Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-12 / 9. szám
Veszély«*« hu'lvdékok á Hoval-sztori A veszélyes hulladékok megsemmisítésére alkalmas kazán fejlesztése még csak az ötlet szintjén tartott, amikor az 1985-ös BNV-n bemutatta a látogatóknak a svájci készüléket a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár. A vásárváros egyik kis zsákutcájában, szabad téren állt a pirosra festett kazán, szemből, egy lakókocsiból pásztorolta a kiállítási tárgyat a gyár fejlesztőmérnöke, Dianovszki Gyula. Szemmel láthatólag nem kirobbanó jókedvvel. Nyilatkozatra is alig lehetett rábírni. Ma is látom, amint aszóké fiatalember rezignáltan legyint: — Nálunk ebből úgyse lesz semmi. 1986 végén elkészült a gyárban a Hoval-kazán első négy darabja, jelenleg is folyik a nullszéria gyártása. A volt zománcraktárból villámgyorsan kialakitott üzemben katonás sorban egymás mellett három montsrum kazán, már csak a festés van hátra. Január 15-től Dianovszki Gyula a Hoval-vállalkozás vezetője. — Most mi a véleménye a vásáron tett megjegyzéséről? — Nem vagyok látnok. Nem tudhattam előre, hogy itt, az aprócikküzemben. közben olyan csapat verődik össze, mely szinte nem ismer lehetetlent. Azt sem láthattam akkor, hogy a fejlesztés során oly mértékben kapunk szabad kezet, melyet itt, a gyárban mérnökember tatán még soha! k A h-sfladékégető kazán fejlesztése, az országos középtávú kutatási-fejlesztési tervhez kapcsolódóan indult az SVT-ben. A vállalati fejlesztési cél olyan berendezés piacra bocsátása volt, mely a környezetre veszélyes hulladékokat bőhasznosítással együtt a helyszínen égeti el. — Ausztriától az USA-ig kerestük a megfelelő, korszerű készüléket — mondja Szálai János, műszaki igazgató- helyettes. — A svájci Hova! cég kazánja minden követelményt kielégített, az üzleti feltételek is elfogadhatónak bizonyultak. így hát az elmúlt év januárjában, hárommillió forintért megvásároltuk a Kcencet. Az SVT külön bejáratú szerencséje, hogy az első licencGyarapodik az öllatällomäny Téli munkák a termelőszövetkezetekben Tél lévén, pihen a határ. Ám a kenyerüket a mező- gazdasági üzemekben keresőknek ezekben a hetekben is bőven van tennivalójuk. Milyen fontosabb munkákat végeznek megyénk termelő- szövetkezeteiben — erre a kérdésre kértünk választ kör- telefonunkban. Szatmári Zoltán, a bátony- terenyei termelőszövetkezet gépműhelyének vezetője: — Három brigádunk dolgozik az erőgépek javításán. Összesen hét traktort és tehergépkocsit kell felújítanunk, üzemkész állapotba hoznunk. A feladatra beállított tizenöt szakemberünk igyekezetével nincs is baj, de az alkatrész- ellátás ezúttal sem zökkenő- mentes. Az MTZ-traktorok- hoz például csak elvétve kapni első hidat. Szerelőinket serényebb munkatempóra ösztönzi a most már általánosan bevezetett teljesítménybérezés. Természetesen nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is számít. Miután befejeztük az erőgépek javítását, rátérünk majd a munkagépek felújítására. Előreláthatóan január végén kezdhetjük meg a két vetőgép, a három műtrágyaszóró és a három kombinátor karbantartását. Simon István, a ceredi termelőszövetkezet elnöke: — Tudtommal az országban a mi termelőszövetkezetünk rendelkezik a legkiterjedtebb erdőséggel. Területe hálom és fél ezer hektár. Az erdőgazdálkodás révén mintegy húszmillió forint bevételhez jutunk évente. Az idén is közei tizenkétezer köbméter fát termelnek ki favágóink. Jelenleg két területen, Szilaspogony és Salgótarján térségében dolgoznak fakiterA Széesényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet központi javító, műhelyében a traktorok, talajmcgiminkáló és rakodógépek javításán, a tehergépkocsik műszaki felkészítésén dolgoznak. A szerelőcsarnokban naponta harmincnyolc szakmunkás serénykedik, hogy a tavaszi gépszemlére minden jármű hibátlan legyen. Hyugati autókat forgalmaz a fóti téesz Használt nyugati személyautóik beszerzését, forgalmazásait kezdi meg hamarosan a Fóti Vörösmarty Tsz a Const- rmnex Fővállalkozási Betéti Társulás lebonyolításával. Egyelőre devizaszámlával rendelkezők élhetnek ezzel az autóvásárlási lehetősével, mert csak az autók vámköltségét lehet forintban kifizetni. Az elképzelés szerint három évné? nem idősebb, kis fogyasztású személygépkocsik, elsősorban Fordák, Volkswagenek, Audik és Opelek behozatalára kerülhet sor. Évente mintegy ezer-ezerötszáz kocsi forgalmazását tervezik. Az autók szervizelését, alváz- védelmét, vizsgáztatáséit, a rendszám beszerzését, a kocsik eladásra való előkészítéséi a fóti téesz fogja ellátni, ahol erre a célra szakképzett gárda áll rendelkezésre. A behozott autók szemlézésére, tárolására Rákospalotán alakítanak ki telephelyet, s március végén kívánják megkezdeni a forgalmazást. »«HmMMHMiHfNmiHitHimHMtifiHmiHmmvnHiitimiiinmHHmttMmimifiimiiiiiMi követelmények kielégítésére alkalmasak. A szarvasmarhatartásban a mezőgazdasági nagyüzemek szerepe összességében tovább nő, mivel ezen a területen a kistermelők teljesítményüket — szemben a sertéstenyésztéssel — immár évről évre folyamatosan visz- szafogják. A szarvasmarhatenyésztésben mindenekelőtt a húshasznú ágazatban számolnak erőteljesebb fejlődéssel. 1987-ben, a terv szerint a minőségi vágómarha előállításához 9 százalékkal növelik a húshasznú tehénállományt és elterjesztik azokat a hizlalási és állattartási módszereket, amelyekkel számos mezőgazdasági nagyüzem jó eredményeket ért el az elmúlt években. A tehénállomány kisebb mértékű gyarapodásával számol az előirányzat, ez lehetőséget kínál arra, hogy a tejipar tovább javítsa a belföldi ellátást, mindenekelőtt a féltartós tej, a vajkrém és a zsírszegény termékek gyártásának fokozásával. Az idei esztendőben a vágóbaromfitermelők termékeik jó részét külföldi piacokon értékesíthetik, így az elmúlt évi jelentős termelési felfutás után az idén további 2—3 százalékos termelésnövekedést valósíthatnak meg. A piaci prognózis szerint a pulykahústermelést is növelni lehet, az előirányzat szerint legalább 6—7 százalékkal. A kacsai er- melés eredményei m várhaA termelők érdekeltségének javítására hozott központi intézkedések nyomán az elmúlt év második felében megkezdődött az állatállomány — egyelőre lassú ütemű — gyarapodása. 1987-ben az előirányzat szerint folytatódik ez a folyamat; áz idei teljesítmények — a terv szerint — kisebb mértékben felülmúlják majd az elmúlt évit. Az előirányzat szerint a vágóállat-termelés több mint 2 százalékkal, a tehéntej előállítása mintegy 5 százalékkal, a tojástermelés pedig hozzávetőleg 2,3 százalékkal növekszik. Az átlagosnál nagyobb javulással számolnak a sertés- tenyésztésben. Vágósertésekből a tavalyihoz képest 4.4 százalékkal többet nevelnek fel a nagyüzemek és a kistermelők. így a feldolgozóipar elegiendő alapanyaghoz jut. A termelőszövetkezetekben az állomány viszonylag nagyarányú gyarapítását irányozták elő, kiindulva abból, hogy a termelés bővítését, illetve a minőségi követelmények kielégítését jelentős mértékben segíti a felvásárlási árak differenciált emelkedése. Az idén a mennyiségi növekedéssel együtt a minőség terén is várhatóan sikerül előbbre lépni az állattenyésztésnek ebben az ágazatában. Ehhez a biológiai alapok adottak, hiszen a nagyüzemi gazdaságokban tartott sertés- fajták, -hibridek és keresztezett állományok a húsipari Pártnapok, munkásgyűiések Nógrád megyében A Központi Bizottság titkársága határozatának megfelelően a pártszervek és az -alapszervezetek ezekben a napokban gazdaságpolitikai pártnapokat, munkásgyűléseket szerveznek Nógrád megyében is a gazdálkodó egységeknél, az egészségügyi, az oktatási és közművelődési intézményeknél, a kereskedelmi szerveknél, a fegyveres testületeknél. Az alábbiakban közöljük a pártnapok egy részének idejét, előadóit. Január 19-én 14 órakor a Mátraaljai Állami Gazdaságban Juscsák György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a gazdaság igazgatója; 14.30 órakor a Nógrádi Szénbányáknál (Kányás) Zsuffa Miklós, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a vállalat vezérigazgatója; 14 órakor a FIM Romhányi Építési Kerámiagyárában Devcsics Miklós, a Nógrád Megyei Tanács elnöke; 14 órakor a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyárában Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára; 14.30-kor Szécsényben a közoktatási és közművelődési intézményeknél dr. Gordos János, a Nógrád megyei pártbizottság titkára tart pártnapot, munkásgyűlést. Január 20-án 14 órakor Balassagyarmaton, a finomkötöttárugyárban Ozsvárt József, a Nógrád megyei pártbizottság titkára a pártnap előadója. Január 23-án 14.30-kor rendeznek pártnapot Salgótarjánban a Madzsar József megyei kórházban, amelynek előadója dr. Gordos János. Ugyancsak Salgótarjánban a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán dr. Boros Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője tart pártnapot. Január 26-án 14.30-kor a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben munkásgyűlésre kerül sor, amelynek előadója Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Szécsény- ben a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben Szlame- nicky István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZÖVOSZ elnöke a pártnapi előadó. Bátonyterenyén (Kiste- renye) az oktatási, közművelődési és egészségügyi intézmények dolgozóinak részvételével kerül sor pártnapra 15 órakor. Az előadó Skoda Ferenc, a Nógrád megyei pártbizottság titkára. Salgótarjánban a közművelődési intézmények 15.30- kor tartják a pártnapot, amelynek előadója dr. Cson&rady Béla, a Nógrád megyei pártbizottság osztályvezetője. Január 29-én 14 órakor kerül sor Salgótarjánban arra a pártnapra, amelyet a pedagógus-pártbizottság szervez. Az előadó dr. Gordos János. NÓGRÁD - >987. jcm&ár U, hé*» melő brigádjaink. Négy kollektíváról van szó. Fafeldolgozó üzemünkben főleg raklapot készítenek a rönkökből, kisebb mennyiségben pedig bútorlécet és fűrészárut. Az így nem hasznosítható fát tűzifaként értékesítjük. Még annyit: bár mostanában foga van az időnek, a hó is sűrűn esik, különösebb gondok nélkül végzik munkájukat favágó munkacsapataink. Molnár Balázs, a krshtir- tyáni termelőszövetkezet juhásza tónak vezetője: — Jelentős, kétezres awra- juhállománnyal rendelkezünk. Arz ádtevok ellet ása ezekben a hetekben különös gondosságot igényel. Teendőinket gyarapítja, hogy az ellesek félidejénél tartunk. Eddig négyszáz tejesbárányt és pecsenyebárónyt adtunk el a mátramindszenti gyapjúter- melő vállalatnak- Húsvét előtt kétszer ennyi bárány értékesítése vár ránk. Akárcsak másutt, nálunk is ráfizetéses a juhászat, de szeretnénk ezen a gyakorlaton változtatni. Fejleszteni akarjuk az ágazatot, s a jövőben a juh- tejet is hasznosítom kívánjak. Az építőanyag-ipar tervei továbbra is jetenKís segítséget nyújtanak a betoneseirépgyá- r>afc, s a minőségi gondok meg' oldását követően lényegesen enyhítheti a hiányt az eternit- gyár is. Betongerendákból és egyéb előre gyártott betonszerkezetekből továbbra is bőséges a kínálat. A cement- és m észipar egyik feladata, hogy növelje a nagy kötésszilárdsógú ce- mentiajták minőségét. A magánépítkezések biztonságos kötőanyag-ellátását szolgálja, hogy az államközi megállapodások alapján az idén is mintegy 750 ezer tonna cementet szállítanak hazánknak a szocialista országok. Az egész épit- t.őany-ag-ipar legjelentősebb idei beruházási feladata. hogy megkezdje a váci cementgyár rekonstou»£ciőját. A fejlesztés első szakaszában a Vác térségi környezetvédelmet, va' lammt az energiatakarékosságot és részben a klinkerke- mencék teljesítményének növelését szolgáló munkákat végzik el. Az idén folytatják a kőbányák és burkolólapgyártó üzemek korszerűsítését. Az építőanyag-ipar az idén megközelítően 3 milliárd forintot fordít beruházásokra. (MTI) Az építőanyag-ipar a mécsé, kelt hazai keresletnövekedésnek megfelelően az idén ösz- szességében 1 százalékkal bő- víti termelését. Ezen belül sa alapvető építőanyagoknál aa átlagosnál kisebb, a szigetelőanyag-iparban viszont jóval gyorsabb a fejlődés, hogy kellően megalapozza az energia- takarékos házak és egyéb létesítmények építését. A termelő- berendezéses korszerűsítésével tovább növelik a kőzetgya- pót-termelést, a szigorú tech- nikai szabványoknak megfelelő gázbeton falazóanyagokból csaknem egymillió köbméternyit gyártanak az idén, mintegy 250 ezer köbméterrel többet a tavalyinál. A tégla- és cserépipar is bővíti a fokozott hőszigetelő képességű falazóanyagok termelését, hogy ennek aránya ae össztermelésben mintegy 20 százalékra emelkedjen. Az iparág az év közepéig négy téglagyárának és két tetőcse- répgyárának rekonstrukcióját fejezi be, s tervezi további gyárak korszerűsítését is. Égetett tetőcserépből az igények meghaladják a hazai termelés lehetőségeket, de a tetőfedő- ®nyag-kereslet kielégítéséhez tárgyalást követően, a svájciak tovább fejlesztették kazánjukat. S, noha a kezdeti megbeszélések tárgya még a régebbi berendezés volt, a licencszerződésben már a korszerűbb változat gyártási jogának átadása szerepel. Nem gazdag rokontól levetett cipőt kapott hát a gyár, hanem a pillanatnyilag legjobbnak mondható termékért adta ki pénzét. Viszonylag alacsony, alig tíz- százalékos importtartalommal állították elő az első kazánokat, s az import a későbbiekben még kisebbre faragható. Nemcsak magyar munkával, hanem zömmel magyar anyagból is készül tehát az a hulladékégető, melyhez fogható nemcsak a hazai piacon, de Európa-szerle is kevés található. S. amelyre decemberi ittjártukkor azt mondták a svájci cég kiküldöttei: — Olyan, mint a Hóval"! — a kijelentésre a tűzhelygyári, munkások, a Hoval-csoport tagjai szinte megnémultak. Tudták, hogy ezzel igen komoly elismerést kaptak. A svájciak egyébként még azt is hozzátették: nem gondolták, hogy a tarjániak már itt tartanak, hogy már kész darabok vannak. Ók sem haladtak gyorsabban. — Mert ez a fejlesztés olyan volt, hogy egy lépéssel mindig előbbre jártunk, mint az a hazai iparban szokásos — magyarázza Dianovszki Gyula. — A dokumentációk még el sem készültek egészen, egyes részegységek gyártása már javában ment. Ahogy érkeztek a rajzok a műhelybe, úgy estek neki az emberek. Most például készül a nullszéria, noha az engedélyeztetési eljárás még tart. Kockázatos sietség ez, de olyan jók a mérési eredmények, hogy joggal bízhatunk. Molnár Imre, gépésztechnikus vezetésévé! négyen fogtak hozzá az elaő darabok elkészítéséhez. A gyártás szó ez esetben, némi túlzás, hiszen gépek nélkül, nagyrészt manufakturális módszerekkel rakták össze a kazánokat. Az elsőt éppenséggel egy tető nélküli szín alatt, jóformán az utcán, miután az üzemben még az építők serénykedtek. — Szabályos technológiai sorrendről szó sem lehetett — mondja Molnár Imre. — Azt csináltuk, amire már volt rajz és anyag. Zavart okozott a kétféle dokumentáció is: mi még a régebbi kazánt kezdtük ei, közben érkezett meg a korszerűbb változat rajza. A munka egy része kárba ment. De megérte, ez sokkal jobb, mint az eredeti változat! A Hoval-csoport kezdetben is jó szakemberekből verbuválódott össze. A mai csapat szakértelme messze meghaladja az akkoriét, noha csaknem ugyanazokról a munkásokról van szó. — Meg kellett tanulnunk egy sor olyan dolgot, amelyet még soha nem csináltunk — „fordítja le” a kényszerszülte szakmai fejlődést Serfőzc Zoltán lakatos. — Lemezt hajlítottunk, hengereltünk, megtanultuk a tűzálló betonozást Most meg majd dukkóznunk kell. Nem baj. Itt van Gal- bács Géza, a mi házi festőművészünk, most megmutathatja, mit tud! Jelenleg, vagy harminc Ho- val-igény van a vállalatnál, noha az igazi hírverést még el sem kezdték. Az első darabok egyikét kéri a Romhá- nyi Építési Kerámiagyár és a kecskeméti városgazdálkodási üzem. Még az idén újabb 10—15 kazán készül el. Nemcsak magát a terméket, hanem a hozzá kapcsolódó szellemi munkát is eladja vele a tűzhelygyár. Fő- vállalkozásként telepíti, üzembe helyezi a készüléket, technológiát ad az egyes hulladékfajták elégetésére, tanácsot a hőhasznosítás mód.já- Jiak megválasztására, s majdan szervizei! is termékeit. k Jő lóra tett az SVT, de a ló hátán megülnri is tudni kell. ehhez nem csupán a gyártási feltételek gyors javítása szükséges, hanem a kínálat bővítése is. A mostani kazán ugyanis a Hoval-család legkisebb tagja, noha termetére nézve, nem ezt a benyomást kelti. A nagyobb teljesítményű készülékek azonban jelentősen bővíthetik az értékesítési alkalmakat is. Környezetünk védelme ma nem csupán puszta szó, sürgőssé váltak a tettek. Hogy ez ügyben mit kell termi, azt a legtöbb kényszerű környezetszennyező amúgy is tudja. S, hogy mivel? Erre a kérdésre az SVT legújabb terméke adja a választ. Szendi Márta tóan jiavulást mutatnak majd ehhez azonban a baromfi-feldolgozó vállalatoknak az eddiginél nagyobb termelői érdekeltséget szükséges biztosítani. A juhtenyésztésben alapvető változásokkal számol a terv. A termelői érdekeltség javítására hozott központi intézkedések nyomán a mezőgazdasági nagyüzemek várhatóan bátrabban vállalkoznak majd fejlesztésre ebben az ágazatban.
