Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-05 / 30. szám
Bécsi utfitaSöIhoző Két hét múlva zárónyilatkozat Tiltakozás a kísérleti atomrobbantás ellen A nyugati államok szerdán ez emberi jogi kérdésekkel kapcsolatos javaslatot terjesz. tették elő az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó bécsi utótalálkozón. A közös piaci országok, az Egyesült Államok, Kanada és más államok elgondolása szerint új szervezeti formákat kapna az emberi jogokkal kapcsolatos együttműködés: az egyes kormányok a két- és többoldalú kapcsolatok keretében válaszolnának más kormányok, illetve csoportok tájékoztatási igényeire, különtalálkozó- kat hívhatnának össze egyes kérdések megoldására. Az új rendszer tapasztalatairól a 35 állam tanácskozást hívna ösz- sze — ott döntenének az emberi jogokról és kapcsolatokról tervezett konferencia helyéről és időpontjáról. A nyugati javaslat egy sor kérdést vet fel és — mai formájában — aligha számítKádár János- válogatás olaszul Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának beszédeiből és cikkeiből „Magyar- ország tegnap és ma” címmel olasz nyelvű válogatást jelentetett meg a római Editorit Riuniti Kiadó. A kötet tartalmazza azt az interjút is, amelyet Kádár János adott a kiadónak. (MTI) i.onn Gyula moszkvai látogatása Horn Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminisztériumi államtitkár február 2—4. között látogatást tett Moszkvában. Megbeszélést folytatott G. A. Arbatovval és A. Sz. Csernya- j evvel, az SZKP Központi Bizó'ttságának tagjaival, V. F. Petrovszkij és V. P. Loginov külügyminiszter-helyettesekkel, valamint több más vezető szovjet külpolitikai szakértővel. A találkozók során beható véleménycserére került sor időszerű nemzetközi kérdésekről. A látogatás végén Horn Gyula a moszkvai sajtóközpontban interjút adott szovjet újságíróknak. (MTI) hat sikerre, mutatnak rá megfigyelők. Mint ismeretes, a Szovjetunió már korábban javasolta: hívjanak össze Moszkvába konferenciát a helsinki folyamat úgynevezett harmadik kosaráról, tehát az emberi kapcsolatok minden kérdéséről — beleértve az emberi jogokat, a tájékoztatást, a családegyesítést, stb. A vezető tőkésországok most azzal a sajátos érveléssel álltak elő, hogy az emberi jogok kérdése, mint a folyamat egyik leglényegesebb eleme, nem tartozik a harmadik kosárba. Arról külön kell tárgyalni, annál is inkább', mivel — véleményük szerint „egyes országok” máig nem teljesítették e téren a helsinki ajánlásokat, ezért el kell érni az idevonatkozó adminisztratív rendszabályok megváltoztatását. A javaslat tehát a fenti igények teljesítéséhez, majd egy különtaAmin Dzsemajel libanoni elnök szerdán háromnapos hivatalos látogatást kezdett Husszein jordániai királynál. Az államfő nem a muzulmán ellenőrzés alatt álló nemzetközi repülőtérről, hanem a keresztény Kelet-Bejrútból indult helikopteren Ciprusra, onnan pedig repülőgépen folytatta Ammanba útját. Hivatalos jordániai közlés szerint a felek a libanoni, általában az arab helyzetről, és a kétoldali kapcsolatokról tárgyalnak. Ez azt ködösíti el, hogy Dzsemajel jordániai támogatást keres a Szíriával fennálló ellentéteinek elsimításához. Ezek a nézeteltérések A személyautó-forgalom korlátozását ajánlotta szerdán a csehszlovák rádió a Prága térségében kialakult füstköd miatt. Miután szélcsend van, a levegőbe került füstök és gázok nem oszlottak el megfelelően. Ezért a prágai fővárosi tanács felkérte az autó- tulajdonosokat, lehetőleg ne használják kocsijaikat a vánácskozás sikeréhez köti, hogy egyáltalán összehívhassák az emberi kapcsolatokkal foglalkozó konferenciát. A sajtó előtt mindenesetre az indítványozó országok nagykövetei is hangsúlyozták, hogy javaslatról van szó, amelyet vitára bocsátanak. Az utótalálkozón egyébként a napirend szerint még a következő két hétben van lehetőség az együttműködés új javaslatainak előterjesztésére, majd meg kell kezdeni a zárónyilatkozat fejezeteinek megszövegezését. A tanácskozáson az emberi jogi kérdések mellett a katonai biztonság ügye áll előtérben: beható diplomáciai eszmecseréken kísérlik meg az álláspontok egyeztetését abban a vitatott kérdésben, hogy milyen keretek között kezdjenek tárgyalásokat az európai haderők és hagyományos fegyverzetek átfogó csökkentéséről. (MTI) a libanoni államszerkezet politikai reformjaira tett indítványok miatt állnak fenn. A keresztény ellenőrzés a franciák diktálta alkotmányon alapul. De az idők változtak, s velük a tizenkét éve folyó polgárháború dúlta Libanon etnikai-vallási összetétele. A szíriai államfő, Háfez Asszad, illetve Dzsemajel elnök utoljára hivatalosan 1985 decemberében találkozott, akkor, amikor Dzsemajel elvetett egy szíriai rendezési tervet. A két vezető az iszlám országok csúcsértekezletén csak nem hivatalos megbeszélést folytatott Kuvaitban a múlt héten. (MTI) rosközpontban. Az előrejelzések szerint ma számítanak a szél élénkülésére. Hasonló gondok vannak az észak-csehországi barnaszénmedencében, ahol a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a füst és a gáz megrekedt. Itt azonban a CTK jelentése szerint nincs szükség különleges intézkedésekre. Sevardnadze Prágában A csehszlovák kormány meghívására szerdán hivatalos baráti látogatásra Prágába érkezett Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Poltikai Bizottságának tagja, külügyminiszter. A magas rangú szovjet politikust a Ruzynei repülőtéren Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter fogadta. Jelen volt Miroslav Zava- dil, Csehszlovákia moszkvai, Viktor Lomakin, a Szovjetunió prágai és Helmut Zieb- bart, az NDK prágai nagykövete. Eduard Sevardnadze, a délelőtti órákban, a megemlékezés virágait helyezte el Element Gottwald síremlékénél, az ismeretlen katona sírjánál Zizkovban, s megkoszorúzta a szovjet hősök emlékművét Olsányban. Ezt követően megkezdődtek a csehszlovák és a szovjet külügyminiszteri tárgyalások a Cernin-palotában. (MTI) Glemp — a békéről A népek közötti barátság, egymás érdekeinek figyelembevétele, a kultúrájuk, történelmi hagyományaik iránti tisztelet a béke biztosítéka és a népek békés egymás mellett élésének alapja — jelentette ki Jozef Glemp bíboros, a lengyel katolikus egyház vezetője, a „Lityeraturnaja Ga- zeta” című szovjet hetilapnak adott interjújában. Glemp bíboros hangsúlyozta: a katolikus egyház is meg van győződve arról, hogy a világot meg lehet menteni a katasztrófától. Természetes a kívánság, hogy az ezredfordulóra a földön ne legyen egyetlen atomfegyver sem, ugyanakkor figyelembe kell vennünk korszakunk realitásait, amelyek bizonyítják, hogy ez bonyolult kérdés. Ezt a problémát valószínűleg több szakaszban lehet csak megvalósítani — mondotta az interjúban a lengyel katolikus érsek. Mindenekelőtt le kell állítani a fegyverzetek növekedését, s a következő szakaszban csökkenteni kellene a fegyverkészleteket. (MTI) A békeszerető magyar közvélemény megdöbbenéssel értesült arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok — semmibe véve a szovjet moratóriumot és békekezdeménye- zést' — újabb föld alatti kísérleti atomrobbantást hajtott végre Névadóban. 1985 augusztusa, a szovjet moratórium bejelentése óta ez az Egyesült Államoknak immár a 25. kísérleti atomrobbantása. Félő, hogy ez az újabb robbantás, amely figyelmen kívül hagyta a moratórium ötödszöri meghosszabbítására vonatkozó szovjet elhatározást, véget vet a békemozgalmak és a világ békeszerető erői számára reményeket megtestesítő kísérleti tilalmaknak. Jóllehet a robbantást irányító erőknek ezúttal is számolniuk kellett a békemozgalmak akaratával, törekvéseivel; efnem volt elegendő a kísérletezés megállítására. Ezért a sok százezer magyart tömörítő hazai szakmai békemozgalmak, így a Mérnökök a békéért, a Pedagógusok a békéért mozgalom, valamint az OBT katolikus papi és egyházközi békebizottsága, a békemozgalomban részt vevő fiatalok közös nyilatkozatukban élesen elítélik a világ jövőjét veszélyeztető atomfegyver-kísérletek folytatását. Megerősítik a XI. országos békekonferencia állás- foglalását, amely újólag hangot adott a magyar nép követelésének az atomfegvver- mentes világ megteremtésére. Tiltakozó táviratok és telefonok százai érkeztek szerdán munkahelyi kollektíváktól, intézményektől, iskoláktól és személyektől az Országos Béketanács titkárságára is. Hazánkba érkezett a Japán KP küldöttsége Az MSZMP KB meghívására szerdán hazánkba érkezett a Japán Kommunista Párt küldöttsége Tacsiki Hirosinak, a KB Elnökség Állandó Irodája tagjának, a külügyi bizottság elnökének vezetésével. A japán vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Kótai Géza, a Központi Bizottság tagja, a külügyi osztálv vezetője fogadta. (MTI) Képviselők eszmecseréje (Folytatás 02 I oldalról) galmazva a család, a szülők, s a különböző társadalmi szervek orientáló szerepének erősítését. A több ezer veszélyeztetett gyermek, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felderítése és támogatása nem lehet csak az iskola ügye: az oktatást, az egészségügyet, s a közigazgatást egyaránt érintő, alapos megelőző munkára van szükség — hangoztatták. Tóth János, a bizottság titkára rámutatott: a tankötelezettség hiányosságainak feltárása mellett legalább olyan fontos a konkrét feladatok kijelölése, annak tisztázása és folyamatos ellenőrzése, hogy a művelődési tárca, a tanácsok. a munkahelyek, a társadalmi és tömegszervek mit tesznek a maguk területén. Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes hozzászólásában hangsúlyozta: ma minden eddiginél nagyobb feladatok hárulnak az oktatási rendszerre. Az alapvető cél. hogy megteremtődjenek a mainál hatékonyabb működésre képes iskolarendszer intézményi és tárgyi feltételei. Ezért minden eszközzel biztosítani kell, hogy a közoktatás fejlesztése, a feltételek javítása a VII. ötéves tervben és a közoktatás fejlesztési programjában meghatározottak szerint valósulja, nak meg. Az alapvetően szükséges tanterémépítések, a jól képzett és magas színvonalon oktatni tudó, anyagilag is elismert pedagógusgárda kialakítása mellett meg kell oldani a jelenlegi tantervek folyamatos korrekcióját, a tanulók egyéni adottságaihoz jobban igazodó követelmény- rendszer bevezetését. A kulturális bizottság ezután megvitatta idei munkatervét. Füstköd Prágában Dzsemajel—Husszein találkozó Uz SZKP XXIVII. kongresszusa A társadalomátalakítás korszerű programja A program minden kommunista és munkáspárt számára alapvető jelentőségű dokumentum, az „alkotmány” rangjával bíró alaptörvény, amely a stratégiai és a taktikai elemeket egyaránt tartalmazó politikai irányvonal kimunkálásával a cselekvés vezérfonalát képezi. Az immár közel 280 milliós szovjet nép — a 19 millió kommunistát számláló pártja vezetésével — napjainkban a harmadik pártprogram lelkesítő célkitűzéseinek valóra váltásáért fáradozik. Az első programtervezetet — az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt 1903-ban összeült II. kongresszusára — két változatban Lenin személyesen állította össze. Mint ismeretes, az intervenció és a belső ellenforradalom ellen folytatott élethalálharc. a véres polgárháború befejező időszakában már a jövő feladatainak megoldási módozatai kerültek a figyelem homlokterébe. Az OK(b)P. 1919 márciusában ülésezett VIII. kongresszusa egyértelműen állapíthatta meg, hogy az 1903-ban megfogalmazott célok valóra váltak, s elfogadásra került a sorrendben második: a szocializmus felépítésének lenini alapelveken és konkrét elképzeléseken nyugvó programja. Az 1959 elején lezajlott XXI. pártkongresszus a ' szovjet népgazdaság-fejlesztés hét évre terjedő távlatait körvonalazta. T!ver történelmi előzmények után ült ös^e 19fil októberében az SZKP XXII. kongreszszusa. E plénum fogadta el a párt új, harmadik programját, amely mindmáig érvényes, az SZKP XXVII. kongresz- szusán eszközölt, a korszerűsítés, az új viszonyokhoz való alkalmazkodás jegyében fogant változtatások, a gyakorlat által kikényszerített módosítások figyelembevétele mellett. A negyedszázaddal ezelőtt megerősített dokumentumok mintegy csokorba kötötték a kommunizmus építésére irányuló elveket, melyeket négy — egymást követő — ötéves népgazdaságfejlesztési terv keretében kívántak realizálni. A tevékenység homlokterébe két alapvető feladat került: egyrészt a kommunizmus szilárd anyagi-műszaki bázisának megteremtése, másrészt a dolgozó nép anyagi és szellemi jólétének folyamatos növelése. Különös figyelmet szentelt a program az osztálystruktúra terén bekövetkezett mélyreható változásoknak, a szocialista tulajdonviszonyok továbbfejlesztésének, az elosztási rendszer tökéletesítésének. Kiemelt szerepet kapott a politikai intézményrendszer korszerűsítéséi célzó elgondolás. az egyetemes népi állam fogalmának értelmezése, a szocialista államiság és a demokrácia fejlesztése. A program kiemelt gonddal foglalkozott az új típusú ember nevelésével, a személyiségfejlődés kérdéseivel, megfogalmazván egyidejűleg a kommunizmus erkölcsi kódexének alapelveit. Azt is kinyilvánította, hogy az SZKP a munkásosztály pártjából az egész szovjet nép pártja lett, amelynek irányító, vezető szerepét a szocializmusból a kommunizmusba való átfej- lődés időszakában növelni kell. A dokumentum megállapította, hogy a nemzetközi erőviszonyok eltolódása a számunkra kedvező irányban, pozitív feltételeket teremt a kommunizmus építéséhez, s kiemelt fontosságú ebben az összefüggésben a szocialista közösség egységének, összefogásának erősítése. Napjainkban a közvélemény jelentős részét — érthetően — gyakorta foglalkoztató kérdés, hogy vajon milyen körülmények és tényezők tették indokolttá, sőt szükségszerűvé, s elkerülhetetlenné e program újrafogalmazását? A módosítások és kiegészítések múlhatatlan fontossága már az SZKP 1981 elején ülésezett XXVI. kongresszusán felmerült, sőt a Központi Bizottság konkrét megbízatást kapott e feladatra. Pártszerű, tárgyilagos és reális a megközelítési mód, ahogyan az SZKP a múlt év februárjában tartott XXVII. kongresszusa e programmal foglalkozott. A Központi Bizottság — Mihail Gorbacsov által előterjesztett — beszámolójában nyoma sem volt a harmadik pártprogram valamiféle nihilista tagadására irányuló törekvésnek. Az az értékítélet kristályosodott ki, hogy a Szovjetunió az eltelt negyed évszázad alatt jelentős eredményeket ért el, a népgazdaság termelő állóalapjai hétszeresére, a nemzeti jövedelem csaknem négyszeresére, az ipari termelés ötszörösére, a mezőgazdasági termelés 1,7- szeresére növekedett. Emelkedett a dolgozók jóléte: az egy főre jutó reáljövedelem 2,6-szeresére. a társadalmi fogyasztási alapok több mint ötszörösükre nőttek. Felépült 54 millió lakás, általánossá vált a középfokú oktatás, négyszeresére H növekedett a felső fokú iskolát végzettek száma. Eredmények fémjelzik a tudomány, a kultúra és az egészségügy fejlődését, a demokrácia térhódítását. Ugyanakkor a kongresszusi beszámoló nem hagyott kétségeket a pártprogram új szövegezésének, újjászerkeszté- sének, korszerűsítésének elkerülhetetlen szükségessége tekintetében. Gazdag és tudományosan megalapozott érvekkel, tényekkel indokolta a módosítások létjogosultságát. A kiindulópont az volt, hogy nem valamiféle új — sorrendben immár negyedik — pártprogram elfogadásáról van szó. A 25 évvel ezelőtt kimunkált prognózis újrafogalmazásáról, hozzáigazításáról, a megváltozott belső és külső körülményekhez. Erre utal az a tény, hogy a dokumentum megerősíti az SZKP stratégiai végcélját: a fejlett szocializmus majd — a nélkülözhetetlen előfeltételek megteremtését követően — a kommunista társadalom felépítését. Figyelembe veszi a szocialista és a kommunista építés fő törvényszerűségeit, általános, egyetemes követelményeit, ugyanakkor — a felgyülemlett gazdag tapasz, tálatok birtokában — a jelenlegi fejlődés igényeivel, a mai helyzet kívánalmaival és sajátosságaival szinkronban tudományos igényességgel munkálja ki általános politikai irányvonalát, dolgozza ki stratégiáját és taktikáját. A program korrigálásának másik nyomós indoka, hogy a konkrét helyzet konkrét elemzése — ez a soha nem mellőzhető lenini kívánalom — a kormeghatározás oly fontos szférájában különösen nem tűr semmiféle szubjektivizmust, voluntarizmust. Egyértelművé kellett tehát- tenni, hogy a Szovjetunióban még nem a kommunizmus építése folyik, hanem a fejlett szocializmus tökéletesítése, korszerűsítése, s a további előrehaladás a kommunizmus felé csak az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének meggyorsítása alapján képzelhető el. Végül —, de nem utolsósorban — a módosításokat kikényszerítik az 1970-es évek fejlődésével együttjáró gondok, a népgazdaság egyre növekvő nehézségei, a gazdasági növekedés csökkenő üteme, a népgazdaságfejlesztési tervek előirányzataitól való elmaradás, a szociális programok hiányos teljesítése, a tudomány, a közoktatás. az egészségügy, s nem utolsósorban a lakossági szolgáltatás problémái. A XXVII. kongresszuson elfogadott korszerűsített program, s a mai következetes gyakorlat, a legfőbb záloga a korábbi merevség, tehetetlenség és pangás mielőbbi felszámolásának. Ezt erősítette a politikai beszámolóban Mihail Gorbacsov megállapítása: A SZKP harmadik programja mostani szövegezésében előirányozza a szocializmus tervszerű és sokoldalú tökéletesítését, a további előrehaladást a kommunizmus felé. Ez a békéért és a társadalmi haladásért folytatott harc programja! Gyürky Zoltáa 2 NÖGRÁD - 1987. február 5., csütörtök
