Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-23 / 69. szám

» Akiről beszélnek ? izennégy település ititksaival... úi csomagolásban a hazai instant kakaó — Nem jelentkeztem erre a posztra őszintén mondha­tom, még az esélyeimet sem latolgattam, mivel nem szá­mítottam arra, hogy engem javasolnak. Hogy végül jelölt­ként rám adták voksaikat a körzet tizennégy településén, azt főként annak tudom be, hogy 21 éve vagyok a Galga- menti Áfész dolgozója. Ismer­nek, és én is ismerek szinte mindenkit, a problémákkal egvütt. Mikus András látogatásunk­kor még nem elnök — a nyugdíjba vonuló Hrapán Mi­hály helyét fogja betölteni április 1-től. Ezen a környé­ken manapság róla beszélnek a legtöbbbet, az biztos. — A jelölőbizottság egy hónapig dolgozott a terüle­ten, kérdezgették, van-e má­sik jelölt. Nem volt. Én fizi­kai dolgozóként, kerültem az áfész-hoz, később személyzeti vezető lettem. Egy közgyűlé­sen mondtam: azt is tudom tán, melyik boltban mennyi egér van... A dotációt is számítva jó évet zártak: hétmillió volt a nyereségük. De összedűléssel fenyeget egy-két egység, lesz­nek hát kiadások. — A muhka-tanulás-mun- ka-tanulás, szakmai tanfo­lyamok; ezzel telt el sok évem. A hobbimhoz, a fóliázáshoz kapcsolódva minden évben szívesen megyek a kertészeti egyetem előadásaira is. Ra­gad valami az emberre... — Beszélnek arról is, hogy leégett a fóliasátra... — Nem szívesen beszélek erről. Fűrészporral tüzelek. Egyébként nem nagyban csi­nálom a melegágy! termesz­tést, szinte csak családi fo­gyasztásra, ahogyan már mondtam: hobbiból. Szóval, nem olyan nagy a károm. Csak az bánt, hogy nem vé­letlen tűz volt... Majd póto­lom valahogy azt, ami tönk­rement. Ez nekem tovább­ra is hobbi marad. Szakelő­adásokra járok. Ezt a kíván­csiságom, érdeklődésem in­dokolja a növények betegsé­gei, a korszerű termesztési el­járások, az újdonságok iránt. — Milyen a „családi hát­ország”? — Aki ismer, tudja, ki­egyensúlyozott a családi éle­tünk. A feleségem varrónő, de a gyerekek miatt inkább ott­honi, bedolgozói munkát vál­lalt, egy péceli szövetkezet­nek. A nagyobbik fiam Szé- csényberi a Nógrádi Sándor Mezőgazdasági Szakközépis­kola harmadikos tanulója, a kisebbik hetedik osztályos. Mohorán élünk. Beteg édes­anyám is a családhoz kötő­dik, ezen a kemény télen ná­lunk volt. Ha nem ilyen csa­lád lenne mögöttem, bizonyá­ra sok dolgot nem tudtam volna megoldani; a mun­kámban, a tanulásban, a köz­életben, társadalmi megbí­zatásaimban hátrányba ke­rültem volna. Van olyan hét, hogy minden napra jut mun­ka utáni elfóglaltság. Utána jó hazamenni. — gkm — Kitörés helyett felzárkózás Értékmentés, jövőféltés — cigány módra A társadalmi haladás egyik bázisa lehet , (lehetne) az a ha­zánk területén élő nagy lét­számú népcsoport, amely sa­játos etnikumként, sajátos hagyományrendszerrel bíró, ám szociokulturális gondok­kal küszködök táborából áll. Cigányok. Nyelvük legalább annyi változatot hordoz ma­gában, mint amilyen tarka a kép beilleszkedésüket illető­en. 70 százalékuk vidéken la­kik (Nógrád megyében ará­nyuk 8,1 százalék); objektív és szubjektív feltételeik, le­hetőségeik a művelt ember­fők kinevelésében elényé- szőbb, mint más társadalmi rétegeké. A cigányság aktív művelődési közösségeinek lét­rehozása, a társas együttélés és kapcsolatrendszer normái­nak elsajátíttatása és gyakor­lása kölcsönös érdekünk. Minden józanul és megfontol­tan gondolkodó állampolgár — hovatartozás nélküli — célja, reménye. A fentiek szellemében hoz­ták létre vasárnap Salgótar­jánban azt a cigány-munka­közösséget, amely a megye cigányiakta településein dol­gozó népművelőkből, pedagó­gusokból, klubvezetőkből és aktívákból alakult. Az első foglalkozást megtisztelte az 1985-től tevékenykedő Ma­gyarországi Cigányok Kultu­rális Szövetségének főtitká­ra, Choli Daróczi József, aki vitaindító előadásában a nép­csoport társadalmi, gazdasági és szociális problémáiról, saz ezekkel kapcsolatos párt- és állami határozatokról szólt. — Elsősorban nekünk, ci­gányoknak kell ráéreznünk arra, hogy intenzívebb tevé­kenységre van szükség a fel­zárkózás és a lépéstartás sür­gető volta miatt. Az iskolá­zottság, a munkavállalás, az önálló otthonhoz jutás tekin­tetében hatalmasat fejlőd­tünk az elmúlt negyven esz­tendőben, de korunk kihívá­sai, a technikai haladás arra késztet bennünket, hogy a korábbinál nagyobb mérték­ben végezzük kötelességein­ket, éljünk jogainkkal — mondotta felszólalásában. Az előadást követő vitában a hagyományőrzés, a nyelv, a cigánygondozói hálózat, a cigányújság és a származás, mint életmód-meghatározó té­nyező kapcsán hangzottak el észrevételek, meglátások. A fórum második felében az egybegyűltek javaslatot tettek és fogadtak el arra a mun­katervre, amely a cigányság kulturális, folklór- és életvite­li teendőit tartalmazza; tele­pülésenként és csoportonként más-más módon, de egyazon indíttatásból. A munkaközös­ség, amely a József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ égisze alatt, és a me­gyei cigánykoordinációs bi­zottság egyetértésével és . tá­mogatásával működik — a jövőben havonta egy alkalom­mal tartja összejövetelét, elő­adók és szakértők bevonásá­val vizsgálván meg az aktuá­lis témákat, tennivalókat. Űj csomagolásban, megvál­toztatott formájú dobozban jelent meg az üzletekben a hazai gyártású instant kakaó, a Bedeco. A korábbi formát nem a vásárlók kifogásolták, hiszen a szögletes műanyag doboz —, ami régi boltok cu- korkásüvegeire emlékeztet — megfelelt a célnak és a jó ízlés kritériumainak is, még­sem tölthették tovább bele a kakaót. Az ok: egy külföldi cég reklamációja. A Zirci Bakony Termelő- szövetkezet és a Délker kö­zös beruházással, a műszaki kémiai ■ kutatóintézet eljá­rása alapján, két évvel ezelőtt építette fel az első nagy tel­jesítményű hazai instantüze­met. A terméket jónak, ver­senyképesnek ítélték a szak­emberek, és a Bedeco gyor­san népszerű lett a vásárlók körében is. A csomagolást, a műanyag dobozt a termelő- szövetkezet flakongyártó üzemében tervezték és készí­tették, sőt a szabadalmi hi­vataltól formavédelmet kér­tek és kaptak is rá. Már, jó néhány tonnányi granulált ka, kaó volt az üzletekben és a raktárakban, amikor az oszt­rák Siggi cég reklamált, mi­vel az ő termékei is hasonló és már korábban védett for­májú csomagolásban kerültek forgalomba. A zirciek nem az osztrák dobozt másolták, ä hasonlóság véletlen, tény azonban, hog^ a Siggié volt az elsőbbség. A dobozt tehát új­ra kellett tervezni, majd vé­detté nyilváníttatni, elkészíte­ni a gyártószerszámokat és megkezdeni a gyártást. A mátramlndszenti terme­lőszövetkezet részére vásárol­ta föl a gyapjúforgalmi vál­lalat belföldi hizlalásra Ma- gyarnándorban és a környező községek háztáji gazdaságai­ban nevelt bárányokat. A hé­ten lezajlott átvételnél azo­kat a bárányokat vették át, amelyek húsvétig túlsúlyosak lesznek. A mátramlndszenti közös gazdaságból a hizlalás után exportra kerülnek a barik. (báb—) tgif kis gazdaság Manapság kétféle vállalko­zás ismeretes. A gazdaságta­lan és a nem gazdaságos. Az első kategóriába tartoznak a nagy-, állami vállalatok, a má­sodikba a maradék, beleértve a szerződéses kifőzdéket is. Mire alapozom ezt az állí­tást? Nyújtsa föl a bal kezét, aki az idén kapott nyereség- részesedést! No, lám... Sen­ki? Szinte gondoltam. Aki ka­pott, az is letagadja, mert fél az egyenes adótól, a tehótól, a gyerektartástól, a szülő tar­tástól, a lakossági segélyakci­óktól, a postástól, akinek ka­rácsonykor nem adott borra­valót, meg a kollégájától, aki­nek még mindig nem adta vissza a két hónapja fél órá­ra kölcsönkért ötszázasát. Cipó Tóni, a szomszédom is panaszkodik, hogy nem megy neki az üzlet. ö pékséget nyitott. Hajdan cipész volta becsületes szakmája, de van egy ismerőse ott fönt, aki el­intézte, hogy megkapja az iparengedélyt. A nagymamá­ja budakeszi német ajkú nem­zetiségi volt, aki elárulta ne­ki a varázsigét: „leben und leben lassen...” Önök is is­merik? Igen, ez az a bizonyos élni és élni hagyni... Aki él, ebből él maijapság. Tóni barátom küldi is a borítékokat rendszeresen, hogy hagyják élni. A múltkor egy hétig nem szedték ki előttünk a postaládát, mert a Posta is gazdaságtalan, nem volt rá emberük. Jött is az ilyen Hivatal, meg az olyan Hivatal. Majdnem becsukat- ták az üzletét. Egyszeriben rájöttek, hogy ragacsos a ke­nyere, meg drága. Hogyne lenne az, hiszen eddig csak a csirizt ismerte szegény... No, de a következő héten kiszed­ték a postaládát, és rendbe jött minden. Egy forinttal fölemelte a kenyér árát, mert begyűrűzött a liszt, meg a só, meg a tehó, és felszámolta azt is, hogy kétszer küldött egy veknit az afrikai éhezők­nek. Két napig nem vettünk ke­nyeret nála. Elmentünk a közértbe, de ott is ragacsos volt a drágábbik kenyér. Az olcsóbbat meg nem tudták ki­szállítani. mert a szállítóvál­lalat gazdaságtalan, most ál­lapítják meg az új tarifákat. A kenyérgyárban meg be­gyűrűzött... Visszamentünk hát Tónihoz, és térden állva könyörögtünk kenyérért. Még borravalót is kínáltunk neki. El is fogadta, hiszen ő is abból él, amit nem kell bevallania. Amikor még egy forintot adtunk neki, megígérte, hogy az idén ka­rácsonykor is süt majd ke­nyeret. Tegnap vett egy új japán autót, és sírva állt meg vele a ház előtt. Elsírta, hogy azért kellett magát ekkora költségbe vernie, mert a Mer­cedesét ferde szemmel nézte az adóhivatal. Ez legalább, visszakacsint. Az utolsó fil­lérjét adta ki rá, hogy ne kell­jen a szemét rontani a met­róautomatákkal. Mert mire abba beletalál az ember, bi­zony belevakul. Nagyon sajnálom, szegény Tónit. El is határoztam, hogy szervezek a megsegítésére egy koncertet a Népstadionban. Csak még azt nem tudom, me­lyik afrikai népi együttest kérjem föl a szereplésre. A hét várható eseményei Hétfőn a Hazafias Népfront salgótarjáni elnöksége az iskolatanácsok megalakításának feladatait állapítja meg. Kedden Salgótarjánban, a megyei párt-végrehajtóbi­zottság a megye népesedési helyzetét vitatja meg; a városi népi ellenőrzési bizottság a salgótarjáni üzemek termékkorszerűsítésének helyzetét, feladatait tűzi napi­rendjére. Szerdán a megyei NEB a temetők rendjét, közegész­ségügyi helyzetét tárgyalja meg: a megyei úttörőelnök­ség a demokratikus fórumok érvényesülésének tapasz­talatait összegzi. Mindkét ülés Salgótarjánban lesz. Csütörtökön a balassagyarmati tanács az - 1986. évi gazdasági terv végrehajtását elemzi: a szakszervezetek megyei tanácsa — salgótarjáni székházában — a vezető, irányító munka továbbfejlesztéséről tárgyal; SédayÉva festőművész tárlata nyílik a Képcsarnok Vállalat salgó­tarjáni bemutatótermében. Pénteken magyar—lengyel barátsági napot rendeznek Diósjenőn; az ipari szövetkezetek megyei elnöksége — salgótarjáni ülésén — az áprilisi küldöttközgyűlést ké­szíti elő. Szombaton — a megyeszékhelyen — a Hazafias Nép­front megyei bizottsága honismereti fórumot rendez; a sportcsarnokban a falusi dolgozók megyei spartakiádjá- ra kerül sor. Támogatás a táborokhoz Városvédők tapasztalatcseréi Mostanában tartják megyei tapasztalatcseréiket a város­védő egyesületek — tájékoz­tatták a város- és község­szépítő és -védő egyesületek szövetségében az MTI mun­katársát. Az eseménysort az orszá­gos választmány székesfehér­vári, kihelyezett ülése nyi­totta meg, ezen főként a vá­ros- és községvédő ifjúsági táborokról volt szó. A megyei tanácskozásokon is központi témaként szere­pelt a táborozás. Az eszter­gomiak például arról szá­moltak be, hogy az általános és középiskolás diákok rend­be hozták az első világhábo­rús emlékművet, a főiskolá­sok pedig a régi vaskapukat újították fel táborozásuk ide­jén. Az országos szövetség értelmes feladatok megjelölé­se esetén idén már 50—100 ezer forintos támogatást ad egy-egy város-, községvédő tábor megszervezéséhez. A székesfehérváriak több sikeres kezdeményezésről ad­tak hírt. Anyagi segítségük­kel műemlékeket újítottak fel — köztük a bazilika to­ronyóráját —, s egy új utcai órát helyeztek el a Fehérvár Áruház előtt. Társadalmi műn- kaakciót szerveztek a teme­tők rendbehozására, a vá­ros címerével ékesített zász­lókat osztottak szét, és au­gusztus 20-án már ezekkel díszítették Székesfehérvár ut­cáit. Azok, akik erkélyüket kívánták szebbé tenni, virág­ládákat, virágokat vehettek át az egyesülettől. Figyelemre méltó a duna­újvárosiak kezdeményezése, A városvédők itt körzeti, ut­ca- és lépcsőházfejelősöket vá­lasztottak, s megbízták őket, hogy köszöntsék az új lakó­kát, hívják fel a figyelmüket az adott környezet értékeire, szokásaira. Erőfeszítéseket tesznek a lakótelepi környe­zet humánusabbá tételéért is. Energiatakarékosságért Egy hét múlva kezdődik a nyári időszámítás Egy hét múlva, március 29-én, vasárnap kezdődik az idén a nyári időszámítás, és szeptember 27-én ér véget. Az órák mutatóit március utolsó vasárnapján 2 órakor kell előreigazítani 3 órára. Ná­lunk és Európa-szerte, ilyen­kor a legkisebb a tömegköz­lekedési eszközök forgalma, tehát az időváltás nagyon ke­vés utasít érint. Kedvező, hogy a kontinensen minden ország egyszerre kezdi a nyá­ri időszámítást, s ezért át­menetileg sem lesz eltérés a nemzetközi járatok menet­rendi időpontjaiban. Az óraigazítás nem érinti a MÁV, a Volán és a MAHART menetrendjében feltüntetett időpontokat, a MALÉV új nyári menetrendje pedig a nyári időszámítás első napján lép érvénybe. A nyári időszámítás célja, hogy a nappali világosság jobb kihasználásával villa­mos energiát takarítson meg a gazdaság. Az órák átállítása nélkül ugyanis, ezekben a nyári hónapokban megközelí­tően 130 ezer kilowattórával több villamos energiát fogyass tana az ország. Lényegesen szeretnék javítani forgalmukat ez évben az Ezermester Budapesti Kereskedelmi Leányvállalat salgó­tarjáni üzletében. Három és fél 'millió forintra növelték az árukészletet, kibővítették a híradástechnikai és háztartási gépek, valamint ezek alaktrészeinek a körét. Üj szolgálta­tásként bevezették az OTP-k ölesönre történő vásárlást. így remélik, hogy idén elérik a 27 millió forintos forgalmat. NŰGRÁD — 1937. március 23., hétfő 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom