Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-17 / 64. szám

Eredményesebb termelőszövetkezeti gazdálkodás A TOT főtitkárának nyilatkozata A termelőszövetkezetekben befejeződtek a zárszámadó, tervkészítő közgyűlések. A termelőszövetkezeti fórumok munkájának tapasztalatairól Eleki János, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának főtitkára nyilatkozott az MTI munkatársának. Harmat Zoltánná gyártásközi ellenőr magyarázza az új mű­veletsort Kapás Erzsébetnek, a 14-es blokk dolgozójának hogy az üzemek előrelátóbban terveznek. Ez új vonás a gazdálkodásban, korábban ugyanis a tartalékalapok évről évre többnyire csak kisebb mértékben nőttek. A beruhá­zásoknál is kedvező folyamat bontakozott ki. A mezőgazda- sági alaptevékenység az eddi­ginél nagyobb hangsúlyt ka­pott a fejlesztéseknél, bőví­téseknél. Az üzemek — ör­vendetes módon — főként azokra a területekre koncent­rálnak, amelyek a népgazda­ság szempontjából is biztató­ak; ide sorolhatók az állatte­nyésztési létesítmények, új gépek, berendezések és az élelmiszer-feldolgozó részle­gek, üzemek. Beruházásra a gazdaságok tavaly, 1985-höz képest 6,5 százalékkal többet fordítottak. — Az alaptevékenység ará­nya a-termelésben jelenleg 60 százalékos, és 40 százalékot tesz ki az úgynevezett kiegé­szítő tevékenység, amelynek jövedelme részint az alapvető mezőgazdasági termelés fej­lesztését szolgálja. A kiegészítő jövedelmeket növelni kell, ám anélkül, hogy az alaptevékenységben visszaesés következne be. To­vábbi tartalékok vannak a belső érdekeltségi viszonvok korszerűsítésében. Az idén negyven gazdaságban kísérle­ti vállalkozási formát vezet­tek be, ettől is azt reméljük, hogy a jó kezdeménvezések hamarabb testet öltenek. A termelők differenciálódá­sa az elmúlt évben az indo­koltnál nagyobb arányban el­mélyült. Azokban a megyék­ben, ahol harmadik éve pusz­tított az aszály, tovább c‘■ok­ién t nyereségük. Az elmúlt ívben a Dunántúlon is jelen­tősebb kárt szenvedtek a tsz- ík, a mérleg szerinti nyeresé­gük ezen a területen 0,5 mil­liárd forinttal csökkent. A kedvezőtlen adottságú • ter­melőszövetkezetek, illetve a gazdaságilag elmaradott tér­ségekben tevékenykedő ter­melők sokfelé kerültek nehéz helyzetbe. Számos tsz-t ket­tős hatás ért: a kedvezőtlen mezőgazdasági adottságokból és a térség elmaradásából következő hatás náluk felerő­södött. Nem utolsósorban ez­zel is magyarázható, hogy ta­valy a szövetkezeteknek mint­egy 10 százaléka veszteséggel gazdálkodott. Megsegítésükre — mint ismeretes — többol­dalú döntés született; az el­adósodott tsz-ek körének fel­mérése folyamatban van. Ezek az üzemek pályázati rend­szerrel'három év alatt 5 mil­liárd forint értékű segítséget kaphatnak ahhoz, hogy talp- raálljanak. Ennek fejében vi­szont kötelezettségeit kell vál­lalniuk arra, hogy — élve a kedvezményekkel — megszün­tetik a veszteségforrásokat és jövedelmező feltételeket alakí­tanak ki üzemeikben. Az idén nincs szükség ar­ra, hogy a VII. ötéves terv eredeti előirányzatait a ter­melőszövetkezetek bármilyen területen is alapvetően módo­sítsák. A termékek szerkezeté­ben csak kisebb eltérés vár­ható. amely a külpiaci érté­kesítési lehetőségekkel van összefüggésben. Több sertést és baromfit adnak majd a-z üzemek. A gabonatermelés továbbra is meghatározó je­lentőségű, ám a kedvezőtlen időjárás is várhatóan kiváltja azt, hogy a korábbinál na­gyobb lesz a kukorica vetés- területe — fejezte be nyilat­kozatát Elek! János. Hulladék hasznosítás az öfvözetgyárban Veszteségmentes technológia Fogyó meddőhányók A salgótarjáni ötvözetgyár alapítása óta éltéit ötven év­ben hatalmas meddőhányók keletkeztem az üzem környé­kén. A kevésbé értékes anyagokat gyűjtötték össze ily módon, s alkalmas tech­nológia híján sokáig nem is hasznosították. Az alap­anyagok felértékelődése és a gyökeres szemléletváltozás eredményeként a nyolcvanas években kezdődött meg olyan módszerek kimunkálása a gyárban, amelyek lehelévé tették az egykoron haszonta­lannak mondott meddőhányók feltárását, illetve a techno­lógiai hulladékok újrafeldol­gozását. Tevékenységük cél­ja : importalapanyagok ki­váltása, illetve az újrahasz­nosított termékek értékesítése tő’éspiacon. A saját meddőhányók mel­lett hasznosítják más vállala­tok széntartalmú mellékter­mékeit is. A feldolgozás so­rán szilíciumtartalmú ötvö­zeteket. vagy karbonizáló anyagokat nyernek, melyekkel előnyösebb tulajdonságú ada­lékokat biztosítanak a fémko­hászati ipar számára. A technológiai hulladékok — elsősorban az importöt­vözök töréséből keletkezők napon belül adják meg a műszakiak. Az ötvözetgyár legfontosabb fejlesztési iránya a hulladék- mentes eljárások mielőbbi, teljes kialakítása. Példa erre a íerrosziücium gyártásakor keletkező füstgázokból levá­lasztott szilárd anyag haszno­sítása, melyre már most 30- téle módszert ismernek. Eb­ből jövő évtől 15-öt alkalmaz­nak is a KEMIKÁL Építő­anyaipari Vállalattal közösen megvalósítandó üzemben. A beruházás költségei 14 millió forintra rúgnak és évente 60 millió forint termelési érték előállítását teszi lehetővé. Többek között 5000 tonna, építési célra alkalmas, rend­kívül jó hőszigetelő száraz- habarcs készítését tervezik. A hulladékanyagokból nyert Salgómix. a minőségi vasönt- vénygyártás egyik fontos alkotóeleme. Már elkezdő1 dött a tőkéspiacok feltárása s az érdeklődés nem ad két­séget a biztos értékesítésre. Az ötvözetgyáriak tavaly 652 tonna meddőhányóról származó anyagot dolgoztak fel. amiből — dúsítással — 2000 tonna termék szárma­zott. Hatszáz tonna — eddig importált — mangántartal­mú porkeverékből, adalékok­kal 700 tonna ötvözőt állí­tottak elő. Széntartalmú hul­ladékból 130. a már említett Salgómix keverékből 200 ton­nát adtak el. Két vgmk-n kívül részt vesz a meddőhá­nyók feltárásában — bevéte­lei gyarapítására — az MHSZ ötvözetgyári klubja is. A hulladékhasznosításban eddig három szabadalmat fo­gadtak el a gyári szakembe­rektől. tinél értékesebb ötvözőanyag előállítására törekednek, ami a feldolgozás költségét is fe­dezi A kísérletek napjaink­ban is folynak a gyárban, alácsonv széntartalmú ötvö­zet előállítására. A kísérletet közösen végzik legnagyobb vásárlójuk, a Lenin Kohásza­ti Művek fejlesztőivel. Gyár­tását csak akkor kezdik meg, ha a megoldás költségtakaré- lesz. A választ két hó­Jelentős exportfeladatot teljesít idén a Budapesti Fimon- kötöttárugyár balassagyarmati gyára Fotó: Bábel László Textilipar ’87: a hazai elő- íllítású fonal gyenge minő­ségű, az import drága és ne- lezen beszerezhető- Gyako­riak a kellékellátási gondok; nol a cérna, hol a gomb, hol a címke hiányzik. A ruhater­vezők fantáziája dús, a bolti választók — időnként siral­mas. A belföldi értékesítés beszűkült, ezért a gyárak mindinkább keresik az ex­portlehetőségeket. Hibás árut már sehol a világon nem vesz­nek át, s szinte elmosódik a különbség a „keleti” és a „nyugati” piac igényei kö­zött Amíg a fejlett iparral rendelkező országokban nö­vekszik a textilipari munká­sok részmunkaidőben történő foglalkoztatása, nálunk egyre többen vállalnak hét végi műszakot, keresetük növelé­se érdekében, vagy kényszer­ből. ☆ — Talponmaradásunk egyet­len lehetőségié a nagyobb ex­port — magyarázza a Buda­pesti .Finomkötöttárugyár ba­lassagyarmati gyárának fő­mérnöke, Béres József. — Er­re az évre 209,5 millió forint árbevételt terveztünk a tavaly teljesített 185 millióval szem­ben. Ezen belül a tőkéskivi­telt 40 millió, a szovjet ki­szállítás értékét 123 millió fo­rintban határoztuk meg. Előb­bi 19,4, utóbbi 23 százalékkal magasabb arány, mint a múlt esztendőben. Korábbi nyuga­ti üzleteinkben a bérmunka dominált, most szeretnénk fo­kozni a saját anyagos expor­tot- Ehhez jó alapokat ad fej­lesztési törekvésünk, ennek következtében új gépeket kap a budapesti alapanyaggyártó üzem. Nálunk 20—30 konfek­ciógép cseréje lenne indokolt. A varrodában nem kelt nagy feltűnést egy-egy idegen, pedig volt időszak,, amikor a lányok, asszonyok összesúgtak és kérdezgették: „No, ez hon­nan jött?” Ma már nincs rá idejük. A hetes blokk dolgo­zói hasonlóan nehéz felada­tot talán még nem is kaptak. Az osztrák megrendelésre ké­szülő női’ruhák mintája nem csúszhat el egy millimétert sem. összeállítva úgy kell ki­néznie, mintha „öntötték” volna. — Igényesebb a termék, ki­sebb a darabszám. viszont nőtt a ráfordított idő — eme­li fel a kész ruhát a főmér­nök. — S hiába a kiváló mi­nőség, ha a határidő csúszik, a vevő már nem vásárol. Haskóné ónodi Éva. a tech nológiai csoport vezetője rész vett az egy hónapja megtar­tott tanácsülésen: — A BFK idei árbevétel terve 80U millió forint, scsal maradéktalan teljesítése ese te., hajthatjuk végre a 4szá zalékos tervezett béríejicsz test — mondja. — A tanács ülésen legtöbb szó a hiányos súgok megszüntetéséről eset' Elsők között a munkaszerve zésben rejlő feladatainkról be széltünk. Ehhez nagy segitsé get nyújtott egy svájci és eg magyar cég javaslata. Az In novatest által ajánlott mód szer alapján például jelentő sen csökkent egy-egy termé előállításának ideje. — Ennek a kulcsa, hog időben itt legyen a szabás minta, az anyag és minden féle kellék — veti közbe hátsó blokk vezetője, Cser­nyik Istvánná. — A lányok is jobban örülnek, ha a termék már ..bejáratódott” és nem kell újra kézbe venni csak azért, mert nem volt hozzá gomb. — A tanácsülés emellett foglalkozott az ellenőrzéssel, illetve annak hiányosságaival. Ha ebben nern leszünk szigo­rúbbak, nem tudunk majd helytállni a jövőben. Elhang­zott, hogy a vétkeseket meg kell nevezni és felelősségre kell vonni. Eddig, valahogy szívesebben kendőztük kilé­tüket — fejtegeti a techno­lógiai csoport vezetője­A mérleg hamarosan elké­szül. a termelési tanácskozá­son vitatják meg a dolgozók­kal, mit kell tenniük a fel­adatok teljesítése érdekében. Ám a legutóbbi összejövetel azt is bizonyítja, hogy hiába minden nagyszerű terv. ha a dolgozókat a cérna hiánya, vagy a kelmeellátás fogyaté­kosságai foglalkoztatják. — Az idei első két hónap­ban minden a rendelkezésünk­re állt — folytatja Csernyik- né. — Remélem, a határidőt is tudjuk tartani, hiszen .ja­nuárban a munka nem ment jól. Ilyenkor aztán kénytele­nek vagyunk hét végi műsza­kot is igénybe venni. Család­anyákról lévén szó, duzzog­nak egy kicsit, de azért be­jönnek. Az osztrák megren­delő március végén 10 ezer darab ruhát szeretne átvenni. A megnövekedett feladatok persze, nem váltanak ki osz­tatlan elégedettséget a var­rógépek kezelőiben: — Vettük észre, hogy „más a tempó” — mondja Tüzsér ímréné —. ebben az évben már az ötödik cikket csinál­juk. — Két szombaton is bent voltunk — szól át a túl­oldalról Kusnyár Jánosié —, és mivel család is van, ez elég fárasztó. Kalmár Gizella óvatosan illeszti helyére a díszzsebet — Ha nem egyezik a min­ta, visszakapom a darabot Ezért kell nagyon ügyelnem, — Figyelnek a munkájuk­ra — így a gyártásközi ellen­őr. Harmat Zoltánná. Aztán türelmesen magyaráz Kapás Erzsébetnek. a tizennégves blokk varrónőjének egy új műveletsort. . T. Németh László 16 ellátás burgonya-vetőgumóból A lajtavalaszték megfelelő. Az igen keresett Desire-ből, a Cleopatra-ból továbbá a sa­látának is való Linzi Deli- catesse-ből és a Deleor-ból a kistermelőknek 5. illetve 20 kilogrammos csomagokban is forgalmaznak vetőgumót. Bu-i dapesten például a vetőmag- vállalat korszerűsített, Rot- tenbiller utcai önkiszolgáló vetőmagáruházában és a XIV. kerületi Telepes utcai raktá­rában árusítják a kistételű szaporítóanyagot. — A számvetés azt mutat­ja, hogy a közös gazdaságok, az egy évvel korábbihoz ké­pest, az elmúlt évben több tekintetben is előbbreléptek. A mérleg szerinti eredmé­nyük — az országos adatok szerint — 6,5 százalékkal ja­vult, a termelés értéke fje­dig 5,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A nehéz körülmények között — például aszálykárok — született teljesítmények össze­függésben vannak a Politikai Bizottság 1985-ben hozott ajánlásával, amely a mező- gazdasági termelés feszültsé­geit feltárva, a helyzet és a körülmények javításához mu­tatott irányt. Ennek nyomán egész sor központi és ágazati Intézkedés történt; ezek vég­ső soron hozzájárultak a tel­jesítmények javulásához. Mindenekelőtt az állattenyész­tésben alakult kedvezőbben a szövetkezeti gazdálkodók pozí­ciója. A szabályozó rendszer az elmúlt évben is — és 1987-ben szintén — a koráb­binál jobban tekintetbe vette a mezőgazdasági termelés sa­játosságait, ami több ágazat­ban kedvezőbb feltételeket teremtett. A szövetkezetek ta­valy maguk is segítették a kedvező folyamatok kibonta­koztatását, többek között a költségek csökkentésével. A tsz-ek, amint á mérle­gekből kiderült, a képződött nyereségnek mintegy ötödét tartalékolták. Például Hajdú- Bihar és Baranya megyében két-háromszorosára nőtt az adómentesen felhalmozható tartalék összege, jeléül annak, nagyobb igénnyel Új kikötő a Baltikumban A dán tengerszoroson ke­resztül érkező hajók ezentúl kiköthetnek a Muuga-öböl- ben létesített új kikötőben, 20 km-re Észtország főváro­sától, Tallinntól. Itt helyez­ték üzembe az új kereskedel­mi kikötőt, amely 10 ezer tonna vízkiszorítású óceán- járókat is képes fogadni. Néhány évvel ezelőtt még a tenger hullámai nyaldos­ták a Muuga-öböl puszta partjait. Az építők 200 hektár szárazföldet hódította^ el a tengertől, mintegy 7 millió m talajt kotortak ki az öböl fenekéről, hogy kimélyítsék a vízterületet és létrehozzák az építési területet. Az új tallinni kikötő a Szovjetunió, valamint finn és nyugatnémet cégek kölcsönö­sen előnyös együttműködésé­nek példája. Az új kikötő 5,5 millic tonna teherforgalmat lesz képes lebonyolítani évente igy a teherforgalom szem­pontjából a harmadik helyei foglalja el a Szovjetunióbar a fekete-tengeri Iljicsevsz- kij és a csendes-óceáni Kelet kikötő után. • A nagy hideg elmúltával negkezdődött a fagyra érzé- ceny vetőburgonya értékesí- ése. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat a nagy­üzemek és a kistermelők ta­vaszi igényeit kielégíti. A vállalat az elkövetkező hetek- )en — a terv szerint — nintegy 10—12 ezer tonnát íoz forgalomba. Ha az üze- nekből újabb megrendelést lapnak, vállalják a szállí- ást, mivel a vetőmag-szapo- •ító gazdaságoknál, a tavalyi jó termés következtében, megfelelő tartalékok vannak. Az idén első alkalommal kínál viszonylag nagyobb mennyiségű ^ vetőgumót e Solymári Rozmaring Tsz gesz­torságában működő Meriklor Gazdasági Társaság, amelj ezúttal vírusmentes körülmé­nyek között szaporított mini- gumókát hoz forgalomba. A; ültetési idényre félmillk minigumót szaporítottak i Gülbaba, a Somogy gyöngye a Soproni kifli és a Desire rajtaDoi. a teien előállított anyag egy része már elfo­gyott, de további tételeket szaporítanak belőle a Merik- lon leiepén. Az új eljárással szaporított ■ vetőgumóknak egyébként nagy jövőt jósol­nak, mivel az ilyen burgonya növényi betegségekkel szem­ben ellenállóbb. mint a szán­tóföldön szaporított, és a szállítási és tárolási költség is csökken. NOGRÁD — 1987, március 17., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom