Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-11 / 59. szám
Szomszédok torzsalkodása Berkenyéi kezdeményezések Bővülő minta- és márkabolthálózat Berkenyén járunk. A köz. ség központjában egy háromszázhúsz négyzetméter alap- területű tetszetős, ám még vakolatlan és üres épület áll. Ez a leendő önkiszolgáló élelmiszerbolt és presszó. Akistelepüléseken szokatlan méretű vállalkozás az elöljáróság kezdeményezése nyomán, 'jórészt a lakosság pénzéből és társadalmi munkájából válik valóra. Mint a társközség elöljárójától, Laczhegyi Jánosnétól megtudtuk, a falu legnagyobb horderejű munkája ez a mostani boltépítés, ám nem egyedüli kezdeményezése az elöljáróságnak. Az elmúlt évben például húszezer forintot osz- tottajc ki az alacsony nyugdí- jú és egyedül élő időseknek. A sokgyermekes családokat a tanév elején segítették ki némi pénzzel. Megszervezték a tanácselnök és'a vb-titkár kihelyezett fogadónapját, kitermeltették a lassan életveszélyessé váló nyírfákat és rendbe tették a sportpálya környékét. Visszatérve a bolthoz. Schmidt Józsefné, az elöljáróság és rétsági áfész intézőbizottságának tagja i is, elmondta a véleményét: — A régi boltépületet folyton újítgattuk, de évről évre egyre romlott az állaga. Újra volt szükség, biztonságosra, kényelmesre és tisztára — csak nem volt rá pénzünk. Az áfész által kiadott célrészjegyekkel próbálkoztunk, minket is meglepő sikerrel, Kétmillió-háromszázezer forint jött össze a hatszáz-egynéhány lélekszámú falucskában! Sokan a takarékból is kivették a pénzüket, hogy ily módon is segíthessék az önkiszolgáló üzlet felépítését- Emellett kétszázötven társadalmi munkanapot is terveztünk. így 1987- re pályázat útján elnyertük a megyei tanács nyolcszázezer forintos támogatását — magyarázta Schmidtné, az egyik szervező. Jött is dolgozni a falu ap- raja-nagyja. Lebontották a régi raktárépületet, majd a nyár végén nekivágtak. Alapot ástak, betonoztak, falaztak. .. Decemberre tető alá került az épület, hogy télen a belső munkákkal haladhassanak. — Augusztus 20-ra szeretnénk átadni a boltot — folytatta Schmidt Józsefné. — Csak az a szomorú, hogy a székhelyközségből, Nógrádból, felénk se néztek... Az elöljáró, Laczhegyi Jánosáé hozzátette: — A rétsági áfész-től eljöttek a közös tanács egyik Végrehajtó bizottsági ülésére. Az előterjesztésükből szint? minden kimaradt, ami a berkenyéi törekvést értékelhette volna. Tölgyesi János, a Nógrádi Községi Közös Tanács elnöke már csak ennyit tett az elhangzottakhoz : ISI 1 , A berkenyéi elöljáró: Laczhegyi Jánosné — Az előterjesztést természetesen nem is fogadtuk el, a szövetkezetből részletes "tájékoztatót kértünk. Ez a bolt dicséretes akciója a helyi ön- kormányzatnak. Önálló helyi szervezés és kivitelezés- A másik helység lakosaitól nem várható el ehhez társadalmi munka, fordított helyzetben ezt a berkenyeiek is így látják. Mielőtt az üzlet- építéséhez nekifogtak volna, az elöljáróság öt tagja felmérte az emberek szándékát. Az eredményről Schmidt Józsefné tájékoztatott: — Csak jóf mondhatok a faluközösségről. . Mindannyian meglepődtünk az óriási kezdeményezőkészséget látván, amikor a ravatalozó helyre- hozatalát tűztük ki feladatként. Az épület fölött már rég eljárt az idő, szégyenkezett is miatta a község. A helybeliek több mint húszezer forintot adtak össze, s csaknem mindenki dolgozott a ravatalozónál. Miután az elöljáróság véleményét megismertük a faluról, a helybeliek állásfoglalását kutattuk, hogyan nyilatkoznak a község önkormányzatáról. Az. utcán járva, házakba bekopogtatva a lakókat kérdeztük a helység vezetőirőlTopolcsik Jánosné, a pa- szományárugyár berkenyéi telepének kötönője: — Elégédett vagyok a munkájukkal. Különösen jónak tartom az elöljáróság azon kezdeményezését, hogy a tagiskola központi fűtést kapjon. Kelemen Gyuláné betanított munkás is csak dicsérte a falu vezetőit. Germann Mátyás géplakatos szerint nagyot változott a helyzet, amióta megalakult az elöljáróság. Aztán egy újabb vélemény. Kaj- tor Sándor hőközpontos mondta: — Már harmincöt éve itt élek. Egyszerű és dolgos em- berek laknak errefelé, akikhez jó tartozni. Ezért is szeretném, ha Laczhegyinéék és a községi tanács megértenék egymást minden kérdésben, hiszen a mi érdekünk is, hogy jól együttműködjenek. Mi áll e szavak mögött? Honnan ered a nézeteltérés ? Laczhegyi Jánosné elöljárót kérdeztük: — Bővíteni szeretnénk a szerepkörünket. Most csak a tanácsi költségvetés Berkenyére jutó hányadából gazdálkodunk. Abba is bele szeretnénk szólni, hogy mennyi pénz kerüljön ide. Jóllehet Nógrádon háromannyian élnek. mégis jó lenne, ha a helyben képződött pénz itt is maradna. Nemcsak a fejkvótáról van szó, hanem a paszománygyár és a közös tsz tyúk- farmjának adóiról is. Tölgyesi János megpróbálta lebeszélni a társközség kép-: viselőit, de ők ragaszkodtak kérésükhöz. Érveit nekünk iselmond ta a tanácselnök: j! — Egyelőre annyit kértek a berkenyeiek, hogy mutassuk ki a költségvetés rájuk jutó részét- Ennek eleget is teszünk. A számok ismeretében még márciusban meglátjuk, hogy milyen döntés születik, hiszen tavaly is kétszázötvenezer forinttal támogattuk a társközséget. Semmi értelmét nem látom a költségvetés szétválasztásának, de nemsokára úgyis kiderül, hogy az ottani bevételek és kiadások mennyire fedik egymást. Különben sem jellemző hogy elvennénk tőlük a pénzt — folytatta Tölgyesi János —, például a kitermelt nyárfáik árát is a művelődési otthonuk berendezésére fordították. Berkenye településfejlesztési hozzájárulása hetvenhétezer forint, melynek jó részét a köz- világítás kiépítésére használták fel. Az a sérelem pedig, hogy csak Nógrád fejlődik, egyszerűen nem igaz, hiszen a tervek szerint 1989-ig mindkét faluba egyszerre akarjuk bevezetni az ivóvizet. — Mi a véleménye az elöljáróságról? — Nagyon jó munkát végez, nek, összességében 'csak pozitívan nyilatkozhatom róluk — mondotta végezetül az elnök. — Bár ennek a szomszédi torzsalkodásnak ők is segíthetnének véget vetni... Romhányi Tamás szántó társadalmi változásokban átalakuló élő közösségnek. A népi demokratikus átalakulásnak a nagy többsége érdekét kifejező történelmi menetét tisztábban láthatnák a később fellépő nemzedékek, ha az események alakulását nem torzította volna el az adminisztratív eszközökkel súlyosan visszaélő voluntarista dogmatizmus, a személyi kultusz okozta —. nemcsak nálunk megmutatkozó — közéleti elferdülés, a jogsértések1 tragikus sóra. A politikának ez a torzult stílusa és módszerei megzavarták március ünneplésének legtisztább szándékait is. A mesterségesen szított gyanakvás légkörében a nacionalizmus veszélyét látszott növelni az is — március köszöntése is —, ami történelmi jelentése szerint éppen a társadalmi haladás és a nemzeti önállóságra való törekvés összetartozását hirdette. Nem 1848. eszméi és a szocializmus között támadt ellentmondás az úgynevezett ’50- es években, hanem a szavak és tettek, az eszmények és eszközök között. Kétségtelen, szocializmus épült akkor is, szükséges erőfeszítésekkel és szükségtelen áldozatokkal. S. akik politikai bizalmat éreztek a korabeli politika vezető képviselői iránt, azok zavarba jöttek március 15-én. s hamarosan már május elsején is. Nem a radikalizmus egyoldalú hangsúlyozása jrolt igazán zavaró azokon a márciusi ünnepségeken. A sajnálatos inkább az volt, hogy az elhibázott politikai gyakorlat függetlenül a személyes szándékoktól, a torzulásokat is igazolni vélte március felidézésévelA társadalmi haladás magyar hívei joggal állíthatták 1945 után. hogy 1848. történelmi előzménye 1945-nek. Ugyanakkor társadalmi, történeti szerepéről méltatlanul kevés szó esett és nem véletlenül. S. miközben szaporodtak a részigazságokat tartalmazó és a múlt tanulságait torzítva alkalmazó megemlékezések. erősödött a növekvő belpolitikai feszültségektől is táplált nacionalizmus. S. nem volt erő, amely szétválassza a jogos elégedetlenséget az akkor is jogtalan nacionalizmustól, szovjet- és szocializmusellenességtől, amely ekkor újból manipulativ módon hivatkozási alapul használhatta fel a márciusi hagyomány jelképeit. A több évtizedes politikai küzdelmek történelmi leckéi egyebek között megtanították népünket helyesen értelmezni március 15-e és a szocializmus eszmei. politikai kapcsolódását. Ebben megkülönböztetett szerepet játszott az utóbbi három évtized nemzeti-társadalmi épülése, szocialista alapokon. Teliesebben az 1944—1945- hen kezdődő, s napiainkig terjedő társadalmi-nemzeti átalakulásnak történelmi szerepe volt abban, hogy egyr* szélesebb rétegek tudati ás érzelmi világában mélyültek el alapigazságokként fontos normák és vívmányok. Olyanok, mint az antifasizmus, a nemzetiségi, vallási, faji diszkriminációk törvényes megszüntetése és tiltása, mint a földosztás és a szövetkezeti mozgalom és az államosítások. Vagy mint a tanulás lehetőségeinek megnyitása a munkásság és parasztság gyermekei előtt és helyfoglalásuk a társadalmi, állami, gazdasági, szellemi életben, mint áz értelmiség növekvő társadalmi szerepének, feladatkörének korszerű minősítéseÉletünknek olyan meghatározó tényezői ezek, amelyek akkor is segíthetik az egyéni és közösségi gondolkodás belső egyensúlyának a megőrzését. amikor a nehezülő körülmények egyensúlypróba elé állítják a társadalmi egyént. S. nemcsak arról van szó. hogy a korábbi eredmények tudata erősíti a folytatók öntudatát, hanem arról is. hogy vívmányaink. • mint történelmi evidenciák vesznek részt a jelenre válaszoló kezdeményző-cse'ekvő magatartás kialakításában. Valóiéban csak ez ielentbe- ti március szellemi örökségének isaz befogadását és a kor követelményeihez igazodó folytatását. Március egvedül jogos örökösének, szellemi zászlóvivőjének a történelem azokat az igaz hazafiakat fogadta. fogadja el. akik a haza és haladás szerves egységében tudták csak elképzelni és tettekkel szolgálni a nép és nemzet ügyét. Ilyenek voltak 1918. és 1919. forradalmainak ihletői és vezetői, azok a tömegek, amelyek sorsuk jobbraíordulását akarták. Az újabb kori történelmünk fő vonulatát képező 1848— 1849, 1918—1919 és 1945 közötti kapcsolat lényegét az egység és ellentmondás; folytonosság és meghaladás dialektikája képezi. Ezért is 1848, 1919, 1.945. tanulságainak őrzése és alkalmazása a magyar haladás kiiktathatat- lan feltételeMai gondjainkat, problémáinkat mi nem kívánjuk eltakarni 1848. nemzetiszínű lobogójával. A mai gondokat a ma emberének kel! megoldani, amelyet a múlt században, más történelmi helyzetben fogalmazott meg. ma is érvényes: „A haza dolga: gordius kötés, de kard nem oldja meg, csak küszködés.” Á márciusi lobogó tanul” Ságokat és biztatást hordoz azok számára, akiknek ma életügye, munkája a haza és .haladás, a szocialista Magvarolvszág fejlődése. Akik vallják, s alkotó munkával bizonyítják, hogy mai gondjainkon is csak a szocializmus talaján áilva-haladva lehetünk úrrá. Március tizenötödike így és ebben az értelemben a forradalmasa? jelképe ma és marad a jövőben is. Dr. Bandii r Károly A termelővállalatok teljes áruválasztékát bemutató márka- és i mintaboltok köre az iparcikkszakmában jelenleg meghaladja, az élelmiszerágazatban pedig megközelíti az ezret. Az Ipari és a Belkereskedelmi Minisztérium két évvel ezelőtt dolgozta ki a minta- és márkabolthálózat bővítésének terveit, olyan közös érdekeltségű bolthálózat kialakítását kezdeményezték, amelyben a kereskedelem üzlethelyiségekkel, eszközökkel, szakképzett eladókkal, az ipar pedig megfelelő meny- nyiségű, minőségű és választékú árualappal vesz részt. A közös kezdeményezés eredményeinek értékelése során megállapították, hogy elsősorban azok az üzlétek váltak be, amelyek többféle terméket árusítanak, illetve amelyek nem kimondottan mintaboltok, hanem a kereskedelmi vállalatoknak ol: an szaküzletei, amelyekben bizonyos cikkek a szokásosnál szélesebb választékban kaphatók. A szakemberek véleménye szerint sikerre számíthatnának azok a mintaboltok is — elsősorban a divatszakmában — amelyek több termelő egymást kiegészítő termékeit forgalmaznák. A tapasztalatok szerint a kereskedésre vállalkozó ipari gyártók többsége csak néhány, átlagosan két-három minta-, illetve márkaboltot nyitott, ami még nem jelent üzlethálózatot. Néhány kivétel azonban akad, például a Budapesti Harisnyagyár 34, a Tisza Cipőgyár 20, a Május 1. Ruhagyár 17, a Zala Bútorgyár 11 saját, illetve kereskedelmi vállalattal, közös boltjával. A minta- és márkaboltok előnyeit egyre inkább felismerik -a vállalatok, hiszen ily módon a termelő közvetlen piaci információt kap új terméke várható fogadtatásáról. A próbaértékesítések révén pedig a fogyasztók észrevételeinek figyelembevételével a szükséges módosításokat is elvégezheti termékeAz élelmiszer-piari mintaboltok létesítését a MÉM és a Belkereskedelmi Minisztérium egyaránt szorgalmazza. Ezek az üzletek a vásárlók körében igen népszerűek, ugyanis mindig friss az áru és bőséges a választék. Az élelmiszer-termelők egy része szabályos ABC-áruházat nyitott, ahol a termelővállalat áruin kívül is szinte minden élelmiszer kapható. A szakosodott mintaboltok közül a húsüzletek és a sütőipari boltok a jellemzőek, ez utóbbiak különösen népszerűek. Gyümölcskötődést fokozó permetezőszer A csonthéjas gyümölcsöknél, mindenekelőtt a meggynél és a cseresznyénél .okoz jelentős terméskiesést a hiányos kötődés; amikor is — főként rossz, hiányos megter- mékenyülés miatt — a zsenge virágok, gyümölcskezdemények lehullanak. A Phylaxia Óltóanyagtermelő Vállalat — szabadalma alapján — olyan új permetezőszert gyárt, a MÉM hivatalos engedélyével, amely fokozza a gyümölcskötődést és így a kertészek nagyobb hozamokat érhetnek el. Különösen a Pán- di-meggy terméseredményeit javíthatják a Phyl—Set nevű készítmény felhasználásával. A vállalat egyelőre 30—40 ezer pirulát készít, ezekből kettő szükséges egy terjedelmesebb fa teljes permetezésére. A vállalat ezenkívül to/ábbi 50—60 ezer tablettát gyárt a kistermelők igényeinek fedezésére; várhatóan rövidesen megkapják a kiskereskedelmi forgalmazási engedélyt. Az engedély- okirat ugyanis csak a nagyüzemi felhasználását teszi lehetővé eddig. Tavassszal várhatóan nagy szükség lesz erre a készítményre. ám más terméskötődést fokozó szerek felhasználása is előtérbe kerül- Az íjfDK-ból importálják az Uji- tön-készítményt, amely a paradicsom kezelésére használható fel, ez a vegyszer szintén a termés kötődését segíti, javítva a paradicsomtermesztés mennyiségi eredményeit. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium e két készítmény mellett további termékek forgalmazására adott hivatalos engedélyt. Ezek a kémiai anyagok kiállták a próbákat, ellenőrzéseket, és így — a szakmai előírások szigorú betartásával -r- felhasználhatók a kertészetekben, illetve a szántóföldi növényvédelemben. Fontos feladat hárul az idén is arra a kétezerötszáz bányászt tömörítő 141 szocialista brigádra, amely az 1987-es szénkitermelési terv teljesítéséért felelős Visontán, a Thorez kiilfejtéses bányaüzemben. A bányászoknak ötmillió 70« ezer tonna lignitet kell kitermelniük az idén. (MTI-fotó: Szabó Sándor). ] NÓGRÁD — 1987, március 11,, szerda 3
