Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-14 / 11. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... Küzdelem a hó ellen Mrt mondanak a fogyasztók tanácsot? Kedden járhatóbbak voltak az utak Nógrádban Fűtési gondok iskolákban - Faovszo^gálat a Volánnál Készülés az óíabb havazásra ' (Folytatás az 1. oldalról.) Viszonylag kedvezőbb a helyzet Nógrádban —, így összegezte keddi ülésén az időjárás okozta következmé­nyeket a megyei operatív bi­zottság. Tegnap délelőtt, a közutak, ha nehezen is, de járhatók voltak. Harmincegy termelőszövetkezeti erőgép bevonásával dolgoztak azon, hogy a két nyomvonalon való közlekedés feltételeit is meg­teremtsék. Ezzel egy időben a csúszásgátló anyagokat jut­tatták el az emelkedőkre és ez utak íveire. A jobb körülmények között az alapellátást mindenütt biz­tosítani tudták. A megszo­kottnál később ugyan, de el­jutott az üzletekbe a tej és a kenyér. A változások egy­értelmű jele volt kedden, hogy eok helyütt már a tanácsi utak takarítása is elkezdő­dött, Salgótarján főutcájáról pedig szállítani kezdték a havat. Nélkülözni kellett vi­szont Nógrádban az országos napilapokat, ezek nem érkez­tek meg. Kedden hajnalban az erős lehűlés okozott gondot, mér­tek mínusz 22—28, illetve mí­nusz 32 fokot is. A nagy hi­deg igencsak próbára tette a járműveket, a közúti igazga­tóság éjjel dolgozó 16 gépé­ből reggelre három „maradt talpon”. A Nógrád Volán Ba­lassagyarmat térségben ke­rült a legnehezebb helyzetbe, 4tt gyakoribb volt a járatki­maradás. A kocsik lefagyása miatt RrvmhAnyba -négy szer­ződéses járat közül három nem érkezett meg. Salgótarjánban a Somlyó- hegy kivételével közlekedtek e járatok, a miskolci kivételé­vel indították a távolsági bu­szokat is. A személyszállítás biztonsága érdekében, a Nóg­rád Volánnál elrendelték a rendkívüli fagyszolgálatot. S. ami a vasutat illeti: a tá­volsági gyorsvonat Salgótar­jánból sem közlekedett Buda­pestre, a főváros átszállással volt megközelíthető. A teher­vonatok is csökkentett szám­ban közlekednek, ezek első­sorban élelmiszert és tüzelőt szállítanak. A megyei operatív bizottság képet kapott a közoktatás helyzetéről is. Eszerint, némi romlás tapasztalható, fűtési gondok miatt újabb iskolák­ban kellett tanítási szünetet elrendelni. így Rimócon és Endrefalván, a salgótarjáni piros iskolában egy cső fa­gyott el, a 7. számú óvodában egy vízvezeték ment tönkre, Somoskőújfalu iskolájában pedig csak 4—12 fokot mér­tek. A széles körű tájékozódás után megállapították, hogy a rendkívüli körülmények kö­zött dolgozók túlnyomó részét elismerés illeti, a kezdemé­nyezőkészség hiánya miatt azonban számos helyen jogos a keménjF bírálat is. A testü­let megállapította, a felké­szülést tovább kell folytatni, hiszen az előrejelzés már tegnap délutánra újabb ha­vazást ígért, körülbelül pén­tekig tartó jelentősebb meny- nyiségű csapadékkal. A megyei ob' éppen ezért már a tegnapi déli órákban pihenőre rendelte az utak takarításában részt vevő ter­melőszövetkezeti gépeket és vezetőiket, hogy a nehezebb helyzetben a pihenés után, akár éjszaka is riaszthatók le­gyenek. A várható újabb havazás miatt szó esett arról is, hogy a rendőrségi autók hangszó­róin figyelmeztessék a la­kosságot, a hó eltakarításának fontosságára. Az ob számos egyéb, gyors intézkedést is A szokatlanul nagy hideg nem csak az embereket, hanem a gépeket is próbára teszi. Balázs Elek és Fóti Ferenc a BKI salgótarjáni üzemmérnökségének dolgozói a Tátra munkagép fűtési rendszerét igyekeznek üzemképessé tenni. tett. Ezek az alapellátást, így a húsellátást, a pb-gáz biz­tosítását, a gépek alkatrészei­nek beszerzését szolgálják. Havas Ferenc, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tese, a megyei operatív bi­zottság vezetője a tapasztala­tok értékelése és a teendők összegzése után arra figyel­meztetett: az intézkedéseket mindenütt előre kell szervez­ni, a feladatok nem hagyha­tók az utolsó percekre. A megszokottól kissé elté­rő körülmények próbát jelen­tenek, ilyenkor elválik, hogy ki, hogyan tudja megállni a helyét. A nógrádi utakon, hi­vatalokban, intézményekben, üzemekben is javarészt a megszokottól, nagyobb erő­vel dolgoznak. Sokan köteles­ségükön felül is vállalnak, ugyanakkor megértéssel fo­gadják a mostohább időjárás okozta gondokat. Ilyenkor a segítségre is al­kalom nyílik. Tegnap, az ÉMÁSZ szerelői az Erdőkürt és Erdötarcsa térségét érin­tő üzemzavar elhárítására in­dultak, amikor elakadtak a hóban. Szovjet katonák siet­tek a segítségükre. A rétsá­gi katonák nemcsak a szál­lításba kapcsolódtak be, idős és egyedül élő embereket is felkerestek, hogy fát vágja­nak, eltakarítsák a havat. A példák sorolhatók: a miskol­ci vasút-igazgatóságról ke­resték Nógrád megyét, hogy amennyiben arra szükség len­ne, a vasútállomással rendel­kező településekre — a köz­utak járhatatlahsága esetén — vonattal is kiviszik az élel­miszert. S, bár gondjainkat eltúloz­ni nemigen szerencsés, a szé­pítésnek sem sok értelme van. A tanács és a MÁV in­formációja eltért például Ba­lassagyarmaton. s kiderült, hogy a tanácsé az igazság: igenis, lefagytak a népszerű Piroskák. S attól, hogy a MÁV rózsaszínűbb képet fest, a közlekedés nem. lesz jobb. A DUNA Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat hangja is fals, amikor azt mondja: nem ad a szállítás­hoz a Nógrád Volán jármű­vet. A kisebbik gond ez ügyben: a Nógrád Volán minden kért kocsit időben kiállított. A nagyobbik: a felelőtlen meg­nyilatkozás olyan vállalatot sért, amely a mai körülmé­nyek között, minden elisme­rést megérdemlőén dolgozik. A megyei operatív bizott­ság állásfoglalása szerint, a helyi tanácsoknak is na­gyobb felelősséggel, kezde­ményezőkészséggel kellene szervezni az ellátást, akad példa ugyanis egy-két elgon­dolkodtató esetre. Arról van szó, hogy némelykor felsőbb intézkedést várnak, a saját te­endő végrehajtása helyett. Romhányból például szóvá tet­ték — telefonon a megyére —, hogy fél nyolckor nincs kenyér a boltban. A sütőüzem ugyanakkor, talán félszáz mé­terre sincs, ahol reggel hat órára, minden kenyeret kisü■ töttek. Az alsótoldi téeszből is a megyeszékhelyen jelentkeztek, hogy kihoznák a kenyeret. Mintha helyben nem is len­ne tanács, szövetkezet, a te­lepülésért és az ellátásért felelős más személy. Kálióról pedig jelentik: elfogy a szén, nem lehet tüzelni az iskola ban, a Tüzép nem szállít. Az iskolától néhány méter a tanácsháza, a termelőszövet­kezet irodája . .■. Ezek a példák támasztják alá a megyei operatív bizott­ság álláspontját: néha, na gyobb körültekintésre, kez­deményezőkészségre lenne szükség. k. g. Bögrecsárdák, árukapcsolás, f . 'II r 11 * rr nem „meretallo cipó Munkabizottsági Jelleggel működnek a Hazafias Nép­front illetékes bizottságai mel­lett a fogyasztók tanácsai, s ezek rendszere az elmúlt év­re teljesen kialakult Nógrád megyében is. A fogyasztók megyei tanácsa, ugyanis még 1982-ben megkezdte munká­ját, egy évvel később meg­alakult Balassagyarmaton és Salgótarjánban a városi tes­tület, 1985-ben Pásztón, tavaly Szécsényben látott munkához a fogyasztók városi tanácsa. A nagyközségi munkabizott­ság, ugyancsak az elmúlt év­ben kezdte el tevékenységét Bátonyterenyén és Rétságon. Az érdekvédelmi testü­letek tevékenységét vizsgál­va, azonnal szembeötlik, hogy a fogyasztók különböző szin­tű tanácsai a vásárlók széles körét érintő kérdésekben gyűjtenek adatokat és foglal­nak állást. Ami a megyei tes­tület tevékenységét illeti: a megalakulás óta, rendszeresen foglalkoztak az áruellátással, s a más szakmai szervek be­vonásával végzett vizsgála­tok nemegyszer figyelemre méltó tapasztalatokat hoztak a felszínre. Tavaly például 115 egységet ellenőrizve megálla­pították, hogy az élelmisze­rek és élvezeti cikkek érté­kesítése 4—5 százalékkal emelkedett. Elgondolkodtató azonban, hogy a KERMI és a ' MÉVI által vizsgált minták közül, a kávé 53,8 százalékánál, a fagy­lalt 42,9 százalékánál, a szörpnél, a bornál és a fröccs- nél pedig 33,3 százalékban találtak minőségi kifogást. Magyarán: minden harmadik fröccs hígabb volt a kelleté­nél. A vizsgált boltok belső rendje, tisztasága, a kiszolgá­lás színvonala és a dolgozók magatartása, ugyancsak* több alkalommal kifogásolható volt. Szóvá tették, hogy a szerző­désben üzemelő presszók szín­vonala Italbolttá romlik le. Pásztóról jelezték, hogy ter­jedőben van az árukapcso­lás, amikor is a szállítók a sörhöz például vodka, vagy almabor átvételét is kikötik. Ugyancsak Pásztóról tették szóvá az illegális borkimérést jelentő bögrecsárdák szapo­rodását. Más téma kapcsán, a fo­gyasztók megyei tanácsa ‘ar­ra figyelmeztetett, hogy a di­abetikus áruk iránti kereslet rapszodikus, ebből eredően, a kis tételű megrendeléseket az iparvállalatok csak hiányosan teljesítik. S, a javaslat: elő­re kijelölt és meghirdetett boltoknak kellene — városok­ban két-három helyen, nagy­községekben legalább egy he­lyen — a teljes választékból álló diabetikus árukat kínál­ni. A vélemények sokszínűsé­gére jellemző, hogy a népfront országos tanácsának a FMT jelezte azt is: a gyermekci­pők kínálatában gond, hogy kevés a magas szárú fűzős ci­pő; küíön betétet csak ritkán lehet kapni; a betétek ra­gasztása feíjön, foszladozó; a divatnak engedve, háttérbe szorul az egészség. S, még egy szó szerinti idézet: „Gond, hogy a nagyobb méretű beté­tes cipők sarokrésze alacsony^ kijár belőle a láb, feltöri a gyerek sarkát.” Pásztón a fogyasztók váro­si tanácsa többek között úgy vélekedett, hogy a helyi ven­déglátóegységek osztályba sorolása nem tükrözi az ott kapott szolgáltatásokat, s hosszabb ideje igény van egy szeszmentes, a fiatalok szóra­kozását biztosító vendéglátó- helyre. Szécsényben, a fo­gyasztók fórumát is megszer­vezték. Itt mondták el azt is: teljesen jó, divatos gyermek- ruházati cikkeket is meg­semmisítenek, mert a család­ban nem tudják továbbadni. Célszerűnek tartanák a hasz­nált gyermekruhák értéke­sítésének megszervezését, a turkálós kilós bolt mintájára. Ugyanitt tették szóvá, szak­szerűen fogalmazva, hogy a lábbelik „méretállása” nem jó. Bátonyterenyén a termé­nyek és tápok jobb ellátását igényelték. S, figyelemre méltó, hogy a vonatkozó in­tézkedések előtt kérték Bá­tonyterenyén: fokozott ellen­őrzéssel szüntessék meg az üzemi büfékben a szeszes ita­lok értékesítését. Rétságon a színvonalasabb kereskedelem és vendéglátás érdekében a szakemberképzést sürgették, ugyanakkor sérelmezték, hogy van olyan település, ahol a munkából hazatérő már nem talál nyitott üzletet. Természetesen, csak néhány megállapítást említettünk a korábbi hónapok munkájából. Ezek azonban jelzik, hogy a fogyasztók tanácsai jó fóru­mai az érdekvédelemnek. j Bíró Mihály plakátkiállitása Bíró Mihály, a nemzetközi hírű magyar plakátművész alkotásaiból nyílt kiállítás hétfőn este a bécsi Városhá­za dísztermében. A száz éve született művész a Ta­nácsköztársaság bukása után emigrált Bécsbe, és az Oszt­rák Szocialista Pártban dol­gozott, alkotott tovább. A tárlatot közösen rendez­te az Osztrák Kultúrpolitikai Társaság, a Magyar Mun­kásmozgalmi Múzeum és a bécsi Collegium Hungari- cum; díszvédnöke Bruno Kreisky volt kancellár. Az ün­nepi megnyitón Herbert Mo­ritz közoktatási és művésze­ti miniszter és Pusztai Ferenc művelődésügyi miniszterhe­lyettes méltatta Bíró Mihály munkásságát. Á 48-as emigráció ismeretlen levelei Nemzeti értékű levélgyűjte­mény került napvilágra Pé­csett, az 1850. és 1870. kö­zött kelt levelek írói kiemel­kedő történelmi személyisé­gek. Címzettjük: Mednyánsz- ky Sándor honvéd ezredes, aki a szabadságharc leverése után emigrált, előbb London­ban telepedett le, majd több éven át Kossuth mellett élt Turinban. A kiegyezést köve­tően hazajött és a szigetvári kerületet képviselte az Or­szággyűlésen. A kegyelettel őrzött levélgyűjtemény nem­zedékről nemzedékre ha- gyományozódott a családban, mígnem most — egy halál­eset után — a kései utódé lett: dr. Mednyánszky Sándoré, az Apáczai Csere János nevelé­si központ könyvtárának igaz­gatójáé. A kollekció legértékesebb része: Kossuth levelezése Mednyánszky Sándorral. A mintegy ötven oldalt kitevő 17 Londonba küldött levél az utóbbi időben felfedezett legjelentősebb Kossuth-kéz- iratgyűjtemény. A további anyagból a legnagyobb irat­csomó Klapka Györgyé. A szabadságharc legendás hírű tábornoka Németországból és Olaszországból küldte levele­it Londonban élő barátjához. A további levelek szerzői: Vu- kovics Sebő, a debreceni kor­mány igazságügyminisztere, Teleki László, a tragikus sor­sú politikus és író, Kmety György honvéd tábornok és Ihász Dániel honvéd ezre­des, Kossuth hadsegéde, vala­mint Türr István tábornok, Garibaldi főhadsegéde. Az egyik irat nem levél, csali egy írásos üzenet, mégis tör­ténelmi relikviának számit, mivel aláírója az olasz sza­badsághős, Garibaldi tábor­nok. Feltűnően sokan keresik fel a bőr­gyógyászati rendelőket sajátságos bőr- elváltozással, ami elsősorban iskolás­korú gyermekeken, általában fiatalokon, főleg erősen izzadó egyéneken jelent­kezik. A kézháton, az ujjakon, a te­nyereken érdes felszínű, lencse nagy­ságútól, akár két centiméter átmérő­jűre megnövő, a bőrből kiemelkedő, kerek, vagy sokszögű, szürkéssárga el­változás van. Gyermekeknél kisebb, puhább, idősebbeknél keményebb szo­kott lenni A leírt elváltozás — a szemölcs — panaszt rendszerint nem oko2, csak ha behasad, ha a körömágyon, vagy a körömágy alatt van. Más a megjele­nési alakja a talpon, mivel itt nem tud a felszín fölé emelkedni, a mélybe nyomul és ideget, csonthártyát nyom­va, nagy fájdalmat okoz. Ritkábban megtalálható a térden, a lábszárakon, a törzsön. Sőt. olyan egyéneknél, akik harapdá lássál igyekeznek megszaba­dulni tőle, az ajakpiron és a nyelven is. A szemölcs kórokozóia egy szűrhe­tő vírus, vagyis a legkisebb baktéri­Az orvos tanácsai A vírusos szemölcsökről umnál is kisebb kórokozó. Fertőző voltát kísérleti oltással bizonyították, de ezt bizonyítja az is, hogy láthatunk néha sorban, vonalszerűén elhelyez­kedve szemölcsöket, jeléül a vakarás­sal továbbvitt és a bőrbe oltott vírus­nak, vagyis, hogy saját magát is fer­tőzheti valaki. További bizonyíték fer­tőző természetére, hogy kollégiumban lakókon, sportolókon, üzemek zuhanyo­zóit használókon nagyon gyakori a talpi szemölcs. Sokan kísérleteznek különböző fo­lyadékkal: savakkal, lúgokkal, növé­nyekből kipréselt nedvekkel eltávolí­tani áz elváltozást. Ez nem ajánlatqs, mert ha eredményekkel jár is, a fo­lyadék mélyebbre hatolhat, és ennek következtében, el nem tüntethető heg­gel gyógyul. Az egyetlen helyes teen­dő; felfedezése után azonnal —, ha akár csak lencse nagyságú is — orvos­nak megmutatni. Annái is inkább, mert ilyenkor eltávolítása igen csekély beavatkozással és csak kevés fájda. lommal jár. Ritkán fordul elő. hogy hosszabb- rövidebb idő után magától, minden beavatkozás nélkül is elmúlik. Erre számítani azonban nem szabad. Sőt veszélyes is. mert fennállása alatt kör­nyezetét is megbetegítbeti Az eltávo­lított szemölcs környékét még kis ide­ig figyelemmel keM kísérni, mert már fertőzhette önmagát. A lappangási idő, akár egy-két hó­nap is lehet, akkor alakul ki a jelleg1- zetes kép. Az ismét megjelenő elvál­tozásokat újra. és minél hamarabb el kell távolítani az orvosi rendelő­ben. Megelőzésként javasoljuk a láb izzadásának megakadályozását nedv­szívó. nem műszálas harisnya, zokni és szellős lábbeli viselésével. Dr. Magyari Ildiké

Next

/
Oldalképek
Tartalom