Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-07 / 5. szám

„Nehéz és felelősségteljes feíodaf* A kormányszóvivő Vegyesvatlalaii klub alak áfa a Magyar Kereskedelmi Kamarában A Magyar Kereskedelmi Kamarában Joint Venture Club néven megalakult a külföldi részvétellel Magyar- országon működő vállalatok érdekképviseleti szervezete. A klub a Kamara szerve­zetén belül önállóan működik, saját alapszabállyal rendel­kezik. Gondoskodik arról, hogy a vegyesvállalatokat érintő, előkészületben lévő, illetve már megjelent jogsza­bályokról és intézkedésekről a tagok megfelelő tájékoztatást kapjanak. Találkozókat szer­vez más típusú gazdálkodó szervezetek. vezetőivel, illet­ve a gazdaságirányítás kép­viselőivel, hogy minden olyan kérdést megvitassanak, amely a vegyesvállalatok mű­ködését érinti. Lehetőség van arra is, hogy a vegyes- vállalatok működését nehezí­tő gondok orvoslására javas­latokat dolgozzanak ki, s azo­kat a Kamara segítségével az illetékes minisztériumokhoz, illetve főhatóságokhoz to­vábbíthatják. A klub ülésein rendszeresen részt vesznek a Pénzügyminisztérium és a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank képviselői is. A klub tagjai a magyaror­szági székhelyű, külföldi részvétellel működő gazda­sági társulások és egyéb, kül­földi tulajdonú, önálló jogi személyiségű szervezetek, va­lamint külföldiek Magyaror­szágon létesített közvetlen képviseletei i%hetnek. A ta­gok — amellett, hogy műkö­désükhöz szakmai segítséget kaphatnak, — hozzájutnak a Kamara összes kiadványá­hoz is. Az alakuló ülésen a klub elnökének Menyhárt Jó­zsefet, a Spheró—Eving, az el­ső termelő vegyesvállalat igaz­gatóját választották meg. .»eveiéi. •* ifúf* • ■ Kulorfcavefőmag­száUítmáHYOk Wwiiegy 4600 tonna hibrid­kukorica-vetőmagot dolgoz­nak fel az idén a debreceni hribridüzemben, csaknem két­szer annyit, mint az elmúlt években. A termeltető válla­lat nyolcszáz tonna vetőma­got rendelt a hajdúsági gaz­daságok részére, a kiváló mi­nőségű vetőmag nagyobbik részét pedig exportálják, fo­lyamatosan indítják útnak a szállítmányokat több nyugat­európai országba. A feldol­gozással jóval előbbre tarta­nak, mint a múlt év eleién, s január végére program sze­rint befejezik a munkát. Országház, 66-os terem. A kormányszóvivői tájékoztató állandó színhelye. Ma túlsá­gosan elhúzódik a Miniszter­tanács ülése — természetesen érdeklődünk (újságírói beteg­ség — szenzációt sejtünk), a kormányszóvivői tájékoztató szervezői széttárják karju­kat. .. — aztán némi késéssel (ez ideig mindig másodpercnyi pontossággal érkezett) Bányász Rezső, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának elnö­ke, államtitkár), a Magyar Népköztársaság kormányának szóvivője a hazánk címerével díszített faemelvényre lép­— Szép jónapot kívánok! A kormány mai ülésén... (Rö­viden beszámol a kormány által tárgyalt témákról.) Most pedig készen állok az önök kérdéseire válaszolni. Dolgoznak a fotóriporterek, a tévé világosítói forrósággaí árasztják el a termet, a mik­rofonok kábeleitől mozdulni sem merünk. Kérdezni igen. Bányász Rezső néha jegy­zeteiből, máskor pillanatnyi gondolkodás után fejből vála­szol. Egy pillanatig sem akarja azt a látszatot kelteni, mintha élő lexikonként mindenre ké­születlenül is válaszolni tud­na. Én közben a magam kér­déseit rendezgetem (át), meg­beszéltük, hogy a tájékoztató után dolgozószobájában pályá­járól, munkájáról, magánéleté­ről beszélgetünk: megkísér­lem felvázolni, ki is az az em­ber, aki országnyi nyilvános­ság előtt válaszol a közvéle­ményt legjobban érintő kérdé­sekre. ★ Bányász Rezső dolgozószo­bájában ülünk, az előbb, ami­kor az Országház folyosóján a Dunára nyíló ablakon ki­néztem, a folyó sötétbe bur­kolózott­— A magyar újságírók oly­annyira tekintélyt élveznek a, kormányszóvivő előtt, hogy személyét és a tájékoztatás­politikát egyaránt érintő kér­désekben is teljes szabadságot kapnak, jelen esetben kapok? — Természetesen nem kí­vánom elolvasni a rólam szó­ló portrét. — De hiszen különösen az új sajtótörvény megjelenése óta a leg jelentéktelenebb in­formációt is ellenőrizni sze­retnék az informátorok meg­jelenés előtt. Nagyon sokan az új sajtótörvényből szinte ezt a lehetőséget ismerik csu­pán. .; — Ennek megváltoztatása sokunk feladata. Nekem na­gyon jó a véleményem a magyar újságírókról. Külpo­litikai és belpolitikai újság­írókról egyaránt. Persze van­nak. akik a pálya széléről ügyködnek, hangosak, feltű­nés vágyók, bratyizók. A szak­ma egésze azonban felelősség- teljes munkát végez, vélemé­nyem szerint az értelmiségi réteg egyik progresszív ereje. Bátran mondhatom, hogy a külföldi újságírókkal össze­hasonlítva is akár stílusban, korrektségben, felkészültség­ben, még helyzetfelismerésben is állják a versenyt- Munkám során sok külföldi újságíróval találkoztam. aki nyolcszáz szónál többet alig-alig hasz­nált munkája közben... Per­sze vannak kiemelkedő tudású, nagy tekintélyt élvező újság­írók. .:, mint idehaza is. — Hagyományainknak kö­szönhető a — nem titkolom — jóleső elismerés, a rang? — A magyar újságírás és irodalom egy tőről fakad, az igényességre, a stílusra ter­mészetesen ez meghatározó. — A kormányszóvivői tá­jékoztató is a magyar újság­írásról kialakult jó vélemény­nek köszönhető? — Nem. Tudatos törekvés, a XIII. pártkongresszus tájé­koztatáspolitikával kapcsola­tos határozataiból ered- A po­litikai vezetés, a kormány igé­nye. .. * — A kormányszóvivő sze­mélyisége meghatározó jelen­tőségű. Milyen felkészültséget követel ez a munka? — .Szombathelyen születtem Í931 -ben. Anyám, testvéreim ma is ott élnek. Apám szer­vezett építőipari munkás volt, a felszabadulás után az if­júsági mozgalom természetes volt számomra, bár a pre­montrei rend gimnáziumába jártam... Bányász Rezső mindvégig kitűnő tanuló volt, a latin, a német, a francia nyelvben már gimnáziumi tanulmányai során nagy jártasságra tett szert, későbbi pályáján magas szinten sajátította el az an­gol és svéd nyelvet is. Már tizenhat esztendős korában megjelentek írásai a Vas Megye című újságban fa mai Vas Népe), még be sem fejez­te a gimnáziumot, amikor a lap gyakornokaként dolgo­zott, természetesen a gimná­ziumi tanulmányai mellett- 1951-ben kezdte jogi tanulmá­nyait. . — A Szerb utcai kollégi­umban laktunk, esténként több társammal az akkori Szabad Ifjúság sZferkesztősé- gébe jártunk dolgozni. Rövi­desen főállású újságíró lettem, az egyetemet pedig esti tago­zaton végeztem tovább. Na­gyon jó társaság jött akkor ott össze: Réti Ervin, Sebes Tibor, Hamsafch Endre, hogy esak néhány nevet említsek. A magyar