Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-03 / 28. szám

/ <c< VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD- MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 28. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1987. FEBRUÁR 3.. KEDD Devcsics Miklós beszéde az ötvözefgyári munkásgyűlésen Önmagunknak keli megteremteni boldogulásunk feltételeit Ezekben a napokban, hetekben megyénk több üzemében, gyárában, intézményében rendeznek pártnapokat, amelye­ken az ország gazdasági helyzetéről, az MSZMP Központi !Bizottsága november 19—20-án hozott határozatáról, vala­mint az idei jeladatokról esik szó. Hétfőn a Salgótarjáni Ötvözetgyárban tartottak pártnapot, amelyen társadalmi, 'gazdasági, politikai életünk időszerű kérdéseiről, megyénk Iés az ország gazdasági teendőiről tartott előadást Devcsics Miklós, Nógrád Megye Tanácsának elnöke, országgyűlési képviselő. Az egybegyűlteket, a szocialista brigádok, munkahelyi kö­zösségek képviselőit, a Salgótarjáni ötvözetgyár gazdasági és társadalmi szerveinek vezetőit Márton József, a válla­lati pártbizottság titkára köszöntötte, megemlítve, hogy a párttagok és a pártonkívüliek feladata egyaránt: megis­mertetni és elfogadtatni az országos határozatokat, cselek­vésre mozgósítani a helyi célkitűzések megvalósításában. Devcsics Miklós előadói be­szédének bevezető részében. utalt az MSZMP XIII. kong­resszusán elhangzottakra, il­letve az azóta eltelt időszak fontosabb társadalmi-gazdasá­gi változásaira. Hangsúlyozta, hogy a kongresszusi doku­mentumok céljai ma is helyt­állóak, ám azok megvalósu­lásában gondok, feszültségek adódtak. Ezek okait elemezve a szónok utalt az elmúlt hét végén közzétett statisztikai jelentésekre, amelyek világo­san jelzik, mely területeken követtünk el hibákat. Ezek kiküszöbölése során említet­te egyebek között Devcsics Miklós, hogy radikálisan sza­kítanunk kell munkánk ed­digi gyakorlatával, új növe­kedési pályára kell állítani gazdaságunkat. Nógrád megyében is meg kell tennünk a szükséges lé­péseket, át kell alakítani gaz­dasági szerkezetünket, foly­tatta az országgyűlési képvi­selő. A feladatok sorából* ki­emelte, hogy a vállalatoknak a korábbinál nagyobb cse­lekvési szabadság jut, ám ez nagyobb felelősséget is je­lent! Hozzáfűzte, hogy a dön­tés felelősségében osztoznia kell a vállalati kollektívának, a munkásoknak és a vezetők­nek egyaránt'—, csak a kö­zösen, hozzáértő felelősséggel hozott döntés eredményezhet következetes végrehajtást, si­keres megvalósítást. — Épp a Salgótarjáni öt­vözetgyár mutatta meg azt a példát, hogy nemcsak azok a vállalatok tudnak talpon ma­radni, amelyek magas állami támogatást kapnak — mon­dotta a továbbiakban Nógrád Megyei Tanácsának elnöke. — Az itt tett sok apró, kö­vetkezetes Lépés vezetett ah­hoz, hogy eredményesek le- gyenék a törekvések. Az a járható út — tette hozzá az előadó —, amely önmaga te­remti meg a boldogulásához szükséges feltételeket! Ezután az infrastrukturális fejlesztésekkel foglalkozott Devcsics Miklós, utalva arra a statisztikai számra, mely szerint a nemzeti jövedelem több mint 40 százalékát a nem termelő szféra használja fel. Nógrád megyében az elmúlt tíz esztendőben, összesen, mintegy 11 milliárd forintot fordítottunk e célokra —, többet költöttünk erre, mint az ipari fejlesztésre. Beszéde befejező részében a bérezés megváltozott szere­péről szólt, hangsúlyozva: változtatni kell azon a gya­korlaton, hogy azok a válla­latok ís emeljenek bért, ame­lyek azt nem termelik meg, nem állítják elő. Azzal zárta mondandóját, hogy olyan köz­hangulatot kell a munkahe­lyeken teremteni, amely a hatékonyabb, a jobb munkát ismeri el értéknek, s nem a hivatkozások, hanem a cselek­vések számát kell szaporíta­ni kinek-kinek a maga mun­kahelyén. A munkásgyűlés további részében a jelenlévők közül többen kérdéseket tettek fel, így Vágó Géza, a minőségel­lenőrzési osztály vezetője, a Szovjetunióban lezajló társa­dalmi folyamatok hazánkra gyakorolt hatásáról érdeklő­dött. Matheidesz Mátyásné, a közgazdasági osztály vezető­je a kohászati fejlesztés álla­mi elképzeléseiről tudakoló- dott, míg Solymár András, a műszaki-fejlesztési osztály ve­zetője a műszaxi fejlesztések elbírálásának jelenlegi gya­korlatát kifogásolta, szorgal­mazva a gyorsabb, „bürokrá­ciától mentesebb” megvalósí­tást. Devcsics Miklós, vala­mennyi kérdésre részletesen válaszolt, majd Márton Jó­zsef, a vállalati pártbizottság titkára zárszavával ért véget a munkásgyűlés. Zsinkó-nap Báton y iereny én Figyelemre érdemes rendez­vényt sejtet a Zsinkó Vilmos- nap forgatókönyvének beve­zető mondata: Helye: a 209. Számú Zsinkó Vilrpos Ipari Szakmunkásképző Intézet tan­termei, a Bányász Művelődési Ház színházterme, valamint a nagyközség területe. Félezer diákot, több mint félszáz felnőttet (a tanárok, oktatók, technikaiak mellett „külsősök” is közreműködtek) mozgatott meg ez a hagyo­mányos iskolai ünnep Bátony- terenyén. Az intézménybe lá­togatott erre a napfa a KISZ Nógrád Megyei Bizottságának titkára, Puszta Béla és Nagy László, a KISZ mb munka­társa, középiskolai felelős. Reggel az iskolarádión ke­resztül megemlékezést hall­hattak az intézet névadójáról, Zsinkó Vilmosról, majd meg­koszorúzták az emléktábláját. Ezután kezdődött el a nagy játék. A tavalyi évhez hason­lóan 17 helyszínen folytak ko­moly, vidám, felkészültséget avagy kézügyességet, gyorsa­ságot és ötletességet kívánó versenyek. Árulkodóak a hely­színek: az iskolai kis múze­um, a könyvtár, a tornate­rem, a számítógépes tanterem, a lőtér, — de a többi tante­rem, a klub, az osztályfőnöki kabinet is több érdekes fel­adat megoldásának tere volt. És ahogy ígérték: a nagyköz­ség lakosai állatokat „gyűj­töttek”, maskarába öltözésre vettek rá idegen, nem az is­kolában dolgozó vagy tanuló embereket. Volt bütykölde, gyűltek a tárgyuk a múzeum­ban. Tartottak politikai vita­köri villámverstnyt és ko­moly, felkészülést igénylő történelmi vetélkedőt, tanul­tak politikai dalokat. Az egyik teremben memóriájukat tet­ték próbára a vállalkozók, a másikban KRESZ-kérdésekre feleltek, a harmadikba ötlete­ket gyűjtöttek — és még so­rolhatnánk, milyen feladatok­kal szerezhettek pontokat. Végére hagyva, volt egy rendhagyó sajtótájékoztató is, ahol a „hóhért akasztották”, azaz a fiatalok kérdezgettek a Nógrád két újságírójától. A sok helyszínes, változatos játék után, a Bányász Műve­lődési Házban folytatódott a Zsinkó-nap programja. Elő­ször Hantos Sándor igazgató átadta az idei Zsinkó-díjat. Ezt minden esztendőben egy tanár és két diák kapja meg, az iskolai KISZ-bizottság és a diákszakszervezet döntése alapján. Az ifjúság nevelése érdekében végzett kiemelkedő munkájáért most Tóth Géza pedagógust jutalmazták, jó tanulmányi eredményéért, kö­zösségi és társadalmi munká­jáért pedig Zeke Ágnes és Bakalár László diákok vehet­ték át a kitüntetést. A sokmenetes délelőtti via­dal eredményeit szintén itt ismertették. Az élen a III. C osztály, a második helyen az I. B, a harmadikon a II. A végzett. A rendezvénysorozat a Diák­színpad bemutatójával zárult: Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicalje került a színpadra. f-------------------> M ai számunkban Megfelelni a Követelmények­nek (3. oldal) Boszorkányt; pedig vannak (4. oldal) Úttörősarok (3. oldal) J De jó sokan vágytak...! Megéhezlek a hármas ikrek Csípős volt még a délután, a nagyszülők azonban rendít* hetetlenül tűrték a zord időt. Várták a helikopter érkezé­sét. Salgótarjánban, a Besz- terce-lakótelep autóparkoló­jában gyülekezett néhány iskolás osztály is, hogy kö­szöntse a ma hazaérkező sal­gótarjáni hármas ikreket. A várakozás perceit aztán megszakította a legfrissebb hír: a helikopter nem tudott felszállni a rossz időjárás mi­att, de a gyerekek jönnek, kicsit később, gépkocsival. A salgótarjáni hármas ikrek nagyszülei, Szlatincsán Ti- borné Fehérvári Éva gyer­mekeinek boldog várakozói nem hagyták el a helyszínt. Akármivel is jönnek a gyere­kek, a lényeg az, hogy még ma itthon lesznek­A várakozó tömegben meg­tudtuk, hogy szinte az egész család vasúti dolgozó. Az már korábban kiderült, hogy a hármas ikrek édesapja moz­donyvezető, anyjuk forgalmi szolgálattevő, de vasutasok a nagyszülők is. Igaz, ma mind­annyian nyugdíjasok. Az anyai nagyapa műszaki el­lenőr volt a vasútnál, az édesapa szülei kocsitakarító­ként és málházóként dolgoz­tak a MÁV-nál. — Négy legényt adunk a hazának — mondta büszkén a nagypapa, aki arra gondolt, a hatéves unoka után a há­rom iker fiú is katona lesz évek múlva. Az édesanya anyja viszont, Margit néni kicsit idegesked­ni kezdett, két óra után, hogy a helikopter nincs sehol. Ek­kor érkezett a megnyugtató hír: a helikopter nem indult el, de a hármas ikreket szál­lító gépkocsi hamarosan Sal­gótarjánba ér­Ügy is volt. Délután négy óra után néhány perccel az édesanya három fiúval ki­szállt a gépkocsiból, A Ma­gyar Televízió légi szolgála­tának autója hozta haza őket. A most kapott Beszterce- lakótelepi lakásban nagy a sürgés-forgás. Az apa a kony­ha és a szoba között szorgos­kodik a kínálnivalókkal. A Végre együtt a család nagyapa, ahogy bekukkant a gyerekszobába, arra hívja fel a figyelmet, hogy fel kell ír­ni a gyerekágyakra melyik­ben fekszik a Balázs, a Ger­gő, a Tibor, Gabika, a hat­éves fiú, azt mondja: de jó, sokan vagytok! Azután szor­galmasan vitte ki a kistest­— Lehet, hogy ez az éjsza­ka olyan lesz számomra, mint egy álom — mondja a hál“ más ikrek boldog édesapja, Szlatincsán Tibor, aki eddig csak inkubátorban látta gye­rekeit. Lassan elköszön a népes sereg, marad a rokonság, akik Dolgozik a Tvhíradó stábja. vérei alól a kicserélt pelen­kákat a fürdőszobába. A nagymama, Fehérvári Györgyné azt mondja, segít­ség lesz mindennap. így nyilatkozik Győré Jánosné is, ő a nagymama testvérének felesége. mint ígérték segítenek majd, amint, ahogy a hivatalos segítség sem késett, a hétfőn hazaérkezett salgótarjáni hár­mas ikreknek: Balázskának, Gergőnek és a legifjabbnak, a kicsi Tibornak. — zsély — Csehák Judit Varsóban Csehák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese Zbig­niew Gertychnek, a Lengyel Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökhelyettesének meg­hívására hétfőn Varsóba uta­zott. Elutazásakor a Ferihe­gyi repülőtéren jelen volt Tadeusz Czechowicz, a Len­gyel Népköztársaság magyar- országi nagykövete is. Hétfőn hivatalos látogatás­ra Varsóba érkezett Csehák Judit, a magyar Miniszterta­nács elnökhelyettese. A var­sói repülőtéren Csehák Judi- tot Zbigniew Gertych fogad­ta. Jelen volt Biczó György, Magyarország varsói nagykö­vete. Csehszlovák képviselők magyarországi látogatása A magyar országgyűlés meg­hívására hétfőn hazánkba ér­kezett a csehszlovák Szö­vetségi Gyűlés küldöttsége. A delegációt Alois Indra, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság Szövetségi Gyűlésé­nek elnöke, a CSKP KB el­nökségének tagja vezeti. A Vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az Oészággyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, valamint az ország- gyűlés több más tisztségvi­selője fogadta. Jelen volt Ondrej Durej Csehszlovákia budapesti nagykövete. A csehszlovák küldöttség délelőtt a Hősök terén megko­szorúzta a magyar hősök em­lékművét. Délután az Országházban megkezdődtek a magyar— csehszlovák parlamenti tár­gyalások. A magyar tárgyaló­csoportot Sarlós István veze­ti. Tagjai: Cservenka Ferenc- né, az Országgyűlés alelnöke, dr. Korom Mihály, az Alkot­mányjogi Tanács elnöke, dr, Horváth Jenő, Jakab Róbert- né, dr. Sinkovics Mátyás és Sziráki András képviselő. Az Alois Indra vezette csehszlo­vák delegációban Éva Zelez- niková és Viera Gogová, a Szövetségi Gyűlés elnökségé­nek tagjai, valamint Hana Kantorová, Alexandr Mada­rász és Karel Vébr képviselők ültek tárgyalóasztalhoz. Jelen volt Ondrej Durej. Sarlós István bevezetőben hazánk gazdasági törekvései­ről adott tájékoztatót, ismer­tetve a termelési szerkezet átalakításával, a minden pi­acon értékesíthető termékek előállításával kapcsolatos kö­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom