Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-12 / 36. szám

Az OBV salgótarjáni gyárában az Idén is folytatódik az NDK-exportra kerülő hajtófejek gyártása. — bp — Lázár György Olaszországba utazik Lázár György, a Minisztertanács elnöke Bettino Craxi olasz miniszterelnök meghívására a közeli napokban hiva­talos látogatást tesz Olaszországban. (MTI) Gyümölcsérésfől a palackozásig Szorpok, üdítők Drégelypalánkról Már elhagytuk a Drégely- palánk határát jelző táblát; az országúton robogva á ha­társáv felé közeledünk. Rá­kanyarodva a bekötőútra, hamarosan a drégelypalánki termelőszövetkezet mellék­üzemágához érünk; az udva­ron rekeszhalmazok sokasá­ga, á gyártócsarnokból mono­ton gépzaj hallik. A 4000 négyzetméteres üzem 1982- ben kapcsolódott a régi, már az első világháború idején is működő társához, korszerűbb módszerekkel dolgozva fel a gyümölcsöket. A hagyományos szörpgyár­tás a hatvanas évek végétől fokozatosan visszaesett, ki­szorították az élettanilag és aromáját tekintve, előnyö­sebb rostos ivólevek, gyü­mölcsnektárok. A két műsza­kos üzemben jelenleg 15-féle szörp, s négy-négyféle ivóié és sűrítmény gyártása folyik. A piaci kutatások és a vele­járó próbagyártás a múlt év­től a szamóca- és málna­dzsem exportra történő ké­szítését irányozták elő. Főként Kanadából érdek­lődnek vevők. A hazai felvásárlók éven­te mintegy 300—400 va­gon szörpöt rendelnek a drégelypalánkiaktól. Csak elenyésző mennyiség megy a szocialista országokba, lévén nagy konkurencia a szénsavas és rostos üdí­tő. Egészséges munkamegosz­tás a jellemző a régi és az új termelőegységre. Zúzzák, pré­selik, derítik és szűrik a gyü­mölcsöt, egészen addig, amíg szörpgyártásra alkalmas lé­hez nem jutnak. Az egyhar- mad léhez kétharmad arány­ban cukrot, s aromát tesz­nek, majd 40—60 Celsius-fo- kon lefőzik, töltik, címkézik, zárják. A gyümölcsnektárok annyiban különböznek a ször­pöktől, hogy mosás, puhítás és párolás során különválasz­tódik a hús és a mag, s a rostos anyagok is benne ma­radnak a párlatban. Vízzel és ízesítővel kiegészülve törté; nik a félliteres üvegbe való palackozásuk, szállításuk. Sajnos a magyar kon­zervipar csomagolási tech­nikája nem fejlődött ele­gendő mértékben, pedig egy termék eladásánál rengeteget számít a for­más, kellemes külalak, a vonzó csomagolás. Ennek hiányában az ivóle­vek kizárólag a hazai fo­gyasztás áramkörébe kapcso­lódnak bele. Kielégítőek a melléküzem- ág 1986-os mutatói; a bogyós növények — amelyek száz esztendő óta meghatározói a környék növénytermesztésé­nek — termésátlaga, s a be­lőlük nyert üdítők mennyisé­ge megfelelt a terv előirány­zatainak. A gépesítés magas fokát mi sem bizonyítja job­ban, mint az a tényező, hogy a munkafolyamat egésze, s még az üvegek rekeszekből való kiemelése is gépi erővel történik. A főként hölgyeket foglalkoztató üzem szinte va­lamennyi itthoni Füszért- vállalattal napi kapcsolatban áll, a rugalmas és közvetle­nebb eladásáról ismert kis­kereskedelmi vállalatokkal szintén. Mivel sok tsz-tag vállalt szerepet a részes mű­velésben, érési időben a lét­szám igencsak megcsappan, s át kell hogy álljanak az egy műszakos termelésre. Nem kis fejtörést okoz — éppen a szörp általános visz- szaszorulása miatt — a jól prosperáló gazdálkodás meg­tartása, s a késztermékek fel­vevőpiacának bővítése. Az idő és a fejlődés túlhaladta a vasárnapi lakomák után szó­davízzel hígított szörpök fénykorát; az egészséges élet­mód és a helyes táplálkozás a természetes kivonatokat tar­talmazó nektároknak kedvez. Az ivólégyártáshoz viszont fűtött raktárak és korszerűbb technológia szükségeltetnek — ezen követelményeknek vi­szont a Szondy Mgtsz egye­lőre nem képes teljes mér­tékben megfelelni. AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI' TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF.. 36. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1987. FEBRUÁR 12., CSÜTÖRTÖK VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Exportösztönző intézkedések Megélénkült a uéllalkozéi kedv Győri Ferenc osztályvezető mindenekelőtt arról szólt, hogy tavaly az export bővíté­se érdekében számos kormány­zati intézkedést hoztak. Ezek sorába tartozott az öt évre szóló pályázati rendszer meg­hirdetése. Az iparvállalatok kezdetben idegenkedtek jelen­tős exporttöbblet vállalásától, pedig cserébe számos kedvez­ményt helyeztek kilátásba, így például rendkívül ala­csony kamatú hitelt, kedvező gépkölcsönbérleti lehetőséget, beruházás esetén pedig a fel­halmozási adó elengedését. Később azonban megélén­kült a vállalkozói kedv, s az év végéig mintegy 180 ipar- vállalattal és szövetkezettel jutottak konkrét megállapo­dásra. A pályázók már az első évre több mint 164 mil­lió dollár többletexport eléré­sére tettek javaslatot Az előzetes mérlegadatok alap­ján az üzemek háromnegye­de teljesítette vállalását, egy­negyede viszont elmaradt /at­tól, mert egyes fejlődő orszá­gok fizetési nehézségei miatt az üzletek egy részé meghiú­sult. Különösen eredményes­nek bizonyult a Gördülőcsap­A lakóhelyi demokrácia egyre tartalmasabb fórumai a falugyűlések, amelyeken a lakosság megismeri a tanácsi szervek terveit, a települések közigazgatási irányítói pedig tájékozódnak az állampolgá­rok véleményeiről, kezde­ményezéseiről. Rétság Városi Jogú Nagyközségi Tanácsá­nak Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén összegezte a tapasztalatokat, azzal sum­mázva, hogy e fórumok jól szolgálták a tanácss, a Haza­fias Népfront és a lakosság kapcsolatának erősítését. Miről is esett szó e ren­dezvényeken? A toknácsiak fölvetették a tej és a kenyér kiszállításának rendszerte­lenségét, nem találták meg­nyugtatónak a zöldség- és húsellátást. Ugyanitt szó ágy Művek, a Szerszámgépipa­ri Művek, a Budaflax. a Ti­sza Cipőgyár és a Szatmár Bútorgyár exportteljesítése. Az év közben újabb export- ösztönző intézkedések szület­tek, miután külpiaci vesztesé­geink tovább növekedtek, részben a világpiaci kőolajár csökkenése miatt. Az Ipari Minisztérium 70 vállalattal kötött olyan megállapodást, amely csak egy évre, tehát 1986-ra szólt. A szerződések­ben rögzítették a teljesítéshez nyújtott állami garanciákat. A pályázók összesen 150 mil­lió dollárnyi többletexportra vállakoztak, s ezt általában teljesítették is. Egy másik ösztönző lépés volt a szabadnapi-pihenőnapi termeléssel létrehozott export- többlet segítése kedvezmé­nyekkel, például béradó-vissza­térítéssel. Ily módon 25—30 millió dollár értékű export- többlet keletkezett 40 válla­latnál. Az exportösztönző in­tézkedések nélkül külkereske­delmi egyensúlyunk még ked­vezőtlenebb lelt volna — hangsúlyozták a sajtótájékoz­tatón. esett a közvilágítás hiányos­ságairól, akárcsak Bánkon, ahol a Hősök terén vannak ilyen gondok. Bár, amint el­hangzott, ez utóbbi helyszí­nen már a múlt év áprilisá­ban megrendelték a lámpá­kat az ÉMÁSZ-tól... Ugyan­csak a tolmácsiak kérték az Alkotmány és a Szépvölgyi utak rendbetételét, amelyre a tanácsi illetékesek tájékoz­tatása szerint jövőre kerül sor. Bánkon kérték a helybeli­ek, hogy a köztemetőhöz ve­zetékes ivóvizet építsenek ki, és a Körte utcában segély­kérő telefont szereljenek föl. Mindkét felvetés jogos, ám az anyagi lehetőségek korlátozot­tak, ezért ezeket egyelőre nem tudja megvalósítani a tanács. Az idén változatlan alapel­vek és feltételek mellett pá­lyázhatnak a vállalatok, te­hát a többletexport-vállalá­sért ugyanazokra a támogatá­sokra számíthatnak, mint ed­dig. Ugyanakkor a bankrendszer változásával, a kereskedelmi bankok megjelenésével már egyfajta verseny is kialakul­hat — a második fél évtől van erre lehetőség — hiszen a vállalati elképzelések közül a megkeresett bankok szelektál­ni fognak aszerint, hogy me­lyik fejlesztés biztosítja a leg­gyorsabb megtérülést. A vál­lalatok pedig oda fordulnak majd támogatásért, ahol a legkedvezőbb feltételeket nyújtják számukra. A pályázatok elbírálásánál a tavalyi tapasztalatok alap­ján azt is figyelembe veszik majd, hogy az exportnöveke­dést mekkora ráfordítás mel­lett érik el a vállalatok. Az üzemek a kedvezményeket a vállalt kötelezettségek telje­sítésével arányosan vehetik igénybe. Az év eleje óta egyéb­ként további 20 vállalati pá­lyázatot nyújtottak be a mi­nisztériumba elbírálásuk fo­lyamatban van. Az említettek mellett még több észrevétel hangzott el a rétsági, a bánki és a tolmá- csi falugyűléseken, így a közlekedéssel, a víz- és a ke­reskedelmi ellátással kap­csolatban. Valamennyi felve­tésre válaszoltak, illetve vá­laszolnak a tanács illetékesei a helyszínen, valamint írás­ban, s megteszik a szükséges intézkedéseket. A három fórumon csaknem négyszázan jelentek meg az összesen, mintegy négy és fél ezer főnyi lakosság képvi­seletében. Kitűnt a felszóla­lásokból, hogy a választópol­gárok egyetértenek a taná­csi célkitűzésekkel, támogat­ják azt a feladatok megvaló­sításában. f----------------------\ A tárlatomból: Formális interpellációk (3. oldal) Olvasók fóruma (4. oldal) Heti tévé- és rádióműsor (9 oldal) Befejeződött a KB-titkárok találkozója A KGST-országok testvér* pártjai központi bizottságai* nak nbezögazdaság; kérdések* kel foglalkozó titkárai feb­ruár 10—11-ón találkozót tartottak Moszkvában. Ezen megvitatták a pártkongresz* szusi határozatok telje* sítésére és a műszaki-tu* dományos haladás komples programjának megvalósítá" Sára a mezőgazdasági-élel­miszeripari ágazatban folyó tevékenységet. A Magyar Szocialista Mun* káspártot Havasi Ferenc, aa MSZMP Politikai Bizottsá* gának tagja, a Központi Bi* zottság titkára képviselte. A találkozó résztvevői egyebek közt megvitatták, milyen utak kínálkoznak a biotechnológia vívmányai* nak hatékony kiaknázására, az anyagi-műszaki színvonal emelésére, a szakosításra, és a kooperációra a mezőgazda* sági-élelmiszeripari ágazat* ban. Áttekintették azt is, hogy milyen lehetőségek vannak a közös egyesülések, vállala* tok és tudományos kollektí* vák szervezésében. A résztvevők meglátogat* ták a Biogen ágazatközi tu­dományos-műszaki közpon* tot, és beszélgetést folytattak a vezető biotechnológiai tu­dósokkal. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, szerdán este hazaérkezett a Szovjetunióból. Kíséretében volt Kovács Imre, a KB osz­tályvezető-helyettese és Do- bóczky István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes. r , Véleménycsere vállalatvezetőkkel Lázár György, a Miniszter«! tanács elnöke és Berecz Fri­gyes, a Minisztertanács el­nökhelyettese szerdán részt vett az iparpolitikai tanács vállalatvezető tagjainak meg­beszélésén. Az Ipari Minisz­tériumban tartott tanácsko­záson véleménycserét foly­tattak az MSZMP KB 1986. novemberi határozata és ez­zel összefüggésben az 1987. évi terv végrehajtásának fel­adatairól. Hétszázhatmillió fo­rint árbevételre szá­mítanak az idén a Ganz- MÁVAG mátraterenyei gyárában, nyereségüket 75 millió forintban szabták meg. Termékeik jelentős részét exportálni kívánt ják, a tavalyi 372 millió forint helyett, az idén már 436 millió forintot kíván­nak a határainkon túli ér­tékesítésből realizálni. Profiljukhoz tartozik a vasúti szállítójárművek futó-műveinek készítése, ezekből Egyiptomba, Indi­ába és a Szovjetunióba küldenek jelentős mennyi­séget. — kulcsár — Falugyűlések Rétsáson, Tolmácson, Bánkon Ellátásról, közlekedésről, világításról A konvertibilis export bővítését szolgáló pályázatok ed­digi tapasztalatairól, valamint az idei lehetőségekről,' ked­den sajtótájékoztatót tartottak az Ipari Minisztériumban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom