Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-06 / 31. szám
Gazdaszemmel a löld Mező Ysz-ben * „Hegyek-völgyek között..." Bujáik nevét említve az idegen előtt is először a népviselet, a hamisítatlan palóc táj jelenik meg. Az itt élők büszkék rá, hogy hagyomá- nyaiikat a török időktől őrzik, bár kétségtelen, hogy a modern kor hozott némi változást és — bujáki módra — jellegzetességet is. Közel ezer ember kel útra reggelenként, hogy a főváros, vagy a közeli városok üzemeiben, építkezésein keresse meg a kenyérrevalót. Buják nevével összefonódik Glatz Oszkár festőművész neve is, aki időtálló alkotásain keresztül őrizte meg számukra a bujáki menyecskék, földművelő parasztok arcvonásait ÜJRAÉRTÉKELODÖTT FÖLMÜVESSEG A dimbes-dombos táj kemény erőpróbát követel attól, aki itt gazdálkodásra adja a fejét. Századokkal ezelőtt nem volt kérdéses, hogy érdemes-e ilyen mostoha körülmények között növényeket termelni, állatokat tartani:ez létkérdés volt. Mária Terézia idején azonban megesett egy furcsaság. Krónikások feljegyezték egy bizonyos Bo- diczky Dániel nevét, aki selyemhernyó-tenyésztéssel foglalkozott. A vállalkozás nem hozta meg a várva várt sikert, ezért ma hiába keresnénk a Zöld Mező Tsz tevékenységei között a „bogarakkal való foglalkozást”, nem találnánk. A szőlő viszont nem veszett ki; jól terem — még ma is — a hagyományos muskotály. Valamikor — néhány évtizede, éve — Bujákon kétezernél is több szarvasmarhát tartottak számon, s legalább ennyi, ha nem több, sertést. Az ingázók ideje viszont nem engedi meg ezt a fajta „fényűzést”. A hagyományt ebben az esetben is kezdi felszámolni a gazdaságosságra való törekvés, az újfajta életszemlélet. Éz nem tipikusan bujáki jelenség; tanúi lehetünk hasonló változásoknak az ország valamennyi részén. ÍGY GAZDÁLKODTUNK Háztájiban tenyésztett nyitlak. Ha netán valaki furcsálla- ná, miért kerül egy zárszámadási beszámoló elé ilyesfajta kitérő, a válasz adott. Az említett körülmények szinte valamennyien hatással vannak a község legnagyobb gazdálkodó egységére, a Zöld Mező Termelő- szövetkezetre. A munkalehetőségeket tekintve a bujákiak inkább nevezhetők „iparosoknak”, mint mezőgazdászoknak. A tsz létszáma alig haladja meg a kettőszáz főt, legalábbis akik az alaptevékenységben dolgoznak. Fennmaradásuk, létjogosultságuk a kis létszám ellenére sem vitatható, hiszen tavalyi eredményeik bizonyítják: megfelelő termékstruktúrával, vállalkozói kedvvel meg lehet alapozni a hatékony gazdálkodás feltételeit, önkritikus értékelésük mindennél többet mond. A termelőszövetkezet termőhelyi adottságai alapvetően meghatározzák a vetés- szerkezetet. Nagy táblák kialakítása nem mindenhol lehetséges. A mezőgazdaságba vont terület 2100 hektár, melynek átlagos aranykorona-értéke 13,22, azaz nem tartozik a „zsíros” földek közé. Az összterület kétharmada szántó, közel 400 hektáron folyik gyepművelés, 260 hektár erdőség. Emellett 16 hektáron termelnek szőlőt és egy-egy hektáron folyik kertészkedés, illetve gyümölcstermesztés. Jelenleg, mintegy v 45 hektárnyi területet vontak ki a művelés alól. 111 hektár földet művelnek a háztájiban, ahol a növényi kultúra főként őszi búzából, őszi árpából, napraforgóból, kukoricából, burgonyából és szőlőből áll. A szántóterület nagy részét az őszi búza vetésterülete adta 1986-ban, 637 hektárral. Jelentős mennyiséget vetettek még őszi árpából, kukoricából és lucernából. A termésátlagok ugyan elmaradtak a kívánatostól, de ez az ország valamennyi szövetkezetére jellemző volt, hiszen tavaly ismét pusztított a mezőgazdaság legnagyobb ellensége, az aszály. A Zöld Mező Tsz időben felismerte a veszélyt és termékváltással fordította a maga javára az időjárás okozta nehézségeket. így például a káposztarepce teljes tervezett vetésterületét a napraforgónak „adták át”, melynek a hozama elérte a célul kitűzött 2,2 tonnás hektáronkénti átlagot. Az aszály számlájára írt károk mellett pusztított a vetésfehérítő is, melyet a megkésett növényvédelmi munkák csak megállítani tudtak, visszafordítani már nem. S ez nem csak önkritika, de kritika az Agrokémiai Közös Vállalat légi növényvédelmi szolgálata felé is, hiszen nem biztosították idejében a létfontosságú helikoptert. Az alaptevékenységhez tartozó erdőgazdálkodás — szintén az aszály következtében — a tervezett mennyiségnél kevesebb, 664 köbméter fát termelt ki, 262 hektáros erdejéből. Ennek jelentős részét tűzifaként értékesítette a termelőszövetkezet. A kivágott fa egyharmada származott tarvágásból, a többi gyérítésből és tisztításból. Az állattenyésztés már jó ideje csak a birkatenyésztésre korlátozódik. A juhok létszámának növelését — bár országosan gazdaságosa tartása — a felvásárlási árak alacsony szintje miatt és az állami támogatás mértékének az apadása miatt sem tudta megvalósítani a tsz. Tavaly 307 darab állatot értékesítettek, a birkanyírásból származó 1852 kilogramm gvapú mellett. A szövetkezet vezetése figyelembe veszi és vette azt a kormány- programot, mely szeretné megakadályozni az állatállomány nagyfokú csökkenését, ezért a jövő feladatai között kiemelt helyen szerepel a juhállomány felajavításának lehetősége, esetleg a fajtaváltás kísérlete. Több alternatívát is kidolgoztak, melyek mindegyike azt a célt szolgálja, hogy minél kevesebb — esetleg nulla — állami dotációval, tehát nyereségesen tudjon állatot tenyészteni a szövetkezet. Annád is inkább, mivel a domborzati viszonyok kiválóan alkalmasak lennének az ágazat fejlesztésére, s ezen a vidéken a hagyomány is nagy húzóerőt jelentene. A GÉPPARK JELENE ÉS JÖVŐJE Aratás után némi csúszás volt a talaj-előkészítési munkálatokban. A termelőszövetkezet rendelkezésére álló erőgépek és eszközök egy része elöregedett, gyakori volt a meghibásodás. A problémát előre látta a tsz vezetése és már az elmúlt években megteremtették a feltételét újabb gépek beszerzésére. Ennek első jeleként tavaly vásároltak egy Rába 250-es erőgépet, 2 darab Claas döminá- tort, egy Rába IH ikerkapcsolású vetőgépet — a hozzá tartozó vetőmagfeltöltő- vel —, egy Konzertil kö- zépmélyiazító munkagépet és egy Sirokkó 30/40-es szárító- berendezés alapgépeit. A szállítójármű-parkot javította 3 darab új IFA-tehergépkocsi, valamint 2 pótkocsi. Emellett nagy erőfeszítéseket tesznek arra, hogy a még javítható berendezések tovább segítsék a munkát. Vállalták például egy régebben vásárolt Rába erőgép teljes felújítását, hiszen így még mindig gazdaságosabb, mintha újakat vennének. Különösen akkor fontos a régi megbecsülése, mikor a szövetkezet erejét nem kímélve próbál lépést tartani a géppark kiegészítésére, az amortizálódott berendezések pótlására. Az elképzelés önmagában még mit sem érne, ezért már konkrét intézkedést is hoztak a javítóműhely korszerűsítésére, melyet még ebben az esztendőben elkezdenek. A felújítás és az egyes bemérő eszközök beszerzésének a költsége meghaladja a félmillió forintot. Szükségességét azonban senki nem vitát ja, főként a szerelők, hiszen ők is régen várták már a munkakörülmények javulását. Idén folytatódik a gépi rekonstrukciós program is, melyre saját erőből 3,5 millió forintot áldoz a szövetkezet. ELTARTOTT ALAPTEVÉKENYSÉG NOGRÁD - 1987. február 6* péntek A nógrádi szövetkezetek sajátossága, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságokat az alaptevékenységen kívüli tevékenység „profitjával” próbálják pótolni. Ez alól a Zöld Mező Tsz sem kivétel. A tavalyi adatokat figyelembe véve ugyan az ipari tevékenység árbevétele közel három és fél millió forinttal kevesebb a tervezettnél, de csökkent a költségszint is. Így a fedezeti összeg a vártnál 4,3 millió forinttal lett magasabb. A tsz elvei között szerepel a háttér- tevékenység gazdaságos szinten tartása, s a célszerűbb működési formák előtérbe helyezése. Megállapítható, hogy a szövetkezet az alapon kívüli tevékenységében a munkáját költségtakarékosán, jól szervezetten végezte. Ez tette lehetővé, hogy az alaptevékenység tavalyi lemaradásait a tsz ki tudta egyenlíteni. A jövőben — így idén is — azt a célt tűzték ki, hogy amennyiben lehetőség nyílik az ipari ágazat bővítésére, akkor azt folytatják, annak érdekében, hogy az ott képződött nyereségből megvalósíthassák a mező- gazdaság beruházásait, fejlesztéseit. FESZÍTETT TERVEK A tsz idei tervei szorosan következnek az MSZMP KB decemberi határozatának elemzéséből. 1987 feszített munkát követel minden tagtól, hiszen a VII. ötéves tervidőszak első éve némi lemaradást hozott, elsősorban az alaptevékenységben. A célok elérése érdekében szeretnék megvalósítani — a gépkocsivezetőkéhez hasonlóan — az érdekeltségi rendszer kiszélesítését. Kiemelt feladat az élelmiszerprogram teljesítése, s ennek érdekében számos lépést tett és tesz a Zöld Mező Tsz. Üjabb területeket fognak művelés alá: a 45 hektár parlagból 4 -hektárt rekultivációval tesznek ismét termőképessé. Magasabb biológiai értékű vetőmagot használtak fel az őszi munkák során és a kiszórt műtrágya mennyisége is növekedett, hektáronként 40 kilogrammal. A gép- kapacitás erre az évre biztosított, beleérteve az újonnan érkező berendezéseket is. A legelőterületek felújításáról, sem mondtak le, bár a fajtaváltás még nem tisztázott. Ezzel kapcsolatban tárgyalásokat folytattak a fővárosi 4, számú építőipari vállalattal, egy gazdasági társaság megalapítására — nem kizárólag ipari célzattal. Tovább- ra is .kiemelt kérdés az alapon kívüli tevékenység szervezése, fejlesztése, hiszen csak ez ad kellő fedezetet a mezőgazdaság veszteségeinek ellensúlyozására. A termelőszövetkezet vezetése tudja és vallja, hogy a magasabb eredmények elérésében csakis a kollektív összefogás, a munkában való helytállás segíthet. Sok mindent lehet az aszályra fogni, a kései növényvédelemre, de igazából akkor nem érheti meglepetés a kollektívát, ha mindenki elmondhatja: mindent megtett a maga területén a hatékonyság növeléséért, a munkaidőalap védelméért. Figyelembe kell venni, hogy a falu és a tsz sorsa egymásra utaltságukban fejeződik ki, mint ezt képletesein is szemléleti, hogy a községi tanácsnak és a tsz központjának közös az udvara. A januári kemény fagyok idején — még az operatív bizottság megalakulása előtt — együttműködve tették lehetővé az áruk eljutását a községbe. A még aktív lakosság „bevonása” a tsz gazdálkodásába szín* A tsz-iroda épülete Az idei lélen már fedett tárolóban tárolták a gépeket. Gépjavítás a tavaszi munkák előtt. Az elmúlt évben 307 birkát értékesítettek. tén fontos feladat; erre pél-egyaránt tarkították az el* daként említhetjük a nyúl-múlt esztendőt, s, hogy a ter- tenyésztő-szakcsoportot, melymelőszövetkezet a nehézségek bár jelentékeny összeggel ellenére is egész esztendőben gyarapítja a bevételt, még-fizetőképes maradt, abban sem elhanyagolható. nagy szerepe volt az áldoza* A zárszámadás meghitt tokra is képes tagságnak, pillanat a szövetkezetek életében, Gondok és örömök (X)
