Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-23 / 45. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MS ZMP NÖG RÁD ME GYEI1'B I ZOTT S A G A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 45. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1987. FEBRUÁR 23., HÉTFŐ Szocializmusunk a valóság talajára épül Befejeződött az országos elméleti tanácskozás Státusban a számítógép? Új „alkalmazottnak” készí­tik az'irodát a megyei taná­csok épületeiben, de az sem ÍStkaság ma már, hogy vá­rosi, vagy községi tanácsok egy-egy ajtaján találkozunk a legújabb felirattal: számí­tógépterem. Különös rangot kapott napjainkban minden területen, s így a közigazga­tásban js a számítógép. Ért­hető és logikus ez, hiszen az ésszerűsítés, a hatékonyabb munka előkészítése és elő­segítése része minden állami és politikai programnak. Hosszú éveken ' át, bár mindenki előtt nyilvánvaló volt a számítógépek haszna, hasznossága, átléphetetlen akadályként jelentkezett az eszközök, azaz a megfelelő minőségű és teljesítményű számítógépek hiánya, illetve azok magas ára. Úgy tűnik, ez az akadály elhárult már, hiszen a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala a pénzügyi kormányzat, s a tudományos kutatóintézetek segítségével és támogatásával megterem­tette a számítógépek tanácsi alkalmazásának tudományos és anyagi alapjait. A lehetőség tehát adott. Alapkérdés azonban, hogy ta­nácsaink tudnak-e élni ezzel. Mert maga a számítógép - kevés. Szükség van olyan szakemberekre is, akik e gé­peket alkalmazni tudják és akarják. Az államigazgatási főiskolán már évek óta fa­kultatív tárgyként szerepelt az oktatásban a számítógé­pek és azok tanácsi alkalma­zásának ismertetése. A ta­valy szeptemberben indult tanévben e tárgyat már kö­telezővé tették. Okkal, hi­szen egyre inkább szükség­szerűvé válik, hogy minden ügyekkel és ügyfelekkel fog­lalkozó tanácsi dolgozó, ha nem is szakembere, de jó is­merője, s kezelője legyen a számítógépnek. Sokakban természetesen felmerül a kérdés: hogyan lehet, lehet-e gépesíteni a tanácsi munkát; nem deg­radálja-e az állampolgári ügyek intézését a gép? Egy­értelmű a válasz: a számító­gépek alkalmazásának ép­pen legfontosabb indítéka, haszna az, hogy egyszerűsíti a nyilvántartást, tehermente­síti az előadókat, az ügyfe­lekkel foglalkozókat, csök­kenti a papírmunkát, a taná­csokon alaposabban tudnak foglalkozni az adott telepü­lés lakóinak gondjaival, ügyeivel. Immár évek óta érvényben van egy rendelkezés — e ren­delkezést egyébként a Mi­nisztertanács Tanácsi Hi­vatalának einöke ez év elején megerősítette -, amely szerint az ál­lampolgároktól csak olyan adatokat szabad a tanácson megkérni, amelyekkel a ta­nács nem rendelkezik. Nem nagyon tartották be eddig e rendelkezést, s nem is nagyon marasztalhatjuk el ezért a tanácsi dolgozókat, hiszen sokszor az ügyintézést gyor­sította, ha azt a bizonyos adatot, vagy iratot, nem az irattárban kerestették, keres­ték ki, hanem az ügyfél ma­ga hozta azok másolatát vagy eredetijét az előadóhoz. Csakhogy az ilyen gyorsítá­sok mindig újabb adminiszt­rációs feladatokat hoztak. Persze, amíg idáig eljutnak a tanácsok - a szándékon és szaktudáson túl - időre is szükség van. Igen, időre, hogy az irattárakban, vagy uram bocsá’ íróasztalfiókok­ban, szekrényekben levő ada­tokat pontosan és hiányta­lanul, s naprakészen feldol­gozzák. A tanácsi munkában új „előadóként”, új státussal jelentkezik a számítógép. A munkát egyszerűsítő, a dol­gozókat tehermentesítő „okos” gép azonban az első idők­ben több feladatot ad az eddigieknél. Több feladatot a tanácsi dolgozóknak, s többet az állampolgároknak. Érdemes azonban a többle­tet elvégezni, s az „átállást” türelemmel viselni. Nem, nem a gépek miatt, hanem a ma­gunk érdekében. A szocializmus fejlődésé­nek időszerű hazai kérdései­ről rendezett háromnapos országos elméleti tanácskozás szombaton befejeződött. Sze­geden — az MSZMP Közpon­ti Bizottságának agitációs és 'propagandaosztálya, vala­mint az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága felkérésére i— társadalmi, politikai, szel­lemi életünk jeles képviselői, a téma szakavatott tudósai, párttisztségviselők, marxis­ta oktatók, gyakorlati szak­emberek mondották el tapasz­talatukat, véleményüket, javaslataikat és észrevételei­ket a marxista—leninista el­mélet gyarapításához, mélyen és sokrétűen elemezték tár­sadalmi viszonyainkat. Az elméleti konferencia záró plenáris ülését Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitá­ciós és propagandaosztályá­nak vezetője nyitotta meg. El­ismeréssel szólt arról a sok­oldalú, konstruktív, őszinte és jobbító szándékú vitakészség­ről, amelyet a résztvevők a tanácskozáson tanúsítottak, s rendkívül értékesnek minő- 'sítette azt a gondolati tartal­mat, amely az eszmecserék­ben megtestesült. Ezután a pénteki szekció­ülések vezetői számoltak be a munkacsoportokban elhang­zott felszólalmok főbb téma­köreiről. A „Történelmi utunk és a közgondolkodás” című szek- ciómunkáját Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti In. főzetének igazgatója foglalta össze. Mint mo.ndta: a szoci­alista fejlődés hazai történe­te nem választható el a nem­zetközi összefüggésektől, ezt többféle közelítésben hangsú­lyozták a vita résztvevői. Szinte valamennyien kiemel­ték az SZKP XX. kongresszu­sának történelmi jelentőségét, s annak a magyarországi fej­rint között lehet óriási kü­lönbség is, s ezt ma már erő­teljesen érzékeli a Palotás­halmi Május 1. Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet kol­lektívája. Míg öt esztendővel ezelőtt ekkora nagyságrendet ért el a gazdaság ráfizetése, az elmúlt évi munka után mérleg szerint kimutatott nye­resége meghaladja a 22 mil­lió forintot. Pedig nem változtak a szö­vetkezet termőhelyi adottsá­gai. De, változott az itteniek gondolkodásmódja, magatar­tása, miáltal képesek . lettek saját feltételeiket a maguk javára fordítani. Talán ez a legfontosabb tanulság, me­lyet a gazdaság szombati zár­számadó közgyűlése is aláhú­zott. A szövetkezet életének e kiemelkedő jelentőségű ese­ményén részt vett Havas Fe­renc, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese, Füssy Jó­zsef, a pásztói városi pártbi­zottság első titkára, Deák Pál, a TESZÖV titkára is, s ott volt a szövetkezettel két éve baráti kapcsolatot ápoló szlo­vákiai vinyicai termelőszö­vetkezet küldöttsége is. Csató Sándor tsz-elnök be­számolójában nyoma sem volt lődésre gyakorolt hatását. A hazai fejlődés taglalása so­rán fontos végiggondolni sa­ját, bizonyos értelemben autonóm fejlődésünket is. Az elmúlt 30 esztendőben, ugyan­is, a magyar szocialista fej­lődés nagyon sok területen mutatott fel autonóm gon­dolkodást, fejlődési pályákat, nem feladva, hanem értékel­ve a nemzetközi összefüggések nagy történelmi jelentőségét. A szekcióülésen történelmi utunk végiggondolása során különös figyelmet szenteltek az úgynevezett 50-es évek ér­tékelésének. Megállapították, hogy az örvendetesen gyara­podott tudományos elemzések ellenére akadnak még hiá­nyosságok, fehér foltok e kor­szak „felfedezésében”, megis­merésében. Kiemelts témaköre volt a vitának az elmélet és a gya­korlat viszonya. A vita részt­vevői hangsúlyozták: a szo­cialista építés gyakorlatában tapasztalható torzulások, hi­bák nem vezethetők le a klasszikusok által kifejtett és bebizonyított elméleti tételek­kel. A közgondolkodás és annak mai állapota egyik központi gondolata volt az eszmecse­rének. E helyütt is szóltak a szocializmusképről, amely ma még a vitázók szerint sem egységes, mert a közgondol­kodást a szocializmusról szá­mos eltérő tényező alakítja. Többen kifejtették, hogy az elméleti, politikai munka középpontjába a valóságis­meret gazdagítását kell állí­tani. A történelmi látásmód javítása, társadalmi bajaink csökkentése, valamint a táv­lati társadalmi célok vilá­gos megfogalmazása segítheti leginkább a közgondolkodás fejlődését. Jó szellemű, segítő szándékú, kritikus vita bontakozott ki a gazdasági útkeresés prob­az elbizakodottságnak. A hangvétel is jól mutatta: a gazdaság joggal lehet büszke munkájának eredményessé­gére, de tudnia kell: a lehe­tőségek kiaknázásában sok még a tennivaló. Elmúlt évi árbevételi ter­vét csaknem 113 százalékra, 224 millió 93 ezer forintban teljesítette a gazdaság, az előző évi nettó árbevételéhez képest több mint 31 száza­lékos fejlődést produkálva. A tsz földjei a növénytermesz­tést teszik meghatározóvá: búzát, borsót, napraforgót, zöldbabot, cukorrépát, silóku­koricát és kukoricát, vala­mint lucernát termesztenek. Az elmúlt évi aszályos idő­járás a palotáshalmiak nö­vénytermesztésében is kiesést okozott, azonban az aszály­károk csökkentésére időben kidolgozott, s következetesen végrehajtott intézkedési terv meghozta a maga eredményét. Több szerves trágyát hasz­nált fel tavaly a tsz, javítot­ta az erdőgazdálkodás színvo­nalát is. Nőtt az állattenyész­tés eredményessége, noha emberi, tenyésztői hiányossá­gokból adódóan alacsonyak a szaporulati mutatók, s nem lehet elégedett a gazdaság az lémáival foglalkozó munka- csoportban — mondta Össze­foglalójában Sipos Aladár akadémikus, az MTA Köz­gazdaságtudományi Intéze­tének igazgatója. A megtett út elemzése során többen is rámutattak, hogy a külgaz­dasági egyensúlyunk javítá­sára az 1983—84-es években tett erőfeszítések — az ered­mények mellett — bizonyos negatívumokkal is együttjár­tak. A termelés mennyiségé­nek számottevő növelése az ipari és a mezőgazdasági géppark elhasználódásához vezetett, s a műszaki szín­vonal szintentartását, javítá­sát hátráltatta, hogy a szű­kösebb forrásokból kevesebb jutott a felhalmozásra. Fel­merült annak’ a kérdése is, hogy a struktúra átalakítása megvalósítható-e a gazdaság dinamizálásával egyidőben. Mindkettő olyan jelentős for­rásokat igényel, hogy ha együttesen szorgalmazzuk végrehajtásukat, az költség- robbanáshoz vezethet — fi­gyelmeztetett az egyik hozzá­szóló. Bár megfogalmazódott olyan vélemény: szükség van a gazdaságpolitikai célrend­szer felülvizsgálatára is, a vi­ta végső kicsengése az volt, hogy a VII. ötéves terv alap­vető célkitűzései nem adha­tók fel, a terv tartalmazza a változásokhoz való alkalmaz­kodás követelményét, s reá­lis lehetőséget biztosít annak megvalósítására. A szekció tagjai egyetér­tettek abban, hogy elkerül­hetetlen a szabályozórendszer komplex, céloknak megfelelő továbbfejlesztése, a jövő sze­lektív fejlesztési politikájá­nak alapvető kérdése a vál­lalati önállóság és a vállala­tok hosszú távú nyereségér­dekeltségének intézményi megalapozása — emelték ki a felszólalók. (Folytatás a 2. oldalon) egy tehénre jutó tejtermelés­sel sem. Az elnöki beszámolót köve­tő vita híven tükrözte: a tag­ság cselekvőkészségét fel­pezsdítette a sikeres gazdál­kodás. A kollektíva örül az eredményeknek, miután azon­ban nemcsak megtartani, 'ha­nem növelni is szeretné azo­kat, ezúttal is elsősorban a munka fogyatékosságait tette szóvá. Kitűnt a vitából, hogy a gazdaság dolgozói a kiegé­szítő tevékenységtől ,is jöve­delmező munkát várnak, pusztán a foglalkoztatási cé­lok teljesítésével már nem érik be. Segítségre tartanak számot a számvitel gépesíté­sét illetően, valamint a Rába erőgépek alkatrészellátásának megoldásában. Kritikával il­lették a legelőhasznosítás színvonalát, a takarmány- termesztés hatékonyságát. Szót kért a vitában Géczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. Mint bevezetőjé­ben mondta, a társadalom mind nagyobb figyelemmel fordul a mezőgazdasági üze­mek tevékenysége felé. Ér­deklődéssel kíséri, hogy az (Folytatás a 2. oldalonJ Hathatósabban munkába fogni az emberi tudást és akaratot Zárszámadó közgyűlés a Palotáshalmi Május I. Tsz-ben Húszmillió és húszmillió fo­Mai számunkból: Gazdag lakásprogram, növekvő minőségi követelmények Kemerovói építészek jártak az elmúlt napokban Nógrád- ban. J. A. Avgyejevvel, a kemerovói tanács osztály- vezetőjével készült beszélgetést olvashatják az érdek­lődők a 3. oldalon. Á csodavirág, a művészet alattvalói Amatőr képző- és iparművészek munkáiból nyílt kiál­lítás Salgótarjánban. Képes tudósításunk a 4. oldalon található. Hatvanöt éves szakosztály Szombaton ünnepi ülésen emlékeztek a hatvanöt éves sportegyesületre, a Salgótarjáni BTC-re. írásunk — az ünnepi gyűlésről és a nemzetközi labdarúgótornáról — a 7. oldalon olvasható. Megyei találkozó a nyírjesi táboriján A KISZ ben a helyzet változik A tanácskozáson részt vevő fiatalok egy csoportja. Megéltünk már néhány fel­hívást. Volt, amely százezre­ket mozgatott meg, akadt olyan is, amelyről még a cím­zetteknek se volt tudomása. Most, néhány hete egy újabb felhívásról beszélnek-vitat" koznak, amelyet nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni. Már csak azért sem, mert a tét: a jövőnk. Szombaton mintegy más­fél száz fiatalt, a mozgalom „kulcsembereit” hívta meg a megyei KISZ-bizottság egy találkozóra, hogy együtt vi­tassák meg feladataikat. — Valamennyien eljöttek, s ez már önmagában is jel­zi az érdeklődést, szeretné­nek a KISZ-esek többet tudni és többet tenni. Ehhez aka­runk segítséget nyújtani, öt­leteket, módszereket népsze­rűsíteni. Meghívtunk néhány gazdasági vezetőt is, mondják el véleményeiket, ötleteiket arról, hogyan tud jobban együttműködhi a KISZ a gaz­dasági vezetéssel — tájékoz­tat Boldvai László, a megyei KISZ-bizottság nemrégiben választott új első titkára, Még a nap is önzetlenül ontotta sugarait a nyírjesi if­júsági táborban, amely meg­szépült, felújult — így hát nem volt különösebb akadá­lya az eszmecserének. Dél­előtt Jendrolovics Pál, a KISZ KB gazdasági osztályvezetője tartott előadást a népgazda­ság helyzetéről, a KISZ fel­adatairól, majd Sára János, a Nógrád Megyei Tanács osz­tályvezetője adott áttekintést megyénk gazdaságáról. Kora délután kezdődött a nagy érdeklődéssel várt fó­rum. Éljöttek az eszmecseré­re megyénk több gazdálkodó egységének vezetői, a KÉV Metró, a KISTEXT KISZ- vezetői, képviselői is. Beve­zetőül Méhes András, a me­gyei KISZ-bizottság titkára elmondotta, hogy a Jövőnk a tét! akció keretében megyei előadói iroda alakult azzal a céllal, hogy elősegítse társa­dalom- és gazdaságpolitikai kérdésekben a fiatalok jobb eligazodását, informáltságát. Ugyancsak új kezdeménye­zés, hogy március 2-án egy országos akcióra kerül sor: a KISZ-esek által tett javasla­tokat, ötleteket gyűjtik be az erre az alkalomra szervezett „teamek”, s összesen mintegy ötvenezer forint értékben ju­talmazzák az ötletembereket. A fórum első része általá­nos gazdaságpolitikai kérdé­sekkel foglalkozott, a fiata­lok elsősorban a piacgazda­ság működéséről, a munka­erő-átcsoportosítás, a vezető­vé válás témaköreiről érdek, lődtek. Többen kritikusan föl­vetették a gazdasági nehéz­ségek okait, s az azokért va­ló felelősséget. A vita máso­dik részében esett szó ar­ról, mi a KISZ feladata és lehetősége társadalmi-gazda­sági helyzetünk normalizálá­sáért. Hasznos példákat soroltak el a KÉV Metró és a KIS­TEXT, a salgótarjáni síküveg­gyár KISZ-esei. Valameny- nyi egy vállalkozóbb szelle­mű, a gazdasági élet kérdé­seire fogékony ifjúsági moz­galmat szeretne létrehozni. Ehhez azonban szükség van a helyi gazdasági és tömeg­szervezetek segítésére, mon­dották. Megerősítették, tá­mogatásukról biztosították a KISZ-szervezeteket a jelen, levő gazdasági vezetők, hang­súlyozva, az együttműködés sokirányú lehetőségeit. A megyei módszertani ta­lálkozó Méhes András zár­szavával ért véget, azzal a gondolattal, hogy kinek.ki- nek a saját munkakörnyeze­tében kell megtenni a továb­bi lépéseket, serkenteni a he­lyi erőforrások jobb hasznod sítására. Czinege Lajos Vasárnap gazdasági kor­mányküldöttség élén, Kam­bodzsába érkezett Czinege Lajos, az MSZMP KB tagja, á Minisztertanács elnökhe­lyettese. A küldöttséget a Kambodzsában Phnom Penh-i repülőtéren Chea Soth, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a kor­mány elnökhelyettese fogadta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom