Gróf Teleki László, a drámaíró, politikus, diplomata, kortársainál világosabban látta és értelmezte a nemzetiségi kérdést. Őt, az új nemzetiségi politika élharcosát sok szál fűzte „Palócországhoz”, s nem is puszta véletlen, hogy éppen Szirákon temették el, ahonnan Nógrád megye első rajzos viselettörténeti adatai származnak.

Milyen lesz elkészülte után. Salgótarján nyugati városrésze? E városrész építési tervének első ütemét ismerteti a Városépítés című folyóirat

1986. 6. száma. A Kővár utca és a Karancs utca közötti terület, valamint a Május 1. út—Alkotmány út és a Tar- ján.patak közötti szakasz átmenetet képez a várostest és a várostestbe nyúló igen szép természeti adottságokkal rendelkező Pipis-hegyi zöldterület között. Itt építik fel az új megyei könyvtárat, a szabadidő-központot. Az érdekes cikket több távlati és alaprajz teszi szemléletessé.

március 14., szombat

Ha valaki jól odafigyelt — a pergő orsók surrogásának, az asszonyok monoton dalainak, a szüntelenül dolgozó szövőszék lármás csattogásának, illetve a gyerekek vi- songásának és kiabálásának zsibaja közepette —, akkor az alábbi halk beszélgetésnek lehetett fültanúja, amelyben a fonónők egy csoportja vett részt, köztük Rosa is.

— No, leányaim — fordult szomszédnőihez egy tapasztalt kreol öregasszony, ismerője minden titokzatosságnak, ami csak az udvarházban megesett, — egészen az idősebb gazdáék ideje óta —, most hogy az idős gazda meghalt- Malvina asszony pedig visszaköltözött apja házába, most fogjuk csak igazán megtudni, mi is az a rabszolgaélet.

— Aztán mér Joaquina né- ném?

— Mér. mér,... 1 Majd meglátjátok. Jól tudjátok magatok is, hogy az idős gazda sem ismerte a tréfát. Hát igen, ahogy a mondás tartja: még csak ezután jön a neheze... Ez a Leonció úrfi... hát.. • adja Isten, hogy tévedjek ... Nekem úgy tűnik, gondja lesz rá, hogy még visszasírjuk az idős gazdát.

— Szűz Máriám!.-. Ne beszéljen így, Joaquina néni !...

BERNARDO GUIMAR&ES

3saura, a ralis zol (ja nő

(24.)

tekbe, ami azzal a szegély Julianával, Isaura anyjával történt— Ha már így szóba került — vágott közbe az egyik fonónő —, mi történik most majd Isaurával ? ... Amíg Malvina asszony itt volt, Isaura fényűzésben élt odabenn. De most... ?

— Most majd eljátssza Malvina asszony szerepét — vágta rá rosszindulatú és gúnyos mosolygással Rosa.-w////yw///////wwy

Akkor jobb lesz, ha máris a folyónak megyünk .. •

Az úrfit nem érdekli fonás meg szövés, nem bizony. Rövidesen mindnyájan mehetünk az ültetvényekre, kapálni látástól vakulásig, vagy a kávéültetvényekre, szüretelni, az intéző korbácsa pedig ott suhog majd a hátunk mögött. Majd meglátjátok. Az úrfinak kávé kell, sok-sok kávé, mert ez az, ami jól fizet.

— Az igazat megvallva, nem is tudom, melyik a jobb — jegyezte meg az egy másik rabszolganő- — Kapálni kint az ültetvényeken, vagy a rokkához szegezve ülni itt, hajnalhasadástól este kilenctíz óráig. Nekem úgy tűnik, odakünn legalább szabadabb egy kicsit az ember.

— Szabadabb? Micsoda balga beszéd! — csatlakozott a harmadik. — Ezerszer inkább itt! Itt legalább sohasem zaklat minket az az átok intéző.

— Mit számít az, asszonyok? — folytatta az öregasszony. — A rabság az rabság. Akinek a balsorsa úgy hozta, hogy egy rossz gazda rabszolgájának született, az kerülhet ide, kerülhet oda, mindig szenvednie kell. A rabság maga a balsors: az ilyen dolgokat nem Isten teremtette erre a földre; ez az ördög találmánya. Jusson csak esze— Elhallgass, lányom! — fortyant fel szigorúan a kreol öregasszony- — Hagyd az ilyen beszédet! Szegény Isaura! Adj hálát Istennek, hogy nem te vagy annak a szerencsétlennek a bőrében! Ha tudnátok, mi szenvedést kellett kiállnia szegény anyjának. Ajaj !... Igazi gonosz lélek volt az idősebb gazda. Isten bocsássa meg neki. Most majd ugyanez lesz a végzete Isaurának is ezzel a Leonció úrral. Juliana csinos, nyúlánk kis mulatt volt, színe meg mint ezé a Rosáé itt, csak még szebb és formásabb volt.

Rosa megvetően csettintett a nyelvével, s lekicsinylő grimaszt vágott(Folytattuk}

Hírünk az országban