Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-06 / 55. szám

bs Ma indítják útnak az idei év első exportszállítmányát a Vasipari Kutató és Fejlesztő Vállalat salgótarjáni fémötvözetgyárából. A 27 tonna vasalumínium dezoxidáló segéd- ötvözetet a svéd SSAB vállalatnak küldik. A felvételen: kokillába öntik az ötvözőanya. Kot. — bp — Életünk minőségéről van szó Művelődéspolitikai bizottság alakolt a népfrontnál Hosszas előkészületek után egy régi terv megvalósítása kezdődött el tegnap délután Salgótarjánban, a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottságának székhazában. Az elnökség mellett, a koráb­bi közművelődési bizottság helyébe, szélesebb körű fel­adatvállalással, nagyobb ön* - állósággal rendelkező műve­lődéspolitikai testületet szer­veztek. E bizottság fő feladata a HNF VIII. kongresszusa ál­lásfoglalásainak érvényesíté­se. Tevékenységével segíte­ni szeretné a sokrétű és sok­színű érdekviszonyok feltá­rását, ütköztetését, a műve­lődéspolitika és a gazdaság- politika céljainak összehango­lását. Nem akarják, hogy „besorolódjon” ez a testület a többi, a művelődés vala­melyik ágával foglalkozó bi­zottság közé. Kósy Zoltán, a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bi­zottságának mukatársa elöl­járóban a mozgalom tevé­kenységét, a főbb problémá­kat mutatta / be az alakuló­ülés meghívottainak — akik között pedagógus, könyvtá­ros, pártmunkás, gyógysze­rész, evangélikus lelkész, ke­ramikus, népművelő, szakta­nácsadó, egyaránt volt. Mind­nyájan úgy érzik, minden­napjaink, életünk minősége ázon is múlik, teszünk-e ér­te valamit. Minden meghívott .tanul­mányozhatta, milyen javasla­tot állítottak össze középtá­vú programtervként. Ebben szerepel például, hogy vizs­gálódjanak a helyi bizottsá­gok közművelődési tevé­kenységének helyzetéről, nyújtsanak segítséget a mű­velődési megbízottak felké­szítésében, működjenek együtt a megyei közművelő­dési intézményekkel a lehe­tőségek feltárásában. De, éppoly fontos, hogy helyben nézzék meg a községi köz- művelődési létesítmények „hasznosítását”, avagy azo­kat a gátló okokat, amelyek meghiúsítják. Ha erről, va­lamit a szórakozás, a sza­badidő-töltés, a kereskedelem, és szolgáltatás, az egészség­ügy kultúrájának hiányossá­gairól az illetékeseket tájé­koztatják, vitafórumokat szerveznek a település mű­velődési köre, városszépítő egyesülete számára, szintén, sokat tehetnek. A megyei — cigányokkal, családvédelem­mel, társadalompolitikai mun­kával foglalkozó — tanácsi bizottságok művelődési tevé­kenységében, az olvasómoz­galom szélesítésében a köz­vélemény formálásában is számos tennivalót találhat­nak. Természetesen, e sok fel­adat több évre oszlik el, il­letve ki-ki azt vállalja belő­le, és csinálja folyamatosan, amihez legjobban ért, ami­hez a hivatása köti. A jelen­lévők bemutatkozása és vé­leménynyilvánítása során spontán módon több jövő­beli együttműködés csírá­zott ki. A vita után megbe­szelték: első alkalommal a helyi bizottságok kulturális, tevékenységéről fognak tár­gyalni, kérdőíveket töltenek ki,,' a tanácsi közművelődési felméréshez kapcsolódnak — május első felében. Kutatók tanácskozása Javítani kell az ifjúság létfeltételeit Véget ért csütörtökön Bu­dapesten az a kétnapos ta­nácskozás, amelyet az ifjúság- politikai kutatásokat koordi­náló tudományos tanács és az MSZMP KB Társadalom- tudományi Intézete szervezett. A szeminárium munkájában az ifjúságkutatókon kívül részt vettek párt-, állami és tár­sadalmi szervek, intézmények ifjúságpolitikával foglalkozó munkatársai js- Az ifjúságkutatók hagyo­mányosan, évente egy-két al­kalommal rendeznek olyan tanácskozást, ahol áttekintik a munkájukkal összefüggő el­méleti-gyakorlati és módszer­tani kérdéseket. A mostani szeminárium központi kérdés­köre az ifjúság létviszonyait érintő, az elmúlt években a társadalmi-gazdasági szférá­ban zajló folyamatok elem­zése volt. Széles körű tapasz­talati ■ bázison, új szociológiai vizsgálatok és a Központi Sta­tisztikai Hivatal munkatár­sainak összehasonlító elem­zései, valamint legújabb ada­tai segítségével összegezték megállapításaikat és ajánlá­saikat a résztvevők- Számos tanulmány és felszóla­lás világított rá arra a tény­re, hogy a társadalmunkban (Folytatás a 2. oldalon) Marjai József holland üzlet­emberekkel tárgyalt Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese csü­törtökön, a Parlamentben fo­gadta van der Aart Padtot, a DAF holland nagyvállalat elnökét, és Cornells Geurt Baant, a cég igazgatótanácsá­nak tagját. A megbeszélésen a gépjárműveket és közleke­dési eszközöket gyártó hol­land konszern és magyar partnervállalatai közötti együttműködés helyzetéről, az elmúlt évi hollandiai tárgya­lásaik alkalmával " létrejött elképzelések megvalósításá­nak menetéről, valamint a világgazdaság és a Igelet— nyugati kereskedelem egyes kérdéseiről folytattak eszme­cserét. A holland üzletemberek magyarországi tartózkodásuk során tárgyaltak a Külkeres­kedelmi és az Ipari Miniszté­riumban, megbeszéléseket folytattak fő partnereikkel, a Rába, az Ikarus, a Hungaro- camion vezetőivel. f--------------------------­M inden ötlet annyit ér... (3. »Idái) A Palécfild idei első száma (4. oldal) A kosárfonó (5. oldal) VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEITANÄCS LAPJA XLIII. ÉVF., 55. SZÁM ÁRA: 1.80 FORINT 1987. MÁRCIUS 6., PÉNTEK Háromszáz év együttélés Tudományos konferencia a magyarországi németek történetéről A magyarországi németek tömeges letelepedésének 300- évfordulója alkalmából tudományos konferencia kezdődött csütörtökön a. Néprajzi Múzeumban. Hazai, NDK- és NSZK-beli, ■ valamint osztrák történészek, tudományos ku­tatók, a hazai németség és a többi nemzetiség, illetve tár­sadalmi és művelődési életünk képviselői tanácskoznak a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége, a Ha­zafias Népfront Országos Tanác&a és a Magyar Történel­mi Társulat rendezvényén. Hambuch Géza, a Magyar- országi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára üd­vözlő beszédében elmondta: az első ilyen jellegű konfe­rencia célja, hogy valósághű, objektív képet adjanak a magyarországi németek törté­netéről a magyar nép és a németség három évszázados együttéléséről. Ez által előse­gítik a magyarországi né­metek múltjának megismeré­sét, nemzetiségi tudatának erősítését, s így azt is, hogy méltóan ápolják anyanyelvű­ket, kultúrájúkat, hagyomá­nyaikat, éljenek nemzetiségi jogaikkal. A történelem átte­kintése révén a magyar köz­vélemény is tájékozódik ar­ról a szerepről, amelyet a 150 éves török hódoltság után Magyarországra települt né­metek betöltötték az ország újjáépítésében, majd gazdasá­gii, szellemi fejlődésében. A történelemből levonható ta­nulságok, hozzájárulnak nap­jaink nemzetiségi politikájá­nak további megvalósításá­hoz, Magyarország és német nyelvű országok kapcsolatá­nak fejlesztéséhez. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára megnyitójában hangsúlyozta: a 1 németség letelepedése a török hódoltság után elnéptelenedett tájon nem csupán á gazdasági, ha­nem a társadalmi felemelke­dés lehetőségét is elősegítette. Sorsa összeforrt a magyar­ság sorsával. Éppen ezért az itt élő németség történelmét nem lehet a Kárpát-medence népeinek történelmétől, sors­fordulóitól elválasztani, mert az elválasztás ismét felidéz­heti a vádaskodást és a bűn­bakkeresést. Csak összefüg­gésében érthető meg az, ami a magyarsággal, az itt élő nemzetekkel, s a Kárpát-me­dence népeivel történt. A továbbiakban arról be­szélt, hogy napjainkban Ma­gyarországon nincs olyan ér­dek és erő, amely a történe­lem hamisításával akarná a történelem tényeit helyettesí­teni. Ma Magyarországnak olyan társadalma és kormá­nya van, amely a népek együttműködésében érdekelt. Nincs okunk történelmet ha­zudni magunknak. Ez nem .azt jelenti, hogy mindenki­ben megszűnt a más népek­kel szembeni előítélet. Ám joggal hivatkozhatunk Bar­tókra, aki azt vallotta: a népek megtanulták az együtt­élést és készek is arra­(Folytatás a S. oldalonj Csehák Judit Heves megyében Csehák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, csü­törtökön látogatást tett Heves megyében. Egerben a megyei pártbizottság székházában Barta Alajos, az MSZMP He­ves Megyei Bizottságának el­ső titkára és Schmidt Rezső megyei tanácselnök fogadta. Csehák Judit részt vett és fel­szólalt a megyei pártbizott­ságnak az egészségügyi intéz­ményekben dolgozó szakmai és politikai vezetők részvéte­lével megtartott ülésén. Ezen megvitatták az egészségügyi ellátásról és fejlesztésének feladatairól szóló 1979. szep­tember li-i' politikai bizott­sági határozat végrehajtásá­nak tapasztalatait és a továb­bi teendőkre vonatkozó ja­vaslatokat. A Minisztertanács elnökhelyettese ezután felke­reste az egri kórházat. Itt Gyetvai Gyula főigazea+ó adott tájékoztatót'' az egész­ségügyi intézmény helyzeté­ről és felkészültségéről, Szép magyar könyv -1986 Csütörtökön, k budapesti Franklin 'Nyomda dísztermé­ben kihirdették az 1986. évi Szép magyar könyv verseny eredményét. A 34. alkalommal meghir­detett pályázatra 22 kiadótól összesen 187 kiadvány érke­zett. Murányi István, a zsűri elnöké a verseny tapasztala­tairól szólva elmondta, hogy a kiadók a gazdasági, az anyagbeszerzési gondok el­lenére színvonalas könyveket hoztak létre. Ugyanakkor az is igaz, hogy a nyomdai árak, illetve a papírbeszerzési prob­lémák miatt kevesebb kötetet küldtek a versenyre. A ta­valy közreadott munkák kö­zött örvendetesen nőtt az is­meretterjesztő művek száma. A vetélkedésen a Helikon és a Corvina, valamint a Mó­ra Ferenc Ifjúsági Könyvki­adó szerepelt a legjobban: a kiosztott 19 díjból tizenötöt, á 42 oklevélből , tizennégyet kaptak. A zsűri Petényi Ka­talin Barcsay Jenőről írt mo­nográfiáját (Corvina Kiadó), • Barcy Zoltán—Somogyi Győ­ző A szabadságharc hadsere­ge című. munkáját (Corvina Kiadó) és Thuróczy János A magyarok krónikája című, hasonmás kiadásban megje­lent művét (Helikon Kiadó) értékelte a legjobbnak. Végrehajtó bizottsági ülés Rétságon A költségvetési üzem eredményei és gondíai „Két műszak, kevés szabadidő, de ilyen ez a munka, így is vállalom!” — mondja a nagyon fiatal Nagy Mária, Kazá­ron a Váci Kötöttárugyár gyáregységében. A helyi költségvetési üzem elmúlt évi tevékenységéről és az idei év feladattervéről tár­ágyait egyebek között tegna­pi ülésén a Rétsági Városi Jogú Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az írásos előterjesztés alap­ján elmondható, hogy az üzem az ágazati feladatokat — az ipari tevékenység kivé­telével — túlteljesítette, mint­egy 108 százalékra. Legjelentősebb munkáik egyike a bánki szennyvíztisz­tító kivitelezése volt, amelyet versenytárgyalás útján nyer­tek el. A feladatot határidőre és jó minőségben végezték, emellett áthúzódó beruházás­ként megkezdődött a bánki napközi, a sportöltöző és a tolmácsi ravatalozó építése. Kritikaként hangzott el, hogy amíg tervszerűvé és rendszeressé vált a háztartási szemétszállítás és az ártalmat­lanítás, addig minősíthetetle­nül rossz a szennyvízkezelés helyzete Rétságon és Bánk térségében. Az üzem létszámgazdálko­dása a jelentkező feladatok­hoz igazodott, az üzem tavaly is jelentősen hozzájárult a ta­nács társadalmi munkafel­adatainak teljesítéséhez, en­nek értéke több mint egy­millió forint. Az előterjesztés külön rész­letezte az egyes ágazatok —\ építőipar, kommunális felada­tok — teljesítését, ezen belül említésre méltó, hogy a szer­vezett szemétszállításban ja­vult a gépkocsipark mennyi­sége és műszaki állapota, így a szerződésben vállalt határ­időket pontosan tudják tar­tani. A testület ezután megvitat­ta és jóváhagyta az idei la­káskiutalási névjegyzéket, va­lamint a lakásépítés és -vá­sárlás tanácsi pénzügyi tá­mogatását. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom