Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-27 / 49. szám
A szurdokpüspöki termelőszövetkezet törekvéseiről Igazodni a helyi adottságokhoz kielégíteni a piaci igényeket A közelmúltban épült a terménytároló. Jő munkalehetőséget kínál a helybelieknek a varrodai részleg. Az állattenyésztési ágazat egyik meghatóra* zó területe a borjúnevelés. Bő három és fél évtizedes múltra tekint vissza a Szurdokpüspöki Béke Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet, amely nem tartozik a nagy területeken gazdálkodó, magas létszámot foglalkoztató egységek közé, ám gazdálkodása több szempontból figyelemre méltó. Mielőtt erről esnék szó, röviden tekintsük át a termelőszövetkezet történetének néhány főbb állomását, jellemzőit! Túljutottak a nehézségeken Megyénk déli részén gazdálkodik a szurdokpüspöki termelőszövetkezet, területe zömmel a Cserhátot és a Mátrát kettéválasztó Zagyva folyó völgyében található, közel kétezer hektárnyi nagyságú. A jelentősebb taglétszámot és területet magába foglaló mezőgazdaság szocialista átalakulására az 1960-as évek elején került sor. 1960-ban 772 hektáron 175 fővel, Jobbágyiban; 933 hektáron, 365 fővel Szurdokpüspökiben kezdte meg tevékenységét az újjáalakult termelőszövetkezet. A közös út kezdete nem volt könnyű, nem kis gondot okozott az igásállatok elhelyezése, a kollektív munka megszervezése. Kezdetben igen sok ■növényt termesztettek, ki- sebb-nagyobb sikerrel. Az állattenyésztésen belül szarvasmarha-tenyésztéssel, sertéshizlalással és baromfineveléssel foglalkoztak. A termelőszövetkezet mostani formája, a két községben működő termelőszövetkezet 1965. január 1-ével történő egyesülésével alakult ki. A gazdálkodás fejlesztésére új lehetőségek nyíltak. Így, a többi között segítette a tagság egész éves foglalkoztatását a savanyítóüzem létrehozása, amely hosszú éveken át jelentős nyereséget hozott. Ebben az időben került sor —, részben állami támogatással —:, a központi major megépítésére, a gépi technológiák bővítésére. Emelkedett a szakképzett munkások, a vezetők száma. S, e törekvéseket 1972., 1974-ben és 1975-ben a felsőbb szervek a Kiváló termelőszövetkezet elismeréssel jutalmazták. A hetvenes esztendők vége felé a népgazdasági gondok a termelőszövetkezetnél is éreztették hatásukat. Értékesítési nehézségek, a piacigényekhez való alkalmazkodási készség hiánya, s más egyéb negatív tényezők együttesen jelentkeztek, .ezek . következményeként 1981—82-ben a szövetkezet veszteséggel zárta az évet. Az azóta eltelt esztendők következetes, ám korántsem könnyű munkája, a realitásokra és a helyi adottságokra építő vezetői koncepció eredményeként évről évre fokozatosan javultak a gazdálkodási mutatók. 1985-ben a 220 fős dolgozói gárdával több mint 52 millió forintos termelési értéket produkáltak, a nyereség pedig hatmillió-háromszázezer forintra rúgott. Tavaly pedig a kétszáz fős szövetkezet hatvanmilliós termelési érték mellett, több mint öt és fél millió forintot könyvelhetett el nyereségként. E számok is jelzik, hogy a szövetkezet magabiztosan túljutott a mélyponton, folyamatos stabilizálással, hatékony- sági mutatóik javításával, adottságaik kihasználásával igyekeznek lépést tartani a korszerű követelményrendszerrel, a paci igényekkel, s nem utolsósorban a szigorodó gazdasági szabályozó rendszerrel. Ennek illusztrálására még egyetlen számadat: a statisztikai hivatal az ország több mint ezerháromszáz mezőgazdasági üzeme közül, a hatékonysági mutatók alapján 1983-ban a 820-ik, egy évvel később a 752-ik, az 1985-ös gazdálkodás alapján pedig a 231-ik helyre sorolta a szurdokpüspöki termelőszövetkezetet. olyan kormányintézkedések láttak napvilágot, amelyek a szarvasmarha-tenyésztés jobb pozícióját szorgalmazzák. Az állami intézkedések mellett a termelőszövetkezet is megtette a szükséges lépéseket. Már elkészült a terv a szarvasmarhatelep rekonstrukciójához, amely három szakaszban fog megvalósulni. Kedvezően alakult a borjúel- hullási arány, amely lényegesen jobb a megyei és az országos átlagoknál. Summázva azonban az ágazat egészét, kitűnik, hogy az eredmények csak mérsékelten javultak, jóllehet, igen fáradságos munka fekszik benne. Hozzá kell azonban tenni, hogy e kitartó törekvések, s a közgazda- sági feltételek jobb alakulása nagyobb eredményességet sejtet. Együttműködés a COMPACK-kal Növekvő hányadot képvisel az alapon kívüli tevékenység, amely az • összárbevételnek több mint a felét adja. Az ágazat egészében véve, túlteljesítette tervét, ám ez nem minden részleget jellemez. Éppen ezért eredménytelenség miatt megszüntették a vegyiburkoló és építőipari részlegeket, a villanyszerelőket pedig egy másik termelőszövetkezetnek engedték át. Szurdokpüspöki térségében működik, a kartonfelújító és a varrodai részleg. Ez utóbbi alig néhány hónapja kezdte meg működését, s máris exportszínvonalú termékeket állít elő a Salgótarjáni Ruhagyár megrendelésére. A két gazdálkodó szerv között jó az együttműködés. A COMPACK Vállalat megrendelései a faipar mérsékelt bővítését teszi lehetővé, s a kartonfeldolgozásnál is több bérmunkával számolnak. Igénybe veszi a COMPACK a tározókat, sőt ez évben mintegy ötszáz négyzetméternyi raktárfelület-bővítést terveznek. A termelőszövetkezet két gazdasági társulásnak a tagja. Nagyobb jelentőségű a COMPACK Vállalat gesztorsága alatt működő — a jobbágyi telephelyen üzemelő — Kart- pack Gt, amely közel másfél millió nyereséget hozott a közös kasszába- Bár ez nem kevés, de mégis legalább ilyen fontosnak tartják a szövetkezeti vezetők, hogy munkahelyet biztosíthatnak ily módon a helybeli lakosságnak, elsősorban a nőknek, az asszonyoknak. A másik társulás a kállói termelőszövetkezet gesztorsága alatt működik, az ide adott tőke nagysága meghaladja az egymillió forintot. Ez az ösz- szeg is megtérült már, így a tavalyi juttatás már tiszta eredményként értékelhető. Néhány szót még a gépesítési ágazatról, amelv magában foglalja a műhely, a traktor- és a gépkocsiüzem tevékenységét. Igen elhasználódott a gépkocsipark, bár éppen tavaly sikerült bővíteni néhány új géppel, s újabbak beszerzését tervezik. Kevesebben, óm többet Búza, napraforgó, mustár Ezek után vegyük sorra a •zövetkezeti gazdálkodás főbb ágazatait, az elmúlt évi tapasztalatok alapján. Kezdjük a sort a növénytermesztési ágazattal. Kiindulásként célszerű utalni arra a már említett tényre, hogy közel kétezer hektáron gazdálkodnak, ám ebből a nagyüzemi szántó: 1202 hektár. Árunövényeik: őszi búza, napraforgó, mustár, takarmánynövények: lucernaszéna, silókukorica és legelőgazdálkodás. Legfontosabb növényük az őszi búza, tavaly mintegy ötszáz hektáron gazdálkodtak, jó hozammal, bár nem sikerült megközelíteni a korábbi év kimagasló átlagát. Kedvezőbben alakult a napraforgó- termés, ez volt a legeredményesebb növényi kultúra. Nem lehet különösebb panasz a mustárra sem, bár hosszú évek óta először, itt értékesítési nehézségek adódtak. A növénytermesztési ágazat biztosítja az állattenyésztés számára a tömegtakarmányt — a szántóterület, mintegy egyötödén. Jónak mondható a lucernaszéna, kedvezőtlenebbnek a silókukorica hozama. Ahogyan a legfőbb szövetkezeti fórum, a közgyűlés értékelte az ágazati munkát: a tervezettnél kisebb eredményességnek csak egyik oka az aszály, egy másik része a termelési szervezés gondjaival függ össze. Ennek megfelelően további lehetőségek kínálkoznak, amelyekről majd az elképzelések ismertetésekor szólunk. A dolgozói létszám alig volt több valamivel kétszáznál, s ez húsz fővel kevesebb az 1985-ös adatnál. Ugyanakkor jócskán gyarapodott a termelési érték, s az egy főre jutó bruttó jövedelem. A szövetkezet a munkfeltételek és munkakörülmények folyamatos javításával igyekszik dolgozóik egészségéről, megélhetéséről gondoskodni. Rendszeresen és tartalmasán működnek a szövetkezeti demokrácia fórumai, meghatározó szerepet játszik ebben a helyi kommunisták pártalapszervezete. A bérszínvonal az elmúlt esztendőben meghaladta a hatvanhétezer forintot. Számos dolgozó vehetett át munkája elismeréseként jutalmat, prémiumot, négyen pedig a „Kiváló” címet. Négy szocialista brigád tevékenykedik a termelőszövetkezetben, „a szocialista módon élni, dolgozni, tanulni” jelszó hármas egységének megvalósítására törekedve. Hogyan tovább? Teleprekonstrulcció A termelőszövetkezet állat- tenyésztési ágazata kizárólag szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik. Az állományi létszám megközelíti az öt és fél százat, ennek szűkebb fele a tehén. Közismert, hogy az elmúlt évek nem nyújtottak olyan közgazdasági feltételeket, amelyek a tartós eredményességet garantálták volna. Ez év elejétől azonban A továbblépés, a helyi erőforrások még jobb kamatoztatása nem könnyű helyzet elé állítja a szurdokpüspöki téesz dolgozói-vezetői gárdáját. Ezzel kapcsolatban mondotta Tari István elnök a közgyűlésen, hogy az eddigiektől még jobb szervezésre, a munka- időalap hatékonyabb kihasználására, fegyelmezettebb munkára, rendszeres ellenőrzésre van szükség. Minden növekedésnek, árbevételnek csak akkor van értéke, ha ahhoz nyereségesség is párosul. A termelőszövetkezet nem vágyódik „nagy babérokra”, sokkal inkább a helyi adottságokra, lehetőségekre épít, ezt igyekszik minél következetesebben kihasználni, gazdálkodásában érvényesíteni. Az idén a növekedést elsősorban az alaptevékenységtől várják, így a növénytermesztésben a hozamok bővülését, magasabb nyereséget, az állattenyésztésben az állatlétszám mérsékelt növelését, dinamikusabb hozamnövekedést terveznek- Szerkezetmódosítást hajtottak, illetve hajtanak végre az alapon kívüli tevékenységben, szűkítve a kört a székhely térségére, a nagyobb árbevételt produkáló részlegek üzemeltetésére. Hogy miképpen valósul meg az elképzelés? Erre igazából csak egy esztendő múltán lehet válaszolni. Ám, r szurdokpüspöki kollektíva már több ízben bizonyította, hogy közös érdek és közös feladat a szövetkezet eredményességének biztosítása. Hogy a közös összefogás és a lehetőségek maradéktalan kiaknázása meghozhatja a sikert: egy újabb eredményes évet. (X) Az együttműködés jó lehetőségét nyújtja a COMPACK Vállalattal való kooperáció, amelynek során a jobbágyi telepen a kartonok tisztítását, felújítását és újrahasznosítását teszik lehetővé a részleg dolgozói. A gépjavítók derekas munkát végeztek a téli nagyjavítások idején, így nincs akadálya a tavaszi gépi munkák megkezdésének. Űtra készen a Rába—Steiger.