sajtóban legalább harmincán vezető újságíró­ként, vezetőként dolgoznak, akik akkor, ott a Szabad If­júságnál megfordultak. Szentül hittük, hogy képesek vagyunk megforgatni az egész világot. Alig volt este, hogy az egye­tem után ismét vissza ne men­jünk a szerkesztőségbe. Aztán Szegedre küldtek if­júsági pártiskolára, ott ismer­kedtem össze feleségemmel. Akkoriban a szerelmek nem az égben, hanem a pártisko­lákon köttettek. Feleségem újságíró, az Ez a Divatnál dolgozik. Két fiam van: a nagyobbik a MALÉV bagdadi képviselője, a kisebb a Külügyminisztérium nem­zetközi jogi osztályán dolgo­zik jogászként... Mindketten több nyelven beszélnek. Túl gyorsan értünk a „má­hoz”. Bányász Rezső az ellen- forradalom után az MSZMP KB munkatársa volt. („Egy békegyűlésen megkérdezte Pé­ter János, nem volna-e ked­vem a külügyben dolgozni”), aztán_ a Külügyminisztérium sajtófőosztályán csoportvezető, majd 1962-ben hazánk stock­holmi nagykövetségén sajtó­attasé. — Jói megtanultam svédül, a történelemtudományok kan­didátusi címét is svéd témá­ból szereztem: nevezetesen a svéd szakmunkások és mun­kaadók 1936-os Munka-béke szerződésének elemzése volt a témám. A világ számos orszá­gában ma is mértékadó ez a szerződés. — Nem könnyű orz újság­író. diplomata, történész, író életútját követni... (írói mun­kásságáról még nem esett szó; 1980-ban Kissinger és Bcze- zinsky, 1982-ben Truman ár­nyéka, 1984-ben Pax Ameri­cana. az idén pedig Századunk Amerikája- című könyve je­lent meg.) — 1972-től a New York-i magyar ENSZ-képviselet he­lyettes vezetője voltam, aztán négy évig London követke­zett, majd Belgrad, aztán megbíztak a londoni magyar nagykövetség vezetésével. Örültem, hogy erre az időre esett aíz első angol miniszter- elnök magyarországi útja. Eu­rópában is fagyos szelek kez­dődtek a politikában akkor, talán ez a látogatás is hozzá­járult, hogy mégsem fagytak be a vizek. Nagy élmény, de felelősségteljes feladat is a ha­zát képviselni. .. Bizonyára nagyon nehéz is, talán az utolsó vendégként hagyom el ezen az estén a Parlamentet... fc J. A fogyasztási szövetkezetekben Jobb belső ellenőrzést! A MÉSZÖV decemberi küldöttközgyűlése határoza­tában elfogadta a fogyasztá­si szövetkezetek belső ellen­őrzésével kapcsolatos tenni­valókat. Küldöttközgyűlés előtt legutóbb 1978‘ban sze­repelt a napirendi pontok között a belső ellenőrzés szer­vezeti rendje, az ezzel kap­csolatos személyi feltételek, a vagyonvédelem. Az összejövetelen Gyetvai Barnabásnc. a MÉSZÖV el­lenőrzési irodájának vezető­je vázolta a témával össze­függő felmérés eredményét. A vagyonvédelem helyzete, — különösen az áfészeknél — igen kedvezőtlenül alakult az elmúlt időszakban. Az el­számolási fegyelem' lazulásá­nak, az eszközök, nem meg­felelő számbavételének és ke­zelésének következtében nö­vekedtek a hiányok és az egyéb, veszteség jellegű költ­ségek A romló gazdasági környe- jfaK • #iaei feltételek, a foko. zódó önállóság és követel­ményrendszer mellett egyre nélkülözhetetlenebb az ellen­őrzési tevékenység, amely rendszeresen vizsgálja, érté­keli a szövetkezeti döntések, a végrehajtás szervezését, milyenségét és a közös va­gyon védelmét. Ennek egyik legjelentősebb formája a tu­lajdonosi ellenőrzés, mely az elmúlt időszakban számotte­vő fejlődésen ment keresztül, de még mindig formai ele­mekkel terhes. Laza a kapcsolat a fel­ügyelő bizottságok és a kü­lönböző testületi szervek kö­zött. Itt elsősorban a helyi intéző-, illetve a volt ellenőr­ző és felügyelő bizottságok kapcsolatára, az utóbbi ko­ordináló szerepére utalt. Az említett feladatok elő­ször a Börzsöny Áfész tava­szi küldötttgyűlésén kerültek szóba, ahol az egyik küldött elmondta, hogy a ’szövetke­zetnél régebben gyakorlat volt a bizottságok részvétele, egy-egv nagyobb leltározási munkában. Javasolta ennek a formának a visszaállítását, melyet a szövetkezet el is fo­gadott és jelentősen javítot­ta belső ellenőrzési tevékeny­ségét. Érdemes megjegyezni, hogy az említett szövetke­zetben 1985-ben az ellenőr­zés hiányosságai miatt kö­zel 13 millió forint veszteség keletkezett. A függetlenített belső el­lenőrzés rendszere valameny- nvi szövetkezetnél kiépült, hatékonysága. színvonala azonban változóan alakult. A függetlenített ellenőrzési szer­vezeteket nagyszámú sze­mélycsere jellemezte. Az okok között szerepel a mun­kakör népszerűtlensége, presztízsének hiánya, az anya­gi és erkölcsi megbecsülés te­rén tapasztalható feszültség. Az áruforgalmazási mun­ka elképzelhetetlen bizonyos veszteség keletkezése nélkül. E veszteségek mértéke nagy­mértékben függ a készletek összetételétől, az előre cso­magolt áruk részarányától, a bolt technikai feltételének színvonalától. A fogyasztási szövetkezeteknél mégsem tükröződik az említett terü­leteken végbement javulás. 1986 első kilenc hónapjában az elszámolt úgynevezett normalizált hiány összege el­érte a 4 millió forintot, egye­dül a Magyarnándori Áfész- nél tapasztaltak csökkenést. A szakcsoportok tevékeny­ségének széles profilja, he­lyenként a gesztorszövetke­zettől való távolsága és egyes szakcsoportvezetők ügyeske­dése következtében az ellen­őrzések sem tudták megaka­dályozni a szövetkezeti károk keletkezését. Az. értékelés hangsúlyozta, a tulajdonosi ellenőrzés szé­lesítését. a munkafolyamatba épített felülvizsgálatok ha­tékonyságának növelését és a függetlenített ellenőrzési ap­parátus munkájának sokol­dalú segítését. Üzemf pitlanaiok Az elmúlt év második felében 33 ezer darab csiszol! és kéz­zel festett lámpabúrát készítettek • a salgótarjáni öblös­üveggyárban, amelyet a Szarvasi Vas- és Fémipari Vállalat­nak szállítottak. A meghibásodott autóbuszok javítását folyamatosan végzik a Nógrád Volán salgótarjáni javítóműhelyében. A képen Angyal Tibor és Tóth László fiatal autószerelő szakmunká­sok helyközi autóbusz fűtőtestét és ablakmclegílö rend. szerét javítja. Fiatal szakemberek szorgalmas csapata jelenti a Romhá- nyi Építési Kerámiagyár dolgozóinak derékhadát, a dina­mikusan fejlődő üzem légköre, a nagyfokú gepesítettséfe vonzza az ifjú korban lévőket. Képünkön a fiatalok egyik képviselője, Fábián Tamásné, aki korszerű berendezéssel •vetésre készíti elő a mázas kerámialapokat. Az ÉLGFP pásztói gyárában üvegszállal erősített poliészter anyagú tartályokat készítenek, amelyeket a termelőszövet- kezetek használnak fel permetlé tárolására. Jelenleg a Debreceni Mezőgép Vállalat részére száz tartályt gyárta­nak ameh’et • ’-.-«miinfcl»« Rnro« István alakít ki. j NOGRAD - 198L január 7., szerda ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom