Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-18 / 41. szám

Nem érdemes „felfété" nézni Általános egyetértés - következetlen gyakorlat Beszélgetés Németh Péternével, a Nógrád Megyei NEB elnökével Számos konkrét témavizs­gálattal kopogtatott az el­múlt évben is a megye ipar- vállalatainak kapuján a Nóg- rád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Minden egyes alka­lommal megtette az adott té­ma nyomán felszínre vetődött hiányosságokkal kapcsolatos észrevételeit — intézkedésre sarkallva ezáltal a gazdálko­dókat. Általános tapasztalat azon­ban az is, hogy — csaknem teljesen függetlenül az éppen napirenden szereplő témától — a vizsgálat témáján mesz- sze túlmutató, tanulságos je­lenségekbe ütköznek az ellen­őrök. Régi beidegződésekkel, hosszú évek óta élő gazdasá­gi magatartásformákkal ta­lálkoznak, miután a vállalat a népi ellenőrök ottlétekor sem képes alapvetően más­ként viselkedni, másként gondolkodni, mint más alkal­makkor. Márpedig nem egye megrögzött szokások közül súlyos koloncokat akaszt mindazok lábára, akik nem óhajtanak a kívánatos meg­nyilatkozások szintjén meg­maradni, hanem cselekedni akarnak — mégpedig mi­előbb. Ezekről a szemlélet- és ma­gatartásbeli jelenségekről kér­deztük Németh Péternét, __ a Nógrád Megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság elnökét. — A NEB hivatásából ere­dően elsősorban a gyenge pontok megvilágításával ipar­kodik segíteni. Milyen kész­séget tapasztalnak az ellen­őrök a vállalatoknál a kifo­gásolt tények elismerését il­letően? — Az észrevételek felett ritkán nyitnak vitát, hiszen ezek bizonyított dolgok. Az előidéző okokban azonban nem mindig értünk egyet. A felfelé mutogatás, az okok­nak a közgazdasági környe­zetben való keresése általá­nos jelenség. Ami a szabályo­zókat illeti, a panasz gyakran jogos. Az viszont elfogadha­tatlan magatartás, hogy mi­közben a gazdálkodók a sza­bályozók kedvezőbbre fordu­lását sürgetik, elfeledkeznek saját következetlenségeik fel­számolásáról. — Mire gondol? tlj berendezések Könvésőn és Nlénkesen Az Állami Tervbizottság határozatának szellemében folytatja idei műszaki-tech­nológiai fejlesztéseit a Nóg­rádi Szénbányák. A részletek­ről Bocsi Ottótól, a fejleszté­si osztály vezetőjétől kaptunk tájékoztatást. Továbbra is kiemelt fel­adat a Kányás-bányaüzemben elkezdett rekonstrukciós program folytatása és befeje­zése. A fejlesztéssel párosuló beruházásra 1,2 milliárd fo­rint áll rendelkezésre, mellyel úgy kell gazdálkodniuk hogy minden körülmények között elegendő legyen. A szénmosó várhatóan már áprilisban megkezdi a próbaüzemet és az év derekától jelentős javulást hoz a lakossági szén minő­ségének javításában. A mosó- műhöz kapcsolódó lejtakna az első negyedévben készül el, melynek a teljes beszerelését a Mátraaljai Szénbányák szakemberei végzik. Célul tűzték, hogy a jelenleg egyet­len kiszállító vonal, a függő­akna tehermentesüljön. Tóalja indításával idén három peremi külfejtés se­gíti a széntermelési terv tel­jesítését. Tervezik, hogy az új külszíni bánya szenét a mosóban dúsítják, mivel kaló­riatartalma ezt lehetővé teszi. A mélyművelésű bánya­üzemek közül kiemelt felada­tot kap Ménkes és Kányás. A frontelőkészítés gyorsítása érdekében három új, nagy tel­jesítményű szovjet elővájó­Novemberben kezdődött meg a termelés a Nógrádi Szén­bányák kányási üzemének XXXIV. számú frontján, ahol na­ponta mintegy három métert haladnak előre. A kilencven méter hosszú fejtésen a gyalus Gunis lengyel önjáró egy­ségekkel megközelítőleg hétszáz tonna szenet bányásznak Iri nannnfo TTrttA. nr*í K/*.•»• képesebb lesz a korábbi tí­pusoknál. Megháromszorozza termelési értékét a villamos- gép-gyártó üzem az NDK-val kötött középtávú együttműkö­dési szerződés alapján. A fa­ipari részleg termelékenységét és teljesítményét egyaránt növeli a folyamatban. Az eh­hez szükséges gépek beállí­tását. beszerzését ebben az év­ben kezdik meg. Célként fo­galmazták meg a kazánprog­ram felgyorsítását is. koope­rációban a lengyel SEFAKO j rócfcrol Omnibusz Füzesgyarmafról A régi idők hangulatát idé­ző omnibuszt készítenek ezek­ben a napokban a Füzes- gyarmati Univerzál Ipari Szö­vetkezet faipari részlegében. A 24 személy szállítására al­kalmas lóvontatású járművet a Szegedi Közlekedési Válla­lat rendelte meg a szövet­kezettől; városnéző utakra indulhatnak majd rajta Sze­geden az érdeklődők. A Bé­kés megyei Füzesgyarmat az egyetlen hely. Magyarorszá­gon, ahol hagyományos ló­vontatású járművek készíté­sével foglalkoznak, 9 nem is akármilyen színvonalon, hi­szen többek között — itt ké­szültek a világhírű magyar fogathajtók kocsijai, és a szövetkezet dolgozóinak hoz­záértését dicséri a budapesti közlekedési és a parádi ko- csímúzeumban látható több jármű is. Az esztendő első hónapjában mintegy harmincezer darab különféle fazonú szabadidő-ruhát szállítottak az NSZK- beli Erima cég részére, a Senior Váci Kötöttárugyár pásztói gyárából. Jelenleg a nyugati megrendelővel foly­nak tárgyalások újabb termékek gyártásáról, melyek már hazai alapanyagból készülnek. (Fotó: Bábel L.l rosi szalmacellulózgyár rekonst­rukciója, mellyel termelési kapa­citását évi 20 ezer tonnáról, 30 ezer tonnára növelik. Több rész­leg — így a fehérítő- és a kisze­relő üzem — már próbaüzeme­lésnél tart, egyelőre 'facellulóz alapanyagot kapnak, üe rövidé* zasara. A gyárral szorosan együttmű­ködő „Szalmacell” ipari szalma­termelő gazdasági társaság négy megye 3« mezőgazdasági üzemé­nek területén 48 ezer tonna bálá­zott szaluját tárol, ___ H itel a műanyag-feldolgozás korszerűsítéséhez Állampolgár és a hivatalok Hol kezdődik a hatóság? Tájékoztató és figyelmeztető feliratokon sokszor szere­pel hivatkozás a HATÓSÁGRA, amely-megtiltotta pél­dául a szemét lerakását, a tűzgyújtást, a sátorozást a veszélyes helyen való fürdőzést, átjárást. Ebből köny- nyen levonható olyan következtetés, hogy a hatóságok olyan hivatalok, amelyek tilalomfák állításával, s a sza­bályok megszegőinek büntetésével foglalkoznak. Pedig a hatóságok tevékenysége korántsem ebben merül ki. Meg­tévesztő az is, hogy gyakran nem lehet tudni, az az intézmény, vállalat vagy hivatal, amelyikkel kapcsolat­ba kerülünk, hatóság-e, vagy csak hatóságként viselke­dik. Hogyan lehetne mégis körülhatárolni azoknak a hiva­taloknak a körét, amelyek valóban hatóságként működ­nek? A kissé lexikonízű megfogalmazás szerint a ható­ság olyan állami szerv, amely a hatáskörébe utalt ügyek­ben minden természetes és jogi személyre és egyéb szer­vekre — beleértve a területén tartózkodó külföldieket is — kötelező, a hatóság rendelkezésére álló törvényes esz­közökkel biztosítható jogokat és kikényszeríthető köte­lezettségeket állapíthat meg. A hatóságok a közhatalom gyakorlóiként, a jogszabá­lyok keretei között végzik, jogalkalmazó tevékenységü­ket. Ez azt jelenti, hogy kizárólag olyan intézkedéseket, döntéseket hozhatnak, melyekre a törvények és rende­letek számukra felhatalmazást adnak. A hatóságok fel­lépései több csoportba sorolhatók. A hatósági jogalkal­mazással először akkor találkozhatunk, amikor az állam­polgárok vagy jogi személyek a rendelkezésekben elő­írt konkrét magatartást, kötelező cselekvést, vagy az attól való tartózkodást megszabó előírást nem veszik figyelmbe, és az államigazgatási szerveknek kell gon­doskodniuk a megsértett jogrend helyreállításáról. Pél­dául a köztisztasági, közegészségügyi, tűz- és közleke­désrendészeti szabályok megsértése esetén. Máskor a jo­gokat és kötelezettségeket személyre szólóan kell meg­határozni. A hatósági jogalkalmazás harmadik típusát, az anyagi és szellemi javak elosztása képezi. Az állami tulajdonú lakásokat például hatósági eljárásban utal­ják ki. Az államigazgatási jogalkalmazás sok esetben jogvédelmi jellegű. Olyan szankciókat, jogkövetkezménye­ket alkalmaznak, melyeknek célja, a jogszabály vagy a hatóság korábbi határozata végrehajtásának kikénysze­rítése. Végül a hatóságok kivételesen jogvitákat is el- dönthetnek, így birtokvita, vagy a gyermek láthatásával kapcsolatos nézeteltérések esetében. Az állampolgárok leggyakrabban a tanácsi hatósá­gokkal kerülnek kapcsolatba. A tanácsok szakigazgatási szervei (más elnevezéssel: osztályai) sok egyéb feladatuk mellett hatósági jogköröket is ellátnak. Ebbéli minősé­güket fejezi ki az ügy tárgyának, a „hatóság” kifejezés­sel történő összekapcsolása (lakásügyi, gyámügyi, sza­bálysértési, ipar-, ár-, adóhatóság.) Hatóságok, a föld- és az illetékhivatalok, amelyekkel az állampolgár ingatlanszerzés alkalmával kerül kap­csolatba. A közrend és közbiztonság védelme mellett vannak hatósági feladatai a rendőrségnek is. A tűzoltó Ságok egyben tűzrendészeti hatósági teendőket is el­látnak. Folytathatnánk a sort a környezet- és termé­szetvédelmi felügyelőségekkel, az állat-egészségügvi és növényvédelmi állomásokkal, a vízügvi igazgatóságokkal: a vám- és pénzügvőrséggel, a mérésügyi kirendelt­ségekkel. a KÖJÁL szerveivel, melyek vala­mennyien rendelkeznek a hatóságok meghatározó ismérveivel: törvényes eszközökkel biztosítható jogokat, és kikényszeríthető kötelezettségeket állapíthatnak meg. Nincs ilyen lehetőségük, tehát nem hatóságok viszont a közmű- és szolgáltató vállalatok, az ingatlankezelő szervezetek, a közlekedési vállalatok, az Országos Taka­rékpénztár. dr. Bálint Tibor ^ i fJÖGRÁD - 1987. február J8., szerda 3 rakodó gépet helyeznek üzem- I be, kettőt Kányáson, egyet ] Ménkesen. A kutató-fejlesztő tévé- ; kenységet kívánja gyorsítani 1 a vállalat az idén megalakult c vállalkozási irodával. Felada- i tai között kiemelt szerepet i kap a kisterenyei vállalkozási üzem acélágazatának termék- 1 korszerűsítése, a bányászat t számára készülő berendezések értékesítése. Mérnökeik már ; tavaly kifejlesztették a „Nóg- i rád” páncélkaparó-család leg- í újabb tagját, mely verseny- < — Többi között arra, hogy a lassú műszaki fejlődésért a szűkös anyagi fedezetet ne­vezik meg első számú ludas­nak. A pénz valóban nem sok. De mire véljük akkor azt, hogy az elkezdett fejlesz­tések mindössze 18 százaléká­ból lesz piacképes termék? A lehetőségek okos felhasználá­sa vállalati kategória, e fel­adat megoldását hiába is vár­ja bárki „fentről”. Márpedig le kell szögezni: az anyagi eszközök ily’ megdöbbente mértékű szétforgácsolása, el- aprózása semmiképpen sem vall céltudatos, átgondolt tak­tikára. — Hogyan érvényesül ak­kor a vezetői felelősség? — Gyakran csak a kívá­nalmak szintjén. A meg­■ alapozatlan fejlesztési dönté­sekre ugyanaz vonatkozik mint más, a gazdálkodási fe­gyelemmel kapcsolatos laza­ságokra: az értük viselt fe­lelősséget senki nem kér: számon rajtuk. Az általunk kezdeményezett fegyelmi el­járásokat lefolytatják ugyan hiszen ez ellen nincs apellá­ta, de — jellemző a közmo­rálra — a lehető legenyhébt fegyelmi büntetéssel zárják 1< az ügyet. A vállalaton belü­li felelősségi rendszer műkö­désképtelensége a minőség reklamációk intézésében i! tetten érhető. Az építőipar­ban például nemhogy nem követelik meg a minőségi hi­ba kijavítását a rossz munká végző dolgozótól, hanem in­kább értékcsökkenést elfogad­va lemondanak az árbevéte egy részéről. — Más tehát a kinyilatkoz­tatás és más a gyakorlat... — Véleményünk szerin tarthatatlan és roppant nyug­talanító, hogy a célokkal va ló általános és hangos egyet­értés ellenére a megvalósí tásban már korántsem ilyei egyértelmű a gyakorlat. Vizs gálataink során minden ve zető kijelentette, hogy fon fosnak és elodázhatatlannal tartja a műszaki fejlesztés, a termékszerkezet-váltás meg­gyorsítását, a főmunkaidő rangjának helyreállítását, a munkafegyelem javítását, az emberi tényezők szerepének erősítését, a teljesítmény sze­rinti differenciálást. Ugyan­akkor mit látunk a gyakor­latban? A műszaki előreha­ladás letéteményeseinek, a fejlesztőknek a javadalmazá­sa általában alig húsz száza­lékkal haladja meg a válla­lati átlagot, sőt, akad nagy- vállalat, ahol 15 százalékkal alacsonyabb annál! Szinte az egyetlen kivétel a romhányi kerámiagyár, ahol nem fél­tek a tehetséges műszaki fej­lesztőknek az átlag kétszere­sét adni! Tegyük hozzá, e „gavalléria” meg is látszik a gyár gyorsléptű műszaki elő­rejutásán. Az általános kép viszont annál is szomorúbb, mert miközben vállalati ve­zetőink nem vállalják a mű­szaki emberek teljesítmény szerinti határozott bérdiffe­renciálását, vállalják a meg­alapozatlan keresetkiáramlást, ami ráadásul a vállalatok je­lentős részénél csökkenő ha­tékonysággal párosul! Megint csak olyan kérdés ez, mely­nél hiába is várják a felül­ről induló megoldást. Hiszen az emberi tényezők haté­konyságát növelő eszközök számottevő része a helyi ve­zetés kezében van! _ Egy életképesen működő belső ellenőrzés viszont sok helyi gond enyhítésében se­gíthetne. — Csakhogy a vezetői munkának gyakorta még min­dig a leggyengébb pontja a belső ellenőrzés. Szükséges rossznak tartják, s nem tá­masztanak követelményeket munkájával szemben. A vál­lalatok ebbéli elnéző maga­tartása — éppen ma, amikor az új típusú vezetési formák bevezetésével megszűnt a fel­ügyeleti ellenőrzés, amikor a piaci verseny mind inkább valóságos tényező — súlyos károkat okozhat. Az a veze­tő cselekszik jól, aki a belső ellenőrzést alkalmassá teszi a vállalati gazdálkodási folya­matok átfogó megítélésére. * Szendi Márta líthatók. Többet és többfélét készítenek majd a PVC víz­vezetékek összeállításához szükséges idomokból. Ezzel nemcsak a növekvő hazai igé­nyek jobb kielégítésére, ha­nem a PVC vízvezetékek komp­lett rendszerekben való kül­földi értékesítésére is lehe­tőségük nyílik. A tervek kö­zött szerepel még az eldob­ható élelmiszer-ipari csoma­golóeszközök termelésének számottevő fokozása, a PVC fóliák egyenletesen jó minő­ségének biztosítása, az eddi­gieknél anyagtakarékosabb technológiával. A termék- szerkezet átalakításához a hi­telből vásárolt első berende­zéseket .várhatóan már a jö­vő év elején munkába állít­ják. Fejlesztik a hitelből a vezetési és információs rend­szert is. A kedden aláírt szerződés az első konkrét megállapodá­sa annak a világbanki cso­magtervnek, amelynek célja a magyar műanyag-feldolgo­zás szerkezetének átalakítá­sa. Az új beruházásokhoz a Hungárián kívül még továb­bi négy műanyagipari vál­lalatnak ad a közeljövőben a Világbank devizahitelt, amit a Magyar Hitelbank Rt. egé­szít ki. | A Hungária Műanyagfel­dolgozó Vállalat 700 millió forint hitelt kapott termék- szerkezetének korszerűsíté­sére, a gyártás fejlesztésére. Az erről szóló szerződést Fe­hér Erzsébet, a vállalat ve­zérigazgatója és Mohácsi László, a Hitelbank vezér­igazgató-helyettese kedden ír­ta alá. A hitelből a vállalat azok­nak a termékeinek az előál­lítását fejleszti, amelyek a hazai piacon már eddig is kelendőek voltak, de a ver­senyképesség jiavításához idő­közben szükségessé vált a gyártás színvonalának eme­lése, az elhasználódott gép­park felújítása. A hitel ke­retében a vállalat 7 millió dollárt fordított új gépek be­szerzésére. Korszerűsítik és bővítik az áruk csomagolásá­hoz és szállításához nélkü­lözhetetlen műanyag ládák és rekeszek gyártását. A tervek szerint a műanyag ládák vá­lasztékát az exportáruk szín­vonalasabb csomagolására, a sokszor hiányzó faládák he­lyettesítésére alkalmas új tí­pussal bővítik. A műanyag hordók és ballonok kínálatát pedig olyan újdonságokkal szélesítik, amelyekben vegy­ipari, élelmiszer-ipari és me­zőgazdasági termékek is szál­Szalmacellulóz-gyári rekonstrukció aiRft áii *» dimaiiivá« «prt rátérnek: a szalma. feldol&'O1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom