Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-14 / 11. szám

Melléküzemágak termelüszövetkezeieínkben Korszerű berendezésekkel jól ellátott nyomda és könyv- kötészet működik Nógrádsápon a nézsai termelőszövet­kezet ipari üzemében. Képünkön Demkó József, a nyom- darcszleg vezetője az ofszetgépen nyomott plakátok mi­nőségét ellenőrzi. Több mint tíz éve foglalkoznak a Nagybárkányi Krs- Zagyvavölgye Termelőszövetkezetben a harisnyanadrágok készítésével. Automatikus |K«tferpolí«ikoi munka a HftCU-nfil öntözés Már nem keR a szomszédot megkérni, bogy öntözze viliá­gainkat, ha néhány hétre el­utazunk. Még a virágzó nö­vényt sem keil hétszámra megöntözni, ha egy bizonyos — ritka agyagfajtából készülő — újszerű anyagba földTabdá- val együtt átültetjük. Ez az 1000 C-fokon kiégetett agyag a saját tömege 50 százaléká­nak megfelelő vízmennyiséget szív magába, s az nein páro­log el belőle. Ám a belé ülte­tett növény a tárolt vizet — szükségleteinek megfelelő ütemben — hasznosítja. A különleges agyagföldet az NSZK-ban hozzák forgalom­ba S, 10 és 30 kg-os zsákokban. Tízmillió forint értékben gyártottak a* elmúlt évben kü­lönféle bonbonosalátéteket az Endrefalvai Aranykalász Termelőszövetkezet pilinyi műanyagüzemében. A képen Dér Pálné és Bartus Lászlóné készíti a termékeket. Űj csarnokba költözött a Pásztói Béke Termelőszövetke­zet műanyagüzeme. Á mezőgazdaság átalakítása Az idei év rendkívül kelle­metlen időjárási viszonyai el­lenére a Szovjetunióban jó termést takarítottak be. I A betakarított bruttó ga­bonamennyiség mintegy 210 millió tonnát tett ki, ez 30 millió tonnával több az előző öt év átlagos termelési szint­jénél. Jelentősen javult a ga­bona minősége. Első ízben takarítottak be több mint 30 millió tonna kemény szemű és minőségi búzafajtát. Az elmúlt évhez képest 1,2 millió tonnával növekedett a marha- és a baromfihús-ter­melés, 2,8 millió tonnával a tejtermelés. 2,5 milliard da­rabbal a tojástermelés. Ám még távolról sem tet­tünk meg mindent. Például nem sikerült elérni a napra­forgómag-termelés jelentős növekedését, az elmúlt évinél alacsonyabb a kukoricaterme­lés. A földművelés és az ál­lattenyésztés termékeinek ál­talános növekedése mellett még sok gazdaság nem telje­síti a termékek eladási tervét az államnak. A mezőgazdasági ágazat át­alakítása tovább folytatódik. Jelentős intézkedések történ­tek a bérezés és a termelés­ösztönzés tökéletesítése, a gaz­daságok jogainak kiszélesítése területén. Sokkal aktívabbá vált a tudományos-technikai fejlődés eredményeinek a be­vezetése, hatékonyabb lett az agráripari komplexum irányí­tása. Már sok ezer gazdaság tért át az önfinanszírozásra, az önálló gazdasági elszámo­lásra. Nagyobb figyelem az utánpótlás nevelésére A Nógrádi Megyei Áífetmg Építőipari Vállalat pártbizott­sága legutóbbi ülésén a Köz­ponti Bizottság káderpolitikai határozata, valamint a válla­lati pártbizottsági, ezzel kap­csolatos állásfoglalás alapján, áttekintette a végrehajtást és megjelölte a következő idő­szak káderpolitikai és sze­mélyzeti munkájával kapcso­latos feladatokat. A testület megállapította, hogy óriási erőfeszítésekre volt szükség, a mindenkori vezetői állomány biztosításához. Á kö­vetkezetes munka eredmé­nyeként jelenleg a káderállo- many döntő többsége megfe­lel munkakörének ellátásá­hoz. A káderutánpótlás álla­mi és politikai képzettsége jó alap ahhoz, hogy tervszerű képzéssel, munka általi neve­léssel jó vezetőkké váljanak. A vezetésben megfelelő a hők és fiatalok aránya, akik vállaljak a szervezett tovább­képzést. A női vezetők több mint 50 százaléka jelenleg is továbbtanul. A fiatalok veze­tői munkakörbe való állítása az utóbbi négy évben felgyor­sult. a fizikai dolgozók közül húszán váltak vezetővé. A je­lenlegi gazdasági eredményünk azt igazolja, hogy többségük eredményesen dolgozik, ma­gukkal tudják ragadni az irá­nyításuk alá tartozó kollek­tívát, ami a kivitelező ipar jelenlegi helyzetében szinte nélkülözhetetlen követelmény. Meglevő káderállotnányunk olyan érték, amelyre büszkék lehetünk, mert létrehozása mögött következetes munka húzódik meg. Ezt azért hang­súlyozom, mert lényegesnek tartjuk az elért sikert, amely nem volt ellentmondásoktól mentes. Gondjaink elsősorban a ki­vitelező építőipar sajátos helyzetéből, ezen belül, a vál­lalat gazdasági környezetéből, és az évekig tartó mérsékelt gazdasági eredményeiből adód­tak. Feladatainkat alacsony gazdasági hatékonysággal ol­dottuk meg, ezért kádermeg­tartó képességünk egyik fon­tos eleme, — a jövedelem meg­felelő szinten való biztosítása — hiányzott. — A viszonylagos alacsony bér mellett, embert próbáló feladatokat oldottak meg, a szokásosnál rosszabb munka- feltételek mellett, az időjárás viszontagságai között, sokszor hetekig távol a családtól. Tel- jesíteniök kellett az. egyre szi­gorodó minőségi követelmé­nyeket. megfelelő ipari háttér nélkül. Olyan nagy . volt a mozgás, hogy a jelenlegi párt- hatáskörbe tartozó vezetők közül mindössze három sze­mély dolgozott ilyen munka­körben. illetve funkcióban 1974-ben. Ma a volt vállalati szakem­berek, akikre számítottunk a vezetői munkakörök betölté­sénél, a különböző intéz­ményeknél, a beruházási vál­lalatnál, és kisebb építőipari szervezeteknél találhatók. Ök nem vállalták a kivitelezés­ben jelentkező mindennapi fe­szített munkát. Az utóbbi években a tanácsokhoz és gaz­dálkodó egységeikhez 10 fő ke­rült a vállalattól. De nagy volt a mozgás a vállalaton belül is, a kulcsfontosságú munkakörökben. A vizsgált idő­szakban például a termelési osztályvezetői beosztásban nyolc személy váltotta egy­mást. A pártbizottság jól érzékel­te, hogy a vezetői állomány­ban továbbra is változásokra kell számítani, mert nagy a környezet elszívó hatása. Ezért született olyan állásfoglalás, hogy a megtartóképesség fo­kozása mellett, az utánpótlás nevelésére fordítson nagyobb figyelmet, mind a politikai, mind a gazdasági vezet«. A felszólalók hangsúlyoa- ták, hogy a nehézségek köze­pette sem mondhatunk fe a párt káderpolitikai elveirtek követelményeiről, annak be­tartásáról. Ennek megfelelő­en, a klasszikussá vált alap­elemek mellett, tovább kell erősíteni altokat a követelmé­nyeket, amelyek nélkülözhe­tetlenek a vállalat gazdasági és politikai tevékenységének élénkítésében. Az utóbbiak közé soroljuk a harcos kiál­lást, a párt politikája mellett, annak jó értelmezését és al­kalmazását a napi munkában. Ma már azt is természetes­nek tartjuk, hogy azokat a vezetőket, akiknek munkájá­ban, életvitelében problémák jelentkeznek, idejében figyel­meztetjük. A politika min­den eszközével támogatjuk az eredményes vezetőket, de nem méltányoljuk azokat, akik döntéseiknél nem számolnak a következményekkkel, a po­litikai. vagy gazdasági hatá­sokkal. Tudjuk, hogy még nem min­den vezető érzi szükségét an­nak, hogy a rábízott terme­lőegység érdekeit, a népgaz­dasági érdekeknek is megfe­lelően alakítsa ki, ezért ne­hezen tűri a pártellenőrzést, de nem mindenki szereti azt sem. ha konkrétan saólunk a hiányosságokról. A pártbizottság állásfog­lalásában kimondta, hogy nem engedünk meg semmi követ­kezetlenséget, a törvényesség megszegését, szerériytelensé- get. a hatalommal való visz- szaélést, a párt joghatásköré- nek csorbítását. Kijelentettük, hogy pártszervezeteink bizto­sítják a munkahelyi demok­rácia kibontakoztatásához szükséges fettételeket. Az ál­lásfoglalásnak megfelelően, nem engedünk teret a durva, parancsolgató hangnemnek, ugyanakkor odafigyelünk, hogy ne erősödjön fel a vezetőel­lenesség, s eredményesen véd­jük a jól dolgozó vezetőket, a rágalmazással és intriká­val szemben. A testületi ütésen megfo­galmaztuk. hosy a lehetősé­geinken belül, a káderállo­mány ésszerű stabilizálása mellett, biztosítanunk keil azt. hogy minden vezető addig maradjon beosztásában, amíg képes eredményesen dolgozni és bírja környezete bizalmát. Azoktól a vezetőktől viszont, akiknek emberi gyengesége, irritálja a ldsebb-nagyobb kollektívát, idejében meg kell válnunk. Ugyanis a tekinté­lyét vesztett vezető szavának nincs hitele, nem támaszthat követelményeket beosztott­jaival szemben. A vitában szóba került a kádermunka gyakorlatának korszerűsítése is. Fel kell készülnünk a társadalmi el­lenőrzés fokozódására. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági élet­ben bekövetkezett változá­sokhoz igazodva válasszuk meg a végrehajtáshoz szük­séges eszközöket. Feladatunk továbbra is, hogy nagy hatá­rozottsággal, ^ tudatossággal végezzük ez irányú munkán­kat, a kialakult tömegkap­csolatok alapján. Munkánk­ban számítunk a vállalati kol­lektíva cselekvő támogatásá­ra. Hegedűs fan re. a NÁÉV pártbizottságának titkára E=fl!nHSZ-sfrcstec|ici ’87-ben Folytatódik a Karancs-vöigyi rekonstrukció A« Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Vállalat ve­zetői a napokban egyeztették az üzemigazgatóságok idei tennivalóit, különös tekintet­tel a rendelkezésükre álló fo­rintokra. A több éve tapasz­talható, előrelátó tervezés nyomán megyénkben neural­gikus pont szinte alig talál­ható. Beruházásaik nagyrészt a biztonságot szolgálják, meg­teremtve a lehetőséget új fo­gyasztók bekapcsolására, ■ il­letve, a „régiek” maradékta­lan ellátására. Hálózatszerelésre ebben az esztendőben 66.5 millió forintot fordít a sal­gótarjáni üzemigazgatóság. A pénz egy része saját for­rás, emellett tanácsi anyagi eszközöket is mozgósítanak, elsősorban a közvilágítás kor­szerűsítésére. Egyik legje­lentősebb munkájuk a tavaly elkezdett 35 kilovoltos veze­téképítés Salgótarján és Ka- rancskeszi között. A beruhá­zás —, melynek értéke az újonnan létesítendő transz- formátoráállomással együtt 12,5 millió forint —, egyhar- muda készült eh Az űj hálózat jelentősen ja­vítja majd a Karancs-völgy- ben lakók villamos ellátását, mivel csúcsfogyasztás idején számottevő veszteséggel kellett számolni ezen a szakaszon. Időnként a lakásokba beve­zetett feszültség szintje még a 200 voltot is alig érte el. A Karancs-völgy legnagyobb ipari fogyasztója a vízművek, s a vállalkozás segíti a jövő­ben létesítendő újabb, nagy teljesítményű gépek üzembe állítását is. Tovább folytatódik a lakos­sági igények kielégítése a kistelepüléseken. Erre a cél­ra, mintegy 13 millió forint áll rendelkezésükre. fihal szükséges növelik a vezetékek kereszt- metszetét és a transzformá­torok számát, illetve teljesít­ményét. A kisfeszültségű re­konstrukció 14 települést érint. A meglévőnél nagyobb kapa­citású transzformátort sze­relnek fel Mátranovákon, Pásztón, Balassagyarmaton és még számos községben. Bővül az ún. csoportos ve­zérlésű hálózatok száma, me­lyek az éjszakai melegítő* eszközöket látják el villamos energiával. (Idetartozik a bojler és a hőtárolós kályha is.) Régóta várják ezt a lehe­tőséget Mátranovákon. Pa­takon, Szuhán, Nemtiben és a Heves megyei Rózsaszentmár- tonban. összesen 765 fogyasz­tónál válik szükségtelenné ez­után az egyedi kapcsolóóra. fi mezőgazdasági üzemek villamos fejlesztésére idén megközelítőleg. 3 millió forin­tot fordítanak, bár a terve­zett munkálatok nagymér­tékben függnek a gesztorok anyagi lehetőségétől. A ter­vekben szerepel az egyedi fo­gyasztók bekötése is, amely várhatóan 10,5 millió forint értékű megrendelést jelent a vállalatnak. Emellett, 27 mil­lió forintot remélnek egyéb, megbízásos tevékenységből. Örvendetes, hogy a sokat kritizált közvilágítási háló­zat folyamatos karbantartá­sára újabb szerelőkosaras gépkocsi érkezik az üzemigaz­gatóságra, még ebben az év­ben. Vitorlázógép — indítómotorral A vit őri ázárepüiőknek sok gondot okoz. hogyan juttassák fel gépüket a levegőbe. Kis segédmotorral — ajánljak finn mérnökök. Maga az ötlet nem új, annál inkább a megoldás. A finn tervezők ugyanis úgv helyezték el a motort a szárny fölé nyúló csuklás tartóoszlo­pon. hogy a keltő magasságot elérve a pilóta behúzhatja a motort a törzsben kialakított térbe, és egy másik kar meg­húzásával be is csukhatja a tároló ajtaját, s most már a szelek szárnyán haladhat to­vább, semmi sem zavarja gé­pének áramvonalazásat. Az 500 köbcentiméteres, • kétütemű motort villamos indítással lát­ták el, és éltszíjjal hajtja a légcsavart — nincs szükség bonyolult erőátvitelre. A mo­tor az új finn vitorlázógép tömegét sem növeli lényege­sen, mert építéséhez könnyű, de nagy szilárdságú anyago­kat használtak fel. tlÓCRÁO — 1987. joauór 14,, szerda r

Next

/
Oldalképek
Tartalom