Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-17 / 40. szám
) NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON Ifédönő Erdfikttrtön Mintha családtag lenne A három községben csaknem mindenki ismeri KorNapfényes irodák Elődeink ban azért épületeiket Sággal és magas mert megfelelő fény híján megvilágításában nek voltak a napfényre gvatkozni. Az USA déli, napsütötte területein most ismét néhány olyan nagy irodaházat építettek, amelyekben — azért, hogy világítási költségeket takarítsanak meg — a napfényt az egészen hátul álló íróasztalokhoz irányíthatják. Ennek eszközei: magasabb helyiségek, a mennyezetig érő ablakok, fényvetők. Svájci mérnökök most a közép-európai fényviszonyok figyelembevételével terveznek hasonló irodaépületeket, A cél szintén az, hogy a vilá* gitárt áram fogyasztását seöjr kentsék, mégpedig az eddiginek a felére! A következő alapelveket tartják szem előtt: Ha az ég borult, háromszor annyi fény jön felülről, mint oldalról. Ezért, ahol lehet, felső világítást kell alkalmazni. Ahol erre nincs mód, ott az ablakoknak magasnak kell lenniük. Hogy a besugárzásnak közvetlen vakító hatását elkerüljék, az ablakokat két sorba kell osztani, egy szokásosan és egy magasan elrendezett sorba. A két sor közé helyezett „ablakdeszkának” két feladata van: az egyik az, hogy az alsó ablakokat leárnyékolja: a másik pedig, hogy a felső ablakokon át beeső napfényt, a helyiség mélyébe terelj e, (világos és sima menn vezet, meg falak, illetőleg rézsútosan elhelyezett terelőlemezek ré- JénA nem utolsósorépítették iroda- nagy belmagas- ablakokkal, mesterséges munkahelyeik kénytele- haMUNKÁSÖREINK KÖSZÖNTÉSE „Mi több, mint egy évtizede együttműködünk a munkásőrséggel, annak rétsági századával. Harmincéves évfordulójuk alkalmából meleg szeretettel köszöntjük megyénk minden munkásőrét. Külön köszöntjük a rétsági munkásőrszázadot, mellyel közvetlen kapcsolatban állunk. Ígérjük, hogy az együtt töltött idő, az adott segítség nem volt hiába való: nyitott szemmel nézzük hazánkat, s tevékenykedni is tudunk érte. Ehhez útmutatást nyújtanak munkásőreink és gyakorlati segítséget is szűkebb falunkban. Kérjük, továbbra is segítsenek felkészülni a nagy feladatokban való helytállásra, hazánk szeretetére. A diósjenői 3485. V. I. Lenin Úttörőcsapat és a Csépe Sándor Úttörő Munkásőrsza- kasz nevében: Kovács Szilvia.” természetbarátSZAKKÖR ZAGYVARÓNÁN „ősszel ismét munkához látott iskolánk természetbarátszakköre Langa József tanár úr vezetésével. A szakkörben azok a felső tagozatos tanulók vesznek részt, akik szeretik és meg akarják ismerni a természetet. A program már eddig is igen változatos volt. Több bicikli- és gyalogtúrán vettünk részt. Vállaltuk a Zagyva-patak forrásának rendbetételét: a szemetet eltakarítottuk, a forrást kiköveztük. A zagyvarónai Várhegyre kitettünk egy madáretetőt, míg Szilváskőben kitisztítottuk a már régebben kitett madárodúkat. Elhatároztuk, hogy minden hónapban megteszünk egy nagy túrát. Szeretnénk viszont, ha megyénk iskoláiban működő természetbarát-szakkörök is jelentkeznének, s az Úttörősarokban beszámolnának arról, ők hogyan végzik munkájukat. Gondoljuk, így sok okos ötlet cserélhetne gazdát.” (Oravecz Balázs.) MŰVÉSZETI SEREGSZEMLÉRŐL Gajdán Szilvia Ecsegről jelentkezett tudósítónak. íme első levele: „Február 7—8-án tartottuk meg a művészeti seregszemlét. Sok jó vers és jelenet szerepelt a műsorban. Mi az 5. osztályosok, a Fekete István raj, három verset és két jelenetet vittünk színpadra. Mindhárom versünk díjazott lett és a Tojásmese című jelenetünk az első helyezést érte el. Köszönetét mondunk rajvezetőnknek, Stadler Árpád tanár bácsinak, aki segített kiválasztani a műsorszámokat és betanította azokat.” Majoros Csaba Balassagyarmatról adott hírt a szemléről. „Február első napjaiban iskolánkban is megrendeztük a seregszemlét. Először a Kodály népdaléneklő verseny zajlott, ahonnan az alsó és felső tagozatosokból két-két gyerek jutott tovább, majd a vers- és prózamondó versenyre került sor. Ezután elérkeztünk a legérdekesebbnek vélt műsorhoz, a dramatikus játék és bábkategóriához. Innen, a Csiribiri társulat árnyjátéka és a Mazsola bábcsoport műsora, a 3. a. osztály színjátéka és a 6. b. bábjátéka képviseli iskolánkat a területi versenyen. A gyerekek közt legnagyobb sikert aratott Kórházi paródia — amely a 8. b-sek műsora volt — elismerő oklevelet kapott.” ZENEBUTIK Andrássy Hajnalka, bátony- terenyei tudósítónk arról adott hírt, hogy a kisterenyei kultúrházban minden héten kedden Zenebutikot szerveznek. 2—4-ig, ahol videó- vetítés van, éneket tanítanak, lemezről pedig mesét hallgatnak. „Legutóbb az »Állatok farsangja« című lemezt hallgattuk és dalt tanultunk a farsangról, ezenkívül a jelmezbálra álarcokat készítettünk” — írta levelében. VARAZSFUVOLA — BUDAPESTEN Kelemen Orsolya és Zita, a balassagyarmati Ifjúság útja általános iskola tanulói küldték az alábbi híranyagot: „Osztályunk elhatározta, hogy Budapesten, az Erkel Színházban megtekintjük a Varázsfuvola előadását. Útközben Ildi néni, az osztályfőnökünk elmesélte az opera tartalmát. Előadás előtt megtekintettük a színház csodálatos épületét, majd a gyönyörű díszlettel ellátott háromórás előadást vastapssal jutalmaztuk.” BIZONYITVÄNYOSZTÄS „Iskolánkban is elérkezett a nagy nap, a bizonyítványosztás. Osztályfőnökünk az utolsó órán bejött és kezdte olvasni a neveket, mi pedig lapultunk, akár a nyulak a fűben. Szó, ami szó, az ellenőrzők majd ott voltak a pádon, de senki se merte kinyitni. Volt, ki padtársát kérte, hogy olvassa fel. Végül mindenki megnézte jegyeit. Ki boldogan, vidáman pillantott fel, de bizony volt, aki kissé csalódottan. Majd talán az év végi jobb lesz — mondogatta mindenki.” (Zagyi Krisztina, Salgótarján, Rákóczi iskola.) BOSZORKÄNYTÄNC JÉGDISZKÓVAL „Február elején, a salgótarjáni Petőfalvi Lajos Általános Iskola úttörőcsapata zenés jégkarnevált rendezett az iskola udvarán. A műsor első felében egy játékos sport- vetélkedőn vettünk részt, majd a 8. c. osztály lovagi tornája és a jégdiszkó következett. A diszkóhoz a zenét a síküveggyári KISZ-esek szolgáltatták, majd a karnevált az ifivezetők boszorkánytánca zárta.” (Tóth Krisztina 8. c.) SPORT SZÄNKÖVERSENYRÖL „Nagy szánkóversenyt rendezett úttörőcsapatunk — kezdi levelét Bőgér Éva, a diósjenői »Kis Tudósítók« egyik tagja. A versenyben az győzött, akinek a szánkója hamarabb ért át a célon. Egyenként indultak a szánkók. A pályán sok volt az ugrató, ezért a bukás is előfordult. Szabály is volt: aki akadályozta a lejövőt, annak ki kellett állnia. Jól végződött a verseny, mert az első két helyezett a mi osztályunkból került ki.” REJTVÉNY DOMINO A dominókockákból rakjatok össze olyan négyzetet, amelyben a pontszámok ösz- szege minden vízszintes és minden függőleges sorban egyformán 15. Ez a négyzet küldendő be, levelezőlapon, a NÓGRÁD szerkesz" tőség, „Úttörősarok” címére, Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Beküldési határidő: február 26. MIKES című rejtvényünk helyes megfejtése: „Egyedül hallgatom tenger mormalá- sát, tenger habja felett futó szél zúgását.” Könyvjutalmat nyertek: Bolyós Szilvia Karancsla- pujtő, Nemes Nóra Balassagyarmat, Mező Beáta Salgótarján, Tajti Zsolt Cered, Juhász Attila Cserhátsurány. A könyveket postán küldjük! belyná Virág Julianna nevét. Erdőkürtön, Erdőtarcsán és Kállón látja el a védőnő teendőit a fiatalasszony. Szerdánként a „kürtiek” látják, amint babától babáig siet az egészségügyi dolgozó, csütörtökön Erdőtarcsán járja sorra a kisgyermekes házakat, más napokon Kállón lehet megtalálni. — Mennyi munkát jelent a három helység ellátása? — Több mint harminc csecsemő lakik a körzetemben, akik még egy évet sem éltek és csaknem húsz kismama várja az újabb családtagot. őket látogatom rendszeresen. A szülés utáni hat héten hetente jelentkeznek nálunk, majd egyéves korig havonta keresem fel a babákat. A három év alattiakkal évente két-három alkalommal találkozom. Kötetlen munkaidőben dolgozom, ami egész napos talpalás — jó időben kerékpározás — után esténként otthoni adminisztrációs tevékenységet is jelent — magyarázta Julika, ahogyan a környéken becézik. — Mi a védőnő munkája? — A családlátogatás, a kötelező védőoltások megszervezése és lebonyolítása, a gyerekek törzslapjának vezetése, hogy kinél mikor voltam és mit tapasztaltam — válaszolta Korbelyné. — Ezen kívül a tanácsadás, felvilágosítás is az én dolgom. Sokan, főleg a terhesek kérnek tőlem tanácsot. Nemcsak amikor az egészségházban, vagy az orvosi rendelőben ügyeletet tartok, hanem akkor is. amikor családhoz megyek ki. Főleg velem egykorú fiatalokhoz járogatok, akikkel könnyen szót értek. Családlátogatáson a kétesztendős 11 hónapos Kovács Gergőnél. Kovács Adriennél és — Kép: Kulcsár Többnyire megfogadják a tanácsaimat és egészséges életmódra nevelik gyermekeiket. A babáknál ez például a korszerű étkeztetésben nyilvánul meg, hogy milyen tápszert kapjon és meddig, vagy hogy ne tejbegrízzel etessék, hanem rostos ételekkel. — Erdőtarcsán egy apuka is gyesen van — folytatta a védőnő. — A felesége tanárnő, ő meg állattenyésztő. Egyedüli a körzetemben, aki a mama helyett otthon maradt a picivel. Nincs vele semmi gondom, ő is odaadó- an neveli gyermekét. Ott is, de sok helyen úgy kezelnek, mintha én is családtag lennék. — Hogyan lett védőnő? — Aszódon érettségiztem, majd a budapesti egészség- ügyi főiskolára jelentkeztem. A védőnőképző szakot 1985ben végeztem el, majd hazajöttem Erdőkürtre. — Mint védőnő, ön az egyetlen egészségügyi személy Erdőkürtön Szokták-e felkeresni ezzel-azzal esténként az emberek? — Előfordult már, hogy a rendelési idő után betegedett meg valaki, de hozzám csak apró-cseprő ügyekkel jönnek. Ha valami komolyabb baj történik, autóval viszik a beteget Pásztóra. Injekcióval és tanácsadással (például, hogy melyik gyógyszerét vegye be a kismama). Többször segítettem a hozzám fordulókat — magyarázta a védőnő. — Szép feladat az enyém — mondotta végezetül Korbelyné Virág Julianna. — Az a legnagyobb örömöm, ha újabb kismamát kell látogatnom, mert akkor hamarosan új élet születik a községemben... R. T. Az öregkor előnye Az idős kor egyike a koszorúér-betegség kockázati tényezőinek, de ha valaki megéri a 90. életévét, már kevésbé fontos tényező — állapították meg az amerikai nemzetközi kardiológiai központ kutatói. 90 és 103 életévük között elhunyt 24 beteg szívét vizsgálták meg, és sokkal kevesebb koszorúérszűkületet találtak, mint a fiatalabb emberekben. Még azon a tíz idős betegen is, akik keringési zavarok miatt haltak meg, kevésbé súlyos koszorúér-szűkületet találtak, mint a fiatalabb korban hasonló betegségben elhunytak szervezetében. Olykor meghökkentően jó állapotban lévő verőerekre bukkantak. Ebben a nagyon idős életkorban tehát nem kell tartani a koszorúér-betegségtől. A probléma csak az, hogy ehhez meg kell érni a 90. életévet. Visszahódítják a földet Nyolc kilométer hosszan új mederben folyik majd a va- nyarci patak. Az új medret most készítik a Zagyvavölgyi Vízgazdálkodási Társulat munkásai, így a víz a környék legmélyebb pontján folyhat a Zagyva felé. Vanyarc környékén hatvan—hetven hektáros területet nyerhet így a Káliói Vörös Csillag Termelőszövetkezet. A szóban forgó földdarabot az időszakos áradások miatt már ellepte a nád. A felszabadított területen takarmányt kívánnak tér« melni a tsz dolgozói. Új turisztikai központ Szigetvár mellett Új turisztikai központ jött létre a Szigetvár közelében fekvő Domolospusztán. A szép természeti környezetben két horgásztó épült. A környékét parkosították, séta- utakat létesítettek, asztalokat és padokat helyeztek el, szalonnasütőket alakítottak ki. A pusztán lévő elhagyott kastélyt megvásárolta a pécsi Pannonvolán Vállalat. A századfordulón angol romantikus stílusban emelt épület, ugyancsak a pihenést, üdülést fogja szolgálni. A szigetvári helytörténészek kikutatták Domolos múltját. Kiderült, hogy a XVI—XVII. században török „mintagazdaság” működött a pusztán. Ezt a terű'etet Szigetvár mohamedán papjai, kaptái adományul a szultántól, s jó gazdáknak bizonyultak. Vadaskertet telepítettek, halastavat építettek, virágkertészetet hoztak létre, és gyümölcsfákat ültettek. A mai Üszküdár vidékéről kadarka szőlőtöveket hozattak, és meghonosították a dombokon. Domolospuszta a felszabadulást követően sokáig Csipkerózsika álmát aludta. A szabad idő egészséges felhasználásának igénye irányította a szigetváriak figyelmét a várostól alig öt-hat kilométerre lévő területre. A helybeliek társadalmi munkává! vettek részt a fejlesztésben, amihez segítséget nyújtott a Mecsek vidéki Idegenforgalmi Bizottság és a horgászszövetség is, Erre folyik majd a víz. A fákat is eltávolít'ák a leendő patakmeder útjából. 1 NOGRAD e 1987. február 17., kedd
