Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-20 / 43. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... Katonai pályára irányítási kabinet Salgótarjánban A katonai pályára irányítás ma is igen időszerű feladat. Az illetékes katonai szervek új és új módszerekkel, formák­ban, igyekeznek megismertetni a döntés előtt álló fiatalo­kat és szüleiket a katonai pályával, hivatással. A napok­ban katonai pályára irányítási kabinet nyílt Salgótarjánban, az MHSZ megyei szervezetének székházában. Az épület alsó szintjén vi­deóval, képes ismertetőkkel felszerelt terem, a katonai életről és a rokonszakmákról szóló folyóiratok, lapok várják az érdeklődőket mindennap, ahol emellé a Nógrád Megyei Hadkiegészítő és Területvé­delmi Parancsnokság pályá­ra irányítási részlegének mun­katársai adnak szóbeli tájé­koztatást. Répás László százados, a részleg vezetője örül annak, hogy új formával bővült a katonai iskolákat bemutató lehetőségek sora. Hiszen a most megnyílt kabinetben a tanulók akár csoportosan, akár egyénileg keresik azt fel, széles körű tájékoztatást kap­nak arról, hogy iskolai vég­zettségüknek, életkoruknak megfelelően milyen katonai iskolába jelentkezhetnek. — Előzetes bejelentés után, amit a megyei hadkiegészítő és területvédelmi parancsnok­ságon lehet megtenni, fogad­juk a gyerekeket a kabinet­ben. Nemcsak hétköznapokon munkaidőben, hanem szombat, vasárnap is délelőttönként — mondja a százados. Aztán a falon elhelyezett színes tablók bemutatásával többek között .azzal ismertet meg, ki jelentkezhet középis­kolai honvédkollégiumba, tiszthelyettesképző szakkö- zéDiskolába és. hogy ki pá­lyázhat honvédségi egyetemi, főiskolai ösztöndíj elnyerésé­re. Azt mondja például — ele­mezve a katonai szakközép- iskolák előnyeit —, hogy szem­ben a „polgári” szakközépis­kolával, itt a szakma és az érettségi mellett a hivatásos gépjármű-vezetői engedélyt is megszerzik a végzős tanulók. — Csakhát ma még sok szü­lő félti a katonai iskoláktól a gyermekét, pedig ha a tiszt­helyettesképző iskolát ered­ményesen elvégzi, biztos, hogy a szakmájának megfelelő be­osztást kap a hadseregben — teszi hozzá a százados. Szót ejtünk arról, milyen munkát-szervezést követelt ed­dig a katonai pályára irányí­tás. Évenként kellett megke­resni a megye hetvennyolc olyan általános iskoláját, ahol felső tagozatosok is vannak, s megközelítőleg száz osztály- főnöki órán ismertették a hi­vatásos katonák a különböző iskolák munkáját, a szakkép­zett tiszthelyettesekre, tisztek­re váró tevékenységet. Ez­után, ha a gyerek kedvet ka. pott, még a szülői értekezle­teken is nagyrészt ott voltak, ahol a szülőket kellett meg­győzni a döntés előtt. — Nem ígértünk többet, mint amennyit valóban adni tudunk — jegyzi még szeré­nyen Répás László, a pályára irányítás felelőse. — Nem az előnyöket ecseteltük elsősor­ban hanem a hivatás szépsé­géről, felelősségéről szóltunk. Természetesen, attól függet­lenül, hogy most megnyílt a pályára irányítási kabinet, ezután is elmegyünk egy-egy osztályfőnöki órára. Jó a kap­csolatunk az iskolákkal, és sok segítséget, támogatást ka­punk a megyei művelődési osztálytól. Osztályfőnöki órák, szülői értekezletek és most az MHSZ Salgótarjánban lévő épületé­ben helyet kapott kabinet. Mind a katonai pálya iránti érdeklődés felkeltésére szolgál. Tavaly nyáron pedig tábort szerveztek Nagyorosziban azoknak, akik a pálya iránt kedvet éreztek, ötven fiatal három napig kapott kóstolót a katonaéletből. A jó hangu­latú tábor is hozzájárult ah­hoz, hogy közülük húszán ka­tonai középiskolába iratkoztak be. Répás László százados rész­letesen bemutatja a kabinet tablókkal, újságokkal, video­magnóval felszerelt két ter­mét. Ami érdeklődőkre vár... A mostani helye a kabinet­nek csak átmenetinek tűnik, hiszen ha ősszel a Bartók Bé­la útra, az új székházba köl­tözik az MHSZ, valószínűleg helyet kap ott a katonai pá­lyára irányítás fogadóterme is. Ehhez aztán még újabb tervek szövődnek: egy-egy tanulmányi kiránduláson a múzeumlátogatást követően ide is betérhetnek a gyerekek. Mindenesetre ma az is ered­mény, hogy öt megye kapott lehetőséget arra, hozzon létre pályára irányítási kabinetet, színes, érdeklődést keltő is­mertetőkkel. És az öt megye között — éppen eredményei alapján — ott volt Nógrád is. Zs. A. Téli kép a szállodákból Közeledünk n- tél végéhez. Kemény, hideg évszakot ha­gyunk magunk mögött, amely kedvezett a téli sportok sze­relmeseinek. Az év végi év eleji helyzetről érdeklődtünk megyénk négy jelentős szál­láshelyén. Karácsonyáé Sándor Gabri­ella, a Karancs Szálló igaz­gatója : — Csaknem százhetven ven­déget fogadhatunk a több mint nyolcvan szobában. A mögöttünk álló időszak hul­lámzó képet mutat. Decem­berben a IX. országos úttörő­vezetői konferencia résztvevői szálltak meg nálunk, és a kon­ferencia kilencszáz fős záró­fogadását is ebben az épü­letben rendezték. Miután el­mentek, csak az újév hajna­lán beszélhettünk telt házról. Januárban volt a mélypon­tunk. azóta ismét emelkedett a forgalmunk. Most hatvan- százalékos a szálloda kihasz­náltsága. Folyamatosan ér­keznek a csoportok a Szov­jetunióból, három éjszakát töltve itt. Februárban két hétig csaknem ötven lengyel turista is megszállt nálunk. Egyéni vendégeink mintegy húsz szobát kötnek le. Lórién Zoltán, a Bánk Fo­gadó vezetője: — Két éjszakai szálláshely várja a vendégeket, de télen a Tó Hotel bezár, így csak a Bánk Fogadó forgalmáról be­szélhetünk. Egyidőben huszon­hat személynek adhatunk szál­lást, de korántsem volt ek­kora igény. Csak december végén, szilveszterkor volt telt házunk egy teljes hétig, a Romhányi Építési Kerámia­gyár vendégei szálltak meg nálunk. Általában a szobák fele üresen állt egészen ősztől. Decemberben csaknem száz- húszán kerestek fel minket, januárban már alig hetvenen. Ennek oka. hogy a tavon csak a hó leesésig lehet kor­csolyázni. síelni pedig más­hová mennek az emberek. Skotnyár Ottóné, az Ipoly Szálló igazgatója: — Apró eltérésekkel telje­sítettük 1986-ra szóló tervün­ket, amiben a téli hónapok forgalma is szerepet játszott. Októbertől decemberig csak­nem százzal csökkent a ven­dégek száma a több mint hat­van férőhelyes szállóban. Ja­nuárban újból emelkedett a forgalmunk, majdnem három­százan vették igénybe szol­gáltatásainkat. A nálunk alvó vendégek egyharmada kül­földi turista, akik az IBUSZ és az idegenforgalmi hivatal szervezésében érkeznek hoz­zánk. Csavniczki András, a Ho­tel Salgó vezetője: — November közepétől de­cember végéig jóformán csak hétvégeken jöttek vendége­ink. Decemberben csupán a karácsony utáni egy héten tel­tek meg szobáink. Az utolsó hónapot így megközelítőleg ezerötszáz „vendégéjszakával” zártuk. Utána ismét esett a forgalmunk, hétköznapokon a csaknem száz férőhelyes épületben alig harminc—negy­ven síelő aludt, míg a péntek és szombat estéken már nem tudtuk fogadni a késve érke­zőket. Februárban lengyel cso­portok látogatnak hozzánk, akik egy-két hetet töltenek itt. A legtöbb vendégünk Buda­pestről érkezett, de a Dunán­túlról és az Alföldről is szép számban utaztak ide egy kia­dós, többnapos sízésre az em­berek. Tető alatt az új úttörőtábor épületei 7 Két esztendővel ezelőtt kezdte el építeni a szurdok- püspöki úttörőtábor impozáns létesítményeit a Nógrád Me­gyei Tanácsi Tervező és Épí­tő Vállalat. Megbízójuk a Szabolcs Megyei Tanács volt, a 20 millió forintos költséget is állta. A kétszáz gyermek üdültetésére alkalmas tábor központi — szociális blokkja és a mellette elhelyezkedő 4 faház elnyerte végleges for­máját. Jelenleg a belső szak­ipari munkálatokat folytat­ják. A műszaki átadás május­ban várható és júniustól szép környezetben üdülhet az el­ső idelátogató szabolcsi diák­csoport. Az építkezés egyet­len szépséghibája, hogy az egykor itt álló kastély alatt húzódó pincerendszer felújí- vendetes, hogy a központi tására már nem futotta az épület télen is fogadhatja a anyagiakból. Az viszont ör- diákokat. A közelmúltban a körzeti orvosnál voltam vérnyomás- mérés végett. Amikor a dok­tornő végignézett rajtam, csak annyit mondott: ebben az év­ben legalább 10—12 kilót le kell fogynom, s a következő évben majd megbeszéljük a fogyókúra további folytatá­sát. Hirtelen elgondolkoztam s kiszámítottam, hogy lega­lább egy hároméves tervnek nézek elébe, hogy az ideális testsúlyomat elérjem. Ehhez pedig havi 1 kilogrammos testsúlycsökkenésre van szükség. Kezembe is nyomott egy „Tájékoztatót” a fogyó­kúrához mondván, adjam oda a feleségemnek, aki eszerint — egy kalóriatáblázat segít­ségével — összeállítja a he­ti étrendet. Ezt a tájékozta­tót áttanulmányozva megál­lapítottam, hogy zsíradéksze- gényen kell étkeznem, ke­rülnöm kell a kenyér-, tészta-, édesség- és alkoholfogyasz­tást. Javasolja a tájékoztató a heti egyszeri gyümölcsna­pot. En ez utóbbit úgy he­lyettesítettem be, hogy estén­ként míg a feleségem jóízű­en falatozik én egy almát rág­csálok. Egy ismerősöm a fogyasztó gyógyteák alkalmazását java­solta. Nosza gyerünk csak a Herbária-szakboltba gyógy­Fogyókúra teáért. Kiderült, hogy az „El­hízás elleni teakeverék’’ je­lenleg hiánycikk. Oda se neki, gyerünk a központi gyógyszertárba. Ott kétféle elhízás elleni, test­súlytartó teát is ajánlottak. A Herbária Vállalat gyógy- teája 21 forintba, míg a Szi- lasmenti Mgtsz „Halimbá- rium” gyógyteakeverék 45 forintba került. A használati utasítást olvasva megtudtam az árkülönbözet okát is. Míg az előzőnél egy evőkanálnyi kell 3 dl vízhez, addig az utóbbiból csak egy teáska­nálnyi. Rendkívül tanulságos a fo­gyókúrára vonatkozó javas­lat is. Halimbárium teán ez áll: „szeszes italt, magas cu­kortartalmú üdítőket, édes­séget, tésztaféléket, kenyeret ne fogyasszunk”. (Nem tiltja ugyan a zsíradékfogyasztást, de ki eszik szalonnát kenyér nélküli) A Herbária Vállalat teakeverékénél a tiltó lista már óvatosabban fogalma­zott: „.. .teakeverékünk kivá­ló zsíroldó, anyagcsere-szabá­lyozó hatásánál fogva — meg­felelő kalóriaszegény étrend alkalmazása mellett — meg­akadályozza az elhízást”! Januárban betartottam a javasolt étrendet, szorgalma­san felváltva fogyasztottam a gyógytcákat, és büszkén je­lenthetem, hogy egy hónap alatt két kilót fogytam. Hogy mitől? Azt a kedves olvasó fantáziájára bízom. (Ha így haladok a hároméves terve­met másfél év alatt teljesít­hetem!) Mucsi Lajos i Siófok új rendezési terve Siófokot hangulatos kisvá­rosként kell alkalmassá tenni a nemzetközi üdülőhely sze­repére — ez a törekvés tes­tesül meg a helyi tanács ál­tal elfogadott új rendezési tervben. A Balaton-parti hely­ség arculatának változásait évtizedekre meghatározó rész­letes koncepció a tavaly meg­hirdetett országos tervpályá­zatra beérkezett legsikeresebb munkák ötvözete. A pályázaton részt vett tizennégy alkotócsoport szin­te egyöntetűen a belváros történelmileg kialakult szerke­zetének és építészeti értékei­nek lehetséges megóvására, az utcák-terek régi képének és hangulatának helyreállítására helyezte a hangsúlyt. A ténye­zőkkel a két korábbi — 1969-ben, illetve 1975-ben ki­dolgozott — rendezési terv túlságosan nagyvonalúan, ese­tenként pazarló módon bánt. A következményeket építé­szeti és kertépítési beavatko­zásokkal igyekszik korrigálni a tervezet. A foghíjak beépí­tésénél a hagyományos utca- . képbe illeszkedő kétszintes, magas tetős házak kapnak előnyt. A régi főutca középső sza­kaszát — az új autóbusz-pá­lyaudvartól a Sió-hídig — fo­kozatosan tehermentesítik a járműforgalomtól; a végső elképzelés szerint ez az út­szakasz a hozzá kapcsolódó terekkel és sétányokkal korzó­szerű sétáló- és bevásárló­hely lesz. Ennek előfeltétele, hogy a jelenleginél hosszabb szakaszon kiépüljenek az át­menő forgalmat levezető északi és déli terelőutak. Egyidejűleg megszüntetik a járműparkolókat a Sió Áru­ház és a víztorony környé­kén, s helyükön pihenésre al­kalmas zöldterületet alakíta­nak ki. Fákkal övezett par­kot építenek a művelődési központ, és a tanácsház közötti téren, valamint a vasútállo­más előterében is. Mindez és az új rendezési tervben szereplő sok egyéb változás a jelenlegi gazdasá­gi helyzetben természetesen hosszabb időt igényel Siófok vezetői azonban remélik, hogy az ezredforduló táján a város lakhelyként és üdülőhelyként egyaránt otthonosabb és kel­lemesebb környezetet nyújt. Hova kerüljön a tévékészülék? Ez ma már többnyire eldöntött kérdés, hi­szen nem az első, s lassan nem is az egyetlen készülék van a családok bir­tokában. A nagy, valósággal trónon ülő. lomha háziistenség — amilyen kez­detben a televízió volt, sötét faborítás­sal. lehetőleg színházi föggönyt imitáló képernyő-keretezéssel — könnyű, szí­nes, s gyakorta kisebb használati tárgy lett. amely sokszor még a helyét is vál­toztatja a lakásban. A készülék számára természetesen ideális, ha külön lábakon áll a térben, megfelelő távolságban ülőhelyek van­nak. Ám ez az ideális állaoot nem te­remthető meg mindenütt. Ezért jó, ha szemügyre vesszük, mi legyen, s mi ne legyen a televízió környékén. ALATTA lehet tálaló, polcrendszer, kisasztal, — mindenesetre olyan tár­gyak, együttesek, amelyek nem kény­szerítenek a sűrű lepakolásra, a tele­vízió gyakori mozgatására. A legfonto­sabb pedig, hogv a készülék az ülő ember szemmagasságában, tehát a pad­lótól 80—100 cm-re legyen. Otthonunk II tévékészülék helye MÖGÖTTE feltétlenül legyen 10—15 cm üres tér, hogy a készülék felmele­gedése semmit ne sértsen, s szellőzése is biztosítható legyen. A színes készü­lékek még ennél is több légteret kíván, nak. Ez azt jelenti, hogy keskeny, zárt hátfalú polcba soha ne helyezzünk ké­szüléket, vagy. ha mégis, vágassuk ki a polcnak azt a részét, illetve előrefelé hosszabbítsuk meg a felületet. Az asz­talt, tálalót kissé húzzuk el a faltól, ha készüléket helyezünk rá. A tévékészü­lék mögé egyetlen dolog kerülhet: egy apró lámpa, amely akkor világít, és teszi kellemessé a tévéről el-elnézege- tést, ha a szobában egyébként sötét van. (Ha nem itt, akkor valahol min­dig kell biztosítanunk valamilyen — nem a képernyőn visszatükröződő — fényforrást, szemünk egészsége érde­kében. ..) FELETTE soha ne legyen se virág­váza, se virágcserép. Víz nem kerülhet a tévékészülékre, mert1 veszélyes. Le­het viszont nem szembe világító han­gulatlámpa, lehet fölötte könyvespolc, szekrényrész, amit tévénézés közben nem nagyon kell nyitogatni, zavarva ezzel a többiek élvezetét. ELŐTTE ülünk mi, nézők. Jó, ha a tévénézésnek állandó helye van, s nem kell költözködni mindennap, ha kinyit­juk a készüléket. Legyen minden csa- ládtagnak elhelyezkedési lehetősége a tévé előtt, ne veszekedéssel induljon minden este, hogy ki hova üljön. A leg­fontosabb azonban, hogy a képernyő szélességének ötszöröse legyen az a tá­volság, amelyről a készüléket figyel­jük! Ez egyaránt érvényes kis- és nagy­képernyős készülékek esetében is. Fon tos ezért, hogy kis lakásba kis képer­nyős készüléket vásároljunk! T. A. Melyik tó fiatalabb? Bármennyire is furcsán hangzik, a Pamir kopár he­gyei közt valóságos tóország terül el. Csaknem másfél ezer kristálytiszta vizű természe­tes vízgyűjtőt számlálnak itt. Köztük van a Föld legfia­talabb tava, a Szarezi-tó. Mindössze 75 éve történt, hogy természeti katasztrófa következtében a hegyi kőze­tek elmozdultak és források törtek fel közülük. Megol­vadtak a gleccserek. Ma pe­dig több mint 3000 méter ma­gasan fekszik kihasználatla­nul a világ egyik legnagyobb édesvíztárolója. A tudósok mái dolgoznak a terven, ho­gyan lehetne leereszteni a '^''rezi-tó vizét a síkságra. A tervek szerint május végé. re elkészül Cereden a műve. lődési ház. Jelenleg belső szakipari munkákon dolgoz­nak. | NÓGRÁD — 1987. február 20., péntek 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom