Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-02 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI NOGRÁD AZ MSZMP NÓGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS, LAPJA XLIII. ÉVF., 51. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1987. MÁRCIUS 2., HÉTFŐ H Szoujetunío javasolja Cl reykjauíki csomag' felbontását Mihail Gorbacsov nyilatkozata A tartalomból" Bánvászok teendői Alapvető változásokra, újításokra van szükség a mun- kaverseny-mozgalomban, hangzott el a többi között a bányász-brigád vezetők szombati tanácskozásán. (3. oldal) Egykori állami gondozottak találkozója A gyermek- és ifjúságvédelemben eleddig nem került sor hasonló rendezvényre; a hét végén Salgótarjánba azokat az egykori állami gondozottakat hívták meg egy bensőséges beszélgetésre, akiknek sikeres a társadalmi beilleszkedésük, megtalálták életük értelmét, céljá+ (4. oldal) Ismét foci! Bár az időjárás nem fogadta kegyeibe a labdarúgókat, ám menetrend szerint elkezdődött a versenyfutás az NB I-ben és a területi bajnokságban. (7. oldal) Megszüntették a veszteséges kirendeltségeket Szigorúbb gazdálkodás — többszörös nyereség a Pentamernél Ötlet­lohamra! Ma megfújják a képzelet­beli kürtöket a fiatalok, ei- rendezgetik soraikat, s a kidolgozott taktika alapján „rohamra” indulnak a mun­kahelyeken. Nem kell meg­ijedni, nem valamiféle fegy­veres akcióról van szó, ha­nem egy országos, úgyneve­zett ötletrohamról. Amely nem rombol, pusztít, hanem épít, alkot és cselekvésre serkent. í Azt mondták a KISZ-esek néhány hete, hogy vétek tét­lenül nézni, miként pazarol­juk szellemi és fizikai ener- gáinkat, hogyan maradnak kihasználatlanul a képessé­gek, milyen következmények­kel járnak a fegyelmezetlen­ségek. .. szóval, azt mond­ták. hogy ne várjunk másra, a küzdelmet más nem vívja meg helyettünk, cselekedni kell. Mert: a jövőnk a tét. Mit kell tenni? Először is meg kell ismertetni a párt társadalmi-gazdasági prog­ramjának lényegét, hiszen ez adja a vezérfonalat. Aztán össze kell gyűjteni a környe­zetben a továbblépést szol­gáló elgondolásokat, fóru­mot teremteni megvitatásuk­ra, segíteni megvalósításukat. Ne hagyjuk, hogy a lézengők, a lógósak, a kötelességüket mulasztók ugyanolyan anyagi elismerésben részesüljenek, mint azok, akik lelkiismere­tesen dolgoznak. Mondják és sürgetik az élet más te­rületén is la változást. Nem máról holnapra meg­valósítható elképzelésekről von szó, hanem egy hosszú távú szemléleti-cselekvési egység megteremtéséről, amely valamennyiünk ügye. Hiszen a cél: egy anyagiak­ban, szellemiekben nivósabb társadalmi lét. Kétségtelen, hogy ennek alapfeltétele a gazdaság hatékonyabb, jövedelmezőbb működtetése. Az ifjúsági mozgalom első perctől kezdve tisztában volt azzal, hogy nemcsak az elosztásból, ha­nem az előállításból is részt kell vállalnia. Ám, igazából még ma sem találta meg a helyét a gazdasági életben, a termelés mindennapjaiban. Két veszély leselkedik rá: egyrészt félő, hogy valami­féle gazdasági társulássá alakulhat át egy politikai szervezet, másfelől pedig formálissá, jelentéktelenné válhat szerepük, leszűkülhet a társadalmi munkálatok „önkéntes” vállalására. Mindenesetre, napjaink­ban igen erőteljes a nyomás, hogy a KISZ lehetőségeihez és jelentőségéhez mérten kapjon szerepet az adott munkahely gazdasági életé­ben. Egy hete Balassagyar­maton szó esett erről, kitűnt azonban, hogy még koránt­sem világos: mit kell és lehet tenni? Ugyanis, ehhez alap­vető feltétel a munkahelyek gazdasági vezetőinek a konstruktiv hozzáállása. Ne csak unalmas refrénként hangoztassák, hogy „mi szá­mítunk a fiatalokra", hanem biztosítsák a feltételeket, inspirálják őket, s ismerjék el, tisztességes munkájukat! Ma az ország mintegy ezer munkahelyén rendeznek ak­ciónapot, s ezeken a fóru­mokon ki-ki előhuzakodhat elképzeléseivel, javaslataival, sőt a jobb ötleteket akár ezer forinttal is díjazzák. Az „ötletcsokrot” pedig eljuttat­ják más üzemekhez, felsőbb szervekhez. Persze, ne felejt­sük el, mindez csak az első lépés. A neheze ezután kö­vetkezik: megvalósítani az elképzeléseket! T. L — A Szovjetunió 1936. január 15-én történelmi léptékű programot hirdetett meg, a nukleáris fegyverek szaka­szos felszámolásának prog­ramját. Amikor ezt javasol­tuk, abból a szilárd meggyő­ződésből indultunk ki, hogy a jövő biztonsága nukleáris fegyverektől mentes bizton­ság. A szovjet vezetés, az or­szág védelmi tanácsa, amely­nek vezetését rám bízták, mindig a figyelmének köz­pontjában tartja országunk, szövetségeseink biztonságá­nak problémáit és az egyete­mes biztonság kérdéseit. A legkisebb mértékben sem ké­telkedünk abban, hogy a föld­golyó biztonságát, az emberi­ség fennmaradását közös erő­feszítésekkel és politikai esz­közökkel, nem pedig fegyve­rekkel kell szavatolni. A népek, a pártok és moz­galmak túlnyomó többségének józan gondolkodása, az em­beriség léte megőrzésével kap­csolatos természetes cselekvé­si ösztön kizárja, hogy elfo­gadjuk az emberiség öngyil­kosságának logikáját. A világ előtt viselt nagyfokú felelős­ségtől áthatva a Szovjetunió azért száll síkra, hogy talál­janak kölcsönösen elíogadha­A megye szocialista ipa­rában több mint 26 milli­árd forint bruttó termelési ér­téket állítottak elő 1986-ban. Az ipari termelés 0,7 száza­lékkal, az előző évinél mér­sékeltebben emelkedett. Az év első felében az ipar termelé­se fokozottabban nőtt. Az ál­lami ipar meghatározó ága­zatai közül legdinamikusab­ban a gépipar termelése emel­kedett, s nőtt a kohászat termékkibocsátása. Az állami ipar termelési produktumát kedvezőtlenül befolyásolta, hogy csökkent a bányászat, az építőanyag-ipar és a könnyű­ipar termelése. A megye szocialista ipará­ban a foglalkoztatottak szá­ma az országos átlagot meg­haladóan, 1,5 százalékkal mér­séklődött. A megye szocialista ipará­nak termelékenysége — az or­szágos szintet meghaladva — 2,2 százalékkal emelkedett. Az állami ipar főbb ágazatai közül javult a termelékeny­ség a kohászatban és a gép­iparban, csökkent a könnyű­ipar egy foglalkoztatottra jutó termelése. Németh Károly, az MSZMP főtitkár-helyettese a Finn Kommunista Párt meghívá­sára február 24. és 28. között pártküldöttség élén Finnor­szágban tartózkodott. A de­legáció tagja volt Barta Ala­jos, az MSZMP Heves Me­gyei Bizottságának első titká­ra, Gecse Attila, a KB kül­ügyi osztályának helyettes tó megoldásokat a nukleáris fegyverektől és erőszaktól mentes béke megteremtése ér­dekében. A Moszkvában nemrégiben megrendezett fórumon ismé­telten megéreztük tudomány és kultúra, a politika és a vallások képviselőinek vára­kozását, aggodalmát, feszült út­keresését, ismét határozottan éreztük, hogy korunk fordu­lópontot jelent. Reykjavik megmutatta, hogy a nukleáris leszerelés nagyon is megvalósítható po­litika. Az izlandi fővárosban egyetlen lépésre voltunk olyan döntések egész csoportjától, amelyek összességükben a nukleáris veszély frontjának mély áttörését jelentették vol­na. Ebben rejlik Reykjavik minden nagyszerűsége és tra­gédiája. A nagyszerű az volt, hogy megnyíltak a nukleáris fegyverektől mentes világ el­érhető távlatai. A tragédia pedig az, hogy jelentős erők megakadályozták a megálla­podást, továbbra is a nukleá­ris erőre épülő gondolkodás foglyai maradtak. Mindenki számára ismert, hogy mi történt Reykjavik után. Az amerikai kormány­A foglalkoztatottak havi át­lagkeresete 1986-ban megkö­zelítette a 6400 forintot, amely 6.9 százalékkal magasabb az előző évinél. A megye szocia­lista iparában a teljesítmé­nyek és a keresetek között nem volt szoros a kapcsolat, de nem következett be az 1985. évihez hasonló nagy­mérvű elszakadás. Kedvezően alakult a megye szocialista iparának export- árbevétele mindkét reláció­ban. A kivitel folyó áron meghaladta az 5 milliárd fo­rintot, ami az előző évi szint­hez képest számottevő, 11 százalékos növekedést jelent. A konvertibilis elszámolású árbevétel 14 százalékkal, a rubelelszámolású 8 százalék­kal nőtt. A két értékesítési irány közötti megoszlás to­vább javult a nem rubel- elszámolású export javára. A megye szocialista ipará­ból több egység részt vesz a konvertibilis exportbővítő pá­lyázaton. A megyei székhelyű kivite­lező építőipari szervezetek gazdálkodását befolyásoló té­nyezők összességükben ked­vezetője, és Gróf Ferenc, a KB munkatársa. A látogatás során Németh Károly megbeszéléseket foly­tatott Arvo Aaltóval, az FKP elnökével és találkozott a Finn Kommunista Párt több más vezetőjével. Finnországi tartózkodása során Németh Károlyt fo­gadta Mauno Koivisto köz­zat éles fordulattal eltávolo­dott az elért eredményektől. A szovjet—amerikai tárgya­lásokat — a dinamizmusuk és konkrétságuk növelését célzó erőfeszítéseink ellenére — is­mét előre megfontolt szán­dékkal akadályozzák. Ugyan­azok a politikusok, akik Reykjavikban logikusnak tar­tották a hadászati támadó­fegyverek, a közepes hatótá­volságú rakéták az űrfegy­verek és a nukleáris robban­tások kérdéskörét érintő ja­vaslatok összefüggéseiben, egységesként történő áttekin­tését, ma azzal foglalkoznak, hogy minden egyes területen akadályozzák a megállapo­dást arra hivatkozva, hogy a Szovjetunió ragaszkodik az egyidejű csomagkénti megol­dásukhoz. Valójában a tár­gyalásokat szűk, önző érde­kek akadályozzák, az, hogy nem akarnak lemondani a katonai és technológiai fölény hajszolásáról, a — mindenek­előtt a világűrben megvalósí­tandó — előretörés lehetősé­gével kapcsolatos illuzórikus számításokról. (Folytatás a 2. oldalon.) Gazdasági szempontból ör­vendetes fejlődés következett be 1986-ban a Pentamer Ipa­ri és Szolgáltató Szövetke­zet életében. Termelési érté. kük ugyan valamelyest keve­sebb volt, mint ahogy ter­vezték. de a nyereség 6 szá­zalékkal haladta meg az el­képzeléseket. 85-höz képest a nyereségszint megháromszo­rozódott az elmúlt évben, az árbevételt pedig 1 millió fo­rinttal teljesítette túl a szö­vetkezet. A fejlődés eredményeként 7,8 százalékkal nőtt-a. dol­gozók átlagkeresete, s éves szinten megközelítette a 69 ezer forintot. Hatékony gaz­dálkodásukat jelzi, hogy amíg 1985-ben 8,9 millió forintot fizettek ki bérre, addig ta­valy mindössze 6,8 milliót. Mindezt úgy tudták megva­lósítani, hogy felszámolták a veszteséges ózdi és budapes­ti kirendeltséget, ahol építő­ipari és technológiai szerelé­si tevékenységet folytattak. Javult a szövetkezet terme, lésszervezési hatékonysága is, amelyet 50 százalékban a belső tartalékok mozgósításá­val értek el. - Jó eredményt hozott például a részlegel­számolás korszerűsítése, az egyre szélesedő gépi adatfel­dolgozás. Az általános költ­ségek csökkentésében szintén előbbre léptek, mivel a rész­legek csakis gazdaságos tevé­kenységet folytathatnak. Szi­gorúan ellenőrzik, hogy a tá­volsági szállításban ne adód­jon üres fuvar. Nyereségü­ket azzal is növelték, hogy kihasználatlan gépjárművei­ket, a 10 tonnás tehergépko­csikat és egy darut bérbe ad­tak. Mivel a szövetkezet 100 fő alatti létszámmal gazdálko­dik, lehetőségük van arra, hogy az idén áttérjenek a rugalmasabb gazdálkodást biztosító kisszövetkezeti for­mára. A jövő eredményességét szolgálja az Euro-konténer gyártásának bevezetése. Az ezzel kapcsolatos előkészüle­teket már megtették. Jelen­leg a technológiai részlete­ken munkálkodnak. Szeret­nék ezt a gyártmányukat tar. tós termékként megtartani. Ugyanis importot pótolnak vele. Felmerült, hogy meg kellene próbálkozni az ex­portra történő értékesítéssel is. Bevezetésével a kollektí­va megduplázhatja termelési értékét. A meglévő épületeiket is mind nagyobb mértékben kí­vánják hasznosítani, lehető­leg termelés céljaira. A fel­szabadult területen elektro­technikai és finommechani­kai alkatrészek gyártására lenne mód. Elképzeléseik kö­zött szerepel az együttműkö­dés további javítása, a kör­nyező vállalatokkal vasszer­kezetek gyártásában, épü­lettechnológiai és technoló­giai szerelési feladatokban. A szövetkezet célkitűzései között szerepel, az OKISZ által tá­mogatott számítógépes adat- feldolgozás mielőbbi beveze­tése, mind az ügyvitelben, mind pedig a tervezői mun. kában. n megye ipari termelésének üteme elmarad az országos átlagtól A Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1986. évi gazdasági eredményeiről Németh Károly hazaérkezett vezően változtak. A saját épí­tési-szerelési munkák értéke 1986-ban a célkitűzéshez kö- zelállóan alakult, s 1,3 milli­árd forintot ért el. A termelés volumene az 1985. évihez ké­pest 2,3 százalékkal lett több. Az állami kivitelezők volu­mennövekedése többek között azzal hozható kapcsolatba, hogy az 1986. évre tervezett munkákat zömében teljesítet­ték, az átadások folyamato­sak voltak, nem torlódtak az év végére. A szövetkezeti szek­torban a termelésvisszaesés mértéke meghaladta a koráb­bi évekét. A foglalkoztatottak száma az 1985. évi kismérvű élénkü­lést követően 1986-ban ismét csökkent. A vizsgált szerve­zeteknél 4360 főt foglalkoztat­tak. 1,2 százalékkal keveseb­bet az egy évvel korábbitól. Ä létszám az állami szek­torban csaknem az előző évi szinten alakult, a szövetkeze­tiben ugyanakkor az átlagos­nál jobban mérséklődött. A termelékenység kedvező irá­(Folytatás a 3. oldalon) Finnországból társasági elnök, és Kalevi Sorsa miniszterelnök,. a Finn Szociáldemokrata Párt, elnöke. Az MSZMP küldöttsége szombaton hazaérkezett. Né­meth Károly fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg. jelent Arto Mansala, a Finn Köztársaság budapesti nagy­követe. Salgótarjánban a közegészségügyi és járványügyi állomá­son szombatonként is végzik a kórházból küldött minták bakteriológiai vizsgálatát. Egy orvos és két asszisztens rö­vidített műszakban teljesít szolgálatot, s a hét vége két napján állandó telefonügyeletet is tartanak. — bp —

Next

/
Oldalképek
Tartalom