Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-30 / 75. szám

Híradás a földekről Vetik a tavaszi árpát SmBBm*-'- -*» 38088893888!-: . Az eesegi termelőszövetkezetben a múlt hét elején kezd* ték a tavaszi árpa vetését. Felvételünk a Rózsás-dűlőben készült, ahol Tolmácsi Mihály és két társa dolgozott. A berceli mezőgazdasági üzem vetőgépkezelője. Kertész Ignác és munkatársai tizenegy órát dolgoznak naponta. Sze­retnék némileg pótolni a tél okozta késést... Remélhetően most már vég­érvényesen itt a tavasz. En­nek csalhatatlan bizonyíté­ka, hogy mindinkább bené­pesül a határ, megyeszerte megkezdődtek a mezőgazdasá­gi munkák. Kihasználva a napos időt, hét végén is dol­goztak az üzemekben, köz­tük a Berceli Vörös Csillag és az Ecsegi Béke Termelőszö­vetkezetben. Bércéitől talán két kilomé­terre, az úgynevezett Balogh- löldön három géppel vetették a? őszi árpát. Két gép pilla­natok alatt eltűnt a domb- hajlat mögött, a harmadik masina viszont leállt, kéttagú személyzete rövid „kényszer- szünetet” tartott. — Nincs komolyabb baj — mondta nyugodt hangon Kiss József traktoros —, csak meghúzzuk a csavarokat, el­végezzük az olajozást. Bár ezúttal is voltak alkatrészhi­ányok, úgy érzem, sikerült felkészíteni a gépeinket a ta­vaszi munkákra. Kertész Ignác, a vetőgép kezelője az elhangzottakhoz hozzáfűzte: itt 63 hektáron vetnek őszi árpát. Pénteken láttak hozzá a nagy jelentő­ségű munkához, s legfeljebb szerdán befejezik. Majd így folytatta: — A föld ideális: se nem kemény, se nem puha. Most már csak egy kis esőre vol­na szükség, hogy kicsírázhas- ßanafc a magok a talajban. Kertész Ignác óhaja azóta tel­jesült, vasárnap esett... A velünk a helyszínre érke­zett Simon László, a termelő­szövetkezet növénytermeszté­si főágazatának vezetője így tájékoztatott a mezőgazdasági munkák állásáról, a legsür­gősebb tennivalókról. — Éppen ma fejeztük be 90 hektáron a lencse vetését. Őszi árpából még 150 hektár­nyit. kell elvetnünk. Végezzük a gyomirtózást, előkészítjük a földterületeket az egyéb kul­túrnövények számára. Napra­forgóból példáiul 320, silóku­koricából 310 hektárt terve­zünk. Háztáji kukorica 200, háztáji burgonya 40 hektáron lesz. A napraforgót április 5-e körül szándékozzuk vet­ni. — Mi a legnagyobb gondja most a növénytermesztési fő­ágazat vezetőjének? — tettük fel az utolsó kérdést. — A téli gabonakifagyások felmérése és a kifagyások pót­lása. Őszi árpából 30, őszi búzából 10—20 szá­zaléknyi a veszteség. Pontos adatokkal még azért nem szol­gálhatok, mert a kedvező idő hatására még sok mag kikel­het. Eközben a traktoros és a vetőgép kezelője befejezte a karbantartást. A traktor feL berregett, majd kisvártatva eltűnt a szemünk elől. Mi­előtt elbúcsúztunk volna Si­mon Lászlótól, még feljegyez­tük két mondatát. Eszerint: termelőszövetkezetükben mi­nőségtől függően premizál­ják a tavaszi munkákban. így a vetésben résztvevő dolgozó­kat. Ez a prémium 10 forint hektáronként, fele az alapbér­nek. Érdemes, tehát jól dol­gozni. Igaz. az ország kenye­réről van szó .. (K. L.) Fotó: Bábel Egységes lett a bányászat érdekvédelme Bauxitbányászok aktívaiilése Tapolcán Ismét egységes lett a hazai bányászat érdekvédelme — hangsúlyozta szombaton Ta­polcán Kovács László, a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszer­vezetének főtitkára, a bauxit­bányászok aktívaülésén. Har­mincéves megszakítás után ugyanis január 1-je óta újra a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetéhez tartoznak az alumínium nyersanyagának' kitermelői is. Ebben a minő­segükben most jöttek össze elő­ször a Bakonyi Bauxitbánya, b Fejér Megyei Bauxitbányák és a Bauxitkutató Vállalat 4800 dolgozójának képviselői. A főtitkár jelezte továbbá, hogy az új tagokkal együtt már 172 ezerre nőtt a Bánya­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének tagsága. Az aktívaülésen bejelentet­ték, hogy a bauxitbányáknál létrejöttek a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezetének alap­szervezetei, s máris bekap­csolódtak a bányászat egészé­re vonatkozó egységes, ér­dekvédelmi munkába. (MTI) Mikor mérges a munkás? Ha nincs folyamatosan munkája.. A munkaidőalap védelmének alapvető a folyamatos ter­meléshez szükséges feltételek megteremtése. Vajon, a Fűtő- bér bátonyterenyei gyárában miként vélekednek erről a szocialista brigádvezetők? II munkaügyi ellenőrzések úi rendje A Minisztertanács rendele­té alapján kibővült az Or­szágos Munkavédelmi Főfel­ügyelőség hatásköre, amely ezentúl nemcsak a munkavé­delemmel, hanem a munka­viszonnyal kapcsolatos elő- íráisok betartásának hatósági ellenőrzésére is jogosult. Ez- z.el együtt Országos Munka- védelmi és Munkaügyi Főfel­ügyelőségre változott a szer­vezet neve. A munkaviszonnyal kapcso­latos előírások betartását eddig a tanácsok munkaügyi szak- igazgatási szervei ellenőriz­hették. Vizsgálataik eseti jellegűek voltak, ezért az Állami Bér. és Munkaügyi Hivatal már korábban kezdeményezte egy olyan szervezet kialakítását, amely folyamatosan és átfo­góan figyelemmel kíséri a munkaügyi rendelkezések be­tartását, ellenőrzi azok gya­korlati végrehajtását. A kor­mány döntése alapján erre a feladatra nem hoztak létre kü­lön szervezetet, hanem egy már meglevő, a munkaügyek­kel egyébként is összefüggő tevékenységet folytató szer­vezetet bíztak meg az ellen­őrzések végrehajtásával. A tervek szerint a munka­ügyi ellenőrzéseket az Orszá­gos Munkavédelmi és Mun­kaügyi Főfelügyelőség fővá­rosi és megyei szervezeteinél 25 szakember fogja irányíta­ni. az új feladatok ellátására azonban felkészítik a főfel­ügyelőség valamennyi mun­katársát. A munkavédelmi és munkaügyi felügyelőknek jo­guk van arra, hogyha a dol­gozók foglalkoztatásában sza­bálytalanságot tapasztalnak, akkor annak megszüntetésé­re kötelezzék a munkáltatót. Bizonyos esetekben szabály­sértési és fegyelmi eljárást is kezdeményezhetnek. Az Or­szágos Munkavédelmi és Mun­kaügyi Főfelügyelőség hatás­köre nem terjed ki azoknak az egyéni vitás kérdéseknek az ellenőrzésére, amelyekben eddig is, és ezután is a mun­kaügyi döntőbizottságok, a munkaügyi bíróságok járnak el. I — Sajnos, hiába szeretnénk, nem mindig termelhetünk fo­lyamatosan. Most például a brigádunk a szükségesnél ké­sőbb kapta meg a légtechni­kai berendezések összesze­reléséhez szükséges villany- motorokat. Ennek ellenére vállaltuk, hogy a hónap vé­gére készre szereljük — mondja magabiztosan Kapás János, a 16 tagú Április 4. brigád vezetője. A kollektíva többszőr el­nyerte a Szocialista brigád­cím arany fokozatát, sőt a Vállalat kiváló brigádja cí­met is. Tavalyi eredményeik alapján pedig az idén felter­jesztették őket az Ágazat ki­váló brigádja kitüntetésre. — Nagyobb lenne á teljesít­ményünk akkor is, ha keve­sebbet állnának a gépek, de eléggé rossz állapotban van­nak, gyakran kell őket javí­tani. Rendbetételükre a hét végét használják fel szakmun­kástársaim. Bennünket a peremező-vonalfólia hegesz­tő késztet esetenként kisebb, vagy nagyobb kényszerpihe­nőre... — fejtegeti a brigád­vezető. Kecskés Gyula, a gyár ver­senyfelelőse a következőkkel egészíti ki: — Nagyon rugalmasan old­ják meg feladataikat, megér­tőén fogadják az alkatrészek késéséből' adódó pluszmun­kát. A hideg miatt kiesett termelési érték reájuk eső részét szombatonként már le­dolgozták. o o o — Olyan berendezéseket gyártunk, amelyeknek 80 szá­zalékát exportáljuk, magas minőségi követelmények tel­jesítése mellett — vázolja te­vékenységük lényegét Bozó Iván, a ■-•II. Rákóczi »Ferenc nevét viselő, lakatosokból, he­gesztőkből álló 11 fős csapat vezetője. A többször elnyert szocialista brigád arany­fokozat mellé mér kétszer ki­érdemelték a Vállalat kiváló brigádja címet is. — Hangtompító tartályokat küldtünk Brémába, amelye­ket a tengerjáró hajók mo­torzajának csökkentésére használnak fél. A Német De­mokratikus Köztársaságba a jenschwaldi hőerőműhöz pe­dig 700 tonna füstgáz vasszer­kezetet gyártottunk. Sajnos, ezeket nem mi építettük be, — mondja némi nosztalgiá­val. — Mit mondhatok az idei indulásró)? Januárban aka­dozott az anyagellátás, emiatt másfél-két hétig kényszerű­ségből nem dolgoztunk teljes intenzitással. Az anyagellátás hiányosságait többször szóvá tettük, leírtuk, de eddig nem változott alapvetően a hely­zet. Ilyenkor egy kicsit ide­gesebb a hangulat. A bajok gyökérét az előkészítés hiá­nyosságaiban látom, ott kell változtatni... O O O — Mikor mérges a mun­kás? — kérdez vissza a kér­dés elhangzásakor Rátóti Károly, a 15 tagú Che Que- vara lakatosakból, hegesz­tőkből álló ifjúsági brigád vezetője, majd így válaszol. — Ha nincs folyamatos mun­kája. — És most van? — Igen. — Januárban és februárban is így volt? — Az év elején későn kap­tuk meg az importanyago­kat. De ekkor sem tétlenked­tünk. Más munkára álltunk át és igyekeztünk minél előjob begyakorolni a munkafolya­matokat. A kísebb-nagyobb kiesésektől eltekintve elfogad­hatóan dolgoztunk. Ennek megfelelően a pénzünk is megvolt Attól, amit Ön kér­dezett — mi a nekünk tetsző előkészítés — még messze va­gyunk. — A folyamatos termelés feltételeinek garantálásával kapcsolatos összes gond az előkészítésben dolgozóknál csapódik le. Így hát jogos a kérdés: Lesz-e, s mikorra ér­zékelhető előnyös változás? A kérdésre Szűcs Gáspár, az előkészítő üzem főműveze­tője felel. — Eddig is és most js a legtöbb gondot az oxigén rap- szodikus, illetve késői érke­zése okozza. Most sem tudom mikorra fut be a mára ese­dékes szállítmány. Emiatt a kérdező brigádyezetőknek sem adhatok konkrét választ. Oxigénből naponta 70—80 pa­lackot hozatunk, 40 pedig a tartalék. Ugyancsak zavarja az előkészítést a táblalemezek késése, ráadásul a minőségük sem mindig _ megfe­lelő. Az előbbiek mi­att kényszerpihenőt tar­tunk, a brigádvezetők pedig sürgetnek: mikor adjátok a méretre vágott anyagot? Tud­játok, hogy szorít a határidő, magasak a minőségi követel­mények, az összecsapott mun­káért nem fizetnek. Igazuk van. De ilyen körülmértyek között képtelenek vagyunk egyszerre minden jogos kí­vánságot teljesíteni. Az el­mondottak inkább csak a hó elejére vonatkoznak. Aztán fokozatosan javul a helyzet. Az itt dolgozó gépek közül, — mutat az előkészítő üzem­rész masináira — néhány gyakran felmondja a szolgála­tot. Kijavításukat késleltetik a lassan, vagy be sem érkező importalkatrészek. Tudok, olyan gépet mutatni, amely az előbbiek miatt betekig, sőt hónapokig állt — közli do­hogva. — Ha megérném, hogy a hónap elején azzal jönnének hozzám a brigádvezetők: minden alapanyagot méretre megkaptak, semmi nem aka­dályozza az egész havi prog­ram gyors teljesítését bizony jó volna — jelenti ki a főmű­vezető. így az itteni ideges hangulatot, nem képes a gyár kapuja mögé szorítani, eseten­ként belopódzik otthonába is, Venesz Károly Fiatalok egyenruhában fl katonai eskü kötelez... Ugyancsak hideg, csípős volt a tavasz szombaton dél­előtt a Börzsöny alján. A lak­tanyákban az újonc fiatalok azért vidáman szorgoskodtak. Katonai eskütételre készülőd­tek Nagyorosziban, Rétságon csakúgy, mint a balassagyar­mati határőrkerületnél. A készülődés utolsó pillanataiban Varga László, aki Borsosbe. rényből került az alakulathoz, még vicceket mesélt barátai­nak. Az éjjeli harcászat leg­keményebb óráira most már szép, izgalmas emlékekkel gondol vissza... A Hunyadi János Laktanyá­ban Rétságon Borszéki Tiva­dar alezredes fogalmazott így: — ... katonai esküjükben kötelezettséget vállaltak, és most már önök is felelősek azért, hogy a városokban — falvakban nyugodtan dolgoz­hassanak. nyugodtan hajtsák álomra fejüket a dolgozó em­berek. Nagy János ezredes Nagy­orosziban ezt mondta: — elvárom, "hogy az es­Sisák Gábor pásztói fiatal, mondja az eskü szövegét kü szellemében legyenek sza­badságharcos, forradalmár elődeink méltó utódai. A fej­lett szocialista társadalom felépítése és védelmezése a jelenlegi nemzedék, a ma élő ifjúság, tehát az önök feladata is. Diósi László., aki az érsek­vadkerti termelőszövetkezet­ből került Rétságra, ünnepé­lyesen fogadta: — ... a csapatzászló, szü­léink és hozzátartozóink előtt, elvtársaink nevében is foga­dom, hogy az eskünket min­denkor legjobb tudásunk sze­rint teljesítjük. Méltó örökö­sei és folytatói leszünk egy­ségünk hagyományainak, min­den körülmények között meg- védjük szocialista hazánkat. Nagyorosziban Sisák Gábor, pásztói katona mondotta az eskü szövegét. A szülők meg- hatódottan beszéltek fiuk es­kütételéről. — Felemelő érzés és büsz­keség tölt el, hogy a mi fi­unkra került a választás. Azt várjuk, becsülettel szolgáljon, Díszelvonulás a Hunyadi János laktanyában Fotó: Kulcsár József teljesítse az esküben vállalt feladatát. Mi beszéltünk még a látogatás idején a parancs­nokokkal. Örömmel láttuk, hogy a kapott feladatot eddig is jól hajtotta végre, a sza­kaszuk az elsők között van... — mondja az édesapa. Diósi Lászlóné Patakról utazott a Hunyadi János Lak­tanyába fia eskütételére. Örömkönnyek csillogtak a szemében és meghatottam szólt az esküt tett fiáról: — A mi családunkban ha­gyomány már a katonaság. A férjem két öccse katonatiszt. Remélem az ő példájukat kö­veti fiam is, hiszen a 'civil életben is rendes gyerek volt. Itt is helyt kell állnia. Most technikumba jár. s úgy ér­zem. ebben a laktanyában a gyakorlatban sajátíthatja el azokat a feladatokat, amelye­ket majd a leszerelés után a polgári életben gyümölcsöztet- ni tud. Nagy János ezredes, a szü. lői munkaértekezleten kérte a hozzátartozókat: — Segítsenek,bennünket ab­ban, hogy fiaik mielőbb tel­jesen beilleszkedjenek a mi katonai közösségünkbe és a lehető legkevesebb gonddal, fegyelmezett katonákhoz mél­tóan oldhassák meg feladatai­kat. Borszéki Tivadar alezredes így summázta véleményét: — Elvárom az egység sze­mélyi állományától, hogy zászlónkat magasra emelve, szellemi és fizikai erőt nem kímélve teljesítse katonai kö­telezettségét, öregbítsék hír­nevünket. .. Igen, a katonai eskü egy éle­ten át kötelez. Szombattól ez a hosszú kiképzés előtt álló fiatalokra már törvényszerűen érvényes.. . Somogyvári László NÓGRÁD — 1987. március 30.. hétfő

Next

/
Oldalképek
Tartalom