Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-04 / 29. szám

Sikeres évet zár Palotáshalmon a Május 1. Termelőszövetkezet. A közel 20 millió forin tos nyereség a vezetők és a tagság összehangolt jó munkáját bizonyítja. Felvételünkön az időszerű téli gépjavítást végzik. — bp — A város vonzásában flz újat teremtés szándékával A távolság tizenkét kilo­méter, az út busszal körülbe­lül húsz perc. A területet úgy nevezik: Balassagyarmat vonzáskörzete. De nézzük mi az. ami a dejtári embert (akarva, vagy akaratlanul) a városba vonz­za. Máris sorolják: sokan ke­resik kenyerüket a gyarmati nagyüzemekben, a középisko­lások, szakmunkástanulók, ugyancsak naponta buszra szállnak. Nagyobb bevásár­lásra. szakorvosi rendelésre szintén Balassagyarmatra járnak a dejtáriak. A köl­dökzsinór tehát elszakítha­tatlan. Nem is próbálkoznak vele. Mert úgy van az rend­jén, hogy minden település a rangjának megfelelően fej­lődjön. Ez nem szerénység, nem igénytelenség, főként nem jelenti azt, hogy a dej­táriak hagyják elsorvadni a már meglévő értékeiket, hagyják elillanni az újat, jobbat teremtő lehetőségeket. Sőt! Kovács Sándor tanácselnök büszkén kijelenti, van ám, amit a vonzáskörzet juttat a városnak. Ilyen például az ivóvíz. A dejtári vízmű Gyar­maton kívül tizenöt telepü­lést — például Rétság, Rom­hány, Bánk — lát el, a tár­sulás tagjai családonként tízezer forintot vállaltak ma­gukra hosszú távú befizetés­sel az állami támogatás mel­lett. Akkor sem háborogtak, amikor a településfejlesztési hozzájárulást szervezték. Hi­szen, az összeget olyan célra fordítja a tanács, amely régi vágya volt nemcsak a dejtá- riaknak, hanem a patakiak­nak is. Tornaterem épül be­lőle a gyerekeknek, akik már hosszú évek óta a művelő­dési házba kényszerülnek a testnevelésórákon. — A tehó kapcsán felve­tődött még az utak, járdák rossz állapota is, de úgy dön­töttünk, ne aprózzuk el a pénzt, hiszen útépítésre va­lahonnan majd csak össze- takarékoskodjuk a költsége­ket, a járdák pedig társadal­mi munkában is lerakhatóak — meséli a tanácselnök. A lakossági összefogásra építeni csak úgy lehet, ha ez ügyben valami már került az asztalra. Nos, a dejtáriak nem panaszkodhatnak. A VI. öt­éves terv végén a nagyköz­ségek között hatodik helyen végeztek az egy lakosra jutó négyezer forintos társadalmi munkavégzéssel. Ha sétát teszünk a szélté­ben-hosszában elterülő falu­ban, láthatjuk az újat, a meg- újulót. Az óvoda, iskola friss köntösben, a rendőr szolgá­lati lakás arról nevezetes, hogy az összes szakipari mun­kákat helyi mesterek vállal­ták fel társadalmi munká­ban. — Bővültek a szolgáltatá­sok, javult az alapellátás is — mondja a tanács elnöke. — Patakon anya- és gyer­mekvédelmi tanácsadó léte­sült, a dejtári falatozó kony­háját az áfész bővíti, két magánkereskedő beszállt a zöldségellátás javításába. Ami az Időseket illeti, Patakon már van öregek napközije, a székhelyközségben a tervek megvalósulása még várat ma­gára. A tanácson ismételten sok pénzt felemésztő nagy beru­házáson munkálkodnak’. Ha van vízmű, ki kell építeni a szennyvízcsatornát is a víz­bázis védelmében. S, ez nem­csak helyi érdek, de at egész terület szívügye kell legyen. A 10—11 milliós állami tá­mogatáshoz újfent. lakossági összefogásra lesz szükség. A tanács vezetői bizakodnak. Erre az eddigi eredmények szolgálnak alapul. — ria — Búza ■ hobunda alatt Tél a mezőgazdaságban Február elején 15—40 cen- mány szállítása, ennek eile- lehűlés és a nemkülönben ká- timéteres hóbunda védi a ve- nére azonban sehol sem volt ros huzat ellen. Sokfelé ilyen- téseket a helyenként mínusz fennakadás az etetésnél, az kor elfagynaik a vízvezetékek, 20 fokos fagyok ellen. A me- állatok mindenütt megkapják az állatok itatása azonban nem zőgazdászok egyöntetű véle- a szükséges porciókat. Erre tűrhet halasztást, ilyenkor ménye szerint a hosszabb ide- jellemző, hogy januárban — gyors segítségre van szükség, je tartó erős lehűlés komoly a gyorsjelentés szerint — az Az átlagosnál gyakrabban ke- károkat okozott volna az őszi elmúlt év azonos időszakához rül sor az idei télen kézi fe- vetésekben akkor, ha most képest, nemhogy csökkent jésre a tehenészetekben. Szá- hiányozna a természetes vé- volna, ellenkezőleg: nőtt a tej- mos gazdaságban tettek mun- dőtakaró. A búza a hóbunda termelés, igaz. nem túlságosan kaszervezési intézkedéseket alatt nyugalmi állapotban van; nagy mértékben, 1,3 száza- azért, hogy áramkimaradás a növény anyagcseréje ilyen- lékkal. Ebben szerepe van az esetén — ami a kemény téli kor minimális. Kisebb gondot állatteíepek dolgozóinak, akik fagyokban gyakrabban fordul jelent, hogy a hótakaró felső a rendkívüli fagyban megíe- elő —, helyettesíteni lehessen rétege eljegesedett, emiatt az lelő védelmet biztosítanak a az elektromos fejőgépeket, oxigén-utánpótlás valamivel szűkösebb. Igazából azonban akkor veszélyes a jegesedés, ha — amint a korábbi évek­ben ez. ha ritkán is, de meg­esett — az átlagosnál erőtel­jesebbek, bujábbak lennének az őszi vetések. Az ilyen nö­vényállomány levegőszükség­lete ugyanis lényegesen na­gyobb, most viszont, a gabo­na eléggé gyengén, fejletlenül ment a télbe, és így most ez­úttal a veszély is kisebb. A kertészetekben, ahol lehet, folytatják a fák és a szőlő metszését. Ezt a nagy mun­kát sokfelé a magas hó aka­dályozza meg. Az állattelepeken rend van és nyugalom. Az állomány takarmányozását megoldották. A telepek megfelelő készle­tekkel rendelkeznek ahhoz, hogy a tél hátralévő idősza­kában is folyamatosan ellát­hassák eleséggel az állatokat. Időnként akadozik a takar­Még hagyományos módon gyűjtik és összesítik a kisvállal­kozások adóíveit, de már hamarosan egy IBM PC számító­gép látja el ezt a feladatot a PM Ellenőrzési Főigazgatóság megyei igazgatóságán Salgótarjánban. így lényegesen le­csökken a 900 kisvállalkozás feldolgozása, és lehetőség nyí­lik különféle elemzések elkészítésére is- A későbbiekben a revizorok munkáját is segíteni fogja. — bp — Új, nagyobb feladatok előtt Minőségileg más gazdálkodási gyakorlattal Elmúlt évi munkánk érté­kelésénél a Központi Bizott­ság határozatának szellemé­re utalva elmondhatjuk, hogy éves célkitűzéseink meghatá­rozásánál számba vettük, a gazdálkodásunkat kedvezőt­lenül befolyásoló külső té­nyezőket. A mostani számve­tésnél azonban joggal felve­tődhet, hogy többet kellett volná tennünk az ezek hatá­sait csökkentő, vagy semle­gesítő intézkedéseink alkal­mazása érdekében. A gazdálkodásunkat kedve­zőtlenül befolyásoló objektív tényezők mellett, a külső okokat felerősítették, mun­kánk hatékonyságát tovább rontották a belső, tőlünk füg­gő szervezési, általános fe­gyelmi — technológiai, mun­kafegyelmi — s a belső koo­perációs területeken meglevő feszültségek és megoldatlán problémáink. Kedvező elmozdulás A számos nehezítő körül­mény és saját munkánk hiá­nyosságai mellett, az elért eredmények azt jelzik, hogy gazdálkodásunk rugalmassá­gi tényezőiben az elmúlt évekhez képest kedvező irá­nyú elmozdulás következett be. Ennek is köszönhető, hogy 1986. évi termelésünk várha­tóan az aktualizált tervünk szintjén valósult meg, lénye­gében eleget tettünk legna­gyobb felhasználóink meny- nyiségi és részben minőségi igényeinek, a terv szintjén megfeleltünk tőkés- és szo­cialista exportkötelezettsé­geinknek egyaránt. Termelésünk mennyisége megfelelő fedezetet biztosí­tott a belföldi igények kielé­gítéséhez. Piaci munkánkban ugyanakkor tudomásul kell vennünk a kohászati másod-, harrnadtermékgyártásban a mindinkább valósággá váló versenytársak megjelenését. Versenytársaink jobb pozícióit a jövőben saját gazdálkodá­sunk javításával kell ellensú­lyoznunk. Fel kell készülnünk arra, hogy belföldi vevőink igénye — jogosan — az ex­portminőségi színvonalon fogalmazódik meg. Tőkésexportterveinket — a tovább romló piaci feltételek közepette is — teljesítjük. Hagyományos felvevő piaca­ink nagy része beszűkült. Az Európai Gazdasági Közösség és az Egyesült Államok „acél­háborúja” következtében az európai területek felvevőké­pessége acéltermékekből pe­dig tovább mérséklődött. Ez­zel párhuzamosan az elektro- nizáció, a mikroelektronika széles körű elterjedése termé­keinkkel szemben a hagyomá­nyos követelményeket mind nagyobb ütemben rendezi át magasabb minőségi, szállítási stb. támasztásával. Az olaj szabadpiaci árának zuhanása közvetlenül kivál­totta az acéltermékek árának csökkenését. Ilyen körülmé­nyek között tőkésexportunk eredeti célkitűzését csak je­lentős erőfeszítések árán tel­jesíthettük, ami együtt járt az itt képződő veszteségvál­lalással is. Munkaügyi tevékenységünk — a meglevő szabályozás adottságait, a külső környe­zettel szembeni védekezést, munkaerő-stabilitásunk bizto­sításából eredő feladatokat alapul véve — kiegyensúlyo­zott volt. Vállalatunk létszám­helyzetét 1986-ban is — a több éve tartó — csökkenés jellemezte (mintegy 15 száza­lék). E tendenciát is figyelem­be véve 1986-ra, illetve a VII. ötéves tervre vonatkozó kollektív szerződésünkben már az új felvétel követel­ményrendszerének szigorítá­sát fogalmaztuk meg. A létszámcsökkenés és az adott helyzethez való igazo­dás kényszerhatására világo­sabban látjuk a munkaidő- alap ésszerű felhasználásával összefüggő tartalékainkat és gondjainkat. Ezek nagyság­rendileg nem elhanyagolható elemek. A vállalat minden szintű vezetőjének nagyobb figyelemmel kell a feladatra koncentrálni. Ez természete­sen azt is jelenti, hogy a munkaidőalap védelmére ho­zott határozatok végrehajtása azonnal kézzelfogható munka­időalap-növekedést eredmé­nyez, s ezáltal ellensúlyozhat­ja a létszámcsökkenés ked­vezőtlen hatását. A termelés és a létszám összefüggései alapján terve­zett termelékenységi mutatón­kat miritegv 1—2 százalékkal túlteljesítjük. Ez azonban a bázishoz mérten nem jelent előrelépést, sőt kisebb mérté­kű csökkenést jeleznek a mu­tatószámok. Bérgazdálkodásunk kere­teit a központi keresetszabá­lyozás elvei szerint kellett megvalósítanunk. A kohászat számára 4 százalékos adó­mentes keresetnövelést bizto­sítottak. Minimális érdekeltségi alap A gazdálkodási tevékeny­ség eredményességét kifejéző nyereségünk 1986. évi várha­tó szintje a tervezés időpont­jában érzékelt feszültségeket egyértelműen vissza jelzi. Ter­veink sávosan kerültek jóvá­hagyásra, feltételezve azokat a korábbinál hatékonyabb erőfeszítéseket, amelyek a célok megvalósításához kel­lettek. Az ezeket megjelení­tő anyag- és energiarnegta- karítás, valamint a termék­szerkezet-korszerűsítés együt­tes hatásaként nyereségünk a tervezett sávon belül fog képződni. Ez lehetővé teszi az 1987-es évhez szükséges mi­nimális érdekeltségi alap kép­zését. Jövő évi termelési elkép­zeléseink a piac mai ismere­tei alapján, az 1986-os év tényleges színvonalát fogják visszatükrözni. Az MSZMP Központi Bizottsága 1986. no­vember 19—20-i ülésén elfo­gadott határozat magasabb követelményeket támaszt a gazdálkodó szervezetekkel szemben. Erre alapozottan, a vállalat nyereségtermelő ké­pességének fokozását, gazdál­kodási feszültségeink feloldá­sának egyik lehetséges mód­ját az „előremenekülésben” látjuk. A nagyüzemi pártbizottság vitájában is megerősítést nyert és a tervkoncepciók is visszaigazolták, hogy további lehetőségeket látunk mintegy 90 millió forintos nagyság- rendű termelésnövelésre. En­nek azonban együtt kell jár­nia termékszerkezetünk gaz­daságos átrendezésével, új termékek bevezetésével (pl. hántolórúd). \ Operatív terveinkben min­den, a piac által megfogalma­zott — termelési feltételrend­szer oldaláról biztosított — többletigényt szerepeltetni akarunk. Termelési célkitűzé­seink tehát a jelenlegi elkép­zeléseinkhez képest 1987-ben csak tovább növelhetők. Mind­ez termelési kapacitásaink korábbinál ésszerűbb és fesze­sebb kihasználását, a munka- folyamatok jobb megszerve­zését, a rendelkezésre álló munkaerő, feladatra orien­tált hatékony foglalkoztatását követeli, A racionalizálásra irányuló erőfeszítéseinket sürgetik a közgazdasági feltételrend­szerben bekövetkező további szigorítások és a külső kör­nyezet változatlanul kedve­zőtlen hatásai (anyagellátási helyzet, belső és külső piaci feltételek stb.). Mai helyzetünkben elhatá­rozott 4 százalékos termelé­kenységnövekedés egyrészt kimozdíthatja vállalatunkat az 1986-os bázishoz képest kedvezőtlen helyzetéből, más­részt a termelés oldaláról az önmagunk által megfeszített tervfeladathoz igazodva, mi­nőségileg más gazdálkodási gyakorlatot követel. Feszítettebb célok Az előttünk álló feszítet­tebb célok elérését bonyolul­tabbá teszi, hogy 1987-ben a hideghengermű gyárrészleg rekonstrukciója mellett kejl — jelentős belső anyagi ter­heket vállalva — gazdálko­dásunk eredményességét biz­tosítani. A jövő esztendőre azt a minimális célkitűzést fogalmaztuk meg, amely sze­rint meg kell teremtenünk az 1988. évi zavartalan gazdál­kodási feltételeket biztosító érdekeltségi alap képzését. Ma érzékelhetően nagyob­bak terheink, feladataink; mint bármikor korábban. A vállalat kollektívája azonban ismerve az előttünk álló fel­adatokat, képes felnőni ezek teljesítésére. Ehhez azonban Szükséges, hogy a cselekvési egvséghez kapcsolódó szerve­zeti és személyi feltételrend­szert a vállalat vezetése te­remtse meg és folyamatosan garantálja. Dr. Mészáros Ottó, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezérigazgató-helyettese Csirkék előmelegített repülőgépekben Különös gonddal óvják ezekben a napokban a nagy értékű baromfiállományt a Bábolnai Mezőgazdasági Kom­binátban. A legnagyobb fel­adatot az istállók zavartalan fűtése jelenti- Ennek érdeké­ben több intézkedést tettek. A fűtőanyagot szállító ge­rincvezetékbe beépítették egy fűtőberendezést, így mindig, előmelegített olaj érkezik az istállókba, s elejét veszik a tüzelőanyag megdermedésé- nek. Megerősítették a nyí­lászárókat, a szokottnál keve­sebb szellőztető ventilátort kapcsolnak be. Főleg az éj­szakai órákban gyakrabban ellenőrzik a keltetőket, a baromfiistállókat, amelyek­ben minden körülmények kö­zött egyenletes, a technológiai előírásoknak megfelelő hő­mérsékletet kell biztosítani. Rendkívül nagy figyelmet igényel ilyenkor a naposcsi­bék elszállításának a meg­szervezése. Az istállóból már előmelegített kamionokba rakják a dobozokba csoma­golt csirkét- A gépkocsiveze­tők útközben gyakrabban el­lenőrzik a hőmérsékletet a légkondicionált járművek­ben. A kamionokat Ferihe­gyen ugyancsak előmelegített repülőgépek várják. Most is naponta 2—4 repülőgéppel viszik a naposcsibéket és az előnevelt jércéket Ferihegy­ről a Bábolnai Kombinát kül­földi partnereinek. Hasanló körültekintéssel elégíti ki a Bábolnai Kombi, nát hazai vásárlódnak az igé­nyeit is. Általában három­négy nappal korábban érte­sítik a megrendelőket a szál­lítmány érkezéséről, hogy megfelelő hőmérsékletű is­tállókkal várják a baromfit-

Next

/
Oldalképek
Tartalom