Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-24 / 46. szám

Sikeres ipari tevékenység Huszonötezer pár női szandálfelsőrészt varrtak össze a budapesti Lendület Cipőipari Szövetkezetnek a cipőké­szítő üzem dolgozói. A termelőszövetkezet nyomdájában megközelítőleg há­rommillió forint értékben nyomtattak különféle kataló­gusokat és ügyviteli nyomtatványokat. Évente négyszázezer golyósirónbetétet gyártottak a Sig- nó írószerszövetkezetnek, amelyből több mint három­millió forint árbevételt könyvelhettek el az elmúlt év­ben. A tollbetétkészítő üzemben az elmúlt évben négymillió forint értékben, ötszázezer darab golyósirónt állítottak elő. Képünkön Szomora Lászlóné és Barta Ottóné inox- betétet szerel össze. A csomagolóüzemben Percze Istvánná és Kaszás Jó- zsefné a minibetéteket dobozolja. Rigó Tibor felvételei Kettős jelölés — Nem vagytok babonásak. Tizenharmadika, péntek van, tizenhárom óra... s nemso­kára kezdődik egy olyan vá­lasztás, amelyen eldől, hogy melyikőtök irányítja hétfőtől a megye iíjúságmozgalmát... Egymásra mosolyog a két jelölt: persze, hogy nem ba­bonásak, inkább egy kicsit az izgalom... Szeretnének már túl lenni rajta. Pedig a neheze még hátravan: a testület . előtt kell „programbeszédet” tarta­niuk. válaszolniuk a kérdések­re. észrevételekre, Ns aztán meghallgatni* a szavazatszedő bizottság bejelentését. — Mindkettőtöket alkal­masnak találtak az első titká­ri tisztségre, mégis csak egy személy töltheti be e funkci­ót. Mi van. ha a kevesebb szavazat jut? — Amikor a jelölőbizottság képviselője közölte velem, hogy a megkérdezettek meg­felelőnek találnak e tisztség­re, sokat töprengtem, mit te­gyek. Végül is úgy gondoltam, ha van ilyen bizalom irán­tam, akkor vállalnom kell. Ha mégsem én kapom a szavaza­tok többségét, akkor ugyan­úgy folytatom tovább a mun­kámat — válaszolja az egyik jelölt, Méhes András, a KISZ Nógrád Megyei Bizottságának titkára. — Magam is meditáltam, de hasonlóképpen mérlegel­tem, mint Bandi. Meg aztán, talán példaértékű is lehet ez a demokratikus választási for­ma a mozgalomban. Akárme- lyikőnkre jut a voksok több­sége, ez a mozgalmi munkát negatívan nem befolyásolhat­ja! Nem is ezzel van gon­dunk, hanem inkább azzal, hogy a közvéleményben. az emberek gondolkodásában van egy olyan szemlélet. amely hajlamos a „megbélyegzésre”, a győztes-vesztes fogalmak használatára, ami egészen mást jelent. Azt hiszem, már önmagában az a tény, hogy „ránk gondoltak”, s alkalmas­nak találnak bennünket erre a tisztségre, ez is megtisztelő. — így a másik jelölt Boldvai László, a salgótarjáni városi KISZ-bizottság első titkára. Míg a testület tagjai gyüle­keznek, bent az első titkári szobában Juhász András ren­dezgeti iratait, szót vált az érkezőkkel. Ez az utolsó mun­kanapja ebben a megbíza­tásában. hiszen január végén a salgótarjáni városi pártbi­zottság titkárának választotta. — Hét évet töltöttem itt, öt éven át mint első titkár... Szép, nehéz, izgalmas eszten­dők voltak — mondja némi nosztalgiával. — Sokat adott számomra az ifjúsági mozga­lom, rengeteg vezetői tapasz­talatot gyűjtöttem, emberi, politikai, szakmai szempont­ból egyaránt. Harmincöt esztendős, három- diplomás, több mint húsz éve dolgozik az ifjúsági mozga­lomban. tagja a megyei párt- bizottság végrehajtó bizott­ságának. Amikor a testület fölmenti megbízatása alól, többen szót kérnek, véleményt mondanak munkájáról. Van, aki a de­mokratikus vezetői magatar­tását emeli ki, más a meg­újítási törekvéseit említi, majd az emberi kvalitásait. Aztán szót kér Domonkos László, a KISZ KB titkára is, aki elmondja, hogy az orszá­gos fórumokon mindig méltó­képpen képviselte Nógrád me­gyét, s hogy jó lenne, ha má­sutt is hasonló ifjúsági veze­tők dolgoznának. És a kitün­tetés sem marad el: a Munka Érdemrend ezüst fokozatát veheti át Juhász András. A következő napirend: a KISZ megyei első titkárának megválasztása, kettős jelölés­sel. Ábécésorrendbe véve az el­ső: Boldvai László. Huszonhat esztendős, általános és közép­iskolai tanulmányait a megye- székhelyen végezte. Külkeres­kedelmi közgazdász, a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek üzletkötője volt, amikor 1985 decemberében a városi KISZ- bizottság első titkárának vá­lasztották. Elsőként kap szót, bő ne­gyedórában elmondhatja „programbeszédét”: hogyan látja az ifjúsági mozgalom helyzetét, mit kell-kellene ten­ni? Megújulásra, politikusabb, demokratikusabb KISZ-re van szükség, ehhez föl kell mér­nünk erőinket, tisztában kell lenni képességeinkkel, lehető­ségeinkkel, mondja. Elsőként a középiskolai mozgalmi élet teendőiről szól. Határozottan, energikusan, papír nélkül be­szél. — A KISZ megmérettetését jelenti, hogyan reagál napja­ink gazdasági folyamataira, ezen sok minden múlik! A „Jövőnk a tét” akciót nem szabad három hónapos akció­nak fölfogni, hanem egy olyan aktív politizálási lehetőség­nek, amely hosszú távon ala­pozza meg jövőnket — mond­ja egyebek között, majd az irányítás korszerűsítését tag­lalja: a mozgalmi munka tár­sadalmasításáról, az appará­tusi létszám csökkentéséről, a rendszeresebb, tartalmasabb együttműködésekről szól. Föl­derül a hangulat, amikor meg­jegyzi, „egy jó, alapos fogyó­kúrára, több mozgásra van szükség!” Ábécésorrendbe véve a má­sodik jelölt: Méhes András. Huszonhét éves, általános és középiskolai tanulmányait Ba­lassagyarmaton végezte. A Magyar Kábel Művek ottani gyárában dolgozott tervező­mérnökként, amikor 1985 szeptemberében a megyei KISZ-bizottság titkárának vá­lasztották. Mondandóját a társadalmi­politikai környezet fölvázolá­sával kezdi, amely feltételek között tevékenykedik az if­júsági mozgalom. Sorra veszi a négy rétegtanács munká­ját. mint a politikai munka meghatározó tényezőit. Aztán a társadalmi kapcsolatokról beszél, tartalmasabb együtt­működést szorgalmazva. — Erősítenünk kell a szer­vezeti fegyelmet, nagyobb kö­vetelményeket kell támaszta­nunk nem csak a tagsággal, hanem a megyei testülettel szemben is! — folytatja, az­tán azt taglalja hogy az el­múlt esztendő a megújulásé volt, ám nem hozott átütő si­kereket. — Pezsgőbb szerveze­ti életre, mozgalmasabb köz­életi munkára van szükség — említi. — Ebben a megyei KISZ-bizottság szerepe az, hogy fölkarolja a különféle kezdeményezéseket, ötleteket, támogassa azok megvalósítá­sát. Ö is hangsúlyozza, hogy a mozgalom „léte” múlik azon, miként kapcsolódik a KISZ az ország előtt álló feladatok megoldásához, a párt által meghatározott társadalmi­gazdasági program végrehaj­tásához. Mindketten jócskán kapnak kérdéseket. Milyen szerepet szánnak a lakóterületi mozga­lomnak? A rétegtanácsoknak? Mi az, amivel nem értenek egyet? Milyen rendezvényeket törölnének a programokból? Hogyan racionalizálnák az ap­parátusi munkát? A válaszok arról győzik meg a testületet, hogy mind­két jelölt alaposan fölkészült, tisztában vannak a mozga­lom lehetőségeivel és felada­taival. Voltaképpen mindket­ten ugyanazt akarják: egy színvonalasabb, markánsabb politikai arculatú, tartalma­sabb munkát végző ifjúsági szervezetet. Csak a módszerek, az elképzelések különbözőek. Amíg a választás zajlik, gyors, közvélemény-kutatást végzünk a meghívottak között. Skoda Ferenc, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának titkára: — Igen tanulságos és hasz­nos ez a választás, amely egyébként „úttörő számba” megy, hiszen Nógrádban me­gyei első számú vezetőt kettős jelöléssel először választanak! Egyébként ez a jövő útja: de- mokratikusabbá, nyíltabbá tenni káderpolitikánkat. Hogy a közösség döntsön, kit tart a legalkalmasabbnak, a leg­rátermettebbnek. Itt mindkét jelölt egyenlő esélyű... Nagy- re becsülöm azt, hogy fegyel­mezetten i&rtszerűen. felelős­ségtudattal vállalták és csinál­ták végig, bármi is legyen a szavazatok aránya! Domonkos László, a KISZ Központi Bizottságának titká­ra: — Bár volt más megyékben is hasonló választási forma, ám korántsem mondhatjuk, hogy már ez lenne a gyakor­lat. Az alapvető feltétel, hogv valóban két vagy több olyan jelölt legyen, amelyek mind­egyike alkalmas a választan­dó tisztség betöltésére. E nél­kül ugyanis formálisnak tűn­het a választás. Újszerű a mozgalomban a kettős jelö­lés, de hogy milyen jó tar­talmi lehetőséggel is bír, azt a nógrádi példa is bizonyítja, akármi lesz a végeredmény. Közben ki-ki leadta a cet­lijét. a szavazatszedő bizott­ság számlálja a voksokat. Der­mesztő csend üt a teremre, amikor Kiss László ismerteti a szavazás végeredményét. Előbb azt közli, hogy mind a tizen­kilenc szavazat érvényes, majd a megoszlást: Boldvai László tizenkettő. Méhes András hét szavazatot kapott. Így a KISZ Nógrád Megyei Bizottságá­nak első titkára Boldvai László lett. Amikor hallgatják a beje­lentést, mindketten maguk elé néznek, meg se rezdül ar­cuk, majd megkönnyebbülten hátradőlnek a székben, amíg a megyei pártbizottság titkára zárszót mond. Egymás mellett ülnek, viszonyuk is több a munkatársinál, sőt még egy­forma bajuszt is viselnek... Hétfőtől pedig együtt kezdik a munkát, hiszen az igazi megmérettetésre ezután kerül sor. Tanka László Az építési engedélyek kiadásának új rendje Jól áttekinthető, egységes szerkezet Üzletek a somogyi parton Három autós-bevásárlóköz­pont, három ABC-áruház és több kisebb üzlet épül az idén a Balaton déli partján. A 8300 négyzetméternyi új üzlettér — amely a déli tó­part kereskedelmi hálózatá­nak mintegy nyolcszázalé­kos bővülését jelenti — a Belkereskedelmi Minisztéri­umnak és Somogy megye ke­reskedelmi szervezeteinek ed­digi legnagyobb vállalkozása az üdülőövezet ellátásának javítására. A több mint negyedmilli- árd forintos beruházási prog­ram első létesítménye, a szán- tódi autós-bevásárlóközpont valószínűleg már az idei sze­zon kezdetére elkészül. A 7-es főútvonalon és a révhez vezető út kereszteződésénél épülő áruház üzlettere 3160 négyzetméter lesz. Üzemelte­tője, a Balaton FŰSZERT Nagykereskedelmi Vállalat itt kerül először közvetlen kapcsolatba a vásárlókkal. Ugyancsak az idén kívánják megnyitni a vállalat két má­sik kiskereskedelmi üzletét: a Boglárlellén épülő 2200 négy­zetméteres bevásárlóközpon­tot és az 560 négyzetméter alapterületű fonyódi ABC- • áruházát. Megjelent az építésügyi és városfejlesztési miniszter új rendelete az építési és hasz­nálatbavételi engedélyezési eljárásról. Ezzel a tárca több korábbi rendeletét korszerű, sítette és foglalta össze jól áttekinthető, egységes szerke­zetű jogszabályokba. Ebben az előírások túlnyomó része megegyezik az eddigiekkel. Vannak azonban változások is, amelyek növelik az en­gedélyezésre benyújtott ter­vek hatósági elbírálása és az építés szakszerűsége és mi. nősége iránti követelménye­ket. Egyebek között előírja a rendelet, hogy ezután az első fokú építési hatóság helyszíni szemlén is ellen­őrizze az építési engedély megadásához szükséges fel­tételeket. Az építtetőt pedig kötelezheti arra, hogy a ki­vitelezés szakszerűségének hatósági ellenőrzése céljából a legfontosabb építési mun­kák megkezdésének időpont, ját előzetesen jelentse be. Egyúttal előírja a rendelet, hogy az ilyen kényes mun­kaszakaszok kivitelezőjének, házilagos építés esetén pe­dig felelős műszaki vezetőjé­nek adatait is fel kell tűn­tem, illetve be kell jelenteni. Korábban sok félreértést okoztak azok az építési mun­kák, amelyekhez nincs szük­ség engedélyre, de elvégzé­sükről kötelező — előre — tájékoztatni az építési ha­tóságot. Az új rendelet meg­szünteti ezt a kategóriát. Té­telesen felsorolja az építési engedélyhez kötött munká­kat, majd pedig kimondja, hogy ami ebben a kategóriá­ban nem szerepel, engedély nélkül megvalósítható. Ilyen egyebek között az a lakás-, vagy épületfelújítás, amely nem jár együtt az épület- szerkezetek megváltoztatá­sával, a ház bővítésével, vagy egy részének lebontásával. Bekerültek azonban az épí­tési engedélyhez kötött mun­kák körébe a jelentősebb melléképületek — garázsok, kisipari műhelyek, kiskeres­kedelmi üzlethelyiségek, ál­lattartási épületek. Ezek el­helyezése megváltoztatja * környezet arculatát, így in. dokolt, hogy az építési ha­tóság előzetesen véleményt nyilvánítson és ne engedé­lyezze a környezetet elcsú, fító melléklétesítmények épí­tését. Az új rendelet egyút­tal előírja azt is, hogy az építési hatóság az engedélye­zési határozatáról köteles tá. jékoztatni a szomszédos in* gatlanok tulajdonosait, ke­zelőit is. Űj előírás továbbá, hogy a hatóság két évnél hosszabb időtartamra érvé- nves építési engedélyt is ki­adhat. A rendelet részletesen sza­bályozza a használatbavételi engedélyek kiadásának rend­jét is. Fő szabályként ki. mondja, hogy az építési en. gedélyhez kötött létesítmé­nyek használatához — a té­telesen felsorolt kisebb épí­tési munkák kivételével —■ használatbavételi engedély is szükséges. Az új rendelet április 1-jén lép hatályba. NÓGRÁD - 1987. február 24., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom