Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-21 / 44. szám

Jövőre éppen hogy húszéves lesz az ország egyetlen Mik­száth Kálmán néven műkö­dő-fejlődő termelőszövetke­zete Magyamándorban. Alapítólevél, egy kiigází- tásfiLe emlékezés, egy itt tör- zsökös, bár németes hangzá­sú nevet viselő asszony. Kő“ bányáról több mint három évtizede erre a tájra érkezett agrár szakember (a szövetke­zet elnöke) és a nándori ta­nácsi élet vezetője találkozik ezen a télutói délutánon a termelőszövetkezet irodájá­ban. A téma sokirányú: aminap volt a Mikszáth Kálmán Mgtsz soros küldöttgyűlése (kettő van belőle egy évben), ahol az idei tervek főbb mu­tatói azt is megmutatták a tagság előtt, hogy miként ala­kítható eredményesen a jö­vő? S bár a tanácsok költ­ségvetései nem kötődnek szo­rosan a területükön működő gazdálkodó egységekhez — a települések élete minden pon­ton kapcsolódik azokhoz. ☆ Ha a kötődéseket, a taná­csi és gazdasági kapcsolato­kat, a múlt ismeretét a jö- vőlátás érdekében együtt néz­zük, helye van itt a költő­nek, a nándori születésű (1942) Konczek Józsefnek, akiről a közeli múltban azt találtam írn , hogy egy nagyjából érin­tetlenül ma is álló nándori parasztházban látta meg a napvilágot. Nemrégiben aztán itt járt a szövetkezeti irodán a költő édesanyja és megmu­tatta éppen itt azt a szobát, ahol fia született. Ma ez a többszöri kiigazítással és ki­bővítéssel, ajtók-ablakok át­helyezésével formált ház a termelőszövetkezeti központ. Van abban valami jelkép- szerűen megkapó, hogy éppen itt és éppen így, éppen mos­tanában „került elő” nem csak maga a költő, aki Sán­dor István tanácselnök invi­tálására és a megyei könyv­tár hatékony közreműködé­sével tért vissza hosszú idő után szülőföldjére, hanem hogy a ház, a szülői tűzhely és a közös gazdaság 1968-as születési helye — akkor egye­sültek a környék termelő- szövetkezetei végérvényesen — teljességgel azonos. Az alapítólevélen 1968. december 22-ét jelölnek Mikszáth Kál­mán nevével fémjelezve, de ahogy erről a helyismereté- rőU a szövetkezeti „történe­lemről” sokat tudó asszony szól — az is figyelemre méltó. Gerhát Istvánná 1959 óta tsz- tag itt Magyamándorban, ahol korábban az egyesülésig a Rákóczi Termelőszövetkezet működött. „Mohorán volt a Mikszáth Tsz, itt nálunk a Rákóczi... S aztán az egye­süléskor volt is nagy vita, hogy mi legyen a névvel? A vége az lett, az egyik adta a központot, az volt Nándor, a másik, Mohora meg a ne­vet. .. ” Kozics Ferenc, a nándori szövetkezet elnöke régi, ta­pasztalt szakember, hosszú időn át dolgozott az állami gazdaságban, s volt más, kö­zeli szövetkezetnél is egy ide­ig. A.z újító, mérlegelő, a gaz­daságosságot örökké kutató agrárértelmiség képviselője, akit ötvenöt óta erős szálak­kal ideköt a táj, s a gazdál­kodás feladata. A Mikszáth Téesz és a nándori közös ta­nács együttgondolkoö.ása azért sem okozhat semmiféle gon­dot, mert maga a szövetkeze­ti elnök a nándori tanács tár­sadalmi elnökhelyettese, kör­zeti tanácstag, tagja a taná­csi végrehajtó bizottságnak — más szóval tanácsi ember maga is a legfontosabb értelemben; a közös boldogulásért, él. S persze hogy érthető min­den vonatkozásban az a mon­data is, amely a Magyarnán- dor Községi Közös Tanács bosszú távú településfejleszté­si koncepciójának leírásában olvasható arról, hogy az utób- b; tizenöt évben tovább erő­södött a község gazdasági, szövetkezeti bázisa, emelke­dett az infrastrukturális ellá­tás színvonala. A dolgok, az ügyek, az eredmények, de tnaguk a gondok és mindeze­ken felül a tervek is össze­függenek száz szálon itt is, másutt is — könnyű belátni. A termelőszövetkezet moho- rai szocialista brigádja — ott ttjűködik a gépműhely a régi gépállomás helyén — leg­utóbb egy tornaszoba kialakí­tását végezte el az iskolának, de nincs is olyan kérés, amit gyorsan, szívesen ne teljesíte­nének. Ez azonban valóban csak egyetlen példa arra, mi­ként segíti ezer ágon a szö­vetkezet is (az állami gazda­ságról és az áfészről majd külön alkalommal szólunk) a nándori életet anyaggal, fu­varral, erőgéppel, szakipari munkával, a tanácsi irányí­tású intézmények működteté­sének mindenoldalú támoga­tásával. Az érdek, az élet mindenben közös. Magyamándorban a kere­sők összlétszáma az előzetes felmérések szerint a nyolcva­nas évek végéig még növek­szik, aztán egy ponton meg­áll. A termelőszövetkezetben jelenleg a foglalkoztatottak szárma az alaptevékenységen belül mintegy 340. Errefelé régen jellemző volt a vegyes tulajdonú — méreteiben ve­gyes — földbirtok. A birtoko­sok között első helyen emlí- tődik Buttler aztán Tolvéth itt Nándorban, Morvay György­re a gyümölcsös volt jellem­ző — ez megadta tulajdon­képpen az állami gazdaság hátterét is a hagyomány te­kintetében. Bár nem a múlt­kutatás a témánk — ahogy ezek a régi tulajdonok szó­ba kerülnek Kozics Ferencre emlékezve s könnyen sorolja például az általa nyilvánvaló­an a tegnapi és mai munká­ból ismert halápi részeket. A Lazonyát, ami több összefüg­gő részt egyesít, a Hegyi, a Csukori táblát, a Terényi la­post. .. De ami mégiscsak a fő: a szövetkezet az egykorvolt té- eszhatárpk egyesülésével (Nándor, Mohora, Haláp, De- bercsény) összesen 2507 hek­táron gazdálkodik s ehhez jönnek még az utak, a mű­velés alól kivett területek, fgy mindösszesen 2554 hektár a „Mikszáth” földterülete. A szántó 1583 hektár, a gyep 506 hektárnyi, s az erdő is kitesz 384 hektárt. Ezen a négy falu határát egyesítő jel­legzetesen nógrádi tájon csak az él meg ma is, aki minden­re , figyel. A veszteséges ága­zatokat meg kellett szüntetni, ez a korparancs — így a ju­hászat és a kukoricatermesz­tés lekerült a napirendről. Más kérdés, hogy a közeli szandai téeszné] meg azt ta­pasztaltam, hogv talán a me­gyében egyedülálló módon (!) ott nyereséges a juhászat. A nándori szövetkezet legfőbb működési pontjain mára, teg­napra és a gyakorlati tapasz­talatok nyomán a követke­zőkre is csak nyereséges te­vékenységek találhatók. A küldöttgyűlésen is az idei ter­vek vallottak a két lábon ál­lás, a realitást mindennél előbbre helyező termelési koncepcióról, a gazdálkodás szigorodó törvényeinek előtér­be kerüléséről. Növénytermesztés. állatte­nyésztés és a kiegészítő tevé­kenység, amely két ágra osz­lik. Közülük a budapesti ön­elszámoló egység — mintegy hétszer 14—15 fős brigád! — az amelyik nagyon komoly te­vékenységgel, gyári berende­zések felújításával, kohászati egységek (termelő) karbantar­tásával, vagy például Győrött az üzemszervezési tervek gyakorlati megvalósításával a Rábában ér el tekintélyes nyereséget. A másik ága itt helyben a varrodai és a bőr­díszműves-kisüzemek munká­jaként él, s ha lehetnek is át­meneti gondjai, a legfonto­sabbat teljesítik — némi nye­reséggel, más szóval „fedezeti összeggel” hozzájárulnak a szövetkezet eredményeihez, miközben a női munkaerőt lekötik. A tervezett árbevé­tel az előbbinél (a budapesti egységnél) nem kevesebb mint 26 millió az idén és ebből 5,2 millió! a fedezeti összeg, te­hát az a pénztömeg, amely erre az ágra nyereségként tisz­tán jut. A növénytermesztésen belül a tervezett árbevétel az idén több mint húszmillió-nyolcszáz­ezer forint, s belőle négy- millió-hétszázötvenezer forint a fedezeti összeg. A tavalyi számokhoz képest minden ponton növekedéssel számolnak Magyamándorban — s ez kifejezi a legfőbbet: jó úton járnak, a leszűrt ta­pasztalatok, a gazdálkodás kö­rülményeihez igazodás, a kor­szerű tevékenység a döntő szempont a gazdaságban. Kü­lönösen jelentős eredményeket értek el a búzatermesztésben, a vetőmag-előállításban, amely­nek a nándoriak közbülső lép­csői a megfelelő fajták ter­mesztésével és az egyre igé­nyesebben megvalósuló vető­mag-előkészítéssel (csávázás- ban például) a tudományos kutatás és a gyakorlati ter­mesztés, gazdálkodás területei között. Kozics Ferenc néhány jellemző idei tervadattal szol­gálva elmondja; búzából hek­táronként az 5,2 tonnát, ta­vaszi árpából pedig a 4.5 ton­nát akarják elérni. Cseppet sem mellékes körülmény, s egyben szavatosság is a ter­vek realitását illetően, hogy hároméves termésátlagukat tekintve két évben voltak el­sők! a megyében... A húscsirkéből mélyalmos- tartásban 240 ezret nevelnek a feldolgozóipar számára; a háztájiban a téesz erős támo­gatásával mostanában főként a holland eredetű Nimbus uborkatermesztése a népsze­rű (évente mintegy harminc vagon az eredménye!). Itt si­került megvalósítani a teljes érdekeltséget a szövetkezet és a háztájizók között a jó minőség elérésében is. A tel­jes érdekeltség a Mikszáth Kálmán Termelőszövetkezet és az életet szervező nándori ta­nács között éppen ilyen erős és sokirányú. Kozics Ferenc elnOk Épül a vetőmag-feldolgozó új csarnoka Eredményes a baromfiágazat, amely az Itt dolgozó szakembereknek, közöttük Brozsek Katalin ágazatvezetőnek is köszönhető. Varga Józsefné és porttáskákat varr Koplányi Józsefné ex­Ojabb vetőmagszállítmány közös gazdaságból indul útnak a Szöveg: T. P. L. Képek: Kulcsár József Hutyánszki Pálné vezeti a társadalmi munkát. Iskolai rendeztek. téesz egyik szocialista brigádját, amely rendszeresen vállai sportfelszerelést javítanak, tornatermet építettek, parkot Rezi Jánosné irányítása mellett férfinadrágok készülnek a varrodában, képünkön Ember Istvánnéval NÚGRÁD - 1987. február 21 „ szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom