Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-09 / 7. szám

TJUG PROLETÁRJAI EGYESUUETEKI NOGRAD 'AZ MSZMP NÓGRAD MEGVEI. BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 7. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1987. JANUÁR 9., PÉNTEK Megyei tanácsülés Környezet- és természetvédelem, energiahelyzet, költségvetés Az év első megyei tanácsülését tegnap Devcsics Miklós ta­nácselnök nyitotta meg, köszöntötte a tanácstagokat, a meg­hívottakat, köztük dr. Ábrahám Kálmánt, az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökét. A testület a terjedelmes napirendi javaslatoknak megfe­lelően kezdte meg munkáját. Elsőnek Nógrád megye hosszú távú környezet- és természetvédelmi koncepciójának a VT. öléves tervben történt végrehajtását, és a VII. ötéves tervi feladatait vitatták meg. Az 1981-ben hozott megyei taná­csi határozatot követően felerősödtek az értékeinket óvó intézkedések, s fejlődött a környezetvédelmi tevékenység. A kezdeményezések, erőfeszítések ellenére azonban a kör­nyezeti minőségromlást, a megyében is csak részterületeken sikerült megállítani. A VI. ötéves terv időszaká­ban a termőföld védelmét 13 ezer hektáron melioráció, 3220 hektáron vízrendezés és 580 hektáron rekultiváció szolgál­ta. Ezek eredményeként a szántóterületek előző idősza­kokban tapasztalt csökkenése megállt. A mezőgazdasági nagyüzemek többsége a mű- trágya szennyezésmentes el­helyezése érdekében tárolókat létesített, a hígtrágya hasz­nosítására Érsekvadkerten nyárfás telep, Szécsényben biogázüzem létesült. Kevés intézkedés történt azonban az erózió megfékezésére, nem megfelelő a szerves trágya tárolása, a veszélyes hulla­dékok, a szippantott szenny­vizek ártalmatlanítása. Jelen­tős mértékben nőtt a termő­talaj savanyodása. Tiszta vizet, levegőt! A vízminőség védelmére Hollókőn tisztítómű épült, Balassagyarmaton a telepet bővítik, több üzem létesített szennyvíztisztítót, tizenkét te­lepülés kapott vezetékes vizet. Mindezek ellenére Nógrád megyében a közműves vízel­látás elmarad az országos át­lagtól, s az ipari, mezőgaz­dasági és kommunális szennye­zések miatt a vízfolyások, ta­vak és felszínközeli vízrétegek nitráttartalma folyamatosan emelkedik; sok vízműkutat kellett kikapcsolni a terme­lésből. A levegő tisztaságát több Intézkedés is javította, így az Btvözetgyári porleválasztó, a síküveggyári keverőüzem re­konstrukciója és a gázellátás bővítése. Több üzem okoz még jelenleg is káros mérté­kű szennyezést, s ma Salgó­tarján, Bátonyterenye, Balas­sagyarmat és Romhány egyes területein a levegő minősége nem felel meg az előírások­nak. A települési környezet vé­delmét jól szolgálják a ren­dezési tervek és a megyei komplex hulladékrl helyezési koncepció, valamint az in­tézményes és rendszeres sze­métszállítások megszervezése. Mégis sok az elhanyagolt, szemetes terület az utak, er­dőszélek, patakmedrek men­tén, s még megoldatlan a folyékony és veszélyes hulla­dékok elhelyezése. Eredmé­nyes volt az élővilág és a táj védelme, azonban a káros beavatkozások nehezítik ér­tékeink megóvását. A hosszú távú koncepció szerint a VII. ötéves tervben fő feladat, a vízbázisok vé­delme, a takarékos vízgazdál­kodás, s a keletkező szenny­vizek tisztítása. Az ipari kör­zetekben a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésé­vel kell a levegő minőségét javítani. Törekedni kell a hul­ladékok fokozottabb haszno­sítására, s meg kell oldani a veszélyes hulladékok ártal­matlanítását. A föld védelme további meliorációt, rekultivációt kö­vetel, s ösztönözni kell a környezetkímélő technológiák széles körű alkalmazását. A tervidőszak 10—15 település vezetékes vízellátásával szá­mol, új közüzemi szennyvíz tisztító létesül Rútságon és Dejtáron, a meglévőket bő­vítik Salgótarjánban, Szé­csényben és Bátonyterenyén; k több üzemnél növelni kell az ipaii szennyvíztisztítók ha­tásfokát. Ugyancsak hathatós intézkedések szükségesek a lakóterületen működő üze­meknél a légszennyezés csök­kentésére. A tervidőszakban kiemelt feladat a hulladékelheiyezési és ártalmatlanítási koncepció tervszerű végrehajtása. A szi­lárd hulladék tárolására hat új körzeti kommunális szemét­telepet kell kialakítani, s kor­szerűsíteni kell 13 meglévő hulladéklerakó helyet. A me­gyei átmeneti veszélyes hul­ladéktároló telepet az érin­tett üzemeknek Szalmatercs térségében kell megépíteni­ük. A zöldterületek fejleszté­sére, gondozására pedig a la­kosság — ezen belül az ifjú­ság — széles körét kell az eddigieknél jobban bevonni. Kritikus pontok Szóbeli kiegészítésében Ha­vas Ferenc, a megyei tanács általános elnökhelyettese, a környezet- és természetvédel­mi bizottság elnöke a kör­nyezetvédelem néhány kri­tikus pontjára hívta fel a fi­gyelmet, amellett, hogy az eddigi eredményeket sem szabad lebecsülni. Szólt arról, hogy ma még nem kielégítő a környezetvédelem gyakor­lati irányítása, s a tanácsok levegőtisztasági hatósági mun­kája sem megfelelő. A vitában Petik László úgy vélte, hogy sokan még új divatirányzatnak tartják a környezetvédelmet, éppen ezért hiába a jó törvény, an­nak végrehajtásával gondok vannak. Megemlítette, hogy az üzemek környezetvédelmi beruházásaihoz célszerű len­ne adómentességet adni. Ju­hász Gyula arról szólt, mi­lyen eredményeket ért el a síküveggyár a környezetvédel­mi munkában, s úgy ítélte meg, hogy a veszélyes hulla­dékok tárolásának és ártal­matlanításának megoldását minden gazdasági egységnek saját érdekében támogatnia kell. Dr. Zomborka Béla azt hangsúlyozta, hogy a jövő nemzedékek életfeltételeinek biztosítását jelentik a mai környezetvédelmi intézkedé­sek. Elmondta, hogy Nőtincs térségében a hulladékégető helyét már egyszer kijelölték, s utóbb derült ki, hogy oda, éppen környezetvédelmi szem­pontból, mégsem lehet telepí­tető, nagyobb odafigyelés szükséges tehát e munkában. Juhász Imre, a Pásztó kör­nyéki kistelepülések környe­zetvédelmi helyzetét elemezte, s úgy vélte, hogy a környezet- védelemmel kapcsolatos" hatá­rozatok általánosan fogalmaz­nak, a tudat- és szemléletfor­málás hathatóság'a új módsze­reket követel a propagandá­ban. A hozzászólók között volt dr. Ábrahám Kálmán állam­titkár, aki nemzetközi tapasz­talatokra alapozva azt hang­súlyozta. hogy a politika leg­fontosabb kérdései között van jelen a környezetvédelem, s a környezeti ártalmak nem ismernek országhatárokat. Té­ves szemlélet a gazdaságossá­got szembe állítani a kör­nyezetvédelemmel. Ám ma nálunk az is nagy dolog len­ne, ha a környezetszennyezés mostani mértékénél meg tud­nánk állni. Program kell a meglévő szennyezések meg­szüntetésére, de igen fontos a megelőzés, amelyben ma még nem megfelelő a maga­tartásunk, a hathatós környe­zetvédelmi tevékenységhez az emberek tudatát kell megvál­(Folytatás a 3. oldalon) A legkorszerűbb irodagépekkel rendelkező intézmények és vállalatok mukae-ö- gondjait segít megoldani a salgótarjáni közgazdasági és kereskedelmi szakközö«5«- kola, hiszen lépést tartva a technika fejlődésével képzi diákjait. Az új évet is egy 309 ezer forint értékű Rosvtvxt mágneslemezes szövegszerkesztő üzembe helyezésevei kezdték. A Rolitron kisszövetkezet terméke önálló számítógépként is használható. — bp — r----------n n tartalomból: Igazgató — acélkék ruhában <3. oldal) A nagy zabálás (4. oldal) Árak és lakások (5 oldal) A titokzatos X-sugarak (6. oldal) Tó az utánpótlás Salgótarjánban (7. oldal) V. Az OIP—Penta Tours három éve Fejlődő üzletág, új szolgáltatások Sajtótájékoztatót tartottak az OTP—Penta Tours ve­zetői csütörtökön. Budapesten abból az alkalomból, hogy megjelent az 1984. január elsején létrejött osztrák— magyar vegyesvállalat ez évi nyári katalógusa. Eredményes három eszten­dőt tudhat maga mögött az utazási iroda: 1986-ban pél­dául a konvertibilis bevétel elérte a 2 millió dollárt, a vállalat teljes éves forgalma pedig meghaladta a 150 mil­lió forintot. Az egyik leg­jobban fejlődő üzletág a konguesszusszervezés. tavaly­ról sok sikeres rendezvény fémjelzi az iroda ilyetén mű­ködését. Újdonság, hogy ezentúl nemcsak nyugatra, hanem a szocialista országokba, sőt belföldre is szerveznek uta­kat. Város Iá toga tás, különfé. le körutak, tengerparti nya­ralások szerepelnek a palet­tán. Egyre bővül az OTP— Penta Tours országos hálóza­ta; Ma már több mint 70 he­lyiségben, így Nógrád me­gye OTP-fiókjaiban is érté­kesítik az iroda programjait. Az OTP salgótarjáni kiren­deltségénél az idei ajánlatok között újdonságként megje­lentek a szocialista orszá­gokba irányuló utak is. Bi­zonyára népszerűek lesz­nek az NDK-ba. Krakkóba és Csehszlovákiába szerve­zett olcsó túrák, vagy a nemzetközi nőnap alkalmából szervezendő 3—4 nap'W kirán­dulás Prágába, illetve Po. zsonyba. Ami a belföldi kí­nálatot illeti: vállalatok, in­tézmények. szövetkezetek csoportjai számára kialakított programokat is adnak. Új szolgáltatása az irodának, hogy vízumbeszerzést és egvé- ni szállásfoglalást is intéz a nyaralni, utazni vágyó nóg. rádi közönségnek. . Tevékeny piacpolitika, emelkedő jövedelmezőség a sütőipari vállalatnál Befejeződött a cukorgyártás A cukorgyárakban befejező­dött a répa feldolgozása. Az új termésből raktárakba ke­rült a lakosság és az élelmi- szeripari üzemek ellátásához újabb egy esztendőre elegen­dő cukor. A Cukoripari Szolgáltató Közös Vállalatnál elmondták: az ország tizenegy gyárában a felvásárolt 3 millió 577 ezer tonna répából az elmúlt idény alatt 454 ezer tonna cukrot állítottak elő. Ez még kiegészült azzal a 30—32 ezer tonnával, amely — magyar alapanyagból, szerződés alap­ján — jugoszláv cukorgyárak­ban készült. A tavalyi aszályos időjárás a vártnál végül is kisebb ki­esést okozott a cukorrépa­termesztésben; bár a növény átlagtermése nem lett magas, a gyökér cukortartalma mégis fölötte volt az elmúlt tíz év átlagának. Ezzel párosult, hogy a feldolgozó üzemek az eddigi legnagyobb cukorkiho­zatalt érték el, vagyis: ebben az idényben egy tonna répá­ból csaknem 130 kilogramm kristálycukrot nyertek. A közös vállalat szakembe­rei szerint az elmúlt időszak­ban megvalósult fajtaszelek­ció szintén jótékonyam hatott a termés minőségére. Ma­gyarországon köztermesztés­ben vám már a világ legjobb tíz cukorrépa fajtája, s eze­ket használták a gazdaságok a terület háromnegyedén. Az alapanyag feldolgozásai gyorsította, hogy több üzem­ben az idény elejéig befeje­ződött a rekonstrukció. Ked­vezőtlen viszont — s ez a gyá­rak kiadásait évről évre nö­veli —, hogy saját cukortáro­ló kapacitásuk szűkösnek bi­zonyult. Az új cukor és a tar­talékkészlet csaknem egy har. mada jelenleg is bértárolók­ban van, és ezen a helyzetér egyelőre az üzemekben fo­lyó rekonstrukció sem javí­tott. A cukorgyártás befejeztével elkezdődött a gyárak karban­tartása és felújítása. A gyár­tási melléktermékek téli szál­lítása folyamatos. A mintegy 190 ezer tonna melasz 90 szá­zalékát a szeszipar már át­vette, a többin a répatermesz­tő gazdaságok járandóságként osztoznak. Az 1,1—1,2 millió tonna nedves répaszelet egy kisebb hányadához a terme­lők ugyancsak járandóság fe­jében jutottak hozzá, a töb­bit — a MÉM diszpozíciója alapján — az aszálykártól legjobban súlytott térségek nagyüzemei ftapták meg. A mintegy 340—350 ezer tonna mésziszapot részben máris a gyárakhoz közeli szövetkeze­tek és állami gazdaságok az elsavanyodott talajok javítá­sára használták fel. Az anyaghoz minimális díjért bármely gazdaság hozzájut­hat, a megrendelőket mind­össze a rakodási és a szállí­tási költség terheli. _ A piacon való tevékeny részvétel, a vásárlók igényei­nek kipuhatolása és gyors teljesítése jegyében telt a Nógrád Megyei Sütőipari Vál­lalat 1986-os esztendeje. Nem volt olyan hónap, hoay ne vonultatta volna fel gyártás­ban levő és kísérlet alatt ál- - ló Termékeit valamilyen kiál- ' Ktáson a vállalat: az év so­rán összesen 15 alkalommal vett részt termékbemutató­kon. Az iskolásoktól kezdve a nyugdíjasokig iparkodott min­den réteghez eljutni. Ezeket az alkalmakat termékei is­mertetésén túl arra is fel­használta, hogy előadások se­gítségével hasznos tudnivaló­kat nyújtson az egészséges táplálkozással kapcsolatban. Nem újkeletű e törekvés az NSV-nél, mindig is sokat adott az egészséges táplálkozási igé­nyeket kielégítő termékek vá­lasztékának bővítésére — idén pedig ez ügyben újabb nyi­tásra készül. Tavaly próbaképpen már elkezdték sütni a franciake­nyeret, az új termék nemcsak kiállításokat járt meg. hanem a szakboltokban is kapható volt. A folyamatos gyártás feltételeinek megteremtését követően remélhetőleg a vál­lalati termékskála \ állandó szereplője lesz. Jelenleg is készül a pékségben a diabe­tikus tortalap és rolád. és kísérletképpen vese-, illetve i cukorbetegek számára kenye­ret is sütöttek. Ugyancsak az egészséges táplálkozás jegye­ben folynak azok a kísérle­tek, melyekkel jelenlegi ter­mékeit kívánja könnyebben emészthetővé tenni a válla­lat. A diabetikus termékek népszerűségének gyors felfu­tásával is magyarázható, hogy a hagyományos kenye­rekből tavaly az előző évhez mérten kevesebbet, 14 ezer 740 tonnányit sütött az NSV. Ugyanakkor a korábbihoz ké­pest jóval több fogyott a cso­magolt korpás kenyérből és a szendvicsrúdból. A vállalat péksütemény-készítése öt szá­zalékkal haladja meg a ko­rábbi évét, összesen 56 mil­lió 100 ezer darabos mennyi­ségben. Az 1985-höz viszonyítva csaknem öt százalékkal emel­kedett a vállalat tavalyi ár­bevétele, elérve a 259 millió forintos értéket. A teljesít­mény egy százalékkal alatta marad ugyan a tervezett ér­téknek, ezt az elmaradást azonban bőven ellensúlyozna a nyereség csaknem 33 száza­lékos felfutása, mely révén a tervezett mértéket is megte­tézte a vállalat. A jövedel­mezőség emelkedése elsősor­ban annak tudható be. hog*' okosabb munkaszervezéssel jócskán megcsappant az egv termékre jutó energiafogyasz­tás, s relatív csökkenést mu­tatnak a közvetett költség«»1' is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom