Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-20 / 16. szám
Megkezdte munkáját az Äilami Fejlesztési Intézet A bankrendszer reformja részeként a Pénzügyminisztérium január 1-jétől az Állami Fejlesztési Bank jogutódjaként létrehozta az Állami Fejlesztési Intézetet. Az intézet tevékenysége — bár jelentős mértékben átvette az ÁFB feladatait — egyes területeken lényegesen szűkül, másutt viszont bővebbé vált. Az Állami Fejlesztési Intézet finanszírozza továbbra is az állami döntésű beruházásokat. Ezt azonban — részben már az új kereskedelmi bankok bevonásával — közvetve teszi. A kiemelt állami nagyberuházásoknál az intézet továbbra is ellátja a banki teendőket a döntés-előkészítéstől a teljes lebonyolításig. Itt olyan nagyszabású beruházásokról van szó, mint a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer építése, vagy a magyar részvétellel Ítészülő KGST-országokbeli közös fejlesztések. Az ÁFI finanszírozza azokat a Vegyépszer fővállalkozásában megvalósuló ten- gizi munkálatokat és berendezésszállításokat, amelyekkel — földgáz-többletszállításokért — hozzájárulunk a jamburgi gázvezeték építéséhez. A célcsoportos beruházások finanszírozásába az intézet bevonja a három újonnan alakult kereskedelmi bankot, attól függően, hogy melyikük vezeti az érintett vállalat számláit. Az egyéb központi beruházásokat pedig, az ÁFI megbízása alapján a Jó negyvencentis hó lepte be hétfő hajnalra Szuhát. Mire Tóth József Prokaj kitekintett az ablakom, s véleményt alkotott a zegemyés világról, a munkásszállító járat éppen elhúzott. Ilyenformán hát nem maradt sok választási lehetősége: kibontotta a hóból a jó öreg Trabantot, s szép lassan, óvatosan azzal gurult be a Fűtőberhez. — Bírta a megpróbáltatást — dicséri most kocsiját a Fűtőber bátonyterenyei gyárának kísérleti műhelyében, arrébb tolva a reggeli maradékait, — De, hogy haza hogy megyek vele, az még nagy kérdés. Nagy bizony, mert a keresztbe-kasul nyargalászó szél meg olyan szeszélyesen osztja el az utakon, hogy sofőr legyen a talpán, aki biztonsággal kikombinálja, hol az út széle, s hol kezdődik az árok. Tóth Prokajnak talán ez sem lesz megoldhatatlan feladat. Az 53 esztendős férfi tizennyolc éve járja meg naponta a Szuha és Fűtőber közti utat, négykerekű barátja tán’ egyedül is hazatalál már. A kísérleti csoport vezetője meg amúgy sem retten vissza, ha különleges helyzetben találja magát. Sőt, ilyenkor van csak igazán elemében! Nem véletlen, hogy éppen ő karmesterkedik a kísérleti csoportban. Ide bizony oiyan ember kell, aki ezermester a maga területén. Szakmájára nézve kovács is, lakatos is, hegesztő is, hozzáállására nézve meg azt a feladatot szereti, amin lehet kissé spekulálni. Persze, annyi igaz: szakmai feladványon meditálni is az tud csak, akinek maga a szaKma a kisujjában van. Tóth Prokajról meg az a hír járja, hogy ha kell, az akácfát is meghegeszti 1 — No, ez talán túlzás — mosolyodik el a zömök férfi, s gondolkodási idő gyanánt igazít egyet az amúgy is helyén lévő svájci sapkán. — Annyi igaz viszont, hogy minősített hegesztő vagyok. Az is való, hogy egyéb munkáknál is adok arra, hogy ami kikerül a kezemből, az minden lehetőség szerint tökéletes legyen. Kell is ide az efajta igényesség, hiszen valamennyi új terméket innen indítanak útBudapest Bank fogja ellátni állami pénzzel. Az ÁFI által közvetlenül finanszírozott beruházásokra az idén 50 milliárd forint, a kereskedelmi bankok bevonásával finanszírozott beruházásokra 160 milliárd forint áll rendelkezésre. Az intézet a korábbinál aktívabban vesz részt a népgaz. dasági folyamatok tervezésében. Ehhez valamennyi magyarországi beruházásról információkat gyűjt, azokat ősz. szesíti, figyelemmel kíséri a vállalatok beruházási tevékenységét, elemzéseket készít központi döntések előkészítéséhez. Az ÁFI új feladata, hogy ösztönözze a kereskedelmi bankokat az állami struktúrapolitika megvalósítására, növelje érdekeltségüket a termelési szerkezet jelentős korszerűsítését szolgáló vállalati fejlesztések támogatásában. Az ehhez szükséges új eszközrendszer kialakításához már hozzáláttak az intézet szakemberei. Tervezik, hogy nagyobb szerepet biztosítanak a kamatkedvezményeknek, a népgazdasági szempontból fontos fejlesztési céloknál pedig — ezeknél rendszerint jelentős kockázatot kell vállalni a finanszírozó pénzintézeteknek — korszerűsítik az állami garancia, vállalás intézményét, amely lehetővé teszi, hogy a kiemelt fontosságú fejlesztéseknél a finanszírozó kereskedelmi bankok megosszák a kockázatot az állammal. jára. Mondhatni, ez itt a gyári szülészet, s a kísérleti csoport tagjai a bábák. Elkészítik a prototípust, s már akkor, ha úgy adódik, megteszik az első módosító javaslatokat. Mert hiába a legkiválóbb mérnöki rajz, az mégis itt válik el, megállja-e a gyakorlat próbáját. — Mi kísérletezzük ki, járatjuk be az új gyártmányhoz szükséges szerszámokat — tudatja a csoportvezető. — De úgy, hogy a termelésben már ne legyen senkinek sem gondja a gyermekbetegségek leküzdésével. Meglevő terméket is korszerűsítünk. Saját fejünk után is, meg a vásárlói visszajelzéseket is figyelembe véve. Ezt tették többi között a Carborobot kazánnal. A 100 kW-os készülékre gyakori a vevői reklamáció. Ilyenkor rendre kiderül, nem a Carborobot a ludas, csak bánni nem tudnak vele. — Igazság szerint mi se — ismeri el Tóth Prokaj. — Nincs lehetőségünk, hogy kipróbáljuk, fűtsünk vele. Most alakítunk ki egy próbaállomást, azzal már megoldódik végre a problémánk, s hasznos tanácsokkal is el tudjuk látni a vásárlót. A Carborobot módosítása nagy részt az ő ötlete volt. Máskülönben nem kérte fel rá senki. Ám jó néhány darab elkészítése után gazdag tapasztalat gyűlt össze, s ő nem az a fajta szakember, aki az efféle értéket csak úgy kisöp- ri a gondolatok tárházából. A géemkázást is azért szereti — persze, jól jön a kereset is —, mert gondolkodtató feladatokkal találja szemben magát. Sokszor egyetlen rajz nélkül készítenek el olyan munkát a gazdasági munkaközösségben, melynél valóban a sokéves rutinnal, tudással boldogulni csak. Utóbb a krómcsöves hőcserélő palástjának a présgépe volt ilyen — afféle csoportos gyártmányfejlesztés. melyhez mindenki hozzáadta a maga ismereteit. így hát nem is csodálható, ha a szakmai vágyairól való két’dezősködésre is határozott egy mondattal felel: — Minél több olyan munkát szeretnék, amin spekulálni lehet! — szcndi ~ l Végső búcsú Brutyó Jánostól Elvtársai, barátai, küzdőtársai vettek végső búcsút hétfőn a Mező Imre úti temető díszravatalozójában a 76. életévében elhunyt Brutyó Jánostól, a munkásmozgalom kiemelkedő személyiségétől, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagjától, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának nyugalmazott elnökétől, a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének tagjától, országgyűlési képviselőtől. A vörös drapériával borított koszorúkkal övezett ravatalnál, — ahol kitüntetéseit, köztük a Magyar Népköztársaság Érdemrendjét. a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét helyezték bíbor párnákon, a koporsó elé — díszőrséget állt a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának és a Központi Bizottság titkárságának több tagja, állami és társadalmi életünk számos vezető szemé, l.visége. Ott voltak egykori harcostársai, munkatársai. A gyászszertartáson megjelentek N'ógrád megye és Salgótarján párt- és állami életének vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek, a nagyobb üzemek képviselői. Számosán a Nógrád megyei 2. számú országgyűlési választókerület választópolgárai nevében kísérték utolsó útjára Brutyó Jánost, s ott voltak a Nógrád megyei képviselőtársak is. Az MSZMP Központi Bizottsága, Központi Ellenőrző Bizottsága, a szakszervezetek és az Országgyűlés nevében Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT-elnökc búcsúzott az elhunyttól. lő bölcsességgel, egyszerűségTöretlen hittel és emberséggel Eljöttünk, hogy elkísérjük utolsó útjára Brutyó Jánost, barátunkat, elvtársunkat, a munkásmozgalom kiemelkedő személyiségét. A végső búcsú mindig nehéz, fájdalmas a családnak, a barátoknak, az elvtársakmak. Különösen így van ez, ha olyan ember, tői búcsúzunk, mint Brutyó János. De az élet és a halál törvényszerűségét nem tudjuk megváltoztatni. Brutyó Jánosnak, a makói szegény családból indult fiúnak, az életútja nem volt könnyű. Nem volt mentes a nélkülözéstől, a gondoktól, a kemény, felelősségteljes munkától, a küzdelmektől. Róla rs írhatta volna József Attila: „Hátán kis batyuval kilábol a népségből a nép fia.” Az útja korán vezetett a munkás- mozgalomhoz. Ez az indíttatás meghatározta Brutyó János jellemét, amelyet a mark. kásmozgalam formált véglegesen. így bontakoztak ki, csiszolódtak Brutyó János nagyszerű tulajdonságai; az emberszeretete, a másokat megértő, másoknak segítő, másokkal együtt küzdő mun- kásember jellemvonásai. Élete az öntudatossá vált munkásember sorsa volt. Mint fiatal ács, először ösztönösen közeledett a munkás- mozgalomhoz, a szakszervezethez, a kommunista párthoz. Megérezte, hogy itt találja meg az élete értelmét jelentő elveket, eszméket, az igazi társakat, az igazi közösséget. A szegény sorsú paraszt- gyermekből lett szakmarakás, majd szakszervezeti vezető egyre fontosabb feladatokat kapott. Miniszterhelyettesként, az építők szakszervezete vezetőjeként, a SZOT főtitkáraként, vagy a párt Központi Ellenőrző Bizottsága elnökeként egyaránt az ügy szolgálata, szeretete, az emberek iránti tisztelet vezette. Brutyó János életpályája egybeesik hazánk, és ezen belül a szakszervezeti mozgalom megújhodásának korszakával. Olyan párt- és szakszervezeti tisztségeket, állami feladatokat töltött be, amelyek országszerte ismertté tették nevét, személyét, munkáját. Bátran mondhatjuk, hogy 1966- ban az MSZMP X. kongreszszusán személyében a leg. megfelelőbb embert választották a párt Központi Ellenőrző Bizottságának elnökévé. Ebben a tisztségben olyan tulajdonságokra van szükség, amelyek Brutyó elvtársban maradéktalanul megvoltak: a jó politikai ítélőképesség, igazságérzet, józan megfon. toltság, mértéktartás, a hibákkal szembeni kérlelhetetlen harc és egyúttal messzemenő emberség. Nem szerette a látványossá, got, távol állt tőle az elbizakodottság. Szerényen, mondhatni, csendesen dolgozott élete utolsó percéig. A szó leg. mélyebb értelmében tiszta ember volt. Sosem vágyott magas rangra, tehetsége mégis ezekhez juttatta. Mindig arA végső tiszteletadás fájdalmas kötelezettségének teszek eleget, amikor közvetlen hozzátartozói, szeretett családja, valamint Nógrád megye dolgozón, választópolgárai nevében búcsút veszek Brutyó János elvtársiéi, barátunktól, Salgótarján ország- gyűlési képviselőjétől. A nógrádi emberekkel hosz- szú évtizedeken keresztül alakult, szélesedett és egyre mélyült kapcsolata. Sok szálon kötődött hozzánk. A fiatal szervezett munkás első találkozása az építőkkel rraduít. A felszabadulás után betöltött felelős, központi tisztségeiben közelebbről ismerte meg életünket Negyed századon keresztül élvezte a választók bizalmát. Számunkra azonban több volt mint országgyűlési képviselő. Velünk együtt gondolkodott. Megfontolt tanácsai, észrevételei bátorítást, biztonságot jelentettek. Aktívan vett részt közéletünkben, tevékenysége szorosan összefüggött társadalmi viszonyaink, gazdaságunk fejlődésével, városaink, falvaink újjászületésével, az itt élő emberek sorsának alakulásával. Nem kerülte el figyelmét a legapróbb változás sem. örült sikereinknek, erejét, energra lehető legjobban szolgálja osztálya céljait. Igazi örömét a jól végzett munka, társadalmunk fejlődése, és az abban való részvétel jelentette számára. Munkája eredményeit nem magának, hanem annak a társadalomnak tulajdonította, amely lehetőséget adott a munkásembereknek, hogy egy új élet megteremtésében vezető szerepet töltsenek be. Olyan típusú vezető volt, aki átérezte az emberek gondjait, aki tudott velük kapcsolatot tartani, s mindig készen állt mások meghallgatására. Sokat tartózkodott a munkások között, ahol mindig megújulást, feltöltődést kapott fárasztó munkájához. Tanult, de tanított is. Életének sok évtizedes, gazdag tapasztalatait személyéhez fiáját nem kímélve támogatta gondjaink, feladataink megoldását. Alig néhány hete, még súlyos betegen, a kórházi ágyon is őszintén érdekelte, hogy mily«! kérdések foglalkoztatják az embereket, hogyan alakul a jövőnk. Különösen az építőkkel, az üvegesekkel értett könnyen szót, de maguk közül valónak érezték őt a vasasok, a bányászok, a termelőszövetkezeti parasztok is. Kölcsönös tiszteiét fűzte a megye egész társadalmához. Közvetlenségével, egész személyiségével növelte a párt iránti bizalmat, gyarapította a szocializmus elkötelezett híveinek táborát. Brutyó elvtárs életének harmóniáját a két keze formálta barátságos, vendég- szerető csillaghegyi otthon, a meghitt családi háttér tette teljessé. Életelvkérat vallotta és példájával bizonyította, hogy a családot felelősséggel, féltő gonddal, gyengédséggel kell védelmeznünk, összetartanunk. Mindig nagy szeretettel beszélt övéiről. Ötven éve élt kiegyensúlyozott házasságban. Felesége egész életét a családnak szentelte, megértő, hű társaként fogta férje kezét jóbangel adta át az ot követő nemzedékeknek. Emlékezései, beszélgetései ezreknek adtak megújuló hitet, ezreket indí. tottak el a szocialista építés történelemformáló útján. Követendő példát mutatott kortársainak és az utána következő nemzedékeknek arra, hogy miként kell és lehet tiszta ügyért, töretlen hittel, emberséggel harcolni. A Munkásévek című önéletírásában azt írta, hogy lehet valaki nyugdíjas munkás, vagy miniszter, de nyugdíjas kommunista nem. Élete utolsó éveiben saját személyével igazolta ezt; nyugdíjasként is sokat dolgozott. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Központi Ellenőrző Bizottság, a szakszervezetek, a szervezett dolgozók és az Ország- gyűlés nevében elbúcsúzunk Brutyó Jánostól. Mi, akik harcostársai, elvtársai voltunk, különösen mélyen átérezzük azt a veszteséget, amelyet eltávozása jelent. Munkásból lett kiemelkedő vezetőtől köszönünk el. Távozásával nem csupán kevesebben maradtunk, hanem szegényebbek is- lettünk. Józan bölcsességének, tiszteletet parancsoló alakjának. munkásságának hiánya alig felmérhető veszteség. Számunkra nem marad más, mint megőrizni ezek maradandó értékeit, és a jövő számára örökül hagyni mindazt, amit éleiében alkotott. A képviselőtársak, a barátok, a gyászoló család nevében Géczi János, az .MSZMP KB tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára búcsúztatta Brutyó Jánost, _ kemény éveiben is. Egymás iránti tisztelettel vállalták, értelmesen nevelték két gyermeküket, unokáikat. Józan szemléletük, szerény, példás életvitelük tovább. öröklődött utódaikban is. Leányuk, Marika, — aki édesapja utalsó napjait végig betegágyánál töltötte — és fáik, János, tanult, műveit emberekké váltak, becsülettel helytállnak munkájukban. Sok örömet jelentett a nagyapa számára a négy unoka ragaszkodó szeretete, s az egyre súlyosbodó betegség-' éveiben, — mikor már nehezebb volt a járása — mint „fűszálba” kapaszkodott beléjük. Várvavárt dédunokája születését, sajnos, már nem élhette meg. Halála elsősorban szerettei — felesége, gyermekei, unokái, két testvére, menye, ve- je, unokájának férje, dédunokája —, közvetlen elvtársai, munkatársai, barátai, ismerősei számára jelent pótolhatatlan veszteségét. Mély gyászukban, fájdalmukban együttérzéssel, részvéttel osztozunk mi is. Géczi János búcsúbeszédét így fejezte be: A végső búcsú pillanataiban koporsód mellett eszünkbe jut szép gondolatod: „Annál drágább egy ember életében nincs, ha tisztességes, becsületes életet tud magáénak mondani öregségére”. Ennek igazságát életutad- dal, helytállásoddal, emberségeddel példáztad. Mi, akik közel álltunk hozzád, akiket bizalmadba fogadtál, nagyon sokat tanultunk tőled, gazdag tapasztalataidból, megfontolt. bölcs tanácsaidból, töretlen optimizmusodból. Tovább hagyományozod: k bennünk magas fokú eszmeiséged, a párt iránti hűséged, az az erkölcsi követelmény, amely szerint éltél, ahogyan szolgáltad a nép ügyét, a dolgozó emberek boldogulását, így őrizzük emlékedet, hasz? nősítjük értékes örökségedet, az általad járt úton akarunk tovább haladni. Nyugodjál békében! A díszravatalozóból gyászolók százai kísérték Brutyó Jánost végső nyughelyére, a Munkásmozgalmi Pantheon sírsétányára; sírhantját, koszorúkkal, virágokkal borították. A gyászszertartás az Internacionálé hangjaival ért véget. na törekedett, hogy tudásával Tartalmas, gazdag életpálya rosszban, a megpróbáftatásolc Aki az akácfát is meghegeszti
