Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-03 / 52. szám

A környezetvédelem közös érdekünk

Ervenlő teherviselés, a gyermekek védelme Ülésezett a megyei családvédelmi tanáss

Az eredmények közül leg. fontosabb, hogy a termőföld védelme érdekében tervszerű, komplex talajjavítás kezdődött el, amely hozzájárult a szántóterület csökkenésének megállapításához. A mezőgazdasági nagyüzemekben műtrágyatárolók létesültek, Szécsényben biogázüzem épült.

Az előző évtizedben a vízellátás javítására 3,7 milliárd forintot fordítottak a megyében, a vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 29 százalékról 49 százalékra emelkedett. Az egészséges ivóvízellátással a szennyvíztisztító-kapacitás bővítése sajnos nem tudott lépést tartani’ mégis fontos eredmény, hogy új tisztítóművek létesültek, a meglevő létesítményeket kibővítik, ezáltal a váro’sok, városi jogú nagyközségek lakói kedvezőbb ellátási körülmények közé kerülnek. Arról sem szabad megfeledkezni: több

ipari üzem tett jelentős lépést a vízvédelemért, s a levegő tisztaságáért. A megye- székhelyen elsősorban az ötvözetgyár, de a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, a kohászati üzemek beruházásának, illetve termékszerkezet-átalakításának is köszönhető, hogy évente mintegy tízezer tonnával kevesebb por hull a városra.

A megyei tanács számottevő összeget fordított a köz- tisztaság javítására, a hulladékkezelés megoldására. A települések többségében ma már megoldott a szemét szervezett elszállítása, megkezdődött a körzeti hulladék- telepek kialakítása.

Mindezek ellenére sem lehetünk elégedettek. Az eltelt években a környezetvédelmi célkitűzéseket nem sikerült maradéktalanul megvalósítani, több területen folytatódott környezetünk állapotának romlása. Továbbra sem kielégítő például a felszíni és felszínközeli vízkészletek minőségének megőrzése, a föld termőképességének megóvása. Egyes térségekben a légszennyeződések mérséklése, az egész megyében a folyékony és veszélyes hulladékok megsemmisítése, tárolása a gond. Még mindig találni települér seket, gazdasági egységeket, ahol nem jutottak el a cselekvésig, s gyakran a jogszabályok által előírt kötelezettségeiknek sem tesznek eleget, azokat nem is ismerik.

Kevés az életrevaló kezdeményezés a természeti erőforrások védelmére, ésszerű, takarékos felhasználására, tapasztalni újratermelődő feszültségeket is. Aggasztó mértékű például a talaj savanyodása, és halaszthatatlan a kedvezőtlen folyamat megállítása, a mezőgazdasági termelés jövője érdekében. Vizsgálatok állapították meg, hogy a termelőszövetkezetek többségében a szerves trágya és műtrágya kezelése nem felel meg a követelményeknek, előfordul, hogy a megépített tárolókat sem használják rendeltetésszerűen. Elszennyeződtek a vízfolyások. A Tarján-patak naponta tízezer köbméter szennyvizet szállít a Zagyvába, s felhasználásra alkalmatlan a Lókos, a Jenői patakok vize. A legtöbb esetben a megye vízkészleteinek romlása mögött, emberi felelőtlenség húzódik meg.

Sajnos a vízműkutak nitráttartalma is fokozatosan növekszik, s ma már a nyugat-nógrádi térségi vízmű kútjainak vize is csak keveréssel alkalmas fogyasztásra. A megyében az egészséges ivóvízzel nem rendelkező települések száma hatvanháromra emelkedett. Aligha férhet kétség ahhoz: mindenekelőtt a víz minőségének megőrzése a legfontosabb. Ez azonban nem jelentheti a levegő tisztasága védelmének alábecsülését.

Salgótarján például még mindig az ország jelentősen szennyezett vidékei közé tartozik. A kohászati üzemekből savgőz, a vasöntöde és tűzhelygyárból szilárd szeny- nyező, az öblösüveggyárból és a romhányi kerámiagyárból por és ólom kerül a levegőbe. Nem sokkal jobb a helyzet Bátonyterenyén, Nóg- rádkövesden sem. Elsősorban a levegőt leginkább szennyező üzemekben indokolt sürgős intézkedéseket

tenni a tarthatatlan helyzet javításáért, de valamennyi gazdasági egységben várnáik megoldásra sajátos feladatok. A helyzet gyökeres megváltoztatása érdekében, a tanácsok hatósági munkájának színvonalát is sürgősen hatékonyabbá kell tenni, mert az elmúlt időszakban tanácsaink általában képtelenek voltak érvényesíteni a levegő tisztaságához fűződő társadalmi érdekeket.

Napjaink egyik legfontosabb problémája világszerte logy természeti és épített környezetünk miként óvható meg a káros hatásoktól, s az értékőrzésen túl, miként teremthetők meg a fejlődés biztosítékai. Annál inkább, mert környezetünk állapota hatással van a termelésre, befolyásolja az életmódot, életkörülményeinket. Ebből következik,

hogy a környezetszennyezés megállítása, és a megelőző intézkedések megszervezése valamennyiünk érdekét szolgálja. A politikai és állami szervek a közelmúltban több fontos intézkedést kezdeményeztek, kibővítették a hatósági jogköröket, a legsürgetőbb feladatokat tartalmazza a népgazdaság VII. ötéves terve.

Hosszú távú koncepció

Mindezzel párhuzamosan, megyénkben is mindinkább közüggyé válik a környezet- védelmi tennivalók megoldására való felkészülés, a konkrét cselekvés, amit Nóg- rád kedvezőtlen természet- földrajzi adottságai is sürgetnek. Az ipar sajátos szerkezete, területi elhelyezkedése, az alkalmazott technológiák miatt a megyeszékhely és környéke évszázadunkban az ország egyik legszeny. nyezettebb területévé vált. Ráadásul vidékünkön szűkösek a lehetőségek az egészséges ivóvíz beszerzésére, gyenge minőségű, eróziónak kitett a termőföld.

E tényezőket is figyelembe vette a Nógrád Megyei Tanács, amikor 1981-ben jóváhagyta a környezet- és természetvédelem hosszú távú koncepcióját, majd meghatározta az egyes szakterületek fejlesztési elképzeléseit. Egy hosszabb folyamat eredményeként, környezetünk minőségére is kedvezően hatottak a gyártás- és gyártmányszerkezet korszerűsítése, az üzemi rekonstrukciók, a távhő- és gázellátás térhódítása, az átgondolt ipar- és településfejlesztés.

Az elmúlt esztendőkben a helyi tanácsok mind gyakrabban foglalkoztak a környezetvédelmi kérdésekkel, számottevő kezdeményezések, javaslatok születtek a legsúlyosabb problémák, a sajátos helyi tennivalók megoldása érdekében. A szerény pénzügyi lehetőségek szerint javították a környezetvédelmi munka anyagi és szervezeti feltételeit, hatékonyabbá vált a koordináció. A környezetvédelmi társadalmi mozgalmak kiszélesítésében és szervezésében jelentős szerepet töltenek be a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt, a szakszervezetek megyei szervei, a TIT, az ifjúsági szervezetek, más egyesületek, valamint a természetvédelem önkéntesei, örvendetes, hogy a jól szervezett összefogás eredményeként, az emberi környezet védelme mindinkább jelentőségének megfelelő teret kap a megye gazdasági, társadalmi folyamataiban, az emberek mindennapi cselekedeteiben.

Mindennél többet mond, hogy az elmúlt években megyénk lakossága a környezetvédelem érdekében több száz millió forint értékű társadalmi munkát végzett, öt év alatt elültettek több mint tizenötmillió forint értékű facsemetét, s a fiatalok 3,7 • milliót érő hasznos hulladékot gyűjtöttek össze.

A környezetvédelem irányításának, ellenőrzésének, a szemlélet és magatartás kedvezőbbé válásának - folyamatát jelzik a gazdasági .építőmunka tapasztalatai is. Megyénk vállalatainak, szövetkezeteinek, intézményeinek nagyobb része érdemi figyelmet fordít a környezetkímélő munkafolyamatokra, a szennyező forrásom fokozatos megszüntetésére.

Gondozatlan területek

Növekvő vízhálózat

örvendetes, hogy a megye települései rendezési tervek alapján fejlődnek. Ezek azonban többségükben kevés figyelmet fordítanak a környezetvédelemre. A községi szeméttelepek egy részének elhelyezése nem felel meg a követelményeknek. Szembetűnnek engedély nélküli lerakóhelyek, elhanyagolt, gondozatlan területek, amelyek méltatlanok a szocialista élet- körülményekhez. Miként arról a megyei tanács a közelmúltban döntött: égető szükség a megyei komplex hulladékártalmatlanítási és elhelyezési koncepció következetes megvalósítása. A megyében évente körülbelül 100 ezer tonna nem hasznosított, szilárd termelési hulladék jelentkezik, melynek ellenőrzött elhelyezése nincs megoldva. Ennek jelentős része veszélyesnek minősül. Az utóbbi tárolására és ártalmatlanítására, jogszabályok alapján, megyei átmeneti veszélyeshulladéktároló telepeket kell létesíteni. Ez a feladat a termelőké. A megyei tanács vállalta a koordinációs munkát — a szükséges vizsgálatok elvégeztetése után — a szak. értők javaslatára erre a célra, Szalmatercs térségét jelölte ki.

A döntés során a megyei és helyi szervek, valamint a sizalmatercsi lakosság /között nézetkülönbség alakult ki. Végül a vitákat követően, a lakóhelytől távolabb eső terület kutatására és kijelölésére került sor. Az ügynek azonban messzebbre mutató tanulságai is vannak. Az egyik az, hogy az adott közösség környezetét érintő, ilyen fontos kérdésekben az illetékeseknek még nagyobb gondossággal, körültekintéssel kell eljárni. Nem lehet mellőzni a konzultációt az előkészítés egyetlen fázisában sem, a helyi politikai, állami, társadalmi szervekkel. A lakosság tájékoztatását, az egyetértés, a hozzájárulás megnyerését pontos elemzésekkel, megnyugtató szakmai érvekkel kell biztosítani.

A másik tanulság még szélesebb érvényességű: a lakosság, a munkahelyek dolgozói sokszor nem érzékelik eléggé a mai helyzet veszélyességét, a hulladékkezelés felelőtlen megoldását. Azt, hogy milyen globális veszélyt jelent a létezésre, az egészségre, a szerteszét hagyott veszélyes anyagok bomlása, felhalmozódása. S a szakszerű, garantáltan biztonságos megoldás megszervezése pedig egyszersminden- korra kizárja a korábbi gyakorlatot, a felelőtlenséget. A Szalmatercs környékén létesülő átmeneti hulladéktárolónak nem szabad veszélyeztetni az életkörülményeket. Ezért az csak teljes biztonságot adó garanciával

épülhet fel. Ma ennek minden műszaki, technikai feltétele megvan. Azt is el kell fogadni ugyanakkor, hogy jogos lakossági igény a település vezetékes ivóvízzel

történő ellátásának megoldása, és természetesen annak a több mint 60 településnek is, amelyek veszélyeztetett kategóriában vannak. Ennek feltételei folyamatosan és csak hosszabb távon teremthetők meg.

A környezet minőségének állapota — aligha lehet elégszer hangsúlyozni — közvetlenül befolyásolja az ember

egészségét, az élet minőségi .tényezőit.Az MSZMP Politikai Bizottságának tavaly júliusi határozata nyomatékkai hívja fel a figyelmet arra, hogy szocialista társadalmunk fontos érdeke és kötelessége: tervszerű környezetgazdálkodást valósítson meg, a természeti és művi környezetet megfelelő állapotban hagyja az utódokra. A párt megyei végrehajtó bizottsága elemzése, határozata szintén hangsúlyozta: az előttünk álló feladatok — a szűkösebb anyagi körülmények között is — csak színvonalasabb tevékenységgel, munkamódszerünk megújításával valósíthatók meg. Ezért az elkövetkező időszakban a környezetvédelmi munka erőteljesebb és hatékonyabb koordinálását kell biztosítani.

Előtérben a megelőzés

A fejlesztések között előtérbe kerülnek a környezet- szennyezés megelőzését szolgáló intézkedések, a környezetkímélő megoldások. Az ezzel kapcsolatos kérdések már a gazdasági tervezés legkorábbi szakaszában sem hagyhatók figyelmen kívül. A gazdasági növekedés és a környezetvédelem szorosan összetartoznak, a korszerű gazdálkodás nem nélkülözheti a tervszerű környezetvédelmi munkát. A VII. ötéves terv időszakában elhatározásaink, testületi

döntéseink megvalósításának színvonala döntő jelentőségű. Ha képesek leszünk megállítani a környezetromlás, értékpusztulás folyamatait, reális esélyt teremtünk ’arra, hogy már a közeljövőben stabilizáljuk eredményeinket, és megalapozzuk a környezetfejlesztés stratégiáját.

A megyei testületek határozatainak megfelelően, ebben a munkában a vízbázisok védelme, a takarékos vízgazdálkodás, a hatékony szennyvíztisztítás a legfontosabb, de szinte azonos jelentőségű a légszennyeződés megállítása, a hulladékhasznosítás, a szennyezőanyagtárolás megszervezése is. Az állami irányítás hatékony

koordinációs munkájává egy-egy ágazatnak sajáté feladatai vannak a termő föld védelmében, a környe zetkímélő művelési technoló giák elterjesztésében, de településszervezés, üdülc körzet-alakítás tervszerűsé gének biztosításában is. i harmonikus, esztétikus kör nyezet, a rend, a tisztasá megteremtésében az oktatás ban, a közművelődésben i jelentős kezdeményezések nek kell születniük, hog reális várakozás lehessen me gyénkben is: a környezetvé delem ügye az egész lakos ság felelős gondja. Közö ügy, melyben új fórumokai cselekvési, ellenőrzési formákat kell teremtenünk hogy összehangoltan, haté konyán dolgozhassunk. Egyet len hasznos, értelmes kéz deményezés sem maradjoi visszhang nélkül! Ne le gyen módja senkinek fele lőtlenül, vagy akár csal könnyedén is kezelni a kör nyezetkárosítás legkisebl jelenségeit se! Űj szemlélet re, új típusú cselekvésre var szükség: a jövőnek vagyunl felelősek.

Havas Ferenc.

a Nógrád Megyei Tanács általános elnökhelyettese

A Hazafias Népfront megyei bizottsága által életrehí- vott megyei családvédelmi tanács tegnap, Salgótarjánban megtartott ülésén a résztvevők elsőként tájékoztató hallgattak meg a módosított családjogi törvényről. Az előadó Kurinka Jánosné dr., a Salgótarjáni Városi Bíróság elnökhelyettese volt.

Bevezetőjében ismertette, hogy a családjogi törvény 1952-ben látott napvilágot, s a mostani változtatást megelőzően 1974-ben módosították először. A törvény célja és rendeltetése, hogy védje a házasság, a család intézményét, próbálja megoldani azokat a konfliktusokat amelyeket a család működési zavarai okoznak. Immáron tendencia, hogy hazánkban növekszik a válások száma, csökken a házasodási kedv, egyre több veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyereket tartanak számon.

A törvény módosításának legfőbb indoka és célja, a családi kapcsolatok, az egymás iránti felelősség erősítése, az egyenlő teherviselés, a gyermekek védelme, a társadalmi és az egyéni érdekek összehangolása.

Hogyan is módosulnak az eddigi jogszabályok?

A házasság előtti tanácsadást. törvéhyszinten kötelezővé teszi a módosítás, s az egy hónapos várakozási időt három hónapra emeli.

A közös megegyezéses válást nehezíti majd, hogy a feleknek a közös vagyon megosztásában is egyezségre kell

jutniuk, kivéve az ingatlannak számító értékeket. Azok a házastársak viszont, akik három évig külön laknak és a gyerek elhelyezését megnyugtatóan megoldják, rövid idő alatt elválaszthatóak. A módosított családjogi törvény a házassági vagyonjog kérdését is szabályozza. A felek a házasság előtt, illetve alatt, szerződést írhatnak arról, hogy milyen külön vagyonnal rendelkeznek, mi az, ami közös vagyonnak tekinthető. Ami a lakáshasználatot illeti, nem minden esetben az a fél az abszolút nyertes, akinél a gyereket elhelyezik, mivel különféle kitételek alapján a volt házastárs is részesülhet a lakásból (megosztással, vagy pénz kifizetéssel.)

A bírónő hosszasan taglalta a gyerektartásdíj fizetésének változásait, ami jelenleg általában a jövedelem 20 százaléka. A módosított törvény, négy szempontot is figyelembe vesz — a gyerek szükségletei, mindkét szülő jövedelmi viszonyai, a saját háztartásban eltartottak száma, a gyerek saját jövedelme —, melyeknek alapján a tartásdíjat 15—25 százalékig lehet megállapítani.

A családvédelmi tanács második napirendként azt tárgyalta meg, hogy a családokkal hivatásszerűen, vagy társadalmi aktívaként foglalkozó egyéneknek milyen továbbképzési formák — szociálpolitikai, mentálhigiénés tanfolyamok — segíthetnek a mindennapi tennivalók megoldásábanFiatal szociológusok konferenciája

A fiatal szociológusok első konferenciája hétfőn megkezdte munkáját a Művelődési Minisztérium vezetőképző és továbbképző intézetében. A kétnapos tanácskozást Reform és társadalom címmel a Magyar Szociológiai Társaság rendezte.

Az eszmecserét Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, a Magyar Szociológiai Társaság elnöke nyitotta meg. A konferencia témájára utalva, elöljáróban kiemelte: Hazánkban a reform két évtizeddel ezelőtt a gazdaságirányítási rendszer átalakításával kezdődött. A reform tehát a gazdaság átalakítását jelentette, ám elengedhetetlen, hogy ezek a változtatások a társadalom más területeire is kiterjedjenek.

A továbbiakban az előadó hangsúlyozta: egy másfajta

megközelítést alkalmazva történelmi tartalmú reformról is beszélhetünk. Mindenekelőtt abban az értelemben, hogy fel kell számolnunk történelmi örökségünkből fakadó elmaradottságunkat, illetve a modernizáció kibontakoztatására van szükség ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a világ fő fejlődési vonalához. Ebben az értelemben a reform egy történelmi feladat teljesítésének első lépcsője, s a tét az: fel tudunk-e zárkózni a világ élvonalához — mondotta végezetül Kulcsár Kálmán.

A tanácskozás ezután szekciókban folytatta munkáját. Az első munkacsoportban szervezet- és munkaszociológiai kérdésekről, a másodikban pedig településszociológiái problémákról folytattak eszmecserét a szakemberek.

Ebben az évben hetvenkétmillió forintos árbevételt terveznek a Paszományárugyár berkenyéi telephelyén. Különféie mintázatú függönyökből a hazai piacot látják el és szállítanak a szocialista országokba is —RT—