Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-17 / 40. szám

) NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON Ifédönő Erdfikttrtön Mintha családtag lenne A három községben csak­nem mindenki ismeri Kor­Napfényes irodák Elődeink ban azért épületeiket Sággal és magas mert megfelelő fény híján megvilágításában nek voltak a napfényre gvatkozni. Az USA déli, napsütötte területein most ismét néhány olyan nagy iro­daházat építettek, amelyek­ben — azért, hogy világítási költségeket takarítsanak meg — a napfényt az egészen há­tul álló íróasztalokhoz irá­nyíthatják. Ennek eszközei: magasabb helyiségek, a mennyezetig érő ablakok, fényvetők. Svájci mérnökök most a közép-európai fényviszonyok figyelembevételével tervez­nek hasonló irodaépületeket, A cél szintén az, hogy a vilá* gitárt áram fogyasztását seöjr kentsék, mégpedig az eddi­ginek a felére! A következő alapelveket tartják szem előtt: Ha az ég borult, há­romszor annyi fény jön felül­ről, mint oldalról. Ezért, ahol lehet, felső világítást kell al­kalmazni. Ahol erre nincs mód, ott az ablakoknak ma­gasnak kell lenniük. Hogy a besugárzásnak közvetlen va­kító hatását elkerüljék, az ablakokat két sorba kell osz­tani, egy szokásosan és egy magasan elrendezett sorba. A két sor közé helyezett „ab­lakdeszkának” két feladata van: az egyik az, hogy az al­só ablakokat leárnyékolja: a másik pedig, hogy a felső ab­lakokon át beeső napfényt, a helyiség mélyébe terelj e, (vi­lágos és sima menn vezet, meg falak, illetőleg rézsútosan el­helyezett terelőlemezek ré- JénA nem utolsósor­építették iroda- nagy belmagas- ablakokkal, mesterséges munkahelyeik kénytele- ha­MUNKÁSÖREINK KÖSZÖNTÉSE „Mi több, mint egy évtize­de együttműködünk a mun­kásőrséggel, annak rétsági századával. Harmincéves év­fordulójuk alkalmából meleg szeretettel köszöntjük me­gyénk minden munkásőrét. Külön köszöntjük a rétsági munkásőrszázadot, mellyel közvetlen kapcsolatban állunk. Ígérjük, hogy az együtt töl­tött idő, az adott segítség nem volt hiába való: nyitott szemmel nézzük hazánkat, s tevékenykedni is tudunk ér­te. Ehhez útmutatást nyújta­nak munkásőreink és gyakor­lati segítséget is szűkebb fa­lunkban. Kérjük, továbbra is segítsenek felkészülni a nagy feladatokban való helytállás­ra, hazánk szeretetére. A diósjenői 3485. V. I. Le­nin Úttörőcsapat és a Csépe Sándor Úttörő Munkásőrsza- kasz nevében: Kovács Szil­via.” természetbarát­SZAKKÖR ZAGYVARÓNÁN „ősszel ismét munkához lá­tott iskolánk természetbarát­szakköre Langa József tanár úr vezetésével. A szakkörben azok a felső tagozatos tanulók vesznek részt, akik szeretik és meg akarják ismerni a természetet. A program már eddig is igen változatos volt. Több bicikli- és gyalogtúrán vettünk részt. Vállaltuk a Zagyva-patak forrásának rendbetételét: a szemetet el­takarítottuk, a forrást kikö­veztük. A zagyvarónai Vár­hegyre kitettünk egy madár­etetőt, míg Szilváskőben ki­tisztítottuk a már régebben kitett madárodúkat. Elhatá­roztuk, hogy minden hónap­ban megteszünk egy nagy tú­rát. Szeretnénk viszont, ha megyénk iskoláiban működő természetbarát-szakkörök is jelentkeznének, s az Úttörő­sarokban beszámolnának ar­ról, ők hogyan végzik mun­kájukat. Gondoljuk, így sok okos ötlet cserélhetne gazdát.” (Oravecz Balázs.) MŰVÉSZETI SEREGSZEMLÉRŐL Gajdán Szilvia Ecsegről je­lentkezett tudósítónak. íme első levele: „Február 7—8-án tartottuk meg a művészeti se­regszemlét. Sok jó vers és je­lenet szerepelt a műsorban. Mi az 5. osztályosok, a Feke­te István raj, három verset és két jelenetet vittünk színpad­ra. Mindhárom versünk díja­zott lett és a Tojásmese című jelenetünk az első helyezést érte el. Köszönetét mondunk rajvezetőnknek, Stadler Árpád tanár bácsinak, aki segített kiválasztani a műsorszámokat és betanította azokat.” Majoros Csaba Balassagyar­matról adott hírt a szemlé­ről. „Február első napjaiban iskolánkban is megrendeztük a seregszemlét. Először a Ko­dály népdaléneklő verseny zajlott, ahonnan az alsó és felső tagozatosokból két-két gyerek jutott tovább, majd a vers- és prózamondó verseny­re került sor. Ezután elér­keztünk a legérdekesebbnek vélt műsorhoz, a dramatikus játék és bábkategóriához. Innen, a Csiribiri társulat árnyjátéka és a Mazsola báb­csoport műsora, a 3. a. osztály színjátéka és a 6. b. bábjáté­ka képviseli iskolánkat a te­rületi versenyen. A gyerekek közt legnagyobb sikert ara­tott Kórházi paródia — amely a 8. b-sek műsora volt — el­ismerő oklevelet kapott.” ZENEBUTIK Andrássy Hajnalka, bátony- terenyei tudósítónk arról adott hírt, hogy a kisterenyei kultúrházban minden héten kedden Zenebutikot szervez­nek. 2—4-ig, ahol videó- vetítés van, éneket tanítanak, lemezről pedig mesét hallgat­nak. „Legutóbb az »Állatok farsangja« című lemezt hall­gattuk és dalt tanultunk a farsangról, ezenkívül a jel­mezbálra álarcokat készítet­tünk” — írta levelében. VARAZSFUVOLA — BUDAPESTEN Kelemen Orsolya és Zita, a balassagyarmati Ifjúság útja általános iskola tanulói küldték az alábbi híranyagot: „Osztályunk elhatározta, hogy Budapesten, az Erkel Szín­házban megtekintjük a Va­rázsfuvola előadását. Útköz­ben Ildi néni, az osztályfőnö­künk elmesélte az opera tar­talmát. Előadás előtt megte­kintettük a színház csodálatos épületét, majd a gyönyörű díszlettel ellátott háromórás előadást vastapssal jutalmaz­tuk.” BIZONYITVÄNYOSZTÄS „Iskolánkban is elérkezett a nagy nap, a bizonyítványosz­tás. Osztályfőnökünk az utol­só órán bejött és kezdte ol­vasni a neveket, mi pedig la­pultunk, akár a nyulak a fű­ben. Szó, ami szó, az ellenőr­zők majd ott voltak a pádon, de senki se merte kinyitni. Volt, ki padtársát kérte, hogy olvassa fel. Végül mindenki megnézte jegyeit. Ki boldo­gan, vidáman pillantott fel, de bizony volt, aki kissé csa­lódottan. Majd talán az év végi jobb lesz — mondogatta mindenki.” (Zagyi Krisztina, Salgótarján, Rákóczi iskola.) BOSZORKÄNYTÄNC JÉGDISZKÓVAL „Február elején, a salgó­tarjáni Petőfalvi Lajos Általá­nos Iskola úttörőcsapata ze­nés jégkarnevált rendezett az iskola udvarán. A műsor el­ső felében egy játékos sport- vetélkedőn vettünk részt, majd a 8. c. osztály lovagi tornája és a jégdiszkó követ­kezett. A diszkóhoz a zenét a síküveggyári KISZ-esek szol­gáltatták, majd a karnevált az ifivezetők boszorkánytánca zárta.” (Tóth Krisztina 8. c.) SPORT SZÄNKÖVERSENYRÖL „Nagy szánkóversenyt ren­dezett úttörőcsapatunk — kez­di levelét Bőgér Éva, a diós­jenői »Kis Tudósítók« egyik tagja. A versenyben az győ­zött, akinek a szánkója ha­marabb ért át a célon. Egyen­ként indultak a szánkók. A pályán sok volt az ugrató, ezért a bukás is előfordult. Szabály is volt: aki akadá­lyozta a lejövőt, annak ki kel­lett állnia. Jól végződött a verseny, mert az első két he­lyezett a mi osztályunkból ke­rült ki.” REJTVÉNY DOMINO A dominókockákból rakja­tok össze olyan négyzetet, amelyben a pontszámok ösz- szege minden vízszintes és minden függőleges sorban egyformán 15. Ez a négyzet küldendő be, levele­zőlapon, a NÓGRÁD szerkesz" tőség, „Úttörősarok” címére, Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Beküldési határidő: febru­ár 26. MIKES című rejtvényünk helyes megfejtése: „Egyedül hallgatom tenger mormalá- sát, tenger habja felett futó szél zúgását.” Könyvjutalmat nyertek: Bolyós Szilvia Karancsla- pujtő, Nemes Nóra Balassa­gyarmat, Mező Beáta Salgó­tarján, Tajti Zsolt Cered, Ju­hász Attila Cserhátsurány. A könyveket postán küld­jük! belyná Virág Julianna nevét. Erdőkürtön, Erdőtarcsán és Kállón látja el a védőnő te­endőit a fiatalasszony. Szer­dánként a „kürtiek” látják, amint babától babáig siet az egészségügyi dolgozó, csü­törtökön Erdőtarcsán járja sorra a kisgyermekes háza­kat, más napokon Kállón le­het megtalálni. — Mennyi munkát jelent a három helység ellátása? — Több mint harminc cse­csemő lakik a körzetemben, akik még egy évet sem él­tek és csaknem húsz kisma­ma várja az újabb családta­got. őket látogatom rendsze­resen. A szülés utáni hat hé­ten hetente jelentkeznek ná­lunk, majd egyéves korig ha­vonta keresem fel a babá­kat. A három év alattiakkal évente két-három alkalom­mal találkozom. Kötetlen munkaidőben dolgozom, ami egész napos talpalás — jó idő­ben kerékpározás — után es­ténként otthoni adminiszt­rációs tevékenységet is je­lent — magyarázta Julika, ahogyan a környéken becé­zik. — Mi a védőnő munkája? — A családlátogatás, a kö­telező védőoltások megszer­vezése és lebonyolítása, a gyerekek törzslapjának ve­zetése, hogy kinél mikor vol­tam és mit tapasztaltam — válaszolta Korbelyné. — Ezen kívül a tanácsadás, felvilá­gosítás is az én dolgom. So­kan, főleg a terhesek kér­nek tőlem tanácsot. Nem­csak amikor az egészségház­ban, vagy az orvosi rendelő­ben ügyeletet tartok, hanem akkor is. amikor családhoz megyek ki. Főleg velem egy­korú fiatalokhoz járogatok, akikkel könnyen szót értek. Családlátogatáson a kétesztendős 11 hónapos Kovács Gergőnél. Kovács Adriennél és — Kép: Kulcsár ­Többnyire megfogadják a ta­nácsaimat és egészséges élet­módra nevelik gyermekeiket. A babáknál ez például a kor­szerű étkeztetésben nyilvá­nul meg, hogy milyen táp­szert kapjon és meddig, vagy hogy ne tejbegrízzel etessék, hanem rostos ételekkel. — Erdőtarcsán egy apuka is gyesen van — folytatta a védőnő. — A felesége tanár­nő, ő meg állattenyésztő. Egyedüli a körzetemben, aki a mama helyett otthon ma­radt a picivel. Nincs vele semmi gondom, ő is odaadó- an neveli gyermekét. Ott is, de sok helyen úgy kezelnek, mintha én is családtag len­nék. — Hogyan lett védőnő? — Aszódon érettségiztem, majd a budapesti egészség- ügyi főiskolára jelentkeztem. A védőnőképző szakot 1985­ben végeztem el, majd ha­zajöttem Erdőkürtre. — Mint védőnő, ön az egyetlen egészségügyi sze­mély Erdőkürtön Szokták-e felkeresni ezzel-azzal estén­ként az emberek? — Előfordult már, hogy a rendelési idő után betege­dett meg valaki, de hozzám csak apró-cseprő ügyekkel jönnek. Ha valami komo­lyabb baj történik, autóval viszik a beteget Pásztóra. Injekcióval és tanácsadással (például, hogy melyik gyógy­szerét vegye be a kismama). Többször segítettem a hoz­zám fordulókat — magya­rázta a védőnő. — Szép fel­adat az enyém — mondotta végezetül Korbelyné Virág Julianna. — Az a legnagyobb örömöm, ha újabb kismamát kell látogatnom, mert akkor hamarosan új élet születik a községemben... R. T. Az öregkor előnye Az idős kor egyike a ko­szorúér-betegség kockázati tényezőinek, de ha valaki megéri a 90. életévét, már kevésbé fontos tényező — állapították meg az amerikai nemzetközi kardiológiai köz­pont kutatói. 90 és 103 élet­évük között elhunyt 24 be­teg szívét vizsgálták meg, és sokkal kevesebb koszorúér­szűkületet találtak, mint a fiatalabb emberekben. Még azon a tíz idős betegen is, akik keringési zavarok miatt haltak meg, kevésbé súlyos koszorúér-szűkületet találtak, mint a fiatalabb korban ha­sonló betegségben elhunytak szervezetében. Olykor meg­hökkentően jó állapotban lé­vő verőerekre bukkantak. Ebben a nagyon idős életkor­ban tehát nem kell tartani a koszorúér-betegségtől. A prob­léma csak az, hogy ehhez meg kell érni a 90. életévet. Visszahódítják a földet Nyolc kilométer hosszan új mederben folyik majd a va- nyarci patak. Az új medret most készítik a Zagyvavöl­gyi Vízgazdálkodási Társu­lat munkásai, így a víz a környék legmélyebb pontján folyhat a Zagyva felé. Vanyarc környékén hat­van—hetven hektáros terü­letet nyerhet így a Káliói Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet. A szóban forgó földdarabot az időszakos ára­dások miatt már ellepte a nád. A felszabadított terüle­ten takarmányt kívánnak tér« melni a tsz dolgozói. Új turisztikai központ Szigetvár mellett Új turisztikai központ jött létre a Szigetvár közelében fekvő Domolospusztán. A szép természeti környezetben két horgásztó épült. A kör­nyékét parkosították, séta- utakat létesítettek, asztalo­kat és padokat helyeztek el, szalonnasütőket alakítottak ki. A pusztán lévő elhagyott kastélyt megvásárolta a pé­csi Pannonvolán Vállalat. A századfordulón angol roman­tikus stílusban emelt épület, ugyancsak a pihenést, üdülést fogja szolgálni. A szigetvári helytörténé­szek kikutatták Domolos múltját. Kiderült, hogy a XVI—XVII. században török „mintagazdaság” működött a pusztán. Ezt a terű'etet Szi­getvár mohamedán papjai, kaptái adományul a szul­tántól, s jó gazdáknak bizo­nyultak. Vadaskertet telepí­tettek, halastavat építettek, virágkertészetet hoztak létre, és gyümölcsfákat ültettek. A mai Üszküdár vidékéről ka­darka szőlőtöveket hozattak, és meghonosították a dombo­kon. Domolospuszta a felszaba­dulást követően sokáig Csip­kerózsika álmát aludta. A szabad idő egészséges felhasz­nálásának igénye irányította a szigetváriak figyelmét a várostól alig öt-hat kilomé­terre lévő területre. A hely­beliek társadalmi munkává! vettek részt a fejlesztésben, amihez segítséget nyújtott a Mecsek vidéki Idegenforgalmi Bizottság és a horgászszö­vetség is, Erre folyik majd a víz. A fákat is eltávolít'ák a leendő patakmeder útjából. 1 NOGRAD e 1987. február 17., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom