Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-03 / 28. szám
MAI AJÁNLATUNK NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... KOSSUTH RÁDIÓ) 4.S0: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés Kb. 8.15: Mai programod 8.20: Társalgó 8.44: Purcell-muzsika — gyerekeknek 10.05: Éneklő Ifjúság 10.25: Jákó Vera és Solti Károly saját nótáiból éll6lC6l 10.36: A Rádió Dalszínházai Tavasz 11.36: A kelletlen leány 11.54: Reklám 12.36: Ki nyer ma? 13.40: Reklám 12.45: Nagy mesterek — világlapszemle. — 17.35: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő : Beély Katalin. Közben 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika. — 18.25—18.30'S Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓI 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.10: Iskolatévé 9.35: Kémia (ált. isk. 7. oszt.) 10.05: Delta 10.30: Fehér Klára: A tenger 11.30: Mozgató 11.40: Képújság 17.00: Hírek 17.05: Tévébörze 20.05: Mentők — Csehszlovák tévéfilmsorozat, XI 2. rész. hírű előadóművészek 13.50: Kodály: Kállai kettős 14.0ő: Műsorismertetés 14.M): Magyarán szólva . .. 14.25: Orvosi tanácsok a mo- lettségről 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Élő világirodalom 15.19: Bura Kovács Andor népi zenekara játszik 16.05: Versfogó 16.30: Képek és Jelképek 17.00: Tór-idő 17.30: Beszélni nehéz... 17.42: Reklám 17.45: A Szabó család ... 18.15: Hol volt, hol nem volt 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertés 18.30: Esti magazin 19.15: Pándi Pálra emlékezünk 20.15: Szimfonikus miniatűrök 21.30: Mire elég a hiány? 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: ÜJ Melódia-lemezeinkből 28.52: A családban marad 23.02: Operaest 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után PETŐFI RÄDIÖ1 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben Közben: 10.00: Sportvilág 10.25: Fülszöveg 10.45: Láttuk, hallottuk 11.25: Világújság 12.90: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Báli hangulat — fúvószenei válogatás 12.30: Népdalkörök énekelnek 12.58: Műsorismertetés 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Körhinta 15.05: Kapcsoljuk a Magyar Rádió márványtermét 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.26: Reklám 17.30: Válasz 18.30: Talpalávaló 19.95: Csak fiataloknak! 20.00: Ooeretthistóriák. XII/8. rész 10.52: Filmzene 21.05: Történet a szerelemről és a halálról 21.24: Koncz Zsuzsa és az Illés-együttes 1962—1973 között készült felvételei 22.20: Zeneközeiben a hallgató 0.15: Éjfél után... MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30: és 7.20—7.30: Reggeli körkép — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod. Heves és Nóg- rád megyéből. — 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás, 17.15: 3 nap tévéműsora 17.20: Mi legyek? 18.(M>: Kalendárium 1987. 18.50: Képújság 18.55: Reklám 19.05: Mini Stúdió '87 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 1. 20.00: Reklám 20.05: Mentők. XI/2. rész 21.05: Stúdió ’87 22.05: Híradó 3. 22.20: Műsorzárás 2. MŰSOR: 16.45: Képújság 16.50: Alpesi sívilágbajnokság 18.00: Déil-alföldi magazin 19.00: Édend kertek 19.25: Tévétorna 19.30: Angol nyelvlecke 20.00: (M) érték 20.43: Magányosan 21.05: Híradó 2. 21.20: Betűreklám 21.25: Vízre bocsátás 22.55: Képújság BESZTERCEBÁNYA I 19.30: Tv-híradó 20.00: Egy férfi a hajóról, NDK film 21.30: Autósok_motorosok magazinja 22.10: Kamarahangverseny 82.55: Hírek 2. MŰSOR: 19 30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: időszerű esemenyek 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Maigret téved MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A nindzsa színre lép. (14) Színes amerikai karatekaland- fílm. — Kamara: Lenni, vagy nem lenni! Színes amerikai filmvígjáték. — Kohász: Kislány a városból. Színes, szinkronizált szovjet film. — Balassagyarmati Madách: Flash- dance. Színes amerikai film. — Pásztói Mátra: Kacor, a detektív. Színes, szinkronizált csehszlovák film. — Kistere- nyei Petőfi: Gyanútlan gyakornok. (14) Színes, szinkronizált francia fllmvígjáték. — Nagybátonyi Petőfi: Titokban Hongkongban. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. — Nagybátonyi Bányász: Montreáli bankrablás. (14) Színes, szinkronizált francia bűnügvi filmvígjáték. — Rétsági Mire megyek az apámmal? Színes. szinkronizált francia filmvígjáték. MIT? HOL ? MIHOll? Salgótarján — József Attila Művelődési Központ: Nógrád megyei amatőr képzőművészek alkotásaival Ismerkedhetnek meg a klubba látogatók. — Nógrádi Sándor Múzeum: Katonai dísze gyen ruhák című időszakos kiállítás várja a látogatókat március közepéig. — Jurij Gagarin Általános Iskola: Földi Péter festőművész képei láthatók az iskolagalériában. — Lovász József Általános Iskola: Üjhelyiné Csincsik Orsolya rajztanár mutatkozik be alkotásaival. — Petőfalvv Laios Általános Iskola: Radios Tstván festőművész alkotásai tekinthetők meg. PÁSZTÓ — MátraaNai Állami Gazdaság irodaházi: Csohány Kálmán grafikus kamarakiál- lítása látopatható az előtérben, „Madarak fürödnek az őszi napfényben. Millió éve...” címmel. SZÉCSÉNY — Kubinyi Ferenc Múzeum: Korhangulat — művésziét (Szécsény az irodalomban) címmel nyílik kiállítás fél 3- kor. Ezután Németh G. Béla tanszékvezető egyetemi tanár tart előadást. Este hattól a múzeumbarátkör tagjainak vendége lesz Praznovszky Mihály, a Nógrácl Megyei Múzeumok Igazgatója, aki a kör foglalkozásán koreai útjáról tart élménybeszámolót. B ATONYTER ENYE — Bányász Művelődési Ház (Nagybátony): Victor Vasarely kiállítása látható február 5-ig. A nők klubiának négy órakor kezdődő foglalkozásán a könyvtárhasználattal ismerkednek. — Kastélykerti Művelődési Ház (Kisterenye): Zenebutik lesz az iskolásoknak kettőtől fél négyig. 4 NÓGRÁD - 1987. február 3., kedd Boszorkányok pedig vannak Sólyom András Az ördögmagiszter címmel készített tévéfilmet a nemzetközi vissz- hangú, 1728-as szegedi bo- szorkánypörről. Az említett év nyarán három máglyán lobbant fel a tűz, és égettek el rajta tizenkét embert — felesben férfit és nőt — elevenen, egy asszonyt lefejeztetése után. Azóta van a híres-neves Tisza-parti városnak Boszorkányszigete. A tévéfilm forgatókönyvét Kárpáti Péter írta. S, ahogyan az már lenni szokott, sőt természetes, vagy inkább szükségszerű, számos ponton másított a valóságos történeten. Ugyanezt tették a brazil telenovela, a Rabszolgasors készítői is Bernardo Grimaraes Isaura regényével is. Beavatkozásaikat fényes siker követte, ország és világ előtt. Ez a sors nem fenyegeti Az ördögmagisztert. Bármennyire is szeretném, és bármenyire is alkalmasnak tartom az alapanyagot határokon túli érdeklődésre. A valóságos történettel való azonosság és hasonlóság, illetve eltérés részint javára, részint ellenére vált a műnek. Például: szerencsés döntés volt az „ördögmagiszter”-t, a szegedi főbírót, Rósa Dánielt megfiatalítani, s afféle világot — mindenesetre Bécset — járt, eszes, nőhódító, vonzó férfinak bemutatni a valóságban 82 éves, egykori főbíró volt, ifjúkorában juhászlegény; hiányolhatjuk viszont, hogy kimaradt a produkcióból Rósa és családjának kapcsolata, az az ellentét, ami eredményezte (a valóságban), hogy ve je és unokája is ellene vallott. Ez utóbbi akár központi témája is lehetett volna,.. Persze, akkor egy másik műről lenne szó. A tévéfilm legnagyobb fogyatékosságának a forgató- könyv azon hibáját tartom, hogy nem tudja valósághűen, árnyaltan és megrázóan bemutatni a korabeli, a XVIII. század eleji Szegedet, annak társadalmát. Nagyobb súlyt helyez a vélt, mint a valóságos kuriozitásokra. S ugyanebbe a csapdába esik a rendező és a dramaturg, Tolmár Kata is. Ők ugyanis tehettek volna kifogásaink ellen. De elfogadták a jelzések szintjét. Egy-két példa erre is. Elegendőnek tartották a súlyos nemzetiségi ellentéteket —. amelyek a török harcok és a Rákóczi-szabadságharc után a régi szegediek és a betelepített szerbek, horvátok, németek között- kialakultak —, halványan érzékeltetni az elítélt főhős és az elítélő, Szlo- veniics között. Sajnos — a siker a gondolt receptje szerint — ők ezt az ellentétet szerelmi, szexuális síkra helyezik át. Az esetleges vagyonáról pedig nem beszélnek. Céloznak a várost ért nehézségekre, az aszályra, de nem hangsúlyozzák eléggé az akkori természeti csapásokat. A városi tanács és a királyi kamara, illetve a határőrség közötti folytonos villongásokról — ki kerekedik fölülre, ki húzza a lakók adójából a nagyobb hasznot —, emlékezetem szerint szó sem ejtődik. Mindezekért érzem úgy, hogy szimplább a történet, mint kellene, lehetne. A társadalmi mozgások — tudom, tanulmányok témája, de nem idegen egészen a művészettől sem, sőt, feltétele, ha „igazi” az a művészet — elsikkadnak, helyükbe a személyes motivációk lépnek. így a kor, a város, a társadalom drámája a kevesek szerencsétlensége lesz. Az író és a rendező ugyanakkor jól, lebilincselöen teremti meg a zavarodottság, a bizonytalanság, a félelem atmoszféráját. De erős konfliktus híján ez sem igazán hatásos. S, ezen a színészek — jobbára illusztratív — játéka sem tud lényegileg változtatni. 1728-ban boszorkányokat égettek Szegeden. Az utolsó európai boszorkány pár esztendővel ezután született, s 1782-ben égették meg Svájc Glaurus nevű városában. S, hiába íratta le —, bár ő sem egészen így gondolta — Könyves Kálmán királyunk 1100 körül: boszorkányok pedig nincsenek. Vannak. Még századunkban is. Csak nem így nevezik őket. Túl vagyunk a felvilágosodás korszakán. Korunk boszorkányait másképpen nevezik. Ügy, ahogyan meg bélyegezték Saccót és Vanzettit, Joe Hillit, Kun Bélát, Majakovszkijt, Rajkot meg a többieket. Végtelen a sor... S, hogy rájuk gondolhattam, ezért nincs bennem — a kifogások ellenére sem — mélységes ellenkezés. Mert a valóság veleje megszólalt a filmben: korabeli mezben koncepciós per zajlott Szegeden. (ok) Kiállításról kiállításra A salgótarjáni Nógrád! Sándor Múzeum az idén hatodik alkalommal hirdeti meg szocialista brigádok számára a Kiállításról kiállításra című művelődési programsorozatot. A múlt évben, tizennégy üzemből —, legtöbben a Nógrádi Szénbányáktól, az SKÜ- től, a BRG-től és a síküveggyárból — 84 kollektíva vett részt a nemes versengésben. Kiállításmegnyitókon, tárlatokon és tárlatvezetéseken, tudományos ismeretterjesztő előadásokon, irodalmi emlékhelyeken ismerkedtek a múzeumi munka értékeivel és jellemzőivel. Egész éves tevékenységükre a koronát a december közepi szellemi vetélkedő rakta fel. Itt a legeredményesebben tevékenykedett tizenkét csapat mérkőzött, s a rendkívül szoros küzdelmű elmepárbajban valamennyi lehetséges pontot megszerezve győzött a Nógrádi Szénbányák gépüzemének Lovász József nevét viselő közössége. Az idei múzeumi játék két részből áll: kiállítások megtekintéséből és a hozzájuk kapcsolódó feladatlapok megoldásából, illetve a Mikszáth Kálmán születésének 140. évfordulója alkalmából szervezett események ismeretéből. Az ajánlott négy kiállítás: Magyar katonai díszegyenru- ák (február 1—március 16.), Tavaszi tárlat (április 3—május 18.), Lipcsei üvegek (június 19—július 27.) és Nógrád megyei képzőművészek (szeptember 18—november 1.). A Múzeumi mozgóban Mik- száth-művek megfilmesített változatait ajánlják. Olvasásra javasolják a Jó palócok, a Tót atyafiak, a Beszterce-ost- roma, a Galamb a kalitkában, az Akii Miklós és a Szent Péter esernyője című írásokat. A Kiállításról kiállításra munkásművelődésl program döntőjét — a hagyományoknak megfelelően —, decemberben rendezik meg. építve az ajánlott programokra. Művelődési mozaikok Diósjenőröl Zajlik az élet a diósjenői Szentgyörgyi István Művelődési Házban, azon a keddi délutánon, amikor erre járunk. Működnek a kiscsoportok, bár most az igazgató velencei továbbképzésen van — a mindennapi élet nem áll meg. Két foglalkozás vezetőjét sikerült pár perce beszélgetésre invitálni — néhány más kiscsoportról, szakkörről pedig kis információt kaptunk. Gyócsi József, aki Szátokon gyógypedagógus, nemrég eresztette szélnek a gyerekeket a logopédiai óráról. Hetente kétszer találkoznak, két csoportban foglalkozik a beszédhibák javításával. — Az óvodáskor és az iskolakezdés — ezek a kiemelt korok nálunk. Az iskola-előkészítés nem lehet teljes, ha az arra rászoruló gyerekek nem járnak beszédjavító órákra; az elsősök könnyebben veszik a kezdeti akadályokat, ha nem kínlódnak a szóbeli közlés technikai fogyatékosságai miatt. Lassan tizenöt éve járok Diósjenőre. Először a gyerekintézmények adtak helyet a foglalkozásoknak, most a művelődési ház egyik szakköre ez. Évente 15—20 gyerekkel foglalkozom. Első hallásra nagynak tűnhet ez a szám, de aki ismerős a „berkeinkben” tudja, sokan hamar „javulnak”- De az igazán komoly esetek száma egy kissé emelkedett. Nagy hivatásszeretet kell ehhez — egy-egy foglalkozásért iskolai túlóradíjat kapja a pedagógus, és ezért 20 km- es autózgatást vállal. Délelőtt Szátokon tartja az óráit, délután hetente kétszer még itt is. Egyik teremből zeneszó »Ilatszik Csókás József ta* nár ifjú zenészei próbálnak. Csak pár pillanatra zavarjuk meg őket. Rögtönzött próba a zenészeknél Téma: a kalocsai hímzés — Rendes, lelkes társaság ez- Nem zeneiskolai foglalkozást tartok nekik — mi együtt muzsikálunk, tanulunk. A fuvolások mellett van citera, zongora is. Az ünnepélyeken sűrűn fellépnek. Általában 15 fő körüli a csapat — most ninés mindenki itt. A helyi tanács évente megjutalmazza őket társadalmi munkájukért. A vezetőről. Csókás tanár úrról megtudom, nyugdíjba készül. Az ő tevékenységének elismeréséről sem feledkeznek el bizonyára-..- ' / Végül egy kis ízelítő az „étlapról”, a teljesség igénye nélkül. Szerda-péntek este óvónők, tanárnők és diákok együtt aerobicoznak, a foglalkozásokat egy gimnazista lány vezeti. Tizennyolc alsós jár a hímző szakkörbe ízléses kézimunkák, szép minták elsajátításáért. A számítógépes kiscsoport 12 fős a tv-basic-iskolához kapcsolódva az érdeklődők négyféle, 8 darab számítógépen tanulhatnak. A termelőszövetkezet most készül egy komolyabb fal felszerelésére. Mindez mutatja: ez a ház sokak számára nyitott, számos lehetőséget kínál Még ekkor nem is szóltunk a HNF-klub- ról és a többi kisközösségről-..-— gkm — Megsüllyedt a siklósi iskola Megmozdult a föld Siklós város főterén, a patinás Kossuth Lajos téren. A talaj süllyedését minden bizonnyal egy eddig ismeretlen üregrendszer idézte elő. A talaj- mozgás következtében több épület kisebb-nagyobb mértékben megsérült, beszakadt a járda és az úttest. Január elején csőtörés történt a téren, feltehetően azt is a föld melyében végbemenő változások okozták, mindenesetre a kiömlött víz tovább súlyosbította a helyzetet. A Kossuth téri általános iskola épülettömbje megsüly- lyedt, a falak megrepedtek. A múlt hét közepén életveszélyessé nyilvánították az iskolaépületet és az ott tanuló 300 felsőtagozatos diák számára rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el. Az iskola különálló épületszárnya nem károsodott, így az ott levő tantermeket továbbra is használják. A főtéren átvezető útvonalon félszélességben lezárták az úttestet, forgalom- korlátozást vezettek be és a súlyos járművek forgalmát elterelték. Az iskola tanulóit Siklós különböző intézményei fogadták be. Siklós központjában időközben megkezdődtek a statikai és talajmechanikai mérések. Elsőként az általános iskola épületét vették vizsgálat alá. A csaknem másfél száz éves ház városképi jelentősége mi. att helyi védettséget élvez, ezert mindenképpen meg akarják menteni. A talaj- mechanikai vizsgálat első eredménye, hogy hét méter mélységben üregrendszerre bukkantak, ami lehet régi pince, vagy a vár alagűtjá- nak maradványa.
