Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-20 / 67. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 67. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1987. MÁRCIUS 20., PÉNTEK Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Törvényjavaslat a föld védelméről Csütörtökön 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet fog­lalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg a ta­nácskozást. A törvényhozó testület megemlékezett az elhunyt, Brutyó János képviselőről, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának nyugalmazott elnökéről, valamint az elhunyt Gorjanc Ignác képviselőről, a Jász­berényi Hűtőgépgyár vezérigazgatójáról. Az Országgyűlés egyperces felállással adózott emléküknek. Ezt követően az elnök bejelentette, hogy az Országos Vá­lasztási Elnökség javaslatot nyújtott be, az elhalálozás foly­tán, valamint bírói ítélet alapján megüresedett képviselői helyek betöltésére. A javaslatot Pesta László, az Ország- gyűlés jegyzője olvasta fel: „Elhalálozás miatt nincs képviselője a Nógrád megyei 2. sz„ valamint a Szolnok megyei 15. sz. országgyűlési válasz­tókerületnek. Ugyancsak képviselő nélkül maradt a Hajdú- Bihar megyei 5. sz. országgyűlési választókerület is; az itt megválasztott dr. Tamás János képviselőt a Legfelsőbb Bí­róság — bűncselekmény miatt — jogerősen szabadságvesz­tésre ítélte és a közügyek gyakorlásától eltiltotta. Étinek alapján, illetve a választási törvény rendelkezése értelmé­ben dr. Tamás János képviselői megbízatása megszűnt. Az országos választás idején az említett választókerüle­tekben pótképviselőt is választottak. A Nógrád megyei 2. sz. választókerületben dr. Szilágyi Tibort, a Szolnok me­gyei 15. sz. választókerületben Kákái Rudolfot, a Hajdú- Bihar megyei 5. sz. választókerületben Fiák Lászlót. Az illetékes választási elnökségek a képviselői mandátu- fnot igazoló megbízólevelet az új képviselőknek kiadták. Az Országgyűlés'mindhárom képviselőt igazoltnak jelen­tette ki. Az Országgyűlés elnöke köszöntötte az új képviselőtár­sakat, majd üdvözölte az ülésen először részt vevő Berecz Frigyes miniszterelnök-helyettest, Medgyessy Péter pénz­ügyminisztert és Ballai Lászlót, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét. A képviselők ezután döntöttek az ülés­szak tárgysorozatáról: 1. A földről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész be­számolója együttes vitában; 3. Interpelláció és kérdések. Ezután az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően dr. Mar­hája Imre igazságügyminiszter emelkedett szólásra. Dr. Meukója Imre expozéid Rendezvények a népfront szervezésében Barátsági ncspoSc megyeszerte — Társadalmunkban a föl­dekre vonatkozó szabályozás­nak kiemelkedő jelentősége van — kezdte beszédét a mi­niszter. A föld nemzeti kin­csünk! Hazánk viszonylag kis területű1 ország, ezért fokozott jelentősége van annak, hogy íöldvagyonunkkal, amelynek mennyisége — más anyagi ja­vaktól eltérően — nem nö­velhető, ésszerűen gazdálkod­junk. A mezőgazdasági műve­lésre használt mintegy 6 mil­lió 600 ezér hektár föld meny- nyiségének és minőségének védelme rendkívüli jelentősé­gű. Földpolitikánk fő iránya — miként az elmúlt évtizedek gyakorlata igazolta — bevált. Társadalmi-gazdasági fejlődé­sünk ugyanakkor számos te­rületen a korábbi rendelke­zések módosítását új jogsza­bályok megalkotását tette szükségessé. Ez is hozzájá­rult ahhoz, hogy a földekre vonatkozó szabályozás ma nagymértékben széttagolt, ne­hezen áttekinthető. A jelenle­gi rendelkezések a társadal­mi-gazdasági élet új követel- mérvyei, mindenekelőtt gazda­ságirányítási rendszerünk kor­szerűsítése következtében tar­talmi szempontból is felülvizs­gálatra szorulnak. — Hazánk földterületéből — mondta — több mint 2 mil­lió 900 ezer hektár állami tu­lajdonban és állami, valamint más szervek kezeléseben van, csaknem 5 millió 700 ezer hektár földön pedig a szövet­kezetek gazdálkodnak. Az ál­lami vállalatok és más álla­mi gazdálkodó szervek, vala­mint a szövetkezetek mellett gazdasági életünkben egyre nagyobb szereDet töltenek be a társulások különböző formái. Alapvető gazdaságpolitikai követelmény, hogy a földet minél flk.szerűbben hasznosít­suk, mert csak így növelhet­jük gazdálkodásunk haté­konyságát. Ezt a törekvést azonban ma gátolja az, hogy általában nincs lehetőség az állami és a szövetkezeti föld tulajdonának átruházására. A törvényjavaslat feloldja ezeket a ma már indokolat­lan megkötöttségeket, s ki­mondja, hogy — a javaslat­ban meghatározott kivételek­kel — át lehet ruházni az ál­lami föld és a rajta levő épület tulajdonjogát szövet­kezetre, társadalmi szervezet­re és gazdasági társulásra, a szövetkezet tulajdonában levő ingatlanét pedig az államra, más szövetkezetre, társadalmi szervezetre és társulásra. Eh­hez hatósági jóváhagyásra sincs szükség a jövőben. A javaslat alaptételei közé tar­tozik, hogy fenn kell tartani az állami tulajdon egységét és oszthatatlanságát. A továbbiakban dr. Markója Imre elmondta, hogy a szö­vetkezeteink által jelenleg hasznosított 5 millió 690 ezer hektár földből 3 millió 293 ezer hektár szövetkezeti tu­lajdon, 2 millió 175 ezer hek­tár úgynevezett tagi föld — a szövetkezeti tagok és más személyek tulajdona —, 222 ezer hektár pedig állami tu­lajdon. A törvényjavaslat — a bevált szabályokat fenntart­va — korszerűsíti a szövetke­zetek gazdasági tevékenységé­nek alapjául szolgáló földek­re vonatkozó rendelkezéseket is. Majd így folytatta: — Jelenleg gazdasági bi­zonytalanságot okoz, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek nem szerezhetik meg az álta­luk ingyenesen és határidő nélkül használt állami föld- tulajdon jogát. A szövetkezet földhasználati joga most — közérdekű célra — térítés nélkül megvonható. A szövetkezetek termelési biztonságának növelése, a szö­vetkezeti földtulajdon és föld­Dr. Markőja Imre, a törvény- javaslatot ismerteti használat egységének követ­kezetes megvalósítása és az éssszerű földhasznosítás előse­gítése érdekében a törvény- javaslat lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek megváltás út­ján — méltányos ellenérték fejében — megszerezhessék ezeknek az állami földeknek a tulajdonjogát. Ugyanakkor a településfejlesztési célok megvalósítása és a későbbi ki­sajátítások elkerülése érde­kében a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a megvál­tás nem vonatkozik a szövet­kezet ingyenes, határidő nél­küli használatában levő olyan belterületi földre, amelyet a helyi településrendezési terv, illetőleg ilyen terv hiányában a helyi tanács végrehajtó bi­zottságának határozata alap­ján tíz éven belül közérdekű célra kívánnák felhasználni. Felidézte dr. Markója Im­re, hogy a jelenleg hatályos rendelkezések — a spekulá­ciós törekvések és a munka nélküli jövedelemszerzés meg­akadályozása érdekében — korlátozzák a magánszemé­lyek által megszerezhető te­lek-, lakás- és üdülő-, vala­mint termőföldtulajdon mér­tékét. Elmondta: a törvény- javaslat előkészítése során kü­lönös gondossággal vizsgálták meg, hogy ebben az állam­polgárokat közvetlenül érintő, társadalmunk közvéleményét is foglalkoztató kérdésben mi­lyen szabályozás kialakítása indokolt. A törvényjavaslat­nak és a végrehajtására vo­natkozó minisztertanácsi ren­deletnek ezzel kapcsolatos rendelkezéseiről részletesebben beszélt: — Változatlanul szükséges — hangsúlyozta — annak a szabálynak . a fenntartása, amely szerint egy család tag­jai — a házastársak és kis­korú gyermekeik — tulaj­dont általában csak olyan mértékig szerezhetnek, hogy egy lakás vagy lakótelek és egy üdülő vagy üdülőtelek le­gyen a tulajdonukban. Ugjsan- akkor továbbra is lehetősé­get kell adni arra, hogy a 14. életévét betöltött — kiskorú — gyermek egy lakótelket, a 16. életévét betöltött — kis­korú gyermek pedig egy la­kást önállóan szerezhessen. Az ingatlanok korlátozott szá­ma nem teszi lehetővé, hogy a család valamennyi tagja számára külön-külön is meg­engedjük a lakás (lakótelek) és üdülő (üdülőtelek) vásár­lását, mert ez fokozná az in­gatlanok iránti keresletet, s tovább emelné az egyébként is magas ingatlanárakat. Emellett a' család minden tagjának önálló tulajdonszer­zési lehetősége jelenlegi tár­sadalmi viszonyaink között in­dokolatlan vagyonfelhalmo- zódáshoz, illetve jövedelem- szerzéshez vezetne. — A tulajdon családi ala­pon való összeszámítása a termőföldeknél is indokolt, itt azonban a szabályozás kor­szerűsítését javasoljuk. A ma­gánszemély által megszerez­hető termőföld mértéke ugyan­is eddig a föld művelési ágá­tól és attól függött, hogy élethivatásszerűen foglalko­zik-e a mezőgazdasággal, vagy más foglalkozást folytat. En­nek a megkülönböztetésnek ma már nincs elvi alapja. A termőföld tulajdonszerzésé­nek felső határát ezért a tör­vényjavaslat — a föld műve­lési ágától és a magánsze­mély foglalkozásától függet­lenül hatezer négyzetméter­ben állapítja meg. Ugyanakkor felhatalmazást ad arra, hogy a Miniszterta­nács, az átlagostól eltérő mi­nőségű termőföldre más mér­téket állapítson meg. A tulajdonszerzési korláto­zások — emelte ki a minisz­ter —, a törvényjavaslat sze­rint, nem ‘ vonatkoznak az örökléssel és az elbirtoklással történő tulajdonszerzésre. Az öröklési jogot ugyanis alkot­mányunk garantálja; az elbir_ toklással való tulajdonszerzés korlátozása pedig azzal a kö­vetkezménnyel járna, hogy egyes ingatlanok „gazda” nél­kül maradnának: nem lenne tulajdonosuk. A törvényjavaslati felhatal­mazás alapján a miniszterta­nácsi rendelet az eddigiektől eltérő, sajátos szabályokat ál­lapít meg az említett módon szerzett többlettulajdonra. (Folytatás a 2. oldalon) Az idei béke- és barátsági programok összeállításának különös jelentőséget ad, hogy ebben az évben ünnepeljük a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulóját, és az idén lesz fiúszéves Nóg­rád ás Kemerovo testvérme­gyei kapcsolata. A Hazafias Népfront Nógrád Megyei El­nöksége erre figyelemmel ké­szítette el 1987. évi rendez­vénytervét. A békemozgalom jegyé­ben született programtervek sikeres megvalósítása érdeké­ben a népfront szorosan együttműködik a társadalmi és tömegszervezetekkel, s munkájuk új, fontos elemé­nek tekintik a szakmai béke- mozgalmak —' pedagógusok, orvosok, tanárok — támoga­tását. Céljuk, hogy még több fiatal és még több értelmisé­gi vegyen részt aktívan a mozgalomban. A Hazafias Népfront segíti, támogatja az egyre szélesedő öntevékeny közösségeket és egyéni kezdeményezéseket, az aktívan tevékenykedő ifjú­sági békecsoportok és diák­klubok munkáiét. Céljuk, hogy az eddiginél is több fő­iskolás- és középiskolai tanuló kapcsolódjon be a békemoz­galomba. Továbbra is fontos, hogy a termelőközösségek, a szocialista brigádok a béke­mozgalom aktív tényezőivé váljanak. A program szerint több barátsági napot rendeznek az idén a megye több telepü­lésén. A tavasztól késő őszig tartó rendezvények sorában lesz lengvel—magyar barátsá­gi nap Diósjenőn, Szécsénv- ben. Bulgária életét, jelenle­gi gazdasági, társadalmi éle­tét mutatják be filmen, ki­állításon a bolgár—magyar barátsági nap alkalmából Romhányban, Salgótarjánban, tudományos Korrózióvédelmi tudomá­nyos ülést rendezett a szirá- ki Kastély Szállóban az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság, karöltve a Veszp­rémi Vegyipari Egyetemmel és a Magyar Szénhidrogén­ipari Kutató-Fejlesztő Inté­zettel, a kutatásban, vala­mint a kutatások eredményei­nek megvalósításában, nasz- nosításában érdekelt vállala­tok, intézmények mintegy hat­van jeles képviselőjének részvételével. A csütörtökön megkezdődött kétnapos ü'és- szakot az 1984-ben elhunyt Dévay József professzor em­lékének szentelték, aki, mint a Veszprémi Vegyipari Egye­tem tanszékvezető tanára, az elektrokémia és korrózióvé­delmi tudomány és kutatá­sok európai hírű szakértője, és a korrózió-szakmérnöki ok­tatás magyarországi megho­nosítója volt. Az emlékülés első napján dr. Doleschall Sándornak, a Szén­hidrogénipari Kutató-Fejlesz­tő Intézet igazgatójának meg­nyitója, majd az intézet te­vékenységét ismertető film bemutatása után, a szakma kiemelkedő képviselői, mint például dr. Geleji Fri­gyes, az OMFB elnökhelyet­tese. dr. László Alfréd. ,a Veszprémi Vegyipari Egye­tem rektorhelyettese, és má­sok méltatták az időnap előtt elhunyt professzor tudomá­nyos, pedagógiai, tudomány- és kutatásszervező tevékeny­ségét és érdemeit. Délután az emlékülés foly­tatásaként kerekasztal-koníe- rencián határozták el a Dé­vay József-emlékplakett és a Dévay-díj alapítását. A pla­kettet Vizi Béla szobrász, a Veszprémi Vegyipari Egye­tem docense készítette, és mutatta be a konferencia résztvevőinek. Ezt követően Pásztón és Palotáshalmon. & csehszlovák—magyar barát­sági nap jegyében nyílik képzőművészeti kiállítás Pász­tón, Salgótarjánban a barát­sági napon pedig szó esik a gazdasági reformokról is. Május 8-án Rétságon a Lidi- cén történtekre emlékeztető kiállítást nyitnak meg, au­gusztusban pedig ugyancsak a nagyközségben, a közép- szlovákiai kerületet mutat­ják be. Az őszi szolidaritási hónap során szeptember ele­jén Nézsán rendeznek kultu­rális programokkal csehszlo­vák napot. Északi szomszé­dunkkal való barátság jegyé­ben lesznek rendezvények ősszel Balassagyarmaton és Érsekvadkerten is. A német ifjúság szervezete, az FDJ tevékenységével is­merkedhetnek meg az érdek­lődők a Bátonyterenyén áp­rilis második felében meg­rendezendő NDK—magyar ba­rátsági napon. A béke és ba­rátság hónapjában, májusban Balassagyarmaton és Salgó­tarjánban szovjet—magyar barátsági napok lesznek, ame­lyeken a kulturális progra­mokon kívül, a Szovjetunió belpolitikai reformtörekvé­seiről is tartanak előadást. Az ősszel rendezendő szovjet- magyar 1 barátsági hét ren­dezvényeinek pedig a me­gyeszékhelyen kívül Szé- csény, Balassagyarmat és Bá- tonyterenve is otthont ad. A Hazafias Népfront Nóg­rád Megyei Elnökségének teg­napi ülésén elfogadták az idei béke-barátsági és szoli­daritási programot, ezt köve­tően az elnökség az 1987 évi politikai ünneoségek előké­szítésének módszertani út­mutatóját. és a megyei nép­frontbizottság tavalyi gaz­dálkodásának tapasztalatait tárgyalta meg. ülés Szirákon dr. Bényi József a BUDA- LAKK Festék- és Műgyanta­gyár vezérigazgatója bejelen­tette, hogy vállalata har­mincezer forintos díjat aján­lott fel. A díjat, az emlék­plakettel és díszoklevéllel’ egyetemben az OMFB által kijelölt szakzsűri véleménye alapján ítélik oda, s az éven­te Szirákon megrendezendő Dévay-emlékülésen adják át annak a szakembernek, aki a korrózióvédelem valamely területén kiemelkedő ered­ményt ért el. A sziráki emlékülésnek kü­lönös aktualitást kölcsönöz, hogy a korrózió hazánkban évente mintegy húsz-harminc- milliárd forint kárt okoz, s ez lényegesen több lenne már, ha a korrózió romboló hatá­sával a hazai tudomány és a gyakorlat nem tudná • ered­ményesen felvenni a harcot. Ez nem kevéssé köszönhető a Dévay-iskolának, amelyhez ma már szép számmal tartoz­nak kutatók és a kutatási eredményeket megvalósító szakemberek. Megteremtődött a korrózióvédelem hazai ku­tatási és ipari háttere is. Nagy eredmény, hogy ma már a vállalatok többségénél nem sajnálják az új beruházások és termékek korrózióvédel­mével járó többletkiadásokat, mert bebizonyosodott, hogy a költségek busásan megté­rülnek a létesítmények hosz- szabb élettartamában, a ter­mékek magasabb áruértéké­ben, következésképpen iobb piaci pozíciójában. A sziráki emlékülés pénte­ken a korrózióvédelem, il­letve megelőzés legújabb ha­zai eredményeinek ismerte­tésével folytatódik, majd egv, az elektrokémiai korrózióvé­delem időszerű kérdéseivel foglalkozó kerekasztal-kon- ferenciával és zárszóval ér véget. Dr» Szilágyi Tibornak, a nógrádi képviselőtársak az ülés­szak szünetében bemutatják a Parlament épületét — képek: kulcsár — Országos korrózióvédelmi

Next

/
Oldalképek
Tartalom