Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-04 / 53. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... Sok bába között a gyerek... U rehabilitáció kérdőjelei Csökkent munkaképességű, rehabilitált — nevezik így is, meg úgy is. A köztudatban jobbára rokkant emberként emlegetik. A közvélemény eme helytelen szemlélettel nem áll egyedül. Mert sok esetben a foglalkoztató vállalat, az egyén szemlélete is sok kívánnivalót hagy maga után a rehabilitáció megítélésében. A határozatok, ,intézkedések, a társadalmi összefogás nyomán valami elindult Nógrád megyében. Sok munkahely már szívügyként kezeli a foglalkozási rehabilitációt. Még a kockázatvállalás árán is. De szívügyének tekinti-e az egyén, hogy maradék munkaerejét a köz javára haszno. sítsa? Három évvel ezelőtt nagy reményekkel indultak. Pénzt .és energiát nem sajnálva, kialakították á műhelyt. Olyan munkákat álmodtak oda, amilyeneket egy egészségkárosodottember is elvégezhet minden nagyobb erőfeszítés nélkül. Azt tartották, itt nem az anyagi haszon, a gazdaságos! ság az elsődleges, sokkal inkább a humánus szempontokat kell figyelembe venni. A vállalat vezetői úgy gondolkodtak: elég a bújtatott munkahelyekből, amelyek ráfizetésesek, ráadásul a dolgozó is csak ímmel-ámmal látja el a dolgát, mondjuk, az anyagraktárban, vagy a portán. Arról már nem is beszélve, hogy a fizetséggel sem elégedett. Szóval, a műhely elkészült. Városszerte pozitív példaként említették. Lám, a megyei Volán vállalat élt a rehabilitációs foglalkoztatás adta lehetőségekkel, pénzügyi fórrá, sai egy részét e célra hasznosította. Salamon Ferenc szociálpolitikai előadó: — Rendszeresen nyilvántartjuk a csökkent munkaképességű embereket, tavaly számuk 69 volt, közülük jelenleg heten dolgoznak a rehabilitációs műhelyben. És a többiek? A kérdésre Tóth József műszaki igazgatóhelyettes válaszol: — A karbantartó részlegnél dolgozó megváltozott munkaképességű emberekkel nincs sok gondunk. Negyvenötven százalékos munkaképesség-csökkenéssel még foglalkoztathatjuk őket eredeti munkahelyükön, segít ebben az is, hogy ezek az emberek szinte valamennyien szakmával rendelkeznek. Nagyobb problémát jelent a gépkocsi- vezetői munkakörből kikerülő rehabilitáltak elhelyezése. A csaknem kétszáz gépkocsivezetőnk mindössze tíz százalékának van szakmája. Bonyolítja a helyzetet, hogy a volán mögött ülők többsége ötven éven felüli. Tehát sem a koruk, sem pedig a szakmai képzettségük nem teszi lehetővé, hogy esetleg frekventált munkahelyre körüliének. Átképzésről, szakmunkásbizonyítvány-szerzésről hallani sem akarnak, érthető módon. A rehabilitációs műhelyt, ahol a betanított munka is elegendő, elsősorban rájuk alapoztuk. — Milyen munkaköri ártalmaknak van kitéve egy buszvezető? — kérdezzük Németh László 52 éves csökkent munkaképességű embert, aki több mint harminc éve a Volán dolgozója, teherautóval járta az utakat. — A társaim mozgásszervi panaszokról, gyomor-, ideg- bántalmakról panaszkodnak, gyakori a magas vérnyomás. Nekem a szívem romlott meg az évek során. A háromévenként kötelező pszichológiai, alkalmassági vizsgálaton gyorsan kiszűrik a szervezet károsodását. így az ember egyik napról a másikra lekerül a járműről. És ott áll fél évszázaddal a háta mögött, szakma nélkül, tanácstalanul, tehetetlenül. — Jómagam is ebbe a kátyúba estem, ötvenszázalékos rokkantságot állapítottak meg, ami nem elég a nyugdíjaztatáshoz. Miután a táppénzes keretet kimerítettem, kénytelen voltam visszajönni dől. gozni. Még jó, hogy van ez a rehabilitációs műhely, ahol az ember testreszabott munkát talál magának, s a kereset. sem olyan rossz. Aktív dolgozóként havonta bejött a hatezer, amikor betegállományban voltam, a táppénzem ötezer forintra rúgott, mióta ismét dolgozom, a vállalati támogatással együtt úgy 4900 forint kerül a borítékba. A Nógrád Volán a csökkent munkaképességűek fog. lalkoztatásáért állami dotációként több mint egymillió forintot kap évente, ebből egészítik ki a dolgozók kereseteit, de a pénz egy részét fejlesztési célokra is felhasználhatják. A vállalat telepétől néhány száz méterre barangolunk a háromhajós rehabilitációs műhelyben, kísérőnk Bakos Iván üzemvezető. — A fődarabjavító részleg elsősorban szakmunkát igényel, de az elektromos kis- műhelyben a rehabilitált em. bér megtalálja a könnyű munkát. Alkatrészeket mosnak, van, aki a tekercseléssel próbálkozik, bár ehhez már kézügyesség és szakértelem szükséges. Az ehhez kedvet érzőket az itt dolgozó szakmunkások irányítják. A rehabilitáltak csoportvezetője Matthesz Pál, aki sajnálkozva tárja szét a karját: — Jelenleg a Németh Lacin kívül mással nemigen tudnak beszélni, mert a többi csökkent munkaképességű betegállományban (?) van. Nehéz ezekkel az emberekkel. Többségük csak muszájból dolgozik. Amikor megtehetik, rok. kantsági nyugdíjba mennek. Kezdetben jártak hozzánk a balassagyarmati, a pásztói te. lephelyről, de nekik megerőltető volt a napi utazás. Aztán volt, aki azért hagyott itt minket, mert sem az ülő, sem az álló munka nem felelt meg neki. Tudja, itt a kemény szót mellőzni kell, az emberség nagyobb megtartó, erő. Ha valaki idekerül, kipuhatoljuk, hol érezné jobban magát, mit szeretne csinálni? Megmondom őszintén, sokan kihasználták az engedékeny, séget, italoztak, lógtak, aztán eltűntek. — Hogyan lehetne ezt a műhelyt fellendíteni, gazdasá. gosabbá tenni? — Itt van a tekercselés. A vállalatnak nagy szüksége van erre a munkára. Ha valaki több éven át csinálja, bei lejön, elsajátíthatja a fortélya, it. És, ha számíthatnánk folyamatos munkaerőre, tervet ií készíthetnénk hozzá. De hál látja: az emberek évente, fél. évente cserélődnek. Rájuk építeni nem lehet. Ha a gondolatot továbh pörgetjük... A városban és környékén még igen kevés helyen működnek rehabilitációs műhelyek, sok vállalat, nál szinte mindennapi gönc a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása. Nem le. hetne a Volán műhelyét nyitottá tenni? Más vállalatok, nak is felajánlani? Hogy nagyobb legyen a kihasználtság' Hogy a „sok bába között n< vesszen el a gyerek...?,, Kiss Mária Hollandia harangjai Hollandia harangjai három- négy évszázadon át tisztán szóltak, ám sok közülük az elmúlt 25 évben lehangolódott. Ennek az az oka, hogy a savas eső a harangok falát korrodálta, s a megvékonyodott falú harangok hangja lejjebb szállt. A korrózió a kisebb harangokat hamarabb károsítja. mint a nagyobbakat. Emiatt a különböző méretű harangok eltérő ütemben hangolódtak le s az együtt csengő-bongó harangok bizony egyre hamisabban szólnak. A bajon úgy segíthetnek, hogy a nagyobb harangom belsejéből óvatosan annyit marnák le, amennyi ahhoz kell. hogy a hangjuk összecsengjen. Néhány szakember szerint meglehet, hogy a savas eső Hollandiának már valamennyi — mintegy 15 000 — harangját megkárosította. Az ország környezetvédelmi minisztere most elrendelte, hogy készítsenek tanulmányt arról, miképp füffg össze a levegőszennyeződés és a harangok hangja. Eitoernvővel bányatűz eilen A bányatűz a föld mélyében dolgozók legnagyobb ellensége. Van-e egyáltalán valami, ami képes a sebesen terjeszkedő tűzlavina gyors megfékezésére? Ügy tűnik ez a valami: az ejtőernyő. A bányamentők a menekülő aknában az ejtőernyőt kinyitva meg tudják akadályozni, hogy a levegő a tűzhöz áramoljon. A művelet mindössze néhány percet vesz igénybe, míg a legegyszerűbb gát felépítése is legalább nyolc órába kerül. A föld alatti ernyő elvét még 1973-ban dolgozta ki egy karagandai mérnökcsoport V. Plotnyikov vezetésével, ám akkor — a szerzőn kívül — még senki sem hitt a találmányban. A próbakísérletek azonban alátámasztották annak alkalmazhatóságát. A „tűzoltó ernyő” működési elve a következő: alapállapotában — félig nyitva — egy speciális támasztékhoz van erősítve. Az esetleges robbanás hirtelen teljesen kinyitja az ernyő kupoláját, ami lecsökkenti a lökéshullám energiáját, és így a katasztrófa elhárulhat. Más felhasználási lehetősége is van a találmánynak: a por és füst elleni védelemre is felhasználható. Cigányfórum Pasztán fl változtatást segítő egySttmöhödás A méregtelenítő plraffinolaj A müncheni sugár- és környezetkutató társaság szakemberei megállapították, hogy a lassan lebomló növényvédő szereknek az állati szervekből való kiürülése egy egyszerű eljárással alaposan meggyorsítható. A kutatók patkányokat és rhesusmaj- mokat szerves mérgekkel, hexaklórbenzollal (HCB). illetőleg halogénezett bifenilek- kel (HBB) etettek. Amikor azután az eledelükbe hetekkel, vagy hónapokkal később csekély, nem mérgező adagban zsírszerű vegyületeket — paraffinodat, vagy hexade- kánt — kevertek, sokkal több lett az ürülékükben a rovarölő szer. Hasonló eredmények mutatkoztak más mérgekkel is. Ez az eljárás minden bizonnyal alkalmas arra, hogy vele a kérődzőket is kezeljék. hiszen a kísérletekben a HCB a paraffinolaj hatására a juhokból is gyorsan kiválasztódott. A müncheni kutatók által alkalmazott anyagok valószínűleg áteresztőbbé teszik a vastagbelet a zsírban oldódó anyagok számára, s a mérgező vegyületek ezért távoznak gyorsabban a szervezetből, Pásztó Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága február elején tárgyalta a városban élő cigánylakosság helyzetét és az ehhez kapcsolódó feladatokat. A testület ülését megelőzően — a vélemények szélesebb körű megismerése érdekében — a témát napirendre tűzte a Hazafias Népfront városi bizottsága is. Az előterjesztést követően a népfronttestület tagjai vita keretében mondták el véleményüket, a lakosság megítélését a városban élő cigányság helyzetéről. A vitában elhangzottak a következő főbb megállapításokat tartalmazták. A cigánylakosság helyzetének megoldását a jövőben is fontos kérdésként kell kezelni. Egyik kiemelt feladat társadalmi beilleszkedésük segítése, amelyhez viszont elengedhetetlenül szükséges a cigányság saját helyzetén is változtatni akaró együttműködése. A körükben végzett tudati felvilágosítás során meg kell győzni őket arról, hogy társadalmi normáikból fakadóan az állampolgári jogok mellett a kötelességek is vonatkoznak a cigányságra. A feladatok között említették, hogy a társadalmi és tör megszervezetek dolgozzák ki, határozzák meg konkrét teendőiket a cigánylakosság társadalmi beilleszkedésének segítésébenEz utóbbi feladat végrehajtásának egyik formájaként került sor városunkban a oigányfórum megrendezésére. A rendező szervek — a városi tanács művelődési, egészségügyi, ifjúsági és sportosztálya, a HNF városi bizottsága és a Vöröskereszt városi vezetősége — azzal a szándékkal hívták beszélgetésre a város ás vonzáskörzetének cigánylakóit, illetve képviselőiket hogy ismereteik bővítésével is segítsék beilleszkedésük meggyorsítását. A fórumra meghívták a városi tanács hatósági osztálya, a rendőrkapitányság, az OTP és a városi kórház képviselőit is. A rendezvény első részében a felsorolt szervek képviselői adtak tájékoztatást a képviselt intézmények tevékenységéről, szolgáltatásairól. A hatósági osztály gyámügyi főelőadója részletesen foglalkozott a segélyezés különböző formáival és feltételeivel. Szólt a rászorul tság mértékének megállapításáról. Az OTP helyi fiókjának vezetője ismertette a cigányság által igénybe ve^ hető hitelek feltételeit. Külön kiemelte azokat a területeket, ahol kedvezményekre jogosultak. Az egészségügy képviselője —, aki a városi kórház szülész szakorvosa — az egészséges életmód, a higiénia fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta a cigánylakosság körében alig-alig ismert családtervezés jelentőségét. Végül a rendőrkapitányság munkatársa adott számot a bűnözés alakulásáról, a megelőz zés feladatairól. A tájékoztatókat követően a megjelentek számos kérdést intéztek gondjaikkal, problémáikkal kapcsolatban az illetékesekhez. A legtöbb kérdés az ingyenes telkek biztosításával, a lakáépítési és -bővítési lehetőségekkel, a közmű- fejlesztéssel, valamint az egészségügyi rehabilitációval kapcsolatban hangzott el, amelyekre a résztvevők érdemi válaszokat kaptak. A rendezvény hasznosságát tanúsítja az a kérés, amelyet az egyik cigányállampolgár így fogalmazott meg: „Többször is rendezzenek számunkra ilyen fórumokat”! Tari Ottó • városi népfronttitkár íavasznézőben Nagy a jövés-menés Salgótarjánban, a mezőgazdasági szak. boltban. Az idén másfél hónappal előbb érdeklődnek a ve. vők, mint tavaly, és igyekeznek beszerezni a vetőmagva. kát, növényvédő szereket, mondta az üzlet vezetője. Már a nőnapot várják a kibontakozó szirmok a fóliasátrak alatt. Taron Szalai Antalné 3000 tő szegfűt gondoz. A piaci standokon megjelentek a primőrök. Gazdag a választék a megyeszékhely vásárcsarnokában is. — Bencze — Társadalomtudományi alapítvány Felhívás A KISZ Központi Bizottsága az egyetemi hallgatók és főiskolai ifjúság társadalomtudományi tevékenységének ösztönzésére 1987. évben ismételten meghirdeti pályázatát társadalomtudományi alapítványára. Az alapítvány társadalomelméleti, politikai, gazdasági és kulturális kérdések elméleti igényű vizsgálatával foglalkozó egyetemi, főiskolai hallgatók, illetve csoportok tevékenységének elismerésére, munkájuk anyagi feltételeinek biztosítására szolgál. Az alapítvány felhasználható: elemző munkák, javaslatok további kidolgozásához szükséges anyagi, technikai feltételek biztosítására; az alapítványt elnyert személy vagy csoport új témakörben végzendő vizsgálatához, kutatásaihoz szükséges feltételek megteremtésére és publikációs te. vékenység finanszírozására. Az alapítvány — évenként több részre is felosztható — összege 100 ezer forint. Az alapítvány pályázat útján nyerhető el. Odaítéléséről — a benyújtott pályázatok alapján — bírálóbizottság dönt. Pályázhatnak: egyetemi és főiskolai hallgatók egyénileg; KISZ-szervezetek és alapszervezetek; tudományos diákkörök; szakkollégiumok; oktatók és hallgatók közös munkáján alapuló stúdiumok résztvevői, és öntevékeny hallgatói csoportok. Pályázni lehet: bármely társadalomtudományi témakörben kidolgozott tanulmánnyal, részletes tanulmánytervvel; kutatási hipotézist és vizsgálati programot tartalmazó tervvel; konkrét társadalmi kérdés vizsgálatával foglalkozó előtanulmánnyal és publikációs programmal; tudományos diákköri konferenciára is szánt dolgozattal és más dokumentálható és értékelhető munkával. Pályázni csak még nem publikált munkával lehet. A pályázat tartalmazza az alapítvány esetleges elnyerése esetére. annak felhasználására vonatkozó elképzeléseit is. A pályázó (személy vagy csoport) nevét és címét kérjük a pályázaton pontosan feltüntetni, A pályázatot gépelve 3 példánvban kel! elkészíteni. Beküldési határidő: 1987. március 15. Cím: KISZ Központi Bizottsága Egyetemi és Főiskolai Tanács titkársága Budapest, Pf. 72. 1388. A bírálóbizottság döntéséről és annak indoklásáról az érintettek 1987. május 15-ig kapnak tájékoztatást. KISZ Központi Bizottsága Egyetemi és Főiskolai Tanács NÓGRÁD - 1987. március 4., szerda 5
