Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-05 / 3. szám
SzáüisleÉi ai ifjúsági konferencia Üj elveki új alkalmazások és új emberek a számítástechnikában címmel ifjúsági számítástechnikai konferenciát rendeznek április ^ 10—12. között Kecskeméten. A Kalmár Lászlóról elnevezett tanácskozásra egyetemi, főiskolai hallgatók, illetőleg tanulmányaikat tíz éven belül befejezett, a szakterületen dolgozó fiatalok jelentkezését várják. A konferencia rendezői előnyben részesítik azokat, akik előadás keretében bemutatják saját, illetve közösségük eredményeit. Az átlagosan 20 perces előadások, a nem Neumann-elvű számítógép- architektúrák, az osztott intelligenciájú rendszerek méréstechnikai. távközlési alkalmazásai, irodai és postai automatizálás, a számítástechnika a nyomdászatban, a mezőgazdaságban és a robottechnika témakörét ölelhetik fel. A konferenciára beküldött dolgozatok kötetben is megjelennek. Az előadásokat január 20-ig, a Neumann János Számítógépi u- dományi Társaság címére kell beküldeni (feltüntetve: Kalmár László-konierencia), 1-308 Budapest, 5. Pf. 240. íMTy Közel 20 éve dolgozik a Budapesti Flaomkötöttárugyár balassagyarmati gyárában Pince Margit, akinek munkájával, vezetői megvannak elégedve. A reá bízott feladatokat pontosan, jó minőségben végzi el. Munkája elismeréseként kétszer kapott kiváló dolgozói kitüntetést. A képen exportra kerülő női ruha varrását végzi. —RT— Uj baromfíexportor, a Hungauis ,Tímurd«' eteJ&Pej megkezdte tevékenységét a Baromfi Külkereskedelmi Közös Vállalat, a Hungavis. amely januárban 20 ezer tonna baromfihúst exportál. Arra számítanak, hogy már a gazdálkodás első évében 5—6 százalékkal több baromfiipari terméket juttatnak el a Külpiacra, mint «mennyi a baromfiágazat 198«. évi exportja volt. A közös vállalat, amelyet 18 baromfi- és egy tojásfeldolgo- zó üzem alapított, évente 220—240 ezer tonna baromfi- terméket értékesít külföldön. A konvertibilis elszámolású piacokon — Nyugat-Európá- ban, a Közel-Keleten és Dél- Amerikában — 1087-ben MI0 ezer tonna baromfihúst és feldolgozott árut, továbbá ezer tonna libamájat, s mintegy 2500 tonna tollat szándékoznak eladni. Tervezik, hogy exportálnak Angliába, a skandináv áüomokba és Japánba is. A szocialista országokba az idén mintegy 130 ezer tonna baromfiterméket küldenek; ennek kilenctizedét a Szovjetunió vásárolja meg, ám jelentős tételeket küldenek Kubába, az NBK-ba és Romániába is. A Htmgavis tervei közt szerepel, hogy a termelő vállalatokat nagyobb mértékben bevonja a külkereskedelmi üzletek előkészítésébe. Az üzemek képviselői is részt vesznek majd az üzleti tárgyalásokon, ami természetesen a termelő vállalatok szakembereitől is bizonyos kereskedelmi felkészültséget követel meg. Ennek megszervezésében a külkereskedelmi vállalat szükség szerint támogatja őket. A vállalat az eddigieknél is jobb minőségű, versenyképesebb árak előállítására ösztönzi a baromfifeldolgozó üzemeket; ebben maga is segíti partnereit. A feldolgozói üzemi gépek jelenleg nehezen beszerezhető alkatrészeit és kisebb részegységeit például importálja, illetve lízingügylet keretében biztosítja számukra. A baromfi-vágóhi- dak soron következő rekonstrukciójához gépek, gépsorok behozatalát tervezik. A tartó- sabb piaci kapcsolatok kiépítése érdekében kooperációs saeraődésefe kötését szorgalmazza a Hwngavis, a külföldi vásárlók és a hazai üzemek között. A Hungavis fővárosi székhellyel működik, a Külkereskedelmi Minisztérium felügyelete alatt. A közös várfalait igazgatótanácsának elnökévé Sztupa Lajost, a Sárvári Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatóját, vezérigazgatóvá Jásdi Istvánt választották. Fejlődésünk kulcsa — a műszaki fejlesztés A műszaki haladás meggyorsítása, és ezzel összefüggésben a tudományos kutatás eredményességének fokozása meghatározó fontosságú, tovább nem halasztható feladat. Végrehajtásától alapvetően függ a népgazdaság teljesítményének növelése, a szocialista társadalom további sokoldalú korszerűsítése. Különösen időszerűvé tette a műszaki fejlődéssel kapcsolatos kérdések elemzését az, hogy a gazdasági munka megjavításáról hozott 1988 novemberi központi bizottsági határozat a gazdaságfejlesztési munkák középpontjába helyezte a termék, és technológiai szerkezet korszerűsítését. Az abhan megfogalmazott feladatok megoldása megköveteli a technikai- technológiai fejlődés felgyorsítását. Ugyanakkor azok végrehajtása kedvező közgazdasági feltételt teremt a műszaki fejlesztés számára. Az országban folyó műszaki fejlesztési tevékenység fő irányait és feltételeit a VIL ötéves népgazdasági terv, a központi gazdaságfejlesztési és szervezési programok, vu. lamint az ezekkel összehangolt országos középtávú kutatás-fejlesztési terv programjai meghatározták. Ezekben a tervekben és programokban — a XIII. kongresz- szus határozatának megfelelően — megtörtént a fő feladatok kijelölése, a források szétosztása, és körvonalazódtak az irányítás korszerűsítésének teendői is. Szükség van azonban a meghozott intézkedések összhangjának megteremtésére, és a végrehajtás társadalmi, gazdasági •és politikai feltételeinek ja. "vitására. Ezért tűzte a Központi Bizottság december 28. ülésének napirendjére a műszaki fejlődés és a tudományos haladás felgyorsításának feladatait, Leszakadás, vagy felzárkózás A tél sza badulás óta eítél t idő alatt hazánkban a gazdasági-műszaki színvonal jelentősen nőtt. A technológiai fejlődés főbb nemzetközi ten. derűdért lényegében követ- tóik. Egyes területeken olyan technológiák honosodtak meg, amelyek hozzájárultak a korszerű műszaki kultúra kibontakozásához. A tudományos-technikai fejlődés világméretű felgyorsulásának, a hazai gazdasági növekedés lassulása, és a nem kielégítő hatékonyságú munka hatására azonban az utóbbi időszakban számos területen fokozódott a nemzetközi élvonaltól való technológiai elmaradás. Olyan helyzet Jött létre, mint egy futóversenyen, az élcsoport félgyorsí. tóttá lépteit. Ilyenkor, ha valaki nem vált ütemet, nemcsak az elöl levőktől szakad le, de megelőzhetik a hátrább levők is. A tét tehát nagy: leszakadás, vagy felzárkózás. Kérdés, jelentős erőfeszítéseink ellenére miért sokasodnak gondjaink? A gazdaság műszaki megújulását mindenekelőtt a teljesítményekre nem kellően ösztönző társadalmi-gazdasági környezet, és az igénybe vehető források csökkentése fékezte. A gazdaságirányítás a külgazdasági egyensúly rövid távú stabilizációja érdekében tett nagy erőfeszítést, és kisebb figyelmet fordított a termelési szerkezet javítására, a technológiák korszerűsítésére. Ám a gazdasági szervezetek sem használták ki megfelelően meglevő lehetőségeiket. A tudományos-műszaki haladás alapvetően társadalmi- gazdasági folyamat. Eredményességét a közösségek megújulásra való készsége, a gazdasági szervezetek érdekeltsége, az egyének érdekeltsége, motivációja, az emberi tényező minősége szabja meg. Nemcsak a felhasználható források mennyisége, hanem ezek felhasználásának hatékonysága, az új műszaki eredmények alkalmazására való készség és képesség, a műnkakultúra az, ami a korszerűsödés lendületét meghatározza. A műszaki fejlesztés döntő mértékben a vállalatoknál, szövetkezeteknél megvalósuló, a versenyképesség és a jövedelmezőség növelését szolgáló — többnyire a kereslet által vezérelt — tevékenység. A tapasztalatok azt igazolják, azok a vállalatok és szövetkezetek törekedtek szervezetüket és technológiájukat megújítani, amelyeknek kemény piaci versenyben kellett helytállniuk. Jelentős szerepe van a műszaki fejlesztésben a központi irányításnak, amelynek feladata a prioritások meghatározása; a műszaki fejlesz, tés stratégiai céljainak kidolgozása; a műszaki fejlődést szolgáló társadalmi és köz- gazdasági feliételek kialakítása. Ugyanakkor az állami irányításban a közgazdasági eszközök, a közvetett módszerek rugalmas alkalmazásának erősítésére van szükség. A fő figyelmet a társadalmi- közgazdasági környezet új műszaki eredményeket befogadó képességének javítására kell fordítani. A technológia kofszerűsítése A 1 vázái műszaki fejlesztésben az előttünk, álló évtizedben a technológia korszerűsítése lesz fő követelmény. Általános megítélés szerint ugyanis ezen a területen a legnagyobbak az elmaradások. Korszerűtlen eszközökkel nem lehet korszerű és versenyképes terméket gyártani. A szelektivitás következetes érvényesítése elengedhetetlen. Középtávon elsősorban a tartósan hatékony és versenyképes gazdasági szervezetek, valamint a termelési szerkezet javítását szolgáló súlyponti területek műszaki fejlesztését kell ősz. szeh angolt állami intézkedésekkel felgyorsítani. A gazdasági szabályozórendszer a műszaki fejlődést elsősorban a hatékonysági követelmények következetes érvényesítésével, a versenyhelyzet erősítésével, és a gazdasági szervezetek együttműködési készségének fokozásával segítheti. A feladatok megvalósításához a műszaki fejlesztést befolyásoló ár-, bér. és adórendszer tökéletesítése szükséges, ami folyamatban van. A műszaki fejlesztés ered-' ményességének növeléséhez a feltételek kényszere mellett több pénzre is szükség van. Indokolt ezért, hogy a kutatásra és a műszaki fejlesztésre fordítható anyagi eszközök a nemzeti jövedelemnél gyorsabban növekedjenek. Az alapkutatások fejlesztéséi az anyagi források differenciált felhasználásával, a pályázati és a megbízási rendszer javításával, a versenyeztetés szélesebb körű alkalmazásával kell elősegíteni. A tudományos kutatás gyakorlati hasznosítása érdeké-' ben kölcsönös érdekeltsége» alapuló, tartós munkamegosztást kell kialakítani a kui lató- és felsőoktatási intézmények, pUeíee a válkriatols között. A központi irányításnak is segítenie kell A műszaki fejlesztés félj gyorsításában központi szej repe van a szellemi és anyai gi tartalékok mozgósítását! szolgáló érdekeltségi rend-? szernek. A műszaki feji eszi tésfoen meghatározó szerepet betöltő szakemberek anyagi! és erkölcsi megbeosülésénetd növelése halaszthatatlan feli adat. Az emberi tényező haj tékonyságát növelő eszközöd számottevő résae azonban at vállalatvezetés kezében van; Megkezdődött, bár csak lasl san és csak néhány vállalati nál, a műszaki fejlesztésben kulcsszerepet játszó, kiemelj kedő teljesítménveket feli mutató vállalati szakemberek bérszínvonalának az átlagnál erőteljesebb emelkedése. Ezt a folyamatot fel kell gyors íi tani, amelyet vállalati jövel delem. és keresetszabályol zással a központi irányítási nak is rugalmasan segítenie» kell. , A műszaki feyteszfets a váll lalafci kollektíva valamennyi tagjának feladata. Sikerének: fontos feltétele, bogy a dolgozók azonosuljanak a cél oki kai. Ez nemcsak a dolgozók szakmai felkészültségén múl lik, hanem a megfelelő őszi tönzésen, és az újítást pártol ló munkahelyi légkörön. Az előttünk álló időszakban ezért a legfontosabb feladat aa emberi tudás, a hozzáértés; és a leleményesség kibontal köz-tatása. IfJ. Marosán György Újítások a vendéglátó vállalatnál A Nógrád Megyei Vendéglátó Vállalatnál Sturmanné Frenkó Erika újítási szakelőadó gyenge eredményekről számolhatott be. Amíg 1985- ben 17 újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók, addig 1986-ban csak 11 javaslatot — tájékoztat az újítási előadó. — Igaz, hogy az elfogadott javaslatok aránya most valamivel jobb, mert 7 javaslat már megvalósításra került, míg egynek az elbírálása folyamatban van. 1985-ben, a 17 javaslatból 11-et elfogadtak. A kifizetett újítási eszmei díj meghaladta a 7 ezer forintot. Ennyiben summáztuk a vállalati dolgozók reagálását az új megoldások iránt, de ez mégis több az egyszerű számadatoktól. A Kővirág presz- szóban megoldott fagylalt- fbicsé rali vány az esztétikus teaolsájáái segíti. Az acélgyári iskolakonyhán az étkeztetés korszerűsítése új szervezőmunkát kívánt. A vertikális üzemnél a fagylaltgépek tetejének korszerűsítésével az állagmegóvást hosszabbították meg. Az ügyvitel korszerűsítésénél ketten is szorgoskodtak. Herczeg János ötlete a számlaellenőrzési ív bevezetésével 1987-től gyorsabbá és biztonságosabbá teszi az ellenőrzést. A Cserhát csárdánál Lengyel Lajosné egy ötletes reklámmal a fogyasztók kívánságát gyűjti össze, abból a célból, hogy azt hasznosítani tudja az étlap összeállításánál. A vásárcsarnoki bisztrónál Hudák Imre egy műszaki megoldással a dagasztógépet alakította át, megnövelve ezzel a teljesítőképességet. A vállalat szakszervezeti bizottsága minden év márciusában elemzi az újTtómozgalom helyzetét. Most az újítási szabályzat korszerűsítésére is készülnek. Felhívással fordultak minden üzletvezetőhöz, hogy a dolgozóktól gyűjtsék be a javaslatokat az 1987. évi újítási feladatterv elkészítéséhez. Még a szerződéses üzletvezetőket is felkérték, hogy a gyakorlatban megvalósítható, vagy már megvalósított hasznos ötleteket nyújtsák be újítási javaslatként, hogy azt a vállalat többi üzleteiben is hasznosítani tudják. Ügy tűnik, hogy Sturmanné újítási szakelőadó, fáradozásai — aki fő beosztásban gépészeti előadó —. nem lesznek hiábavalóak, mert a vállalat 1987. évi gazdasági feladatainak megoldásában nem kis tét lehet olyan társadalmi erőforrás, mint az úiftás. ?•' ' Dndás Pál A Salgótarjáni Javító Karbantartó Vállalat híradástechnikai szervizében asz elmúlt évben több mint 4 millió forint értékű szerelési és karbantartási munkát végeztek el az itt dolgozó műszerészek. A megyeszékhelyen k;vül még harminc településen javítják a meghibásodott rádiókat, televíziókat és egyéb híradástechnikai berendezéseket. A kilenc szerelő ezek mellett a központi antennák és riasztóberendezések szerelését is vég- iá (Salgótarjánban, Képünkön: Dénes János és Sándor László színes telewímót java*. m /
