Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-27 / 49. szám
Tíz év alatt megsérül Hőszigetelés és iűiési költség Az elmúlt években sokan és sokféleképpen hallatták véleményüket az energiaválságról Attól függően, kit hogyan érintett a váratlan és gyakori árrobbanás. Volt, aki az emberiség újabb veszedelmét emlegette, mások inkább azon morfondíroztak. hazánkban meddig elegendők az energiakészletek. S, hogy a vita egyáltalán nem elvi jellegű, az rögtön kiderült, amikor szigorítani kezdték a hőtechnikai szabványokat. Ez ugyanis. már zsebre megy, és pénztárcánk érzékeny szenzorként közvetíti a világpiacon végbemenő árváltozásokat. Az építési engedélyhez Mi sem tétlenkedtünk. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a szakintézetek számításai alapján kidolgoztatta az Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai című szabványtervezetét. Ez egy ideig csak tervezet maradt, értelmetlen lett volna ugyanis addig bevezetni, amíg nem volt elegendő, valóban hatékony hőszigetelési képességű falazóanyag, ablak. ajtó. Hivatalosan a magyar hőtechnikai szabvány 1979. április elsején lépett életbe, és a korábbihoz képest, meglehetősen szigorúnak bizonyult, ugyanis a falakra és a födémekre kétszeresen jobb értéket írt elő. Üj követelmény- értékkánt bevezették az átlagos homlokzati hőátbocsátá- s[ tényezőt, ami arra szolgált, hogy megakadályozza óriási ablakfelületek kialakítását. A szigorúbb szabványok nyomán folytatott kísérletek azt igazolták, hogy az ezek szerint épített lakóházak energiafogyasztása jelentősen, 30 százalékkal kevesebb, mintha a régi módon építették volna azokat. De, nemcsak ezt figyelték az ellenőrök. hanem azt is, hogy még mindig korai volt büntetéssel fenyegetni a rendelkezések megszegőit, ugyanis az országban nem lehetett folyamatosan kapni a hőszabványnak megfelelő építőanyagokat. Ezért határoztak úgy az illetékesek, hogy 1981. január l-jéig eltérhetnek a házépítők a követelményér- tékektő1 Az időközben, 1980-ban megszületett energiagazdálkodási kormányprogram is segítette a hőtechnikai szabványok megvalósulását, amikor kimondta: „az épületek hő- veszteségének csökkentését új, korszerű építő- és szigetelő- anyagok gyártásával is elő kell segíteni”. Ezután megkezdődött az építőanyag-iparban a gyártókapacitások bővítése: Tapolcán 870 millió forintos költséggel az évente 18 ezer tonna bazaltgyapot- szigetelő lemezgyár építése, megkezdték működésüket a Poroton falazóblokkot készítő üzemek, és elkezdődött az évente 563 ezer köbméter kapacitású Mátra Gázbetongyár beruházása. Kazincbarcikán bővítették a gázszilikátgyár- tás feltételeit. Fűzfőn pedig a polisztirolhabét. Utólag is megtehető A kormányzat 100 ezer forintos kölcsönnel támogatja azokat, akik utólag vállalkoznak lakóházuk hőszigetelésére, és a tavaly fölemelt építési kölcsön is ösztönzi energiatakarékosságra az építőket, Azt is sokan, sokféleképpen számolták már ki, megéri-e ekkora befektetés. Ha, abból az adatból indulunk ki, hogy az ország teljes energiafogyasztásának, mintegy negyedét fordítjuk az épületek üzemeltetésére, ennek pedig 70—80 százalékát a fűtés emészti fel, nem állhat ellen semmilyen másik érv. S, habár a korszerű, hőtakarékos építőanyagok valóban többe kerülnek, mint a hagyományosak, (ezek alkalmazása miatt egy száz négyzetméteres családi ház körülbelül 30—40 ezer forinttal kerül többe), a fűtőanyag-megtakarítás mindenképpen behozza ennek árát. Öreg napjainkban Ha ismét nagyobb összefüggésben vizsgáljuk a megtakarítást, ebben a tervidőszakban, 1990-ig a népgazdaság számára 200 ezer tonna olaj-egyenért|kű energiát lehet megtakarítani. Az pedig senki számára nem közömbös, hogy a zömében importból vásárolt energiahordozókért mennyit kell kiadni az államkasszából, az itthon termeiteket pedig hogyan dotáljuk. Ám, éppen emiatt csalóka a megtérülés számítási képlete, mert az államilag támogatott áru fűtőanyagokat tekintve, az építés többletköltségei 20 év alatt térülnek meg, ám ha a valóságos árat vesszük alapul. akkor 10 év után. Ettől