Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-25 / 47. szám

\ NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... Szép szondái példa Segített az összefogás Bár, már csak mutatóba maradt imitt-amott hófolt, 'Szanda és környékén azonban — ottjártunkor legalábbis — még magasodtak a hóbariká­dok. Ez a település kapott a legtöbbet az ,.égi áldásból”, s •itt volt a leghidegebb azok­ban a zimankós napokban. Hogy sikerült átvészelni a ne­hézségeket? — erről beszél­gettünk Balatoni Jánossal, a Szandai Községi Közös Tanács elnökével. — Azt hiszem, szép példá­ját nyújtotta a falu annak, hogy nehéz helyzetekben mi­lyen fontos a közösségi ösz- szetartás, a segitégnyújtás: Ir­datlan mennyiségű hó hullott ezen a vidéken, azt hittük már sose lesz vége... A ta­nácsnak se gépe, se munka­ereje nincs, tehát sok eszköz nem állt rendelkezésünkre. — Gazdálkodó szerv is alig van a környéken. — Igen, de a termelőszö­vetkezet kitett magáért. Az első perctől kezdve a mai napig mindent elkövettek azért, hogy ez az isten háta A Nógrád Volán szakszer­vezeti bizottsága 1976-ban hozta létre a vállalati jogse­gélyszolgálatot azzal a szán­dékkal, hogy a dolgozók ré­szére biztosítsa a , jogi tájé­koztatást és tanácsadást, az ügyek intézéséhez szükséges segítségnyújtást, és bizonyos esetekben szakszerű képvise­letet adjon a bíróságok és más hatóságok előtt. Az in­tézmény megalakulása óta együtt változott, fejlődött a társadalmi viszonyokkal, vál­lalatunkkal. Hatására telje­sebben. hatékonyabban ér­vényesül a munkahelyi de­mokrácia, szárítókkal kimu­tathatóan csökkent a munka­idő-kiesés, helyes irányban fejlődött a dolgozók jogtuda­ta, jogi ismerete, mely elő­segítette a szocialista társa­dalmi együttélés szabályainak betartását, a munka- és ál­lampolgári fegyelem terén is. Hogy mennyi bosszúságtól, ■utánajárástól mentette meg a dolgozókat a jogsegélyszol­gálat, arról igazán az tud szá­mot adni, akinek valamilyen “ügye már volt, s e segítséget Igénybe vette. A Nógrád Volánnál évente 90—100 az iktatott ügyek száma. A szakszervezeti bi­zottság rendszeresen figye­mögötti kis település élelem­hez jusson, használhatók le­gyenek az utak, tudjunk köz­lekedni. Éjjel-nappal cirkál­tak kocsijaik, s a kelecsényi elágazótól Cserháthalápig, mintegy húsz kilométeres szakaszon tisztították az uta. kát, húzták ki az árokba csú­szott autókat, segítettek az elakadtakon. Sőt, kimentek a tanyákra is, kivitték az öre­gekhez, az egyedülélőkhöz az élelmiszereket, a gyógyszere­ket, esetleg behozták őket or­voshoz. — Szandin, Szandaváral- ján és Terényben sok az idős­korú, akiknek normális kö­rülmények között sem köny- nyű a közlekedés. Hogyan se­gítettek rajtuk? — Az orvosi rendelőben ta- sakolták a gyógyszereket, név szerint, s k'ivitték az idősek­nek. Dr. Csordás Ildikó kör­zeti orvosunk nagyon lelki- ismeretesen végezte munká­ját, több beteghez maga ment el. Egyébként, nem volt semmilyen balesetünk, ami azt jelzi, hogy a lakosság megfelelőképpen tisztította sa­lemmel kíséri a tevékenysé­get, megteremtette a tárgyi feltételeket, s ami talán enné,l fontosabb, megtalálta azt a személyt, aki évek óta lelki- ismeretesen, rendkívül széles körű tapasztalatait, szaktudá­sát felhasználva végzi ezt a felelősségteljes munkát. I Dr. Kovács László — a leg­több dolgozónak „Laci bácsi” —, hetente két alkalommal fogadja Salgótarjánban, egy- egy esetben Balassagyarma­ton, illetőleg Bátonyterenyén azokat a dolgozókat, akiknek jogi vitája adódott. Az elmúlt évben 91 esetben vették igénybe a szolgáltatást, kép­viseletre két alkalommal ke. •rült sor. E statisztikai ada­tokból azonban hiányzik az a számtalan tanács, melyet nem az irodában, hanem jö­vet-menet ad, vagy adott dr. Kovács László. Az esetek többségében pol­gári-jogi, államigazgatási, csa. ládjogi ügyek fordulnak elő. Ezek közé sorolandó a gyer­mektartással, házasság felbon­tásával, az ehhez kapcsolódó vagyonjogi kérdésekkel, örök­lési szabályokkal, valamint a lakásügyekkel, különböző il­letékekkel kapcsolatos ügyek. Az utóbbi időben egyre ke­vesebb a munkajogi témakör, ját portája előtt az utakat. Tudja, az ilyen hegyes-dom­bos vidéken bizony életveszé­lyes lehet egy-egy tisztítatlan útszakasz. De, említhetném a legkisebbeket, a gyerekeket, őket is megkülönböztetett fi­gyelemmel kísértük, gondos­kodtunk az iskolába mene­telükről, hogy az időjárás mi­att ne kelljen kihagyniuk ta­nítási napokat. — Végül is, mennyi plusz- költségbe került ez a tél a szandaiaknak? — Pontosan nem lehet ezt megbecsülni. Tény, hogy a termelőszövetkezet segítsé­ge forintban biztosan megha­ladja a félmilliót... A taná­csi kiadások csaknem száz­ezer forinttal gyarapodtak a hideg időjárás miatt. Ám, hogy „csak” ennyi lett, ab­ban nem kis szerepe van a helybeliek áldozatkészségé­nek, önzetlenségének. De. azért azt hozzáteszem, hogy jó lenne, ha ezt az összefogást legközelebb nem a tél ellen kellene bizonyítanunk ... mely arra utal, hogy a válla­lat munkajogi ügyintézése megfelelő. Az összes ügyben 64 volt felvilágosítás, tanács­adás, 27 esetben történt be­advány, illetőleg okiratszer­kesztés. Egyre több vállalati nyugdíjas is felkeresi a jog­segélyszolgálatot. Előbbrelé- pés történt a propagandate­vékenységben, melyben igen jelentős a „Házi Jogtanács­adó” kiadványainak terjesz­tése. A gyakorlati tapasztala­tok alapján a tízéves tevé­kenységet a dolgozók ma is hasznosnak ítélték, s a továb­biakban is igénylik. A vállalati szakszervezeti bizottság a legutóbb a napok­ban értékelte az 1986-os év konkrét tapasztalatait, s állást foglalt a jövőben teendő in­tézkedésekkel kapcsolatban. A testület megállapította, hogy a jogsegélyszolgálat az álta­lános szakszervezeti politikai munka szerves részévé vált, az eredeti célkitűzéseknek eleget tesz. További lehető­ségek rejlenek a munkaügyi viták megelőzésében, s a to­vábbfejlesztésben kiemelt sze­repet kell kapnia a munka- időalap védelmének, a mun­kából kieső órák csökkenté­sének. V. Gy. Jeget talált Mátyás a Balatonon A Balatonon Mátyás nap­ján még összefüggő volt a jégtakaró. A hét eleji újabb hideghullám megszilárdítot­ta a korábban a felszínen már kásásodó jeget. A halászok, a nád- és jégvágók Mátyás-napi szem­léjükön megállapították, hogy helyenként még 20 centiméteres a tó téli ta­karója, a jég azonban már erősen ,gyertyásodik”, sok millió jégcsap képződött a jégpáncél alján. A gyak­ran megerősödő szélben várható a hirtelen zajlás, ezért ezen a héten — hogy a nádasokat fel ne tépje — napjában mintegy 3—4 mil­lió köbméter vizet enged­nek le a Sió-csatornán át a Dunába. Az öblökben és a hévíz­források foltjainál már fel­tűntek a Mátyás-nap tá­ján ívó csukák. A tavon fel­tűnően nagy madárcsapa­tok tanyáznak, mintha itt adtak volna találkozót egy­másnak a délről északra tartó madarak. Megpihen­tek a tavon az átvonuló hattyúcsapatok is. (MTI) Munkásskanzent terveznek Pécsett Munkásskanzen felállítását tervezik Pécsett. A népi mű­emlékek skanzenjének mintá­jára egy hajdani lakóépületet kívánnak helyreállítani és az egykori munkáséletmód ere­deti tárgyaival berendezni. Erre a célra a derűi-, vagy dörfli-házként emlegetett épületet szemelték ki a hely- történészek. Az 1860-as években épült L alakú, emeletes ház jelleg­zetes régi proletár-bérkaszár- nya, fából ácsolt körfolyosó- járól körülbelül harminc szo- ba-konyhás lakás nyílik, kö­zös használatú árnyékszékek­kel. Lakói — új otthonhoz jutván — elköltöztek, és a hatalmas épület nagyobb ré­sze most üresen áll. A valaha városperemi dörf- li-ház ma már belvárosinak számít, és múzeumi felhasz­nálása mellett szól az is, hogy a mellette levő XVIII. századi tímárház fogadta be a várostörténeti és munkás- mozgalmi múzeumot. Ez a gyűjtemény a pécsi ipar meg­születésének és fejlődésének •történetét is bemutatja, a hozzácsatlakozó dörfli-ház ki­állításai pedig az ipari mun­kásság életmódját fogják szemléltetni. (ta—) Tíz éve kezdődött Jogsegélyszolgálat a Nógrád Volánnál A trópusokon a krotonok örökzöld fákká, bokrokká nőnek, a három mé­ter magasságot is elérik. Nálun^ dé­delgetett üvegházi növények, amelyek bizony gyakran csalódást okoznak tu­lajdonosuknak, mert a száraz levegő­jű központi fűtésű lakásokban gyakran tönkremennek. A leveleik szeldeltek vagy egyszerűbbek, igen változatos színűek, gyakran az erezet a színe®, a feltűnő. A halványrózsaszínűtől a fehé­ren át a narancsig és a sötétbordóig, sőt a csaknem feketéig igen változa­tos színhatást mutatnak. A virágjuk jelentéktelen de a levelek tarka szép­sége kárpótol a virág egyszerűségéért. Nagyon nagy a fényigényük, ezért a szoba legjobban megvilágított részébe tegyük. Különösen jól érzi magát a kroton a párás ablakkertben, ahol a huzat sem bántja. Ha sötét sarokba vagy rosszul megvilágított szobába ke­rül, a levelei elhálványodnak. A tűző napon viszont nem érzik jól magukat ezek a szobanövények, amelyeket a nyári szabadság két hetére sem tehe­tünk a szabadba, a tűző napra. Szá­mukra a legjobb a délkeleti, vagy dél­nyugati tájolású ablak, de a huzatra fokozottan érzékenyek, csakúgy, mint a hirtelen hőmérséklet-változásokra. Tarthatjuk a nappali szobában 18— 20 fokon a krotont. Az edzettebb fa­Kertbarátoknak Csodálatos krotonok Jók a 16 fokot is elviselik tartósan, sőt az ennél alacsonyabb hőmérsékletet is. Nagy levélfelületük miatt sokat pá­rologtatnak, tehát bőséges öntözést is kívánnak. A krotonokat is lágy vízzel (esővízzel, hólével, forralt vízzel) ön­tözzük. Ha véletlenül túl sokat adunk egyszerre a cserép tálkájában össze­gyűlő vizet öntsük le. Márciustól szep­temberig bőségesen öntözzük, a téli hónapokban azonban legyünk óvato­sak az öntözővízzel. Januártól márciu­sig csak mérsékelt öntözést kíván, de a földlabdája ezért ne száradjon ki, még rövid időre sem. A túl száraz le­vegőjű helyiségben a levelek lehulla­nak, de előbb atkák lepik el a krotont. Ha a kroton az ablakkertben van, a párásítás egyszerű, ha a nappali szo­bában van, a cserepet helyezzük na­gyobb tálcára, amelyre nedvszívó anya­got, például nagyszemcséjű perli tét te­szünk, amelyet állandóan nedvesen tartunk, így párásítjuk a növény köz­vetlen környezetét. Az öntözésnek van egy sarkalatos pontja: lehetőleg a reggeli órákban ad­juk a vizet, soha sem este. Időnként nem árt az egész növényt tiszta, lágy vízzel lepermetezni. A téli időszakban ne lombtrágyázzuk a növényt csak márciustól szeptembe­rig, A lombtrágyázást mindig akkor kezdjük el, amikor a hajtásfejlődés megindul, vagyis április közepétől. Űjracserepezni a tavaszi időszakban érdemes, áprilistól. Levélkomposzt, érett istállótrágya és porrá zúzott agyag 2:2:1 arányú keverékében. A agyag he­lyett megfelel az érett gyepszínföld is. A cserép aljára tegyünk kavicsból drén- réteget. Magunk is szaporíthatunk krotont egy kis szakértelemmel és szerencsé­vel. A legszebb növényeket a csúcshaj­tások meggyökereztetésével kapjuk. Durva homok és rostos tőzeg egyenlő arányú keverékével gyökereztessünk. A 25—30 fokos talpmeleg elősegíti a gyö- keresedést, amely főleg a gyökeresedés kritikus három hete alatt fontos. A párás környezet, amelyet a legegysze­rűbben fóliatakarással érhetünk el, elősegíti a gyökeresedést. A dugvány vágásaikor bőséges tejnedv folyik, ame­lyet elállíthatunk. ha a dugvány talpát faszénporba mártjuk. T. B. J'W ■■■ .................... P ályázati felhívás tiszthelyettes-iskolába A Honvédelmi Minisztéri­um pályázatot hirdet tiszthe- lyettes-iskolai felvételre. Azoknak a 17 és 23 év kö­zötti férfiaknak a jelentke­zését várják, akik kedvet és tehetséget éreznek a ka­tonai pálya iránt, s élethi­vatásul választják a haza fegyveres szolgálatát. Az ország különböző hely­őrségeiben működő iskolák parancsnoki, technikai, illet­ve gazdálkodási beosztások ellátására képeznek ki tiszt- helyetteseket. A középiskolai végzettséggel, vagy a válasz­tott katonai szakkal meg­egyező szakmunkás-képesí­téssel rendelkezők képzési ideje egy év. Azok a jelent­kezők, akik nem rendelkez­nek középiskolai végzettség­gel és szakmunkás-képesíté­sük eltér a választott kato­nai szaktól, két év alatt vé­geznek, s megszerezhetik a katonai szakképzettségnek megfelelő szakmunkás-képe­sítést is. A legjobbak további egy­éves képzés után érettségi vizsgát tehetnek. Az általá­nos iskolainál nem magasabb végzettségű pálvázók egész­ségi alkalmassági' vizsgálat után sorkatonai szolgálatot tel­jesítenek a választott szaknak megfelelő csapatnál. Két év csapatszolgálat, továbbá egy­éves, levelező rendszerű tiszt­helyettes-iskolái beosztást kapnak. A hallgatók ingye­nes ellátást, zsebpénzt és ta­nulmányi pótlékot kapnak. A Magyar Néphadsereg tár. sadalmi ösztöndíjjal is segí­ti azokat . a szakmunkástanu­lókat. akik a tiszthelyettesi hivatást választják, de a je­lentkezési korhatárt még nem érték el. Az ösztöndíj elnye­résének feltételeiről a me­gyei hadkiegészítési és terü­letvédelmi — illetve a fővá­rosi hadkiegészítő — parancs­nokságok adnak részletes felvilágosítást. Ugyancsak a hadkiegészí­tési parancsnokságokon, a pályára irányítási főtisztek­nél érdeklődhetnek a jelent­kezők a pályázat részletei­ről. A jelentkezési lapokat — amelyeket március 15-ig kell beküldeni a területileg illetékes megyei hadkiegészí­tési és területvédelmi pa­rancsnokságra — a pályázók a hadkiegészítő parancsnok­ságoktól, a tanulók az isko­lájuk igazgatójától, a sorka­tonák pedig parancsnokaik­tól szerezhetik be. Centenáriumra készül az Országos Mentőszolgálat Hamarosan befejezik az Or­szágos Mentőszolgálat, a bu­dapesti és Pest megyei men­tőszervezet Markó utcai szék­házának rekonstrukcióját. Az öreg épület műszaki berende­zéseiben is megújulva „kö­szönti” májusban a hazai em­bermentés megszervezésének, a Budapesti önkéntes Men­tőegyesület megalakulásának 100. évfordulóját. Miként dr. Andics László főigazgatóhe­lyettes, az MTI munkatársá­nak elmondta: mintegy 12 millió forintnyi költséggel helyreállították az épület eredeti külsejét, korszerűsí­tették annak elektromos és fűtőhálózatát, valamint tele­fonközpontját. A négyévi munka eredményeként a se­gélyhívók pillanatok alatt el­érhetik az Országos Mentő- szolgálat központi irányító csoportját, amely nemcsak telefonon, hanem rádión és telexen is kapcsolatot teremt­het a megyei mentőszerveze­tekkel, állandó kontaktusban lehet a budapesti mentőgép­kocsikkal. Megteremtődtek te­hát mind a fővárosi, mind a Pest megyei mentőszervezet tevékenységének feltételei. Budapest legnagyobb men­tőállomása négy évvel ezelőtt az Országos Mentőszolgálat új bázisán kapott helyet, akárcsak az intézmény fő- igazgatósága, központi gép­kocsitárolója, szerelőműhe­lye és raktára. A 167 mentő- állomás zöme megfelelő kö­rülmények között végzi élet­mentő feladatát, csupán ki­sebb részük szorul felújításra. A mentésnél nélkülözhetet­len technikai és gyógyászati eszközök is adottak. Áz Or­szágos Mentőszolgálat 1700 mentőautója közül 36 úgyne­vezett rohamkocsi, amelyben a kórházak intenzív osztályai­hoz hasonló orvosi ellátásban részesíthetik a betegeket. A világon először hazánkban használtak rohamkocsit; je­lenleg 350 000 lakosra egy ilyen, korszerű diagnosztikai és terápiás eszközökkel fel­szerelt intenzív egység jut. Számukat a VII. ötéves terv időszakában tovább gyarapít­ják; a cél, hogy 200 000 la­kosra jusson egy ilyen jár­mű. Az Országos Mentőszolgá­lat több mint 6000 dolgozója május 5—10. között ünnepli a magyarországi szervezett em­bermentés centenáriumát, va­lamint intézményük megala­kulásának 39. évfordulóját. Egy torta volt a Békés megyei Csorváson rendezett családi sportnap legnagyobb szenzációja. A 251 kilogrammos tortát az Orosházi Sütő- és Édesipari Vállalat cukrászai sütötték. A két és fél méter hosszú süteményóriás elkészítéséhez nem kevesebb, mint 1140 darab tojást, 50 kilogramm cukrot, 30 kilogramm vajat, 50 kilogramm lisztet, 6 kiló kakaót és 6 kiló kókuszreszeléket használtak fel. Az óriás torta tetejét kókuszreszelékkel megrajzolt kézilabdapálya díszítette. (MTI-fotó: B. Fazekas László) NÓGRÁD - 1987. február 25., sierda 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom