Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-23 / 69. szám
» Akiről beszélnek ? izennégy település ititksaival... úi csomagolásban a hazai instant kakaó — Nem jelentkeztem erre a posztra őszintén mondhatom, még az esélyeimet sem latolgattam, mivel nem számítottam arra, hogy engem javasolnak. Hogy végül jelöltként rám adták voksaikat a körzet tizennégy településén, azt főként annak tudom be, hogy 21 éve vagyok a Galga- menti Áfész dolgozója. Ismernek, és én is ismerek szinte mindenkit, a problémákkal egvütt. Mikus András látogatásunkkor még nem elnök — a nyugdíjba vonuló Hrapán Mihály helyét fogja betölteni április 1-től. Ezen a környéken manapság róla beszélnek a legtöbbbet, az biztos. — A jelölőbizottság egy hónapig dolgozott a területen, kérdezgették, van-e másik jelölt. Nem volt. Én fizikai dolgozóként, kerültem az áfész-hoz, később személyzeti vezető lettem. Egy közgyűlésen mondtam: azt is tudom tán, melyik boltban mennyi egér van... A dotációt is számítva jó évet zártak: hétmillió volt a nyereségük. De összedűléssel fenyeget egy-két egység, lesznek hát kiadások. — A muhka-tanulás-mun- ka-tanulás, szakmai tanfolyamok; ezzel telt el sok évem. A hobbimhoz, a fóliázáshoz kapcsolódva minden évben szívesen megyek a kertészeti egyetem előadásaira is. Ragad valami az emberre... — Beszélnek arról is, hogy leégett a fóliasátra... — Nem szívesen beszélek erről. Fűrészporral tüzelek. Egyébként nem nagyban csinálom a melegágy! termesztést, szinte csak családi fogyasztásra, ahogyan már mondtam: hobbiból. Szóval, nem olyan nagy a károm. Csak az bánt, hogy nem véletlen tűz volt... Majd pótolom valahogy azt, ami tönkrement. Ez nekem továbbra is hobbi marad. Szakelőadásokra járok. Ezt a kíváncsiságom, érdeklődésem indokolja a növények betegségei, a korszerű termesztési eljárások, az újdonságok iránt. — Milyen a „családi hátország”? — Aki ismer, tudja, kiegyensúlyozott a családi életünk. A feleségem varrónő, de a gyerekek miatt inkább otthoni, bedolgozói munkát vállalt, egy péceli szövetkezetnek. A nagyobbik fiam Szé- csényberi a Nógrádi Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola harmadikos tanulója, a kisebbik hetedik osztályos. Mohorán élünk. Beteg édesanyám is a családhoz kötődik, ezen a kemény télen nálunk volt. Ha nem ilyen család lenne mögöttem, bizonyára sok dolgot nem tudtam volna megoldani; a munkámban, a tanulásban, a közéletben, társadalmi megbízatásaimban hátrányba kerültem volna. Van olyan hét, hogy minden napra jut munka utáni elfóglaltság. Utána jó hazamenni. — gkm — Kitörés helyett felzárkózás Értékmentés, jövőféltés — cigány módra A társadalmi haladás egyik bázisa lehet , (lehetne) az a hazánk területén élő nagy létszámú népcsoport, amely sajátos etnikumként, sajátos hagyományrendszerrel bíró, ám szociokulturális gondokkal küszködök táborából áll. Cigányok. Nyelvük legalább annyi változatot hordoz magában, mint amilyen tarka a kép beilleszkedésüket illetően. 70 százalékuk vidéken lakik (Nógrád megyében arányuk 8,1 százalék); objektív és szubjektív feltételeik, lehetőségeik a művelt emberfők kinevelésében elényé- szőbb, mint más társadalmi rétegeké. A cigányság aktív művelődési közösségeinek létrehozása, a társas együttélés és kapcsolatrendszer normáinak elsajátíttatása és gyakorlása kölcsönös érdekünk. Minden józanul és megfontoltan gondolkodó állampolgár — hovatartozás nélküli — célja, reménye. A fentiek szellemében hozták létre vasárnap Salgótarjánban azt a cigány-munkaközösséget, amely a megye cigányiakta településein dolgozó népművelőkből, pedagógusokból, klubvezetőkből és aktívákból alakult. Az első foglalkozást megtisztelte az 1985-től tevékenykedő Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének főtitkára, Choli Daróczi József, aki vitaindító előadásában a népcsoport társadalmi, gazdasági és szociális problémáiról, saz ezekkel kapcsolatos párt- és állami határozatokról szólt. — Elsősorban nekünk, cigányoknak kell ráéreznünk arra, hogy intenzívebb tevékenységre van szükség a felzárkózás és a lépéstartás sürgető volta miatt. Az iskolázottság, a munkavállalás, az önálló otthonhoz jutás tekintetében hatalmasat fejlődtünk az elmúlt negyven esztendőben, de korunk kihívásai, a technikai haladás arra késztet bennünket, hogy a korábbinál nagyobb mértékben végezzük kötelességeinket, éljünk jogainkkal — mondotta felszólalásában. Az előadást követő vitában a hagyományőrzés, a nyelv, a cigánygondozói hálózat, a cigányújság és a származás, mint életmód-meghatározó tényező kapcsán hangzottak el észrevételek, meglátások. A fórum második felében az egybegyűltek javaslatot tettek és fogadtak el arra a munkatervre, amely a cigányság kulturális, folklór- és életviteli teendőit tartalmazza; településenként és csoportonként más-más módon, de egyazon indíttatásból. A munkaközösség, amely a József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ égisze alatt, és a megyei cigánykoordinációs bizottság egyetértésével és . támogatásával működik — a jövőben havonta egy alkalommal tartja összejövetelét, előadók és szakértők bevonásával vizsgálván meg az aktuális témákat, tennivalókat. Űj csomagolásban, megváltoztatott formájú dobozban jelent meg az üzletekben a hazai gyártású instant kakaó, a Bedeco. A korábbi formát nem a vásárlók kifogásolták, hiszen a szögletes műanyag doboz —, ami régi boltok cu- korkásüvegeire emlékeztet — megfelelt a célnak és a jó ízlés kritériumainak is, mégsem tölthették tovább bele a kakaót. Az ok: egy külföldi cég reklamációja. A Zirci Bakony Termelő- szövetkezet és a Délker közös beruházással, a műszaki kémiai ■ kutatóintézet eljárása alapján, két évvel ezelőtt építette fel az első nagy teljesítményű hazai instantüzemet. A terméket jónak, versenyképesnek ítélték a szakemberek, és a Bedeco gyorsan népszerű lett a vásárlók körében is. A csomagolást, a műanyag dobozt a termelő- szövetkezet flakongyártó üzemében tervezték és készítették, sőt a szabadalmi hivataltól formavédelmet kértek és kaptak is rá. Már, jó néhány tonnányi granulált ka, kaó volt az üzletekben és a raktárakban, amikor az osztrák Siggi cég reklamált, mivel az ő termékei is hasonló és már korábban védett formájú csomagolásban kerültek forgalomba. A zirciek nem az osztrák dobozt másolták, ä hasonlóság véletlen, tény azonban, hog^ a Siggié volt az elsőbbség. A dobozt tehát újra kellett tervezni, majd védetté nyilváníttatni, elkészíteni a gyártószerszámokat és megkezdeni a gyártást. A mátramlndszenti termelőszövetkezet részére vásárolta föl a gyapjúforgalmi vállalat belföldi hizlalásra Ma- gyarnándorban és a környező községek háztáji gazdaságaiban nevelt bárányokat. A héten lezajlott átvételnél azokat a bárányokat vették át, amelyek húsvétig túlsúlyosak lesznek. A mátramlndszenti közös gazdaságból a hizlalás után exportra kerülnek a barik. (báb—) tgif kis gazdaság Manapság kétféle vállalkozás ismeretes. A gazdaságtalan és a nem gazdaságos. Az első kategóriába tartoznak a nagy-, állami vállalatok, a másodikba a maradék, beleértve a szerződéses kifőzdéket is. Mire alapozom ezt az állítást? Nyújtsa föl a bal kezét, aki az idén kapott nyereség- részesedést! No, lám... Senki? Szinte gondoltam. Aki kapott, az is letagadja, mert fél az egyenes adótól, a tehótól, a gyerektartástól, a szülő tartástól, a lakossági segélyakcióktól, a postástól, akinek karácsonykor nem adott borravalót, meg a kollégájától, akinek még mindig nem adta vissza a két hónapja fél órára kölcsönkért ötszázasát. Cipó Tóni, a szomszédom is panaszkodik, hogy nem megy neki az üzlet. ö pékséget nyitott. Hajdan cipész volta becsületes szakmája, de van egy ismerőse ott fönt, aki elintézte, hogy megkapja az iparengedélyt. A nagymamája budakeszi német ajkú nemzetiségi volt, aki elárulta neki a varázsigét: „leben und leben lassen...” Önök is ismerik? Igen, ez az a bizonyos élni és élni hagyni... Aki él, ebből él maijapság. Tóni barátom küldi is a borítékokat rendszeresen, hogy hagyják élni. A múltkor egy hétig nem szedték ki előttünk a postaládát, mert a Posta is gazdaságtalan, nem volt rá emberük. Jött is az ilyen Hivatal, meg az olyan Hivatal. Majdnem becsukat- ták az üzletét. Egyszeriben rájöttek, hogy ragacsos a kenyere, meg drága. Hogyne lenne az, hiszen eddig csak a csirizt ismerte szegény... No, de a következő héten kiszedték a postaládát, és rendbe jött minden. Egy forinttal fölemelte a kenyér árát, mert begyűrűzött a liszt, meg a só, meg a tehó, és felszámolta azt is, hogy kétszer küldött egy veknit az afrikai éhezőknek. Két napig nem vettünk kenyeret nála. Elmentünk a közértbe, de ott is ragacsos volt a drágábbik kenyér. Az olcsóbbat meg nem tudták kiszállítani. mert a szállítóvállalat gazdaságtalan, most állapítják meg az új tarifákat. A kenyérgyárban meg begyűrűzött... Visszamentünk hát Tónihoz, és térden állva könyörögtünk kenyérért. Még borravalót is kínáltunk neki. El is fogadta, hiszen ő is abból él, amit nem kell bevallania. Amikor még egy forintot adtunk neki, megígérte, hogy az idén karácsonykor is süt majd kenyeret. Tegnap vett egy új japán autót, és sírva állt meg vele a ház előtt. Elsírta, hogy azért kellett magát ekkora költségbe vernie, mert a Mercedesét ferde szemmel nézte az adóhivatal. Ez legalább, visszakacsint. Az utolsó fillérjét adta ki rá, hogy ne kelljen a szemét rontani a metróautomatákkal. Mert mire abba beletalál az ember, bizony belevakul. Nagyon sajnálom, szegény Tónit. El is határoztam, hogy szervezek a megsegítésére egy koncertet a Népstadionban. Csak még azt nem tudom, melyik afrikai népi együttest kérjem föl a szereplésre. A hét várható eseményei Hétfőn a Hazafias Népfront salgótarjáni elnöksége az iskolatanácsok megalakításának feladatait állapítja meg. Kedden Salgótarjánban, a megyei párt-végrehajtóbizottság a megye népesedési helyzetét vitatja meg; a városi népi ellenőrzési bizottság a salgótarjáni üzemek termékkorszerűsítésének helyzetét, feladatait tűzi napirendjére. Szerdán a megyei NEB a temetők rendjét, közegészségügyi helyzetét tárgyalja meg: a megyei úttörőelnökség a demokratikus fórumok érvényesülésének tapasztalatait összegzi. Mindkét ülés Salgótarjánban lesz. Csütörtökön a balassagyarmati tanács az - 1986. évi gazdasági terv végrehajtását elemzi: a szakszervezetek megyei tanácsa — salgótarjáni székházában — a vezető, irányító munka továbbfejlesztéséről tárgyal; SédayÉva festőművész tárlata nyílik a Képcsarnok Vállalat salgótarjáni bemutatótermében. Pénteken magyar—lengyel barátsági napot rendeznek Diósjenőn; az ipari szövetkezetek megyei elnöksége — salgótarjáni ülésén — az áprilisi küldöttközgyűlést készíti elő. Szombaton — a megyeszékhelyen — a Hazafias Népfront megyei bizottsága honismereti fórumot rendez; a sportcsarnokban a falusi dolgozók megyei spartakiádjá- ra kerül sor. Támogatás a táborokhoz Városvédők tapasztalatcseréi Mostanában tartják megyei tapasztalatcseréiket a városvédő egyesületek — tájékoztatták a város- és községszépítő és -védő egyesületek szövetségében az MTI munkatársát. Az eseménysort az országos választmány székesfehérvári, kihelyezett ülése nyitotta meg, ezen főként a város- és községvédő ifjúsági táborokról volt szó. A megyei tanácskozásokon is központi témaként szerepelt a táborozás. Az esztergomiak például arról számoltak be, hogy az általános és középiskolás diákok rendbe hozták az első világháborús emlékművet, a főiskolások pedig a régi vaskapukat újították fel táborozásuk idején. Az országos szövetség értelmes feladatok megjelölése esetén idén már 50—100 ezer forintos támogatást ad egy-egy város-, községvédő tábor megszervezéséhez. A székesfehérváriak több sikeres kezdeményezésről adtak hírt. Anyagi segítségükkel műemlékeket újítottak fel — köztük a bazilika toronyóráját —, s egy új utcai órát helyeztek el a Fehérvár Áruház előtt. Társadalmi műn- kaakciót szerveztek a temetők rendbehozására, a város címerével ékesített zászlókat osztottak szét, és augusztus 20-án már ezekkel díszítették Székesfehérvár utcáit. Azok, akik erkélyüket kívánták szebbé tenni, virágládákat, virágokat vehettek át az egyesülettől. Figyelemre méltó a dunaújvárosiak kezdeményezése, A városvédők itt körzeti, utca- és lépcsőházfejelősöket választottak, s megbízták őket, hogy köszöntsék az új lakókát, hívják fel a figyelmüket az adott környezet értékeire, szokásaira. Erőfeszítéseket tesznek a lakótelepi környezet humánusabbá tételéért is. Energiatakarékosságért Egy hét múlva kezdődik a nyári időszámítás Egy hét múlva, március 29-én, vasárnap kezdődik az idén a nyári időszámítás, és szeptember 27-én ér véget. Az órák mutatóit március utolsó vasárnapján 2 órakor kell előreigazítani 3 órára. Nálunk és Európa-szerte, ilyenkor a legkisebb a tömegközlekedési eszközök forgalma, tehát az időváltás nagyon kevés utasít érint. Kedvező, hogy a kontinensen minden ország egyszerre kezdi a nyári időszámítást, s ezért átmenetileg sem lesz eltérés a nemzetközi járatok menetrendi időpontjaiban. Az óraigazítás nem érinti a MÁV, a Volán és a MAHART menetrendjében feltüntetett időpontokat, a MALÉV új nyári menetrendje pedig a nyári időszámítás első napján lép érvénybe. A nyári időszámítás célja, hogy a nappali világosság jobb kihasználásával villamos energiát takarítson meg a gazdaság. Az órák átállítása nélkül ugyanis, ezekben a nyári hónapokban megközelítően 130 ezer kilowattórával több villamos energiát fogyass tana az ország. Lényegesen szeretnék javítani forgalmukat ez évben az Ezermester Budapesti Kereskedelmi Leányvállalat salgótarjáni üzletében. Három és fél 'millió forintra növelték az árukészletet, kibővítették a híradástechnikai és háztartási gépek, valamint ezek alaktrészeinek a körét. Üj szolgáltatásként bevezették az OTP-k ölesönre történő vásárlást. így remélik, hogy idén elérik a 27 millió forintos forgalmat. NŰGRÁD — 1937. március 23., hétfő 5