kezdve már a családi kassza is megérzi a takarékos fűtést. S, e kevesebb kiadás már akkor is nagy öröm. amikor nőni kezdenek a gyerekek, s még inkább az, amikor már a nyugdíjasnapjainkat mor- zsolgatjuk. Talán, akkor örülünk legjobban a fiatalkori előrelátásunknak! Sz. K. Gyarapodik a Pásztói Faipari Kisszövetkezet Nemcsak a létszámot tekintve, hanem az árbevételt és az eredményességet illetően is gyarapodott tavaly a Pásztói Faipari Kisszövetkezet. A kollektíva teljesítménye annál is inkább értékelendő, miután a jobbágyi asztalosrészleget megdolgozott piac-, jövedelmező munka nélkül vette át. Árbevétele azonban így is a tervezettet nyolc- százalékos mértékben meg- Haladó, 25 millió forint lett. Az előirányzott eredménytől pedig kilenc százalékkal többet, 5 millió 630 ezer forintot tudhat kasszájában. • A faipari kisszövetkezet hagyományos termékcsaládja az iskola-szaktantermi bútorzat, a tanintézeti egyedi berendezés. Évek óta korrekt kapcsolatot tart fenn a Tanérttel, de nem ez az egyetlen partnere. Megragadja azt a tehetőséget is, melyet Pásztó épülése, fejlődése kínál: az új épületekhez nemcsak elkészíti a belső famunkákat, hanem be is szereli.- Elmúlt évi jelentős munkáik közé tartozik a fővárosi, Cso- bánka téri gimnázium belső berendezéseinek elkészítése, valamint egy Gyulán épült exkluzív bár teljes berendezése. Ez utóbbi munkájuk különösen jól sikerült. Látva az igényes famunkát, a Bubiy holland exportmunkát ajánlott a kisszövetkezetnek, egy ötvenszobás szálloda komplett berendezését. A feladat még más szövetkezetekkel összefogva is túlságosan nagy falatnak, az elviselhetőnél is nagyobb rizikóval járónak tűnt, így a kisszövetkezet nem merte elvállalni. Idén újabb hat-hét százalékkal bővíti árbevételét a faipari kisszövetkezet, hasonló mértékben számol nyereségének emelkedésével is. További fejlődése záloga a célgépesítés: élragasztó gép beszerzése a legközelebbi terv. A kisszövetkezet pénzügyi helyzete kiegyensúlyozott, s ma is azt tartja, fejlesztései során elsősorban saját erejére támaszkodik. Anyagi lehetőségeit a pénzeszközök gyors forgatásával is bővíti. Munkaellátási gondokra a jelek szerint idén sem kell számítania a kisszövetkezet kollektívájának. A pásztói részleg teljesítőképessége már eddig csaknem teljes egészében rendeléssel lekötött. Tkvaly készült el a Nógrádi Szénbányák kisterenyei vállalkozási üzemében a képen látható raklapszögező gépsor. A berendezés tervezését az üzem műszaki kollektívája végezte és a kivitelezés is saját erőből történt. Az előállítás költsége nem érte el a kétmillió forintot. A próbagyártás után idén tervezik a második negyedévtől a második műszak beindítását. Vércsoport és egészség A 0-s vércsoporthoz tartozók a statisztikai adatok szerint egészségesebbek és teljesítőképesebbek, mint az A vércsoporthoz tartozók. A 75 évesnél idősebbek között például jóval több a 0 vércsoporthoz tartozó, mint az A vércsoportú, és a 75 évesnél idősebb műtétre szorulók között is jóval több az A vércsoporthoz tartozó. A nagy fizikai teljesítményre képes sporttolók között is jóval több az átlagosnál a 0 vércsoporthoz tartozó. „Ügy tűnik, mai életviszonyaink között szelekciós előny az 0 vércsoporthoz tartozni” — jelentette ki Jorgensen professzor, a göttingeni (NSZK) egyetem humángenetikai intézetének igazgatója. KULCSKÉRDÉSEK Az első lépések BRG- cégjelzés alatt A megszokás még hosszú ideig ELZETT-ként emlegeti az üzemet, holott már két hónapja felkerült a kapura az új cégjelzés: BRG 2. számú gyáregysége. A formalitást kevésbé érzékelik a kívül álló szécsényiek, ám a gyárbélieknek sorsdöntő változást hozott a gazdacsere. Még a külsőségekben is, hiszen az elsőként átalakított csarnok mennyezetén neonok ragyognak, megvilágítva a kellemes zöld színű falakat, a kihívóan új gépeket és a hófehér köpenyben dolgozó asszonyokat. Rendkívüli tisztaság veszi körül barna munkaruhát viselő társaikat is, akik a termékszerkezet-váltás első lépcsőjében az antennaszerelés fogásait gyakorolják — immár élesben. Aztán következett a panelszerelés, a magnetofonfej-gyártás, a szinte orvosi rendelőre emlékeztető csarnokrészben. Az inkubátorszerű munkapad mellett csendben folyik a munka; szemmel láthatólag élvezik az új feladatot az asz- szonyok. — Most már megy — meséli Kiss Bertalanná, aki korábban lakatalkatrészeket sajtolt. — Először furcsa volt, hogy üvegburkolat alatt rakom össze a fejeket, de a ragasztó gőzei miatt így kell csinálni. Mellette egy másik soron motorszabályozó áramkörök paneljai készülnek- Két hónapja még azt sem tudták az itt ülők. mi fán terem a forrasztópáka, most pedig játszi könnyedséggel rögzítik a kiálló drótvégeket. — Ezt megelőzően cilinderzárakat szereltem — emeli fel a fejét egy pillanatra Ke- viczki Sándorné —, de száA rendkívül tiszta munkahely igen csábító azok számára, akik most még a zár- és lakatgyártásban vesznek részt. Képek: Bábel László momra ez a fajta munka sem nehéz. Szebb a környezet és szokatlanul tiszta. Az alkatrész-beültetést és a forrasztást itt tanultuk meg Barabás Jenőtől, aki a budapesti gyárban technológus. Ott elől szerelnek egy szerkezetet, ami a későbbiekben gyorsítja majd a munkát. A forgatható asztalka valóban praktikusnak tűnik, bár a beállításával még várni kell. Első a tanulás! — Azért vannak már nagyon tehetséges dolgozóink — magyarázza a technológus, aki két hétre tervezte az ittlétet, s két hónap lett belőle. — Szívesen segítek mert úgy látom, van értelme. Nem mondom, az asszonyok még időnként elcserélik a színjelölésű ellenállókat, vagy fordítva forrasztják a helyére a diódát, de majd belejönnek! Úgy vélem, hogy először is lelkiekben kell átállítani őket. — Viccesnek tűnik, de például egy sor szemüveget kellett felíratni, mert ez a munka jó látást igényel. A forrasztás most alapvető dolog, a későbbiekben viszont kevésbé lesz szükségük rá. Az általunk kifejlesztett munkapad sorozatgyártást tesz majd lehetővé. s a beültetett alkatrészek rögzítése egy hullámforrasztó gép feladata lesz. Pákát már csak a javításnál kell kézbe venni. Licskó Béla, az üzem vezetője érkezik: — Eddig két csoport járta meg Celldömölköt, ahol a műveleteket betanulták. Segítségükkel beindíthattuk a második műszakot. Ahogy telnek a napok, hetek úgy csökken a kezdeti feszültség az emberekben. Látják a munkájuk eredményét és hallhatták a kedvező véleményt isA forgácsolás szakértői Budapestről érkeztek: Dosztály László forgácsoló és Zednik József csoportvezető. Feladatuk a szériagyártás előkészítése, a munkafogások betanítása. Mint a BRG valamennyi üzemében, itt is jár a műszakközi szünet. A néhány perces szusszanás alkalmat ad arra, hogy szemrevételezzék a leendő „versenytársat”, a forrasztógépet. A technológus rögtönzött bemutatót tart, melyre kíváncsi Bartus Ala- dárné is: — Ma már nem ritka, hogy 40—42 panelt is elkészítek egy műszak alatt. Sok figyelmet igényel, mert könnyen fel lehet cserélni az egyes alkatrészeket. Szokatlan volt a két műszakos rend is, de édesanyám vállalta a két gyereket. .. A szünet hamar véget ér. Fiatal művezető Halmos László jelenik meg az ajtóban. — A termékváltás tervezésekor felkerestek, mivel tudták hogy autóvillamossági műszerész a végzettségem. A megbízást elvállaltam ez az időszak számomra is a tanulást jelentiUtunk következő állomása a forgácsolórészleg. A revolvereszterga mellett Zednik József csoportvezető és Dosztály László forgácsoló — mindketten a budapesti gyárból — magyarázza az apróbb fogásokat Cseri Józsefnek. — Mi egy új munkamódszert adunk át »— magyarázza a csoportvezető — hiszen rövid időn belül indul a széria- gyártás. Az alapvető dolgokat ismerik az itteniek. a gép beállítása viszont nem könnyű dolog. A? utóbbi elsajátításához adjuk tapasztalatainkat. Az igazgatói szobában Róka Miklós igazgató foglalja össze a látottakat: — Az indulás összességében jól sikerült. Még most is a tanuló időszakot éljük, ezért még norma nincs. Átmeneti gondként jelentkezik a forgácsolórészlegben, a létszámhiány. Sajnos mérnökből sincs elegendő. Ez az indulásnál nagy hátrányt jelent. És még valamit! A termékszerkezet-váltás kikénvszerítette a versenv- mozgalom úi alapokra való helvezését. Ugyanis új kollektívák alakulnak, régiek szűnnek meg. — Emellett foglalkozunk azokkal, akiket nem tudunk alkalmazni, az új munkakörökben. Indokolatlanul senkit sem teszünk az utcára. — állítja Huszkó Sándor, a gyáregység pártvezetőségének titkára. — De arra sem kényszerítünk senkit, hogy vállalja a betanulást. a két műszakot. T. Németh László Az idei év közlekedési terveiből A közlekedési tárca tervei szerint az idén — a népgaz. dasági igényeknek megfelelően — mintegy 1,5—2 száza, lékkai növekednek az áru- szállítási teljesítmények. Ezen belül várhatóan csaknem 2 százalékkal emelkedik a belföldi, ezt meghaladó mértékben az export- és ugyancsak körülbelül 2 százalékkal a tranzitforgalom. Az importban az előző évihez hasonló forgalomra számítanak. Az év első néhány hetének rendkívüli időjárása fennakadásokat okozott a termelésben, s ez rányomta bélyegét a közlekedésre is. Az első 7 hét szállítási teljesítményei a MÁV-nál például több mint 20. a Hungarocamionnál pedig 10 százalékkal a tervezett alatt maradtak. Azóta fellendültek ugyan a szállítások. de az idén fokozottan szükség lesz arra, hogy a termelővállalatok egyenletesen vegvék igénybe a szállítóeszközöket. A személyszállításban a tömegközlekedés egy százalékos növekedésére lehet számítani. Ezen belül a vasúti és közúti távolsági forgalom alig haladja meg a tavalyit, a vízi közlekedés teljesítményei stagnálnak, ám a légi közlekedésben mintegy négy- százalékos forgalomnövekedés várható. Közlekedési beruházásokra körülbelül 21 milliárd forint jut az idén. egy százalékkal kevesebb, mint az elmúlt évben. A központi fejlesztési célok keretében befejeződik a Ferihegyi repülőtér 1-es leszállópályájának építése, ami lehetővé teszi a kétpályás környezetkímélő repülési rend bevezetését. Folytatódik a metró észak—déli vonalának építése — 1,5 milliárd forintot megközelítő értékben —, látványos eredmények azonban az idén itt nem várhatók; az újabb szakasz átadását az évtized végére tervezik. A célcsoportos beruházásokon belül a közforgalmú vasúthálózat fejlesztésére több mint 5 milliárd forintot fordítanak. Az országos úthálózat korszerűsítésére eignem kétmilliárd forint jut, ebből azonban a részben világbanki hitellel megvalósuló M—0‘s autópálya építése mellett csak áthúzódó út- és hídkorszerűsítési munkák folytatására van anyagi fedezet, újabb beruházások elkezdésére, előkészítésére nincs mód. Vállalati beruházásokra mintegy 8 milliárd forintot — a tavalyinál 15 százalékkal kisebb összeget — lehet az idén fordítani. A beruházási előirányzatok lehetőséget teremtenek egyebek között arra, hogy megközelítően 150 kilométeren korszerűsítsék a vasúti pályát, több mint másfél száz kilométeren pedig folytatódhat a vonalvillamosítás. Tovább folytatják — nyolcvan kilométer hosszban — a korszerű vasúti biztosítóberendezések kiépítését. Tervezik tíz újabb villamos mozdony, két motorvonat és mintegy hétszáz vasúti teherkocsi beszerzését is. A városi tömeg- közlekedés színvonalának javítására húsz új trolibuszt állítanak forgalomba, és csaknem háromszáz rossz állapotú autóbusz pótlására újakat vásárolnak. A közúti közlekedés feltételeit javítja majd, hogy pótolnak 2500 kiselejtezendő autóbuszt és 300 új járművel bővítik is az autóbuszparkot. Csaknem 23 ezer tehergépkocsi beszerzésére is lehetőség van ebben az évben, ebből csaknem 20 ezer szolgál selejtpótlásként. Figyelemre méltó, hogy a tavalyihoz képest valamelyest csökken a közhasználatú, illetve közületi járművek beszerzésének aránya, ugyanakkor az újonnan vásárolt magán.teher. gépkocsik száma csaknem meg* kétszereződik, és állományúit ezzel már meghaladja a 26 ezret. Ugyancsak az idei feladatok keretében az országos úthálózaton mintegy 400 kilométeren megerősítik a burkolatot. A tanácsi úthálózatban 400 kilométerrel nő a kiépített belterületi utak hosz- sza, és több mint 300 kilométeren kerül sor útkorszerűsítésekre, burkolatmtgeró. sítésre.
