Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-02 / 1. szám

ASZTALITENISZ 3ó pozícióban a gyarmatiak Az 1986/87- évi asztalitenisz- bajnokság harmadik vonalá­nak küzdelmeiben egy Nógrád megyei csapat szerepel. A Ba­lassagyarmati HVSE gárdája a férfiak Márton-csoportjában küzd a bajnoki pontokért. Az idény első részének utol­só két játéknapjával félidejé­hez érkezett a bajnokság. A balassagyarmatiak mindkét ta­lálkozójukat megnyerték. így a második helyen várhatják a folytatást. Hátrányuk a lista­vezető Szentendrei Petőfi SK mögött két pont. az utolsó két forduló me­gyei vonatkozású eredményei. Bgy. HVSE—Karácsondi Tsz SK 12—4. Győzött: Fazekas 4, Szabó 4, Lucska 4, Ocsovai 0. (—). Bgy- HVSE—Hatvani Kini­zsi 10—6. Győzött: Fazekas 4, Szabó 3, Lucska 3, Ocsovai (-)­A bajnokság állása 1. Szente. P. SK 8 7 1- 99-29 15 2. Balassagy. HVSE 8 6 1 1 88- 4 13 3. Hatvani K. VSC 8 5 1 2 76-52 11 4. Jászár. V. SE 8 5 1 2 80-48 11 5. Váci I. MTE 8 4 2 2 79-49 10 6. Petőflb. B. 8 3­5 50-78 6 7. Tokod! Ü. ESE 8 1 . 6 45-83 3 8. Mátrakő R. 8 1 1 6 44-84 3 9. Karács. Tsz SK 8­­8 23-105 ­Yó’O&i leremfoci-bojroltsóg Kialakult a nyolcas döntő mezőnye Salgótarjánban, a városi sportcsarnokban került sor a városi tanács testnevelési és sportosztálya és a kispályás labdarúgó-bizottság által ki­írt városi kispályás labda­rúgó-bajnokság selejtezőinek utolsó fordulóira. Eredmények. A csoport: BRG—Sportcsarnok 2—2 íl—1), büntetőrúgásokkal a BRG jutott tovább. NS£- o'ömegsport—TKV JAKÍV 2—3 (1—11. B csoport: NS^- K'ISZ—Áfész 3—5 (2—1). Dó­zsa— SKÜ-KISZ 1—7 (0—3). C osooort: Főiskola—Vendég­látó 3—2 (2—1), PSZF-KISZ —NÁÉV 6—a ft—1). D cso- pórtT NOTTÉV—Szénbányák 2—1 (0—1), Vegyépszer— NOTTÉV 1—7 (0—4), Vegyép­szer—ÉMÁSZ 5—5 (1—3), neme­sekkel az ÉMÁSZ jutott a döntőbe. A fináléba jutott csapa­tok, I. csoport: BRG, Áfész, Szénbányák, Fiskola, II. csooort: Sportcsarnok, SKÜ- KISZ, NOTTÉV, Vendéglátó. A döntő első napjának (január 4.) párosítása: Sportcsarnok — RKÜ-Ktcív; no óv Áfész (16.50 ó.), NOTTÉV— Vendéglátó (17.40 ó.), Szén­bányák—Főiskola (18.30 ó.). A városi teremfoci-bajnok­ság további játéknapjai: ja­nuár 11. és 18. (csoportmér­kőzések) és január 25. (hely­osztó). VIVAS Minősítő verseny Az idei esztendő első mi­nősítő versenyét rendezi a Nógrád megyei vívószak- szövetsé^ Salgótarjánban. A fórfitőrozók másodosztályú országos viadalára január 3- án, szombaton kerül sor a Petófalvi Lajos Általános Is­kola tornatermében.. A rangsoroló, minősítő ver­senyen II. és III. osztályú, valamint úttörő korú vívók küzdenek majd a helyezé­sekért. A kezdési idő: 9 óra. Szilveszter Kupa Újra a Váci Forte a győztes Az 1986. év utolsó — jelen­tős — kézilabda ifjúsági tor­nái között szerepelt a Rétsá- gon rendezett Szilveszter Ku­pa elnevezésű viadal is. A vetélkedőre az előzetesen be­nevezett négy együttes közül három érkezett meg: az 1985. évi védő, a Váci Forte, vala­mint a Nagyoroszi DSK és a rendező, a Rétsági ÉPSZÖV csapata. A Síküveggyár SE tá­vol maradt a küzdelmektől. A három részt vevő ifjúsági leányegyüttes körmérkőzéses formában döntött a helyezé­sekről. Végül a Váci Forte megismételte egy évvel ez­előtti teljesítményét és újra a kupa védője lett. Második a Rétsági ÉPSZÖV, harmadik a Nagyoroszi DSK íett. A rendezők különdíjakat is felajánlottak. A jelenlévő szakemberek szavazatai alap­ján a torna legjobb kapusa Dankó Éva, legjobb — a győz­tes csapat — edzője Sári Ár­pád lett. A gólkirályi címet Bálffy Zsuzsa nyerte Máté Tünde előtt. Randevú Baselban Rendhagyó időpontban, új­év napján kora reggel talál­koztak a Ferihegyi repülőté­ren a legjobb magyar asztali­teniszezők, hogy Baselba re­püljenek az ugyancsak szo­katlanul korán, január 2-án, pénteken kezdődő Európa 12 versenyre. Klampár, Kriston, Bátorfi és Ur- bán elmondta, hogy amint beköszöntött az új esztendő, pihenőre tértek, számítva ar­ra, hogy háromnapos nagy verseny előtt állnak. Zürichig repülőn, onnan vonaton tette meg az utat. a magyar kül­döttség. Ä Hotel Hiltonban la­kik valamennyi résztvevő. Már elkészült a teljes prog­ram, ma 15 órától kez­dődik a háromnapos verseny, a nyitónapon három-három forduló lesz. Sportolók teljesítményvizsgálata Az újkori olimpiák, világ- versenyek eredményei bizo­nyítják, hogy az egyéni spor­tok művelőinek viszonylag rövid idő alatt milyen hihe­tetlen mértékben javultak az eredményeik. Ebben egé­szen biztosan nagy szerepűk van a sportorvosoknak, il­letve a sportélettani kutatá­soknak. Ezek élettani, bio­kémiai, lélektani, örökléstani és klinikai jellegű kutatások, amelyek kétségtelenül elő­mozdították a magas színvo­nalú sportteljesítményeket., He hasznuk nemcsak az él­sportban mutatkozik, hanem az Iskolai és a tömegsportban js, továbbá bizonyos beteg­ségek utáni gyógykezelésben és az újra munkába állítás­ban, a rehabilitációban is. A vizsgálatok fontos területe a teljesítőképesség mérésé, amely sok mindent elárul az emberi szervezetben végbe­menő folyamatokról. A teljesítményvizsgálatok aorán a sportorvosok első feladata, hogy meghatároz­zák a szervezet oxigénfelve­vő képességét, hiszen a sej­tekben lejátszódó aerobfo- lyamatokat elsősorban az «xigénfelvevő képesség jel­lemzi. Ezután az oxigénfel­vétel gazdaságosságát mérik meg, azaz megállapítják, hogv egységnyi (például 1 milliliter) oxigén felvételé­hez mennyi levegőnek kell a tüdőbe jutnia. Az oxigén jelenlétét meg­kívánó anyagcsere-folyama­tokban nagyon fontos szerepe van a vérkeringésnek is. A gázcsere folytán felvett oxi­gént ugyanis a vörös vértesiek szállítják a tüdőből az izom­rostokhoz, ■ a vér továbbítja Kerékpár-ergométeres vizsgálat a Mozdulj Gyarmat! ’86 elnevezésű tömegsportakción a sejtek anyagcseréje során keletkező széndioxidot el­lenkező irányban, az izomros­tokból a tüdőbe is. A vérke­ringés ellenőrzésének leg­egyszerűbb módja az érverés (pulzus) megszámolása, ame­lyet nyugalomban és ter­helés közben egyaránt el­végeznek. Kedvező jel, ha a pulzusszám a legnagyobb ter­heléskor sem nagyon nagy, s az erőkifejtés után gyorsul helyreáll az érverés. A gázcserét és a vérkerin­gést ma már nagymértékben automatizált spiroergomet- riás műszerekkel mérik. A vizsgálat menetét számí­tógép vezérli, amely a mért értékeket félpercenként ki­számítja és ki is nyomtatja. A laboratóriumi vizsgálat során rendszerint futószalag vagy kerékpár-ergométer je­lenti a terhelést. Ezt azonoan ki szokták egészíteni a vá­lasztott sportágnak megfe­lelő 1 különleges terheléssel is. A sportpályán adódó ter­helések vizsgálatakor ma már telemetriás (adó-vevő) berendezéseket alkalmaznak. A sportbeli edzések életta­ni, illetve biokémiai megha­tározása tulajdonképpen az erőkifejtésben fontos szere­pű szerveknek a működésé­be és alkalmazkodásába en­ged bepillantást. Huszonhétszer címeres mezben Nógrád utazó „nagykövete" volt Szó fka Ferenc huszanbét al­kalommal szerepelt a magyar labdarúgó-válogatottban. Az aranycsaplatban! És három, százbuszonnégy I. osztályú bajnoka mérkőzést játszott SBTC-szír.ekben... „Ferikém, neked a jobb lobod a jobbik!" Tizenhét esztendős korá­ban — Takács Dániel edzőnél — bekerült a SSE II. osztályú gárdájába. A fővárosi bőr­ipariak együttese ellen debü. tált. Két év múlva — 1950 őszén — egy házzal odébb- állt: az NB I-es SBTC-hez iga. zolt. A korábbi baiszélső és balösszekötő posztjáról új klubjában a jobb fedezet he. lyére került. Trénere, Soós Károly mondotta egyik alka­lommal: „Ferikém, neked a. jobb lábad a jobbik!” És Szojka az új poszton nyújtott játékával is tűzbe hozta a tarján! közönséget... („Ekkortájt Oláh G., Kiss, Para, Debreczeni, Laczkó, Bablena, Csuberda, Kovács J., Vilezsál, Herczeg és Zsédely voUak a társaim. A salakos pályán — a Bp. Előre elleni meccsen — kerültem először a csapatba. Nagyon boldog vol. tani,' hiszen az én szabadrú­gásomból fejelt Csuberda a pestiek kapujába. Aztán — jöttek az újabb találkozók, az ismételt megmérettetések...’’) ■ A technikás,, . hétről hétre, kiválóan játszó fedezetre, a válogatott szakvezetői is fel­figyeltek. Több alkalommal játszott a magyar B csapat­ban, a szakszervezeti és a bányászválogatottban. Két évvel azután, hogy az I. osz­tályba került — olimpikon lett. Az aranycsapattal utazott Helsinkibe, az olimpiára. No­ha egyetlen p>ercet sem ját­szott, érmet sem kapott, máig is őrzi az olimpiai jelvényt és emblémát És a döntő mérkőzés emlékét... („A fináléban a jugoszlá. vokkal találkoztunk. Tartot­tunk tőlük, mert déli szom. szédaink nagy ellenfélnek ígérkeztek. Két góllal nyer­tünk. Puskás 0—0-nál még li­est is hibázott. A fővárosban lelkes tömeg ünnepelt ben­nünket. Salgótarjánban is kedves fogadtatásban volt ré­szem. Ez esztendő múltán, a bukaresti VIT következett.") Az MLSZ a romániai VIT. tornára az utánpótlás-váloga­tót tat jelölte. A magyar hu­szonévesek —, köztük Szojka Feri — ragyogóan helytálltak a többi nemzet nagyváloga­tottjával szemben. Egyiptomot 3—0-ra, az NDK-t 3—1-re, Bulgáriát 4—2-re győzték le, és a döntőben 4—3.ra nyertek a házigazdák ellen. Pedig a hét válogatottal kiálló Romá. nia a szünetig 3—1-re veze­tett .. . („Üjabb egy esztendő után elérkezett a régen várt pilla. A karácsony mindig a családé volt. Szojka és felesége a fe­nyőfa mellett. nat: 1954 januárjában meghí­vást kaptam a válogatottba. Részt vettem — a Budapest néven szereplő együttes — egyiptomi túráján, játszottam Kairó válogatottja ellen. Amit alig Miig akartam elhinni — jóllehet szóhoz jutottam a Young Boys.szál vívott edző. mérkőzésen — én is mkerül, tem a svájci vb.re. Dél.Korea ellen magamra ölthettem a meggypiros címeres mezt. Ki. lene nullára nyertünk! A de. rék ázsiaiak■ nemcsak térdre rogytak, de esetenként le is feküdtek a fáradtságtól. Se. bes Gusztáv meg volt eléged, ve velünk. Es még huszonhat esetben bizonyított... Első válogatottságát további 26 követte. Legtöbbször Bo­zsik mellett —, akit példaké­pének is tartott —, játszott. Három esetben rábízták a középhátvéd posztját is. Az emlékezetes moszkvai 1—1 jes találkozón — a korábban meg. sérült — Lórántot és a mérkő­zésen húzódást szenvedett Várhidit helyettesítette. A Kornszomolszka ja Pravda így írt: „Szojka, a számára szo­katlan pioszton is, kiválóan megállta a helyét. Nem hi­báztatható azért, hogy a ha­zai legénység egyenlíteni tu. dott A luasnyiki Lenin-sta­dion százezres közönsége szí­vébe zárta a nyurga magyar fiút.” („Három olyan válogatott, találkozón szerepeltem — 1954-ben, illetve 1955-ben —, amikor klubtársam, Oláh Gé. za védte a kaput: a Népsta. dionban (4—1) és Bécsben (2—2) az osztrákok, valamint Stockholmban a svédek (7—3) ellen. Itt gólt is lőttem. Ké­sőbb — 1958-ban —, ugyanitt került sorra a világbajnokság. Nem kerültünk a nyolc közé, Wales elgázolt bennünket. Én a svédek és a mexikóiak el. len jutottam szóhoz, örültem annak, hogy két csapattársam is velünk volt: Vasas Mihály és Lahos László. A búcsúfel­lépésemre 1960 októberében, a Brüsszelben vívott válogatott, mérkőzésen került sor. Saj. nos, 2—I.rc kikaptunk a bet. gáktól...") Hű maiadt Salgótarjánhoz™ Tizenhét évet töltött el.az' SBTC-mél. Szinte, valamennyi F>estj csapatba hívták, de ő. minden alkalommal nemet mondott Így is beutazhatta Európa minden országát, de járt Egyiptomban, Szíriában, Algírban. Tuniszban és még sok helyütt. A 324 I. osztályú bajnoki mérkőzés lényeges történéseire ma is emlékszik. Együttese 1957-ben a vidék legjobbja volt, és a hatodik az NB I-ben. Négy esztendő múlva egy hellyel már előbb­re léptek. („Évenként két-három eset. ben betaláltam az ellenfelek kapujába is. Lőttem gólt 1965- ben a Fradinak és a Tatabá­nyának. Utóbbi gárdával 2—2-t játszottunk. Ezen a meccsen ők vehettek két góllal. Elekor búcsúztam! Nehéz és fájdal­mas vált, de törvényszerű is: már betöltöttem harmincötö. dik életévemet...”) Nem bírta a foci nélkül! Játszott az öregfiúk váloga­tottjában, miközben szakosz­tályvezetőként tevékenyke­dett az SBTC-nél. Később a tartalékokat edzette, majd Kisterenyén, Pásztón, Nagv- bátonyban és az SKSE-nél irányította a labdarúgók mun­káját. Igyekezett gazdag ta­pasztalatait átadni a fiata­loknak. Ma pályaedző, volt klubja II. osztályú együttesé, nél. Civilben — és 1950-től í!) — a szénbányáknál dolgozik. Jelenleg szerkesztő-rajzoló a tervezőirodában. („Nagyon szerettem a fut­ballt: a mindenem volt! A já­tékon felül mást is adott: ba­rátokat. ismerősöket és ... vi­lágot láttam. Elégedett és bol­dog ember vagyok. Autóver. senyző fiam 28, kislányom 20 éves...”) Tóth István Úszás Salgótarjániak vendégszereplése Besztercebányán December első napjaiban a besztercebányai Slavia sport­egyesület fiatal úszói a salgó­tarjáni tanuszodában mérték össze tudásukat az SKSE ha­sonló korosztályú sportolóival- Az 1986 végén — a csehszlo­vák csapat látogatását viszo­nozva — megyénk egyetlen úszószakosztályának 19 ver­senyzője utazott el a szlovák városba, hogy újra megmér­kőzzön a besztercebányaiak­kal. A szlovák város főiskolájá­nak uszodájában húsz verseny­számban mérték össze tudá­sukat az SKSE és a vendéglá­tók serdülő és ifjúsági korú versenyzői Jól ment a tabá­niaknak, hiszen 12 számot megnyertek. A négy legjobb eredményt elért nógrádi úszó — Motyovszki Gábor, Halmos György, Motyovszki Ágnes, Kiss Kinga —1 különdíját is kapott. Az SKSE úszóinak legjobb eredményei. Fiúk, 100 gyors: Motyovszki Gábor 58.6 mp; 200 gyors: Motyovszki 2:11.3 perc, 200 vegyes: Balogh Gé­za 2:30,5 perc. Lányok. 100 gyors: Motyovszki Ágnes 1:09.4 perc: Túrán Erika 1:113 8 perc; 100 mell: Berente Linda 1:44,9 perc; 100 pillangó: Ré- kasi Bea 1:28 6 perc. Csatlós Csaba tanítványai nem vallottak szégyent, s ez biztató a következő versenyek előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom