Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-07 / 5. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... ff fúi esik Tzpasztalatszerzö út a drogfogyasztásról Talán még nem késő... Először nem akartuk tu- öomásul venni. Aztán tu. domásul vettük, de nem be­széltünk róla. Majd beszél­tünk róla, ám meglehetősen titkolózval, s elbagatelizál- va a jelentőségét. Ma már kevés tudomásul venni, ke. vés beszélni róla, több kell: cselekvés —, amíg nem ké­ső. Hiszen az egészségká­rosító szokások „listáján” egyre fölfelé igyekszik a szi- pózás, az alkoholos, gyógy- szerezés, sőt, olykor ke. ménydrogokat, kábítószere­ket is találni.. . De hát mit lehet tenni ellene? Ezt is bízzuk a „tár­sadalmi összefogásra”, amelynek kelengyéjéből ®iy könnyű kicsúszni? Vagy hagyjuk az ügyet a rendőr­ségre, elvégre bűncselek­ményről van szó? Netán .állapítsuk meg” a család, az iskola felelőtlenségét? Nos, a Nógrád Megyei Ta­nács illetékesei nem a kér­dések számát szaporítot­ták, hanem a bajor ifjúsági körrel fennálló kapcsolatuk keretében szerveztek egy tanulmányutat Münchenbe, ahol a helyi drogfogyasz­tássá 1 kapcsolatos kérdések­re kerestek választ. — E tekintetben több év­tizedes előnyben vannak, így sok olyan megelőzési mód­szert elleshettünk tőlük, aminek itthon majd hasznát vehetjük — említi LÓsonczi Tamás megyei ifjúsági tit­kár, aki egyébként nem vett részt a tanulmányúton, ám a szervezésében, előkészí­tésében oroszlánrészt vál­lalt. — Célunk volt a hely­zet tanulmányozása, külö­nösen a megelőzés, az al­kalmazott módszerek, intéz­mények, az egészségnevelés, a pedagógiai feladatok és a jogalkalmazási gyakorlat vonatkozásában. —■ Ennyire fontos ez? Mondana egy számot arra nézve, hogy Nógrád megyé­ben hány embert érint, érinthet ez a fajta egész­ségkárosító szokás? — Nehéz ezt így meg- (Baccölni... Annyi bizonyos, hogy a szipózók, drogfo. gyasztók száma száz alatt van. Ám, ennek ellenére, nagyon fontos, hogy idejé­ben tegyük meg a szüksé­ges lépéseket, ne várjuk meg, míg „ég a ház”... A Münchenben járt dele­ífáció tagjai voltak: dr. Ko- váts Gyula jogász, dr. Szi­geti József megyei főgyógy. szerész, Véghseő Tamás, a Nógrád Megyei Tanács mű­velődésügyi osztályának fő­előadója, Guszlev Viktor, a pedagógiai intézet munka­társa. Tíz napot töltöttek a bajor városban, s igen sok programon vettek részt, számos információhoz jutot­tak Mielőtt néhányról szól­nánk, érdemes arra utal­ni, hogy az NSZK-ban a drog a hatvanas években kezdett „kérdéssé” válni. Kezdetben az egészségügyi szakszemélyzet próbálgat­ta, aztán a hetvenes eszten­dőkben elérte csúcspontját — azóta valamelyest csök­kent, ám igen magas szin­ten stabilizálódott iránta az igény. Egy kimutatás sze­rint a lakosok tizenegy szá­zaléka élt, vagy él kemény droggal, a fiatalok részará­nya a korábbi hat száza­lékról három alá esett. .. Tehát, mégiscsak sikerült visszaszo rí tan i. — Három fő tevékenysé­gi kör különíthető el a drog- függőség elleni küzdelem­ben — magyarázza dr. Szi­geti József megyei főgyógy­szerész —, nevezetesen a megelőzés, a kereskedelem megakadályozása, valamint a tanácsadás és a gyógyí­tás. A prevenció zömmel az iskolákra irányul, módsze­rei komplexek. Például, ha az iskolában drogfüggő fia­tal van, a többi tanuló ér­dekében eltávolítják az in­tézményből és állapotának megfelelő szakintézménybe irányítják. — Milyen módszerekkel próbálkoznak? — Az eljárások között megkülönböztethető a „pu­ha”, pótszer adása mellett történő, illetve a „kemény”, vagyis az azonnali teljes elvonás, az intenzív kezelé­si módszer. Zömmel ez utób­bit alkalmazzák, hiszen jó intézményi háttér áll ren­delkezésükre. Az eredmé­nyesség nehezen mérhető: a nyilatkozatok szerint negyven-ötven százalékos a gyógyulási arány. Az is­kolákban drogtanácsadó és drogfelelős tanárok működ­nek, ez utóbbi speciálisabb alapképzettséget igényel. Fi­gyelemre méltó az alkoho­lizmus elleni küzdelmen be­lül az Anonym alkoholis­ták klubmozgalma, amely az NSZK-ban mintegy két­ezer csoportot ölel fel. Ab­ból a felismerésből .odúi­nak ki, hogy az alkoholis­ta sokszor éppen azért nem tud kilábalni helyzetéből, mert a társadalom .kita­szítja” magából. Nem is tűzik ki célul a teljes absz­tinenciát, de arra töreked­nek, hogy az „ivásmentes időszak” minél hosszabb legyen, ne járjon társadal­mi beilleszkedési zavarok­kal, a család válságával... Dr. Kováts Gyulától a társadalmi háttérről, a jo­gi körülményekről érdek­lődtünk. — Ami a kiváltó okokat Illeti, a 12—24 éves kor­osztálynál jelentős szerepet játszik a család válsága, amelynek következtében a gyerekek olyan hasonló ko­rú csoportokat keresnek, amelyekhez tartozónak ér. zik magukat, ■ s amelyek szembehelyezkednek a fel­nőttek normáival, érték­rendjeivel. Egy másik oka munkanélküliség, illetve az ettől való félelem, aztán eihlíthetném az alkoholfo­gyasztást, például az üzle­tekben olcsóbb a sör, mint az üdítő. — Mit tehet a törvény? — A droggal valamilyen kapcsolatba ' került fiatallal szemben elsősorban nevelő és gyógyító jellegű intézke­déseket alkalmaznak. Az eset súlyától függgően bűn. tető jogi szankciókat is ma­ga után von a droggal való visszaélés. így például le­hetőség van arra, hogy 16 órától 100 óráig terjedő idő­re közösségi munka végzé­sére kötelezze a bíróság az elkövetőt. A p>énzbüntetés mértéke húsz márkától négyezerig terjedhet Sajá. tos büntetésnek számít, amikor a fiatalnak külön­féle képzéseken kell részt- vennie. Ismeri a törvény a „szabadidő-vesztést” is, ami azt jelenti, hogy elvonják a hét végi szabad idejét A legsúlyosabb esetekre pe­dig a törvény 6 hónaptól tíz évig terjedő szabadvesz­tést tesz lehetővé. — A tanulmányút tapasz­talatairól föl jegyzések ké­szültek, amelyek egyrészt összegzik, értékelik a látot­takat. másrészt p>edig ja­vaslatokkal is szolgálnak — foglalja össze a beszélge­tést Véghseő Tamás. — így például javasoljak egy ké­zikönyv megjelenését, amely hasznos eligazításokkal is szolgálhatna. Másrészt, szó van drogtanácsadók létre, hozásáról. S persze, kinek- kinek a saját munkahelyén, területén ke,l megtennie mindent a komplexen ér­telmezett megelőzés érde­kében. Most még talán nem késő... Tanka László Kislányosan pattan fel ke­rékpárjára Illés Jánosné pos­tai kézbesítő, pedig a bokáig érő hó és alatta a vékony jég­páncél aligha segíti az előre­jutást. Salgótarjánban számta­lan család ismeri a nagyállo­mástól a megyei tanácsig lévő városrészben, leveleket, pénz­küldeményeket szállít immár 18 esztendeje a részükre. Előtte pedig Ságújfaluban kézbesítette a küldeményeket, azokkal az évekkel együtt immár negyedszázada. Eköz­ben felnevelt nyolc gyermeket, akik a 10 unokával együtt mindennap hazavárják Ság új­faluba. Aztán másnap újra a kerékpár a súlyos postástás­kával. — kulcsár — A szakemberek — forgalombiztonsági szempontból — általában kedvezően ítélik meg a vezetés közbeni rádió­hallgatást. A zavart rádióvétel és a torzított hangvisszaadás azonban nem­hogy segítené autózás közben a veze­tőt, hanem gyorsítja az elfáradási fo­lyamatot. Nem túlzott tehát a kocsiban hallgatott műsorral szembeni követel­mény: legyen tiszta, jó minőségű a vétel, és megfelelő hangerővel szóljon- Csak akkor lehet jó minőségben rá­diózni az autóban, ha az autórádió megfelelően árnyékolt, és nincs a ko­csiban jelentős gyújtászavar. Hogy megfelelő-e az árnyékolás, akként le­het megvizsgálni, hogy álló motor mel­lett szétkapcsoljuk az autórádiót az antennától, s bekapcsoljuk a rádiót, maximális hangerőre állítva. Ha alig van zaj, vagy csak nagyon gyenge sus­torgás hallatszik, akkor a vevőkészü­lék árnyékolása jó. A gyújtászavar gyors megállapítása pedig a következő: antenna nélkül be kell indítani a mo­tort; ha gyújtászavar nincs, akkor alig hallható a zajszint növekedése a ko­csirádió hangszórójában. Gyújtászavar esetén viszont — a gázadás függvé­nyében — pattogó szikrazajt hallunk. Ha ezt a jelenséget tapasztaljuk, ak­kor a gyújtászavar a tápfeszültségen, vagyis az akkumulátoron át érkezik a Közlekedésbix tonsóg Rádiózás az autóban rádióba. Ilyenkor szakműhelyhez kell fordulni. Végezzünk el egy további vizsgála­tot is. Állítsuk le a motort, közben nagy hangerőn maradion a rádió. A középhullámú sávon keressünk egy vi­szonylag gyengén szóló állomást, és fi­gyeljük meg, mennyire zajos a vétel. A pattogó zajok itt is azt jelentik, hogy nem tökéletes a készülék, illetve a za­varszűrés­A korszerű autórádiók már URH-vé- telre is alkalmasak. Ám kevesen tud­ják, hogy az autót URH-véte! szem^ pontjából külön is kell zavarmentesí- teni. Próbaképpen kössük ki az an­tennát, és állítsuk teljes hangerőre a rádiót az URH-sávon. Ha éktelen sis­tergést lehet hallani: jó a készülék, ha beindított motorral a zaj mellett vál­tozó magasságú sivítást hallunk, akkor az autót URH-zavarmentesíteni kell A rádióvétel minősége természete­sen függ az antenna milyenségétől is. A középhullámú rádióadások vételénél minél hosszabb az antenna, annál zaj- mentesebb a vétel. Határt az szab az antenna hosszának, hogy a talajszinttől számítva csak három és fél méter ma­gasságig nyújtható. A középhullámra kitalált botantenna az URH-adás vé­telére is alkalmas, bár a szélvédőre ragasztott, vízszintes fóliacsík jobb vé­telt biztosít. Az ideális URH-vételt ga­rantáló úgynevezett aktív antenna, amely nagyjából vízszintes állású, és ei’ősítőt is tartalmaz, nem olcsó mu­latság. Bármilyen jó is az antenna és a ve­vőkészülék, az URH-sávban bizonyos vételzavarokkal számolni kell. Ha pél­dául magas épületek között halad a ko­csi, vagy fasorok mellett száguld, bi­zonyos lüktetéssel, váltakozó erősséggel jön az adás- Ez az olcsó készülékeknél jelentkezik, a drágábbak önmaguk au­tomatikusan kiegyenlítik az ingadozást Jóllehet a műszaki KRESZ előírja bizony kevesen gondolnak a minden ko­csira vonatkozó zajszűrési kötelezett­ségre. Rádióvételi zavar ugyanis a mel­lettünk elhaladó gépkocsikból és más járművekből Is származhat, nemcsak a saját autónktól. B. I. Kedvező folyamat Nagyobb figyelmet kapott a tűz elleni védekezés A tanácsi szakigazgatási szervek az elmúlt hónapok­ban valamennyi intézménynél és vállalatnál belső ellenőr­zést végeztek, az állami tűz­oltóság szakemberei 123 he­lyen, a megyei szakigazgatási szervek tűzvédelmi előadói 26 vállalatnál, intézménynél, szö­vetkezetnél tartottak felül­vizsgálatot. Az alapos tájékozódásra a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága által ez év nyarán hozott határozat alapján ke­rült sor. A testület fél évvel ezelőtt áttekintette a megye tűzvédelmi helyzetét és a kor­mány határozata alapján elren­delte az általános felülvizsgá­lást. A határozatban szere­polt, hogy tételesen vizsgálni kell a tűzvédelmi jogszabá­lyok és szabványok érvénye­sülését. Sürgette a testűiért a haté­kony intézkedést a tűzvédel­mi jogszabályok betartására, a hiányosságok felszámolásá­ra. a mulasztók felelősségre vonására, és kívánatosnak ne­vezte az önkéntes jogköveté­sek fokozását. Döntés szüle­tett arról is, hogy a helyi ta­nácsok végrehajtó bizottságai tárgyalják meg a működési területük tűzvédelmi helyze­tét, továbbá, hogy a vizsgá­latokról és a határozat végre­hajtásáról készítsenek értéke­lő jelentést. A vb-határozat megjelené­sét követően meghatározták azoknak a vállalatoknak és intézményeknek a körét, ame­lyeknél a Nógrád Megyei Tűzoltó-parancsnokság és a megyei szakigazgatási szer­vek külön felülvizsgálatot vé­geznek. Tájékoztató értekez­letet tartottak a megyében működő jelentősebb tanácsi intézmények és vállalatok ve­zetőinek. hasonlókra került sor a városokban is. A vizsgálatok tapasztala­tait összegezte a Nógrád Me­gyei Tanács igazgatási osztá­lya és a Nógrád Megyei Tűz­oltó-parancsnokság, s ezt meg­vitatta a Nógrád Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. A legfőbb megállapítások között szerepel, hogy ,az ipar tűzvé­delmi helyzete kielégítő. A hiányosságok többsége kisebb súlyú, annak ellenére, hogy ezeken a területeken is kel­lett tevékenységet leállítani. A mezőgazdasággal kapcsolat­ban elmondták, hogy a tűz­védelem helyzete helyenként még a közepes szintet sem éri el. A tűzvédelmi utasítások szinte valamennyi helyen pontatlanok, nem teljeskörű- ek a szabályozások. Az egész­ségügyi intézmények tűzvé­delme vegyes képet mutat, a dolgozók oktatása nem kielé­gítő. Nem követi a tűzvédel­mi utasítások folyamatosan a változásokat az oktatási in­tézmények nagy részében, tűzriadóterv nem készült, a kinevezett tűzvédelmi meg­bízottak képesítése hiányos, a szükséges felülvizsgálati mun­kákat nem végzik el. Hason­ló a helyzet a művelődési lé­tesítményeknél is, a kereske­delemben p>edig a növekvő áruforgalom, a raktárhiány jelenti a legfőbb veszélyt. Mindent összevetve a taná­csi szerveknél és intézmé­nyeknél a kormány, illetve a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága határozatát követően kedvező folyamat indult meg. Tanulmányozták és pontosí­tották a szükséges feladato­kat, feltárták a tűzvédelmi hiányosságok zömét. Megszün­tetésük azonban folyamatos és határozott intézkedéseket kíván. A végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy a vizsgá­latok elérték céljukat. Ráirá­nyították a figyelmet a tűz­védelem fontosságára, elérték, hogy a vezetők többsége je­lentőségének megfelelően ke­zeli az ezzel kapcsolatos te­endőket. Mindemellett hatá­rozott intézkedéseket tettek n tűzvédelmi szervezetek meg­erősítésére, valamint a műkö­dési feltételeik fejlesztésére is. / A Ősrégi halásztelepülés A kő- és bronzkorszak ha­tárán a híres szibériai tavon, a Bajkálon folytatott halá­szatról beszélnek a Bajkálon túli terület régészeti múzeu­mának újonnan kiállított tárgyal. A Poszolszkoje falu közelében nemrég végzett ása­tások során találták meg az ősi leleteket. Az archeológusok vélemé­nye szerint a régi emberei: tplepüléshelye idényjellegű volt: a halászok az omula ívása idején laktak itt, amely már akkor is csemegének számított. Találtak egy halpi- kelyekkel teli gödröt is. amely 4—5 ezer éves kora ellenére épségben maradt. Az ősrégi halászok mester­ségbeli tudásáról. Ismeretei­ről tanúskodnak a színes kö­vecskékből készített csalétkek; a hálónehezékek, a nefritből készült, p>ompásan csiszolt balták, amelyeknek segítségé­vel a csónakokat készítették. Egy agyagedényt is találtak, amely a zsákmány elhelyezé­sére szolgált. Az ősrégi halászok telephe­lye, amelyet a régészek a Bajkál-tó partján fedeztek fel, a tudósok véleménye sze­rint nagy érdeklődésre tart­hat számot. Jövőre egy ré­gészekből, geológusokból, pa­leontológusokból álló komp­lex expedíció érkezik ide. Űj életet kezdtek... A balatonszéplaki SZOT EzUstpart egyik hoteljében jelen­leg nyolcszázan pihennek, szórakoznak. A 23 méteres, 27 fokos uszocKb-n í. - -------úszhatnak a be­u taltak. | NOGKÁD — IVö/. junuai /., u.iua J)

Next

/
Oldalképek
Tartalom