Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-18 / 41. szám
NÓGRÁDI TÁJAIKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... Sioiakozós, műve'ődés Válogatás a közeljövő kínálatából A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központban is — noha még csak a tél végefelé tartunk — már tervezgetik a tavaszi és a nyári programokat. Haumann Péter Kossuth- díjas, kiváló művész önálló, zenés műsorát február 20-án fogadják a Vigadó elnevezésű sorozatban. A résztvevők gyertyafénynél hallhatják- láthatják kedvenc művészüket. A műsorban Szentirmai Ákos zeneszerző működik közre. Az előadás előtt és után tánc szórakoztatja a közönséget, a Minerva együttes muzsikájára. Űjdonság a házban, hogy a hónap elejétől itt működik a diákkávéház (amelyet a városi KISZ-bizottság korábban a Balassa étteremben hívott életre). Elsősorban színes tartalmú programokat szerveznek. Például a Satöbbi együttes tagjaival találkozhatnak a fiatalok február 27- én, másnap Suli-bulin mókázhatnak, erősíthetik baráti kapcsolataikat. A Mikszáth Kálmán Művelődési Központban hónapokra előtte nincsen egyetlen szabad hét vége sem. Vasárnap délutánonként a gyerekeknek szerveznek játszóházakat. szombatonként a diákkávéház fogadja a vendégeket. Egy márciusi szombaton pedig a Legyen a házigazda! sorozatban a rendőrség dolgozói szerveznek programot. Nagy Attila színművész március 9-én tart rendhagyó irodalmi órát a Balassi Bálint Gimnáziumban és a Szántó Kovács János Gimnázium és Szakközépiskolában. Miért szép? címmel a XX. századi versirodalomból nyújt egy csokorravalót. Nagy Bandó András — az egyre figyelemre méltóbbat alkotó — humorista március 15-én ad műsort a diákok- na'- és a felnőtteknek. Még a tavasszal bemutatkozik a városban Bács Ferenc színművész, és tervezik a bemutatkozását Szabó Gyulának, aki jelentős sikert aratott A Biblia forrásaiból című ösz- szeállításával a budapesti Korona Pódiumon. Ez utóbbi program kötődik a középiskolás tananyaghoz is. A komoly zene hívei sem maradnak élmény nélkül. A Rózsavölgyi-bérletben március 23-án Rados Miklós klarinétestjére várják az érdeklődőket. A Mester-bérleti sorozatban — tavasszal — három eíőadást terveznek. Meghívják a Magyar Állami Operaház rézfuvós kvintettjét, Kincses Veronika operaénekest és Kocsis Zoltán zongoraművészt. Öregek klubja Hugyaqon Hugyagon, 1983-ban alakítottak a nyugdíjasoknak 20 férőhelyes napközi otthont, amelynek ez év január 1-től nyugdíjasklub a neve. Az érdeklődés nagy, a férőhelyeket mindig betöltik az idős nyugdíjasok. A belső tér otthonos, a férfiak többsége kártyázik, az asszonyok beszélgetéssel töltik a napot, vagy kézimunká- zással, mint özvegy Antal Mi- hályné, aki unokájának köti a tavaszra való holmit. Szóba esik a család, betegség, egészség és a nyugdíjak beosztásának gondja is. Február második felében már a közelgő tavaszi munkákat is számba veszik. Konyhakert, jószág, maid mindannyiuknak ad elfoglaltságot, és aki még jobban bírja magát, mint a Ratkai házaspár — pedig mindketten túl vannak már a 80. éven — azok nyaranta a mályva virágjának szedéséből egészítik ki nyugdíjukat. Dolgozni szeretnek, tán nem is tudnának meglenni anélkül. Sokan szorgoskodtak közülük a naoközi kerítésének építésénél tavaly. Változatos a kulturális program is, melyet kínálnak a hugyagi klub látogatóinak. A gondozónő újságcikkeket, regényeket olvas, vagy filmeket vetít nekik. Az orvos helybe jön hetente'^ közéjük, s a vöröskeresztes aktívák egészségügyi előadásokat tartanak a legérdekesebb témákból. Az örhálmi Községi Közös Tanács közigazgatási területén — Iliny, Csitár, Nógrádgárdony és Hug.vag — az idős 17 beteget és a rászorulókat egy hivatásos és három tiszteletdíjas gondozónő látja el naponta. Értnek, bélyegek, históriák Amatőr helytörténész Dejtárról (ires telkek Csaknem félszáz telek várja az építkezni vágyókat Kallón Erdőtarcsán és Erdőkürtön. Tavaly csupán nyolc családi ház épült ai. három községben. A hetedik ötéves tervében harmincnégy magánerőből épülő házzal számol a Káliói Közös Községi Tanács. Legkedvezőbb a helyzet Erdőkürtön. ahol huszonhat telek között válogathat az a három vállalkozó, aki letelepedésre szánta el magát. A szóban forgó helyekhez út vezet, és elérhető közelségben húzódik a víz- és a villanyvezeték. A kállói tanács negyven— százezer forint kamatmentes, vagy vissza nem térítendő — kölcsönnel támogatja az építkezőket. A segítség elsősorban a helybeli szakemberek letelepedését szolgálja, akik most Budapestre, az Ikarus műhelyeibe ingáznak nap, mint nap. így később szolgálati lakáshoz jutnak. ' Az erdőtarcsai szőlősoron is épültek új házak. A téli nap halvány sugár- I zással kísérli elűzni Dejtár egéről a felhőket. A falu ut- | cáin óvatosan közlekednek a kora délután munkából jö- I vők-menők. Csak az iskola ! udvarán zsibongó napközisek hánynak fittyet hidegnek, jégnek — felszabadult üdvrivalgással csúszkálnak a foglalkozások röpke szünetében. A saroképület ajtaján hirtelen felmagasodik egy ősz hajú szemüveges férfi, fürkésző szeme gyorsan végig- siklik a gyermekhadon; — Gyerekek, vége a játéknak, vissza az osztályterembe! Néhányan morognak. — „De jó lenne még odakünn!” —, aztán engedelmeskedve a szigorodó pillantásnak, visz- szamasíroznak az épületbe. Elcsituló zsivaj, füzet fölé hajló arcok — készül a másnapi lecke. Végre szerét ejthetjük, hogy Fábián János tanár úrral kedvenc időtöltéseiről beszélhessünk. — Legrégebbi szenvedélyem a bélyeggyűjtés. Még balassagyarmati polgáristaként kezdtem. Képes- és levelezőlapokról áztattuk kisdiákként a bélyegeket — rakosgatja, össze az emlékek mozaikcserepeit a matematika—fizika szakos tanár. — 1952-ben már a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének voltam a tagja, majd Dejtáron is kialakítottam a felnőtt- és ifjúsági kört. Olyan ritkaságok boldog tulajdonosának mondhatom magam, mint a Soproni sor — tévnyomat; és az 1955-től kiadott valamennyi magyar bélyeg a birtokomban van. — Ha már a kuriózumoknál tartunk: a helység XVII. századból származó pecsétnyomója; és a kőkorszakból ránk maradt balta feltétlenül ezek közé tartozik. S, egy másik hobbi, a helytörténeti kutatás relikviái. — Olyan ember vagyok, akit izgat falujának története. Ezért mindig is fájlaltam, hogy nálunknál „jelentéktelenebb” községeket feltüntetnék a megyéről szóló históriákban, tanulmányokban. Dejtár 1255 (!) óta lakott település. Az első írásos oklevelek a tatárdúlás előttről valók. A XV. században mezővárosi rangra emelkedett, a török pusztítás során viszont elnéptelenedett. A XVIII. század elején telepítették újra, s egészen 1960-ig egyenletes fejlődés mutatható ki. Napjainkra inkább a lélekszám csökkenéRégi tapasztalat, amit a legújabb kutatási eredmények megerősítettek, hogy a félévesnél fiatalabb csecsemőnek a szoptatás az egyedüli, igazán megfelelő ezért semmi mással nem helyettesíthető táplálási mód. Az állati eredetű táplálékok (tehéntej, tojás) korai fogyasztása az oka annak, hogy mostanában olyan gyakoriak az allergiás betegségek: csalánkiütés, hurutra való hajlam, gyermekkori asztma. Az anyatej fertőzések elleni védőanyagokat tartalmaz, sőt a női tejben élő sejtek is vannak, melyek képesek a csecsemőre átvinni az anyai védettséget. Ez a magyarázata annak, hogy a korán elválasztott csecsemők gyakran lesznek betegek, főleg légúti hurut» sak. Az emberi agy korai fejlődéséhez egy olyan anyag szükséges, amit egyedül az anyatej tartalmaz. Vagyis csak nőitej-táplálás esetén érheti el az idegrendszer legjobb fejlődését. A szoptatás egyszerű dolog. Születés után 2—4 órával elkezdve, 3—4 óránként, napjában 5—6-szor a csecsemőt mellre kell helyezni (kis súlyúakat hétszer). A mell minél teljesebb kiürítése a legerősebb serkentője a tejelválasztásnak. Az anyatej akkor igazán elég. ha még tartalék is van. Ennek érdekében a szopás után a mellet kézi fejéssel lefejjük, az anyatejet pohárba, tányérral lefedve a köAz orvos tanácsai A szoptatásról vetkező szopásig hűtőszekrényben tároljuk. Még, ha csak egy kiskanálnyi mennyiséget sikerül is nyerni, akkor is érdemes ezzel fáradni. A következő szopás befejezése után ezzel a lefejt tejjel meg szabad kínálni a babát. Legtöbbször a túlzott aggodalom, attól való félelem, hogy a baba nem kap eleget enni, az oka a tápszerre való áttérésnek. Természetes dolog, hogy a születés utáni napokban kevés a tej. Néha 2—3 nap, sok esetben csak a 10. nap múlva képződik bőséges tej. Ezért veszít átmenetileg minden újszülött születési súlyából, és azt csak 7—10 nap alatt éri el. Természetes, hogy közben sír, követel de ugyanakkor annál erőteljesebben fog hozzá a legközelebbi szopáshoz, így jobban kiürítve a mellet gyorsabban indul meg a tejelválasztás. A teáztatást legcélszerűbb kískanállal vagy pohárból itatva végezni, hogy ne gyengítsük a mellből való szopási készséget. Lényeges kérdés: meddig kell a csecsemőt szoptatni? Lehetőleg 6 hónapos korig. Közben eleinte gyümölcslevek adhatók két szopás között, majd 3 hónapos kortól egy szopás előtt fokozatosan, annak helyettesítésére krumplipüré, vagy egyéb főzelék. Általános tapasztalat, hogy az utóbbi években rohamosan nő a túltáplált csecsemők száma. Valójában egészségtelen jelenség, nem indokolt az öröm, ha a kívánatosnál nagyobb a baba. A gyermekorvosok jól tudják, hogy az ilyen csecsemők hajlamosabbak hu- rutos megbetegedésre, betegségük súlyosabb lefolyású. Késői következményként felnőttkori kövérség, magasvér- nyomás-betegség jelentkezhet. Szopós csecsemőn ilyen túlzott fejlődés ritkán alakulhat ki, mert a tejelválasztás és a csecsemő szükséglete a kívánatos mértékre állítódik be. Tápszeres hozzátáplálást csak végső esetben, kizárólag orvosi, védőnői utasításra végezzünk! A szoptatás lelki (pszichés) szempontból is nagyon fontos. A csecsemő szopás közben gyengéd, bensőséges kapcsolatba kerül édesanyjával, a szeretetnék ez a formája ugyanolyan nélkülözhetetlen számára, mint a táplálék. Ezek az emlékképek öntudatlanul elraktározódnak és lényeges feltételei annak, hogy az elinduló kis életből később érzelmileg kiegyensúlyozott, harmonikus, stabil lelkivilágú. boldog gyermek és felnőtt legyen. Dr. Ulveczki Erzsébet se a jellemző; munkavállalás, elvándorlás formálja a helység arculatát. A fontiekből is kiderül, hogy a falutörténetben akad feldolgozandó anyag. így adtam a fejem arra, hogy nekiüljek a Dejtár krónikája 1255-től napjainkig című munka megírásának. — Toborzott-e híveket az ön által annyira szeretett hely- történeti gyűjtésnek, vagy csak, magányos farkasnak számít e téren? — Működik — és jelentős eredményekkel dicsekedhet — krónikaírókörünk, amely a falura vonatkozó történeteket, dokumentumokat rögzíti. De néhány megszállottal közösen „túrjuk” a földet az Ólomdomb dűlőben; ott bukkantunk rá arra a bronzkorban készített fejszére is, amely a Palóc Múzeum kiállítását gaz- » dagítja. Én magánszorgalomból a magam örömére Patak és Dejtár földrajzi és helyneveit is összegyűjtöttem, egyszóval minden érdekel, ami helyi jelleggel bír. — Mielőtt az iskolában találkoztunk, a tanár úr otthonában megcsodálhattunk néhány éremkülönlegességet is. A gondosan rendszerezett, koronként elkülönített pénzek szakavatott gyűjtőre vallanak. — Amatőr alapon válogatom és osztályozom a talált érméket, de legalább olyan fontos és kedves időtöltés nekem. mint a másik két hobbim Többek között római kori rézpénzekre Rákóczi idejéből származó érmékre, Mária Terézia uralkodása alatt vert krajcárokra bukkantam, amelyekre — értékük miatt is — büszke vagyok. Vaszari Erika A társas élet új színfoltja Tereskén Az utóbbi évek változásai — a helyi tanácsok, gazdasági egységek központosítása, oktatási intézmények körzetesítése ;— felhívták a figyelmet a kistelepülések, különösen a társközségek művelődési viszonyainak gondjaira. Szórakozási, művelődési lehetőséget legtöbb helyütt a klubkönyvtárak kínálnak; jobbára könyvet ajánlanak. Ezeken a helyeken a mozik is sorra zárják kapuikat, a ráfizetés miatt nem éri meg az üzemeltetőknek. Milyen lehetőségeik vannak hát az itt élőknek művelődésre, szórakozásra? A közösségi életre, a színvonalasan töltött társas együttlétre igények vannak Igaz, a falvak többségében még csak beszélnek róla, míg másütt lehetőséget teremtenek a vágyaknak. Mint azokban az egyesületekben, amelyek az elmúlt három esztendő folyamán hat település — köztük Nógrádsipek, Erdőkürt — lakóinak közös akaratát jelzik. Az egyesületi keret nem csupán a művelődési alapellátás szervezését jelenti « helyeken, ennél jóval szélesebb aktivitást indított el a helybeliek körében. A művelődési közösségek a tradíciók megújításával a társas életnek új színfoltjai, amit generációk együttes munkájával érnek el. Tereskén egy lelkes fiatalember, Kiss László állt a szervezkedők élére. Az ötletet a nógrádsipeki szabadidős-társaság példája adta. S ha ott megvalósulhatott ez, miért ne alakíthatnának Tereskén is hasonlót. Társadalmi munkában összefognak az emberek itt, a közös célokért. A jó ügyet patronálják. A HNF, a Vöröskereszt, a KISZ helyi vezetőinek támogatása sem marad el, de az is felsorakozott melléjük. A községi közös tanács hasznosnak, jogosnak ítélve az igényeket, immár helyiséget ad az egyesülés útjára lépőknek, fedezve az épület fűtési, világítási költségeit. — tuza — Matematikát kedvelő diákokból eredményesen működő szakkört szerveztek a Somoskőújfalui Általános Iskolában. A számítástechnikával is foglalkozó tanulók nemrégiben jól szerepeltek a Magyar Űttörők Szövetsége által szervezett tanulmányi versenyen, ezekben a hetekben a következő fordulóra készülnek. Kenőnkön- PH' v>*al>n ♦•»né—« 07 'f- jű matema'V"t —-n • - — »•; * készíti fe! a vetélkedőre.- kj NÚCRÁD — 1987. február 18.. szerda l
